Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-09-01 / 1695. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. szeptember 1. A NAGY RETTEGÉS küldött Washingtonba, Dr. Weil Emil személyében. Az amerikai magyar lapok, mint a veszett kutyák rohantak neki az uj követnek. Még a leghitványabb tintakuli is, vette magának azt a bátorságot, hogy undorító nyáladékát rápróbálja fröcskölni Dr. Weil-ra. Érthető ez a tehetetlen vad dühöngése, Weilnek beleértve a feleségét is, nagy bűneik vannak. Először, hogy otthagyták osztályukat és a burzsoáziát, és a munkásosztály felszabadulásának harcos katonáivá lettek. Hozzá még nem is konjuk- tura lovagok, kik a győzelem után tolakodtak, törtettek a hatalomra jutott munkásosztályhoz, hanem a legkeményebb harc idején, akkor amikor Horthy ék a legvadabb üldözést folytattak a munkásosztály ellen. Bátor kiállásáért meg is szenvedett., mert hosszú éveket töltött el börtönökben és internáló táborokban. A másik nagy bűne az, hogy a felszabadulás után megtartotta a magyar orvosi hivatást, a burzsoá üzleti vállalkozásból; a nép egészségének az őrévé emelte fel az orvosi hivatást, ezért gyűlölik a profit imádók. Dr. Weil orvosprofesszort és a feleségét, ki szintén orvosi hivatást töltött be, ki igaz harcos és segítőtársa volt a küzdelmébe Dr. Weilnak, ezért feledkeztek meg még a hires “magyar lovagiasságról“ is ezek a toll banditák, amikor Dr. Weilnét is vadul mocskolták. Bojkotot hirdettek ellene, fogadalmat tettek, hogy még betegség esetén sem nyújtanak nekik orvosi segítséget. Persze arról elfelejtkeztek, hogy a mai magyar követek és konzulok, nem is keresik a társaságukat, szóba sem állnak velük. Ők a magyar dolgozó népet képviselik itt és a társaságuk is az amerikai magyar dolgozókból kerülnek ki. Most, amikor bemutatkozott itt Clevelandon, az öntudatos magyar dolgozók között jelent meg. Velük ismertette meg a két éves magyar alkotmányt, amely nem az urak, nem a Ver- bőcy, hanem a magyar nép alkotmánya. A veszett kutyák csaholása éppen olyan tehetetlen és komikus, mint a bemutatott mozikép Pongrác grófja, amely még a közel múltban is a középkort kívánta visszahozni. A megjelentek két harcos dolgozó intellektuelt ismertek és szerettek meg Dr. Weilékban, kikkel még órákon keresztül elbeszélgettek az óhazai viszonyokról, UJ MAGYAR MOZI Egy nagyszerű magyar filmet is bemutattak, amely Mikszáth Kálmán egyik hires regényéből Beszterce Ostromából vette a témáját. Ezt a nagyszabású filmet, amely a legjobb magyar Írónak a nagy “palóc”-nak egyik legjobb írását vitte vászonra, még az ellenség sem nevezheti “propaganda filmnek”, mert egy hajszálra sem ' tért el az iró témájától, de mégis nagyszerűen szimbolizálta nem csak a régi feudális és burzsoá életet, hanem azt is, hogy ez az élet el- rftilt, soha vissza nem jöhet, (Vi.) Minden egyes személy lelkivilágát, érzelmeit megtudhatjuk, ha az elmondja mitől fél. Az ilyen félelem befolyásolja nagyon sok embernek egész életét. Ha ezt a félelmet letudja győzni, sokszor külső segítséggel, akkor megváltozik az egész élet- folyamata. Megnyugszik, tisztábban tud gondolkozni és cselekedni. Ez nem csak egwénekre, hanem nagymértékben nemzetekre is vonatkozik. Hiszen a nemzetek életét is egyenek irányítják. Az egész nemzet az irányítóinak jellemét veszi át. Amit azok terveznek, kigondolnak, az egész nemzetnek a sorsára befolyással van. Úgyszintén amitől azok rettegnek, félnek, azt átviszik az egész nemzetre, ha teljesen téves is a félelemnek az oka, akkor is beleszuggerálják az egész nemzetbe, hogy önön maguk félelmét igazolják. A JAPÁN BÉKEKÖTÉS' A Wall Street kiküldötte Mr. John Foster Dulles, nagyon szép simán, egyedül kitervezte s több kormánnyal elfogadtatta a japánokkal kötendő béketervezetét. A Detroiti News vezércikkezője nagyon fején találva a szöget, a köyetkező szavakat Írja le: “Egy évi utazgatás következtében Európa Ázsia országaiban, a Csendes óceán vidékén elvégezte az ajtóhoz szállított EGY EMBER konferenciát.” Egyszóval Mr. Dulles megcsinálta, másokkal elfogadtatta az urainak a Wall Streetnek tetsző békejavaslatot, melyet az érdekelt országok, de leginkább Kina, India, Oroszország, Indokína lettek volna hivatva megtárgyalni és megtervezni. Miután igy egy ember tervezete szerint el lett intézve, meghívták még Oroszországot ■ is, hogy írja alá. Először remélték, hogy nem is fog válaszolni, még kevésbé megjelenni a nagy ünnepélyen. Csodálkoztak, nem csak hogy válaszolt, de a világért sem mulasztaná el, hogy ezen tipikus amerikai cselszövésen, szépen amerikai szokáshoz hűen rendezett ünnepélyen, meg ne jelenjenek. így lett a nagy riadalom. Öles nagy betűkkel hozták az újságok “Az oroszok jönnek az ünnepet elrontani”. De nem csak az oroszok vannak olyan ünneprontó hangulatban. Éppen ez a baj. India, Fü- löp-szigetek és más ázsiai országok kormányai is, nem is szólva a kitagadott kínai vörös kormányról, meg a háború által széttépett Koreáról. Ezek nélkül nem lehet béke a japánokkal. De ami fő, Mr. Dulles is egy egész évet töltött el vele, amig félig-meddig, sok pénz Ígérgetésével. fenyegetésekkel, minden csak olyan bolondok, mint Pongrác gróf hiszik el azt, hogy meg lehet állítani a haladást és vissza lehet vinni a magyar népet a Horthy rendszerbe. Az őrült Pongrác gróf tányér- nyalói kitünően szimbolizálták az amerikai tintakulikat, kik a munkanélkiil való megélhetésért minden bolondságra és aljasságra is kaphatók. közismert terrorral rábírta ezen ázsiai országokat, hogy fogadják el az általa megteremtett békét, illetve békekötést. INDIA, KÍNA, OROSZORSZÁG Ez a három ország nem csak nagyságuknál fogva, hanem legközelebbi szomszédság következtében, valamint akiket a japán terjeszkedési törekvések legjobban fenyegettek és fenyegetnek, valamint a Csendes óceán szigetországai, melyeket a japánok lefoglaltak, kizsaroltak és most amerikai segítséggel piacnak remélnek megszerezni. Ezen országok közvetlen, még sokkal jobban vannají érdekelve a japánokkal kötendő békénél, mint Amerika, amely hatezer milera van onnan. Mégis ezen országok érdekeinek ellenére, azok megkérdezése nélkül akarják és remélték elintézni ezt a nagyon is fontos kérdést. Tehát nem annyira Oroszországtól félnek, vagy attól, hogy mit fognak az oroszok szólni, hanem attól, hogy az oroszok egy ezer millió, azaz 1.000.000.- 000 nép érzelmeit, érdekeit fogják tolmácsolni, igy nagyon is sok hallgatóra, ami még rosz- szabb követőre fog találni. JAPÁNBAN Ha az oroszok az egész világ előtt nyíltan megmondják, hogy náluk, a vörös kínaiak és más ázsiai népek nélkül nem lehet béke Japánnal, akkor maguk a japán urak, vezetők is meggondolják a dolgot, elég bátorságot kapnak, vagy kényszerítve lesznek, nem aláírni a Mr. Dulles és gazdái által olyan szépen kidolgozott, az egész ázsiai néptömegeket figyelmen kívül hagyó békejavaslatot. Japán tőkés urainak az életük nem érne semmit, nem is tartana soká, akkor sem, hogy ha amerikai segítséggel hatalmon maradhatnak, de piac hiányában nem tudnak dolgoztatni. Piacokat meg nem adhat Amerika, a piacokat Oroszország és Kina nyújtja, valamint India. Ezen nagy országokkal nem csak kész árut tud kicserélni, hanem Manchuria nyersanyaga, szene, vasa segítségével lábra kelhetne a japán ipar, anélkül pedig csak sínylődni fog és vérszegénységben elpusztul. Ezt tudják a japán iparfejedelmek. Úgyszintén a most bujkáló, rejtett hadurak is. Ezeknek Mr. Dulles-al nem volt alkalmuk beszélni, sőt nem is mertek volna szólni neki. Amin: a “Nation” cimü folyóiratban egy névtelen japán Írja, “Az amerikai tervezettel'szembe álló ellenzék csak sugdosódik, mert ha nyíltan beszél bebörtönzik, mint a megszálló csapatok ellen lázi* tókat.” De ha látják, hogy az ázsiai országokban nagyon sokan ellent mernek mondani Mr, Dulles tervezetének, akiket Dullesék nem tudnak bebörtönöztetni, mint a hatalmas amerikai megszálló csapatok ellen lázitókat, akkor a japán ellenzék is hangosabb lesz. Ezért rettegnek attól, hogy az oroszok is ott lesznek, haagvivők lesznek úgy a sugdosó japán ellenzéknek, mint a lázadó ázsiai népeknek. NÉMETORSZÁGBAN A berlini nagy felvonulással kapcsolatosan is nagy volt a riadalom. Amig minden újság, minden rádió rikkancs más-más- képppen irta, mondta, de többeken beismerték, leginkább ott a helyszínen levő amerikai újságírók, hogy több mint egy millió német fiatal vonult fel. De ugyanakkor képekkel mutatják, hogy milyen módon tartották vissza a másik millió német fiatalt, akiket a nyugati zónákból vártak, de az amerikai katonák kivont bajonettal, töltött puskákkal tereltek vissza a határokon, nem engedték, hogy az általuk emelt vasfüggönyön keresztül a keleti zónába mehessenek, meglátni mi történik ott. Valamint azt is írják, hogy egész Németországán, Japánban és mindenütt ahol az amerikai csapatok vannak, a béke híveit tömegesen börtönzik be. Az amerikai-angol azon törekvések ellen, hogy a német fiatalságot felfegyverezzék, mind nagyobb ellen tállást szerveznek. Az eddig olyan szeretettel emlegetett Szociáldemokrata pártot is teljesen agyonhallg a t j á k, mert azok is teljes erejükkel a felfegyverzés ellen vannak. Mostan Németországból visszajött amerikaiak, akik látogatóba voltak otthon, a rokonok, barátok nyílt és őszinte véleményeit kihallgatva azt mondják, hogy Németországot semmi körülmények között nem fogják tudni amerikai és ezzel kapcsolatosan angol érdekek védelmére felhasználni. FRANCIAORSZÁGBAN Több mint két hónapon keresztül nem bírtak kormányt alakítani. Most is olyan van, amelynek az élete csak hajszálon függ. Hamilton Buttler, egy elég reakciós iró is rémálmokat lát, retteg és megírja hogy: “A kommunizmus most is éppen oly erős Európában, mint akkor volt, amikor az első Marshall dollárokat odaküldtük.” Ténylegesen a kommunisták öt millió szavazatot kaptak, az összes szavazatoknak 26.5 százalékát. Az csak 450.000-el kevesebb, mint 1946-ban kaptak. A parlamenti ülés vesztése csak azért történt, mert a parlamentáris szavazási szabályokat kiszámítva, ellenük tervezték. Ezen legújabb szavazásokból kiindulva, azon rémálmokat látja, hogy eszerint a francia hadseregnek 25.5 százaléka kommunista. Hát ha egy kicsit számolgatna Mr. Buttler, akkor még nagyobb százalékot kapna, mert a szavazatok között nagyon sok asszony, illetve a szavazatoknak több mint fele nem katonaköteles, de a kommunista fiatalság igen, tehát ha az összes szavazatoknak 26.5 százalékát kapták a kommunisták, akkor a katonaköteleseknek, több mint 50 százalékát kapták. Hát ezt Mr. Buttler is tudta, de még ki sem merte Írni, annyira retteg ezen ténytől. Mindenki tudja ugyan ez áll Olaszországra is. Hát nem csoda, hogy olyan rossz álmai vannak a tőkéseknek.
