Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-08-11 / 1693. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1951, augusztus 11. Gazdasági forradalom a val­lás köpenyege alatt (Vi.) Amig legtöbb országban kizárólag gazdasági jellege van a forradalomnak, az arab-moha­medán országokban vallási jelle­ge is van. Nem csak azok, akik már a gazdasági elnyomatás el­len lázadnak, vannak a forrada­lom mellett, hanem azon vallá­sos vezérek is, akik látják, hogy éppen az általuk tanitott vallás sigetségével voltak képe­sek a külföldi tőkésekkel szövet­kezett fejedelmek elnyomni, ki­zsákmányolni a népet, hogy ret­tenetes szegénység, nyomor lett a következménye, melyet már ők sem hajlandók az isten rová­sára írni, hanem inkább az el­nyomóik, minden esetben külföl­di tőkéseknek s azokkal szövet­kezett uralkodóknak róják fel bünül. így lettek az irániai zavargá­sok. Korea után az első kritikus helyzet, hogy Amerikának igazi elnökét Harrimant menesztették oda, hogy mentse meg a dollár istenségét, hatalmát nem csak Iránban, hanem az összes arab­mohamedán világrészben. PLITIKAI GYILKOSSÁGOK Amig Iránban is azzal kezdő­dött a döntő harc, hogy az an­gol-amerikai barátokat elküldték a hetedik mennyországba, mely a mohamedánok szerint a leg­nagyobb kitüntetés. Mégis ép­pen ezek ijedtek halálra, akiket ezen előfutárok után akartak küldeni jutalmul, amiért eladták hazájukat az angol-amerikai tő­késeknek, olejfejedelmeknek. A múlt hónapokban Angliá­nak leghűségesebb szövetsége­sét Trans-Jordán mesterségesen feállitott ország mesterséges ki­rályát küldték el a hetedik mennyországba. Ezeket mege­lőzte az egyiptomi, lebanoni, iráni miniszterelnökök legyilko- lása. De mindezek között csakis Abdullah-nak volt az angolok által betanított, vezetett és na­gyon jól felszerelt hadserege, amit számításba lehetett venni. Ezekre támaszkodva az angolok remélték őket felhasználni a testvér törzsek, nemzetek ellen. Amig Abdullah élt, parancsolt, addig midég reméltek. Még Dél- Arábiában van egy ilyen mond­va csinált király, az amerikaiak szolgálatában, de meglehet, ho£y azt is elküldik az őseihez, a hetedik mennyországba. GAZDASÁGI OKOK Bármennyire is bemázolják az ilyen forrongásokat, vallási mázzal, de nagyon is meglátszik a gazdasági hajtóerő, amely sokkal erősebb, minden érzelgés- től. hittől, vallástól. Könyveket Írtak azon végte­len nagy nyomorról, melyeket már sehogysem tudtak eltakarni az arab országokban. Tehát még az amerikai olvasó közönség is megismerhette, hogy nem a Vörös Kínában, vagy Oroszor­szágban, hanem az angol-ameri­kai urak által kirabolt orszá­gokban volt és van a legnagyobb nyomor. Dacára, hogy majdnem minden arab ország rémségesen gazdag. Például Iránban egy év alatt, az angol tőkések 400.000.- 000 dollár tiszta hasznot vágtak zsebre, melyből az egész orszá­got jólétben lehetett volna tar­tani, ha maguknak tartják meg ezen rémségesen nagy hasznot. Ugyanez áll Iraq-ra, Dél-Ará- biára is. Amig más arab orszá­gokban is a tejfelt az idegen tő­kések, pénzfejedelmek szedik le, részben nagy kamat, részben mértéktelen nagy haszon fejé­ben. VALLÁSI TÉNYEZŐK Tagadhatatlan, hogy az arab országokban, mivel a keresz­ténységgel évszázadokig harc­ban álló Mohamedán vallásnak vannak, mondhatni egységes uralma alatt, igy már csak az­ért is nagyon fontos tényezővé vált a vallási takaró, mivel csak is ennek segítségével képesek a forradalmat sikerre vinni. így leginkább a politikai gyilkossá­gokat is a mohamedán vallás bi­gott tagjai viszik véghez. Itten a római pápa szelídítő intései teljesen hatásnélkül van­nak, sőt lázitó eredményt érnek el. Itt nem lehet az angol-ame­rikai tőkések által használt “ke­resztény civilizációt” sikeresen emlegetni. Amint George Weller irta, mely nagy port vert fel itt Amerikában is: “Az oroszok ki­zárólag gazdasági alapon agitál­nak, ignorálják a vallást. A val­lás csak vasárnapi fegyver a tö­meg kezében, de kenyér, vaj em­legetése hét napon keresztül jó fegyver.” NAGY A RIADALOM A TŐKÉSEK KÖZÖTT Akik a tőkés lapokat figyelik látják, hogy nem csak az irániai olajat veszítik el, hanem közel százmillió mohamedán vallásu tömeget is, akiket eddig nagyon könnyen feltudtak használni a saját érdekükben, nem csak mint munkásokat, hanem mint katonákat, ágyutölteléket is. Ezen jajgatások között, leg­érdekesebb George Well érnék a siránkozása, aki Teheránból ir, ott a helyszínen figyeli az ese­ményeket és nagyon sötétnek látja a tőkések jövőjét. Nagyon érdemesnek látok idézni Weller siralmaiból, mert ez a forradal­mi népeknek, nagyon jó zene. “Nem titok az, vagy érthetet­len az oroszok állásfoglalása. Az abból áll, hogy megfigyelik mit akarnak az izlam népek és na­gyon hangosan kiabálják, ‘Menj vedd el, mi segíteni fogunk.’ ” “Ezzel szemben az amerikai állásfoglalás az, hogy ne tegyed amit tenni akarsz. Várjál egy néhány évet, majd mi megfizet­jük amiért vársz.” , A Szovjetek anélkül, hogy egy centet költenének el kölcsönök­re, vagy segítségre, alamizsnára, ezrével nyernek barátokat, az izlám világban, azon egyszerű kijelentéssel, “A ti ellenségei­tek, a mi ellenségeink is.’ ” “A perzsáknak azt mond­ják: A britániai kapitalizmus csak olyan erős, amilyennek az amerikai támogatás teszi őket. Ami ezen doktrínát veszedelmes­A Fíilöp szigeteken is zúgolódnak (Vi.) Az amerikai lapokban eddig csak azt jelentették, hogy a Fülöp szigetek kormánya is beleegyezett azon japánokkal kötendő békébe, melyet a Wall Street fő prókátora Dulles ütött nyélbe. Persze az leginkább az amerikai iparfejedelmek, ban­károk által lekenyerezett igenlő fejbolingatásai után Írták és mondták. Most egy konferenciát tartot­tak, melyben'sok képviselő is be­volt vonva. Ezen éppen az ellen­kezőjét jelentették ki. Bejelen­tették, hogy ők nem fogják alá­írni ezen rájuk káros békeszer­ződést. Ezen Amerika ellenes tá­madásnak a vezére a képviselő­ház elnöke Eugenia Perez, aki egyszersmint a legerősebb Libe­rális Pártnak a vezére. Ezen zúgolódások okát, azzal magyarázzák, hogy amig a ja­pánoknak adott kedvezménye­ket azzal okolják meg Dulles és a WTall Street, hogy igyekeznek a kommunizmustól visszatarta­ni a japán népet. Mpst a Fülöp szigetek politikusai meg azt ál­lítják, hogy amig a japánokat igyekeznek ilyen kedvezmények­kel visszatartani a kommuniz­mustól, a Fülöp szigetek népét kergetik bele, mert 'hatalmas propaganda fegyvert adnak az ottani kommunisták kezébe. Az amerikai kapitalizmusnak Dulleséknek fáj, akármelyik ujukat vágják meg. De remél­ték, hogy a megvásárolt vezére­ken keresztül letudnák törni a más országokban való elégedet­lenségeket, lázadásokat, vagy még lesz idejük a japánokat megnyerni, felfegyverezni és azokkal leveretni úgy a Fülöp, mint más országok lákosságát. Ha elég időt kapnának arra, még talán sikerülne is. De már nem igen van arra idejük. A Fü­löp szigetek kormányzó tanács­kozásán már nem tudtak várni, attól félnek, hogy mielőtt japán­amerikai védelmet kaphatnának elseprik őket a hatalomról, sőt az élők sorából is a lázadó sziget lakói. Hogy mennyire megvan­nak ijedve és zúgolódnak, a je­lentések során már ötször is tárgyaltak az amerikai nagykö­vettel kérve, rimánkodva, hogy tegyenek valamit, nehogy a zú­golódás, lázadásba menjen át. Forradalmat akarnak (Folytatás az 1-sö oldalról) vélpapirjaikon s általában min-1 den nyomtatványukon mutogat­ják. Ezek segélyével aztán nagy összegeket kapnak nem csak a “kommunizmust gyűlölő” gaz­dagoktól, hanem még a szövet­ségi kormány támogatását is megszerezték. A “pátronusok” között az amerikai reakció ily hírhedt ne­veit találjuk: Cecil B. DeMille, filmrendező és a unionizmus el­lensége. De azért testvériesen megférnek mellett William Gre­en, AFL elnök; James B. Carey, CIO központi titkár, Matthew Woll, AFL első alelnök nevei. Aztán ott látjuk Henry R. Luce (Time), DeWitt Wallace (Ried­er Digest) lapkiadók, James A. Farley, A. A. Berle Jr., Lucius D. Clay, Allen W. Dulles s más hasonló politikusok neveit is. Ez az üzleti társaság nagy propagandával hirdeti, hogy az átaluk felállítandó egyetemen nem adnak semmiféle oklevelet, vagyis nem tanítanak semmi hasznos tárgyat hanem csak sé, felforgatóvá teszi, hogy nagy igazság található benne.” Az amerikai tőkés bérencek azon siránkoznak, hogy a per­zsa főpap Ayatollah Kashani, még dicsekedett is azzal, hogy nem csak aláírta a stockholmi békejavaslatot, hanem rábírta több mint 1,000.00 hívőjét is, hogy írják alá. Ezt rémségesen nagy bűnnek tartják az ameri­kaiak. Nem bírják megérteni, hogy egy mohamedán főpapnak is béke kell, nem háború, amint az amerikai nagypapoknak és tőkéseknek. Jay G. Hayden, meg saraje- voi fontosságúvá tette Abdulah Trans-Jordán királyának legyil- kolását. Egyiptomban, Lebanon- ban, Burmában és Észak-Afriká­ban nagy lázadásoknak néznek elébe az angol-amerikai tőkések előkészítenek embereként a népi köztársaságokban! forradalom vagy ellenforradalom gerjeszté­sére. A New York Times cikke sze­rint ezen ellenforradalmi propa­ganda terjesztésére a pénzt a bizottság new yorki irodája szol­gáltatja, amelyet a magánoso­kon kívül félhivatalosan az Egyesült Államok kormánya is támogat. A párisi “egyetem” ve­zetésével De Witt C. Poole't bíz­ták meg, aki már el is utazott hivatalának átvételére. AKRONIJELENTÉS Az akroni IWW tagjai és a Bérmunkás olvasói által rende­zett családi kirándulás, amit jú­lius 29-én tartottak, várakozá­son felül sikerült. Hogy igy tör­tént, ezt egy kis csoport fárad­hatatlan munkájának és áldo­zat készségének köszönhetjük. A sikerért első sorban a nőket il­leti az elismerés a szépen vég­zett munkájukért, meg az álta­luk ingyén adott tárgyakért, amik nagyban elősegítették a piknik jövedelmét. Mindnyájan kitűnő munkát végeztek a kony­hán Mrs. Vizi, Mrs. Kern, Mrs. Gőgös, Mrs. Fodor, Mrs. Derne dolgoztak. Kern Margitka meg szorgalmasan árulta a jegyeket szép sikerrel. Süteményt és ajándék tárgya­kat hoztak Mrs. Kern, “Farkas néni”, Mrs. Deme, Mrs. Fodor, Mrs. Gőgös, Mrs. Kertész, Mrs. Farkas, Mrs. Vizi. A kijátszott tárgyakból $12.50, a játékok­ból pedig $11.45 volt a bevétel, mig az összes haszon $125.11 lett. Hogy a vendégek kitünően érezték magukat, azt már emlí­teni sem kell. Különösen a cle­velandi barátaink, akiknek egy része “zárásig” velünk maradt. A viszontlátásig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom