Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-08-11 / 1693. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1951, augusztus 11. Gazdasági forradalom a vallás köpenyege alatt (Vi.) Amig legtöbb országban kizárólag gazdasági jellege van a forradalomnak, az arab-mohamedán országokban vallási jellege is van. Nem csak azok, akik már a gazdasági elnyomatás ellen lázadnak, vannak a forradalom mellett, hanem azon vallásos vezérek is, akik látják, hogy éppen az általuk tanitott vallás sigetségével voltak képesek a külföldi tőkésekkel szövetkezett fejedelmek elnyomni, kizsákmányolni a népet, hogy rettenetes szegénység, nyomor lett a következménye, melyet már ők sem hajlandók az isten rovására írni, hanem inkább az elnyomóik, minden esetben külföldi tőkéseknek s azokkal szövetkezett uralkodóknak róják fel bünül. így lettek az irániai zavargások. Korea után az első kritikus helyzet, hogy Amerikának igazi elnökét Harrimant menesztették oda, hogy mentse meg a dollár istenségét, hatalmát nem csak Iránban, hanem az összes arabmohamedán világrészben. PLITIKAI GYILKOSSÁGOK Amig Iránban is azzal kezdődött a döntő harc, hogy az angol-amerikai barátokat elküldték a hetedik mennyországba, mely a mohamedánok szerint a legnagyobb kitüntetés. Mégis éppen ezek ijedtek halálra, akiket ezen előfutárok után akartak küldeni jutalmul, amiért eladták hazájukat az angol-amerikai tőkéseknek, olejfejedelmeknek. A múlt hónapokban Angliának leghűségesebb szövetségesét Trans-Jordán mesterségesen feállitott ország mesterséges királyát küldték el a hetedik mennyországba. Ezeket megelőzte az egyiptomi, lebanoni, iráni miniszterelnökök legyilko- lása. De mindezek között csakis Abdullah-nak volt az angolok által betanított, vezetett és nagyon jól felszerelt hadserege, amit számításba lehetett venni. Ezekre támaszkodva az angolok remélték őket felhasználni a testvér törzsek, nemzetek ellen. Amig Abdullah élt, parancsolt, addig midég reméltek. Még Dél- Arábiában van egy ilyen mondva csinált király, az amerikaiak szolgálatában, de meglehet, ho£y azt is elküldik az őseihez, a hetedik mennyországba. GAZDASÁGI OKOK Bármennyire is bemázolják az ilyen forrongásokat, vallási mázzal, de nagyon is meglátszik a gazdasági hajtóerő, amely sokkal erősebb, minden érzelgés- től. hittől, vallástól. Könyveket Írtak azon végtelen nagy nyomorról, melyeket már sehogysem tudtak eltakarni az arab országokban. Tehát még az amerikai olvasó közönség is megismerhette, hogy nem a Vörös Kínában, vagy Oroszországban, hanem az angol-amerikai urak által kirabolt országokban volt és van a legnagyobb nyomor. Dacára, hogy majdnem minden arab ország rémségesen gazdag. Például Iránban egy év alatt, az angol tőkések 400.000.- 000 dollár tiszta hasznot vágtak zsebre, melyből az egész országot jólétben lehetett volna tartani, ha maguknak tartják meg ezen rémségesen nagy hasznot. Ugyanez áll Iraq-ra, Dél-Ará- biára is. Amig más arab országokban is a tejfelt az idegen tőkések, pénzfejedelmek szedik le, részben nagy kamat, részben mértéktelen nagy haszon fejében. VALLÁSI TÉNYEZŐK Tagadhatatlan, hogy az arab országokban, mivel a kereszténységgel évszázadokig harcban álló Mohamedán vallásnak vannak, mondhatni egységes uralma alatt, igy már csak azért is nagyon fontos tényezővé vált a vallási takaró, mivel csak is ennek segítségével képesek a forradalmat sikerre vinni. így leginkább a politikai gyilkosságokat is a mohamedán vallás bigott tagjai viszik véghez. Itten a római pápa szelídítő intései teljesen hatásnélkül vannak, sőt lázitó eredményt érnek el. Itt nem lehet az angol-amerikai tőkések által használt “keresztény civilizációt” sikeresen emlegetni. Amint George Weller irta, mely nagy port vert fel itt Amerikában is: “Az oroszok kizárólag gazdasági alapon agitálnak, ignorálják a vallást. A vallás csak vasárnapi fegyver a tömeg kezében, de kenyér, vaj emlegetése hét napon keresztül jó fegyver.” NAGY A RIADALOM A TŐKÉSEK KÖZÖTT Akik a tőkés lapokat figyelik látják, hogy nem csak az irániai olajat veszítik el, hanem közel százmillió mohamedán vallásu tömeget is, akiket eddig nagyon könnyen feltudtak használni a saját érdekükben, nem csak mint munkásokat, hanem mint katonákat, ágyutölteléket is. Ezen jajgatások között, legérdekesebb George Well érnék a siránkozása, aki Teheránból ir, ott a helyszínen figyeli az eseményeket és nagyon sötétnek látja a tőkések jövőjét. Nagyon érdemesnek látok idézni Weller siralmaiból, mert ez a forradalmi népeknek, nagyon jó zene. “Nem titok az, vagy érthetetlen az oroszok állásfoglalása. Az abból áll, hogy megfigyelik mit akarnak az izlam népek és nagyon hangosan kiabálják, ‘Menj vedd el, mi segíteni fogunk.’ ” “Ezzel szemben az amerikai állásfoglalás az, hogy ne tegyed amit tenni akarsz. Várjál egy néhány évet, majd mi megfizetjük amiért vársz.” , A Szovjetek anélkül, hogy egy centet költenének el kölcsönökre, vagy segítségre, alamizsnára, ezrével nyernek barátokat, az izlám világban, azon egyszerű kijelentéssel, “A ti ellenségeitek, a mi ellenségeink is.’ ” “A perzsáknak azt mondják: A britániai kapitalizmus csak olyan erős, amilyennek az amerikai támogatás teszi őket. Ami ezen doktrínát veszedelmesA Fíilöp szigeteken is zúgolódnak (Vi.) Az amerikai lapokban eddig csak azt jelentették, hogy a Fülöp szigetek kormánya is beleegyezett azon japánokkal kötendő békébe, melyet a Wall Street fő prókátora Dulles ütött nyélbe. Persze az leginkább az amerikai iparfejedelmek, bankárok által lekenyerezett igenlő fejbolingatásai után Írták és mondták. Most egy konferenciát tartottak, melyben'sok képviselő is bevolt vonva. Ezen éppen az ellenkezőjét jelentették ki. Bejelentették, hogy ők nem fogják aláírni ezen rájuk káros békeszerződést. Ezen Amerika ellenes támadásnak a vezére a képviselőház elnöke Eugenia Perez, aki egyszersmint a legerősebb Liberális Pártnak a vezére. Ezen zúgolódások okát, azzal magyarázzák, hogy amig a japánoknak adott kedvezményeket azzal okolják meg Dulles és a WTall Street, hogy igyekeznek a kommunizmustól visszatartani a japán népet. Mpst a Fülöp szigetek politikusai meg azt állítják, hogy amig a japánokat igyekeznek ilyen kedvezményekkel visszatartani a kommunizmustól, a Fülöp szigetek népét kergetik bele, mert 'hatalmas propaganda fegyvert adnak az ottani kommunisták kezébe. Az amerikai kapitalizmusnak Dulleséknek fáj, akármelyik ujukat vágják meg. De remélték, hogy a megvásárolt vezéreken keresztül letudnák törni a más országokban való elégedetlenségeket, lázadásokat, vagy még lesz idejük a japánokat megnyerni, felfegyverezni és azokkal leveretni úgy a Fülöp, mint más országok lákosságát. Ha elég időt kapnának arra, még talán sikerülne is. De már nem igen van arra idejük. A Fülöp szigetek kormányzó tanácskozásán már nem tudtak várni, attól félnek, hogy mielőtt japánamerikai védelmet kaphatnának elseprik őket a hatalomról, sőt az élők sorából is a lázadó sziget lakói. Hogy mennyire megvannak ijedve és zúgolódnak, a jelentések során már ötször is tárgyaltak az amerikai nagykövettel kérve, rimánkodva, hogy tegyenek valamit, nehogy a zúgolódás, lázadásba menjen át. Forradalmat akarnak (Folytatás az 1-sö oldalról) vélpapirjaikon s általában min-1 den nyomtatványukon mutogatják. Ezek segélyével aztán nagy összegeket kapnak nem csak a “kommunizmust gyűlölő” gazdagoktól, hanem még a szövetségi kormány támogatását is megszerezték. A “pátronusok” között az amerikai reakció ily hírhedt neveit találjuk: Cecil B. DeMille, filmrendező és a unionizmus ellensége. De azért testvériesen megférnek mellett William Green, AFL elnök; James B. Carey, CIO központi titkár, Matthew Woll, AFL első alelnök nevei. Aztán ott látjuk Henry R. Luce (Time), DeWitt Wallace (Rieder Digest) lapkiadók, James A. Farley, A. A. Berle Jr., Lucius D. Clay, Allen W. Dulles s más hasonló politikusok neveit is. Ez az üzleti társaság nagy propagandával hirdeti, hogy az átaluk felállítandó egyetemen nem adnak semmiféle oklevelet, vagyis nem tanítanak semmi hasznos tárgyat hanem csak sé, felforgatóvá teszi, hogy nagy igazság található benne.” Az amerikai tőkés bérencek azon siránkoznak, hogy a perzsa főpap Ayatollah Kashani, még dicsekedett is azzal, hogy nem csak aláírta a stockholmi békejavaslatot, hanem rábírta több mint 1,000.00 hívőjét is, hogy írják alá. Ezt rémségesen nagy bűnnek tartják az amerikaiak. Nem bírják megérteni, hogy egy mohamedán főpapnak is béke kell, nem háború, amint az amerikai nagypapoknak és tőkéseknek. Jay G. Hayden, meg saraje- voi fontosságúvá tette Abdulah Trans-Jordán királyának legyil- kolását. Egyiptomban, Lebanon- ban, Burmában és Észak-Afrikában nagy lázadásoknak néznek elébe az angol-amerikai tőkések előkészítenek embereként a népi köztársaságokban! forradalom vagy ellenforradalom gerjesztésére. A New York Times cikke szerint ezen ellenforradalmi propaganda terjesztésére a pénzt a bizottság new yorki irodája szolgáltatja, amelyet a magánosokon kívül félhivatalosan az Egyesült Államok kormánya is támogat. A párisi “egyetem” vezetésével De Witt C. Poole't bízták meg, aki már el is utazott hivatalának átvételére. AKRONIJELENTÉS Az akroni IWW tagjai és a Bérmunkás olvasói által rendezett családi kirándulás, amit július 29-én tartottak, várakozáson felül sikerült. Hogy igy történt, ezt egy kis csoport fáradhatatlan munkájának és áldozat készségének köszönhetjük. A sikerért első sorban a nőket illeti az elismerés a szépen végzett munkájukért, meg az általuk ingyén adott tárgyakért, amik nagyban elősegítették a piknik jövedelmét. Mindnyájan kitűnő munkát végeztek a konyhán Mrs. Vizi, Mrs. Kern, Mrs. Gőgös, Mrs. Fodor, Mrs. Derne dolgoztak. Kern Margitka meg szorgalmasan árulta a jegyeket szép sikerrel. Süteményt és ajándék tárgyakat hoztak Mrs. Kern, “Farkas néni”, Mrs. Deme, Mrs. Fodor, Mrs. Gőgös, Mrs. Kertész, Mrs. Farkas, Mrs. Vizi. A kijátszott tárgyakból $12.50, a játékokból pedig $11.45 volt a bevétel, mig az összes haszon $125.11 lett. Hogy a vendégek kitünően érezték magukat, azt már említeni sem kell. Különösen a clevelandi barátaink, akiknek egy része “zárásig” velünk maradt. A viszontlátásig.
