Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-08-11 / 1693. szám
t oldal BÉRMUNKÁS 1951. augusztus 11. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....... _...$2.00 One Year ................. $2.00 Félévre .............................. 1.00 Six Months ....................... 1.00 Egyes szám ára ------- 5c Single Copy ....................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. Q. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki is közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azon'’* ik a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE <*@fr.42 Erkölcsi színvonal A Iloey, a Fulbright és a Kefauver szenátorok elnöklete alatt működő azon szenátusi bizottságok, amelyek az “ötpercentes” kijárók vesztegetéseit, majd az alvilági bűnszervezeteknek köztisztviselőkkel való összekötettéseit vizsgálták meg, olyan adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyek mutatták, hogy az amerikai köz- tisztviselők tekintélyes részének semmiféle erkölcsi felfogása sincs. Kiderült, hogy nem csak alantasabb tisztviselők, de olyan emberek, mint pl. William O’Dvvyer, jelenlegi mexikói nagykövet, volt new yorki polgármester, vagy Florida állam Warren nevű kormányzója, semmi kivetni valót sem látnak abban, hogy alvilági alakokkal politikai és üzleti összeköttetést tartottak fenn. Mások viszont nem értik, hogy miért volna erkölcstelen, pláne bűnös dolog ajándék elfogadása azon egyénektől, akiknek valami szívességet tettek hivatalos állásaikkal kapcsolatban. Az erkölcsi felfogás ily hiánya, jobban mondva az elkölcsiség ily lezülésének látása arra késztette Paul Douglas, Illinois állam szenátorát, hogy valamilyen erkölcsi standard felállítását sürgette. De minek? — kérdezte Sawyers kereskedelmi miniszter, — hiszen aki nem tudja, hogy mi a becsület ilyen kódex nélkül, nem fogja tudni az erkölcsi kodex-szal sem. Sawyer, aki 2000 szót tartalmazó levélben válaszolt Douglas szenátor javaslatára, többek között ezt irta: Az az ember, akinek ethikai kódex könyvben kell megnézni, hogy cselekedete mikor becsületes és mikor becstelen, túlságosan naiv arra, hogy Washingtonban (a kormánynál) állást kapjon. De azonkívül a becstelen cselekedetre hajlandó embert nem térit el az ilyen cselekedettől az, hogy mit írtak az erkölcsi kódexekbe. Az erkölcsi standard feletti vita közepette jött az a hir Jack- son, Miss, városból, hogy ott a demokrata párt 11 vezető tagját vád alá helyezték “közhivatalok árusítása” vétségének alapján. Ez a kis hir nem orvosolja, de legalább is rámutat az amerikai köztisztviselők erkölcsi érzéktelenségére. Mert Jackson város nem az egyetlen hely, ahol a tisztviselői állásokat pénzért, vagy másféle szolgálatokért ÁRULJÁK és nem az arra érdemes emberek kapják. így van ez szerte az egész országban. A győztesé a zsákmányt, — tartja a közmondás. Ennek megfelelőleg a győztes politikai párt osztja szét a közhivatalokat a pártnak szolgálatot tett egyének között, akik aztán csak azt nézik, hogy milyen jövedelmet préselhetnek ki maguknak azon állásokból. SŐt igy van ez már a választott tisztviselőknél, még a törvényhozóknál is. Azokat is már úgy választják ki a jelölésnél, hogy első sorban csak valamilyen privát érdekeltséget szolgáljanak, — azon érdekeltséget, amelyik finanszírozza a választási kampányokat. Hogyan lehet az ilyen törvényhozóknak erkölcsi standardról beszélni? Hogyan képzelhető el, hogy az ilyen emberek a köz javát fogják szemük előtt tartani? Valóban időpazarlás lenne erkölcsi kódex összeállítása azok részére, akiknek gazdasági érdekei ellentétesek a köz érdekeivel. Mert örök igazság az, amire legvilágosabban Marx Károly mutatott rá már egy évszázaddal ezelőtt, hogy az emberek erkölcsi felfogásait a gazdasági érdekeik irányítják. Ez adja magyarázatát annak, hogy a különleges érdekeltségek alapján állást nyert köz- tisztviselők nem látnak semmi erkölcstelenséget az alvilági alakokkal való összeköttetésben, az ajándékok, a vesztegető összegek elfogadásában. Ezen emberek képtelenek megérteni a közérdekeket szolgáló erkölcsi felfogást, hiszen az egész rendszernek alapja a “kaparj magadnak s neked is lesz“ szellem. így semmi csodálkozni való sincs az erkölcsi hanyatlásukban. Kár lenne tehát papirt pocsékolni a köztisztviselők irányítására szolgáló erkölcsi kodexokra. A megfélemlített amerikai nép Csak helyiérdekű, apró-cseprő kis hírlapi szenzációt akart létrehozni Madison, Wis. város “Capital-Times” cimü lapjának a szerkesztője, amikor megbízta egyik riporterét, hogy a nemzeti ünnepen, Fourth of July napján a Függetlenségi Nyilatkozat bevezető soraiból és a “Bill of Right”-ból vett idézeteket tartalmazó iwel a kezében állítson meg az utcán embereket és kérje őket az iv aláírására. Az eredmény, — mint maga Truman elnök is elismerte a Detroit városban tartott beszédében, — szinte félelmetes. Félelmetes, mert kitűnt, hogy a 112 ember közül, akinek a kezeibe adták az ivet, csak egyetlen egy merte aláírni, a többi pedig ijedten tütakozott, mert mint bevallották, féltek a következményektől. Féltek attól, hogy ha aláírnak bármit is, azt egyszer majd ellenük használják fel. Hogy milyen nagyon általános ez a félelem, kitűnt a riporter jelentéséből, amiben ilyeneket találunk: Az első ember, akit megszólítottam, ijedten tütakozott: “Velem ugyan alá nem írathat ilyesmit, éppen egy kormánymunkára pályázok!” Egy nő, végigolvasta az idézeteket és ezt mondotta: “Ezt biztosan az oroszok Függetlenségi Nyilatkozatából szedték ki. Nekem ugyan be nem beszéli, hogy ilyesmiket a mi elődeink mondottak volna.” Egy férfi, alig olvasott el pár sort, dühösen kiáltotta: “Takarodj a pokolba innen ezzel a kormmunista dologgal!” Egy idősebb férfi meg igy szólt: “Régi kommunista trükk, Isten nevét teszik radikális kijelentésekre.” A megszóllitott 112 ember közül csak egy ismerte fel, vagy hitte el, hogy a idézett sorok az amerikai alkotmány legfontosabb mondatai. Kétségtelen, hogy Madison, Wis. város nem kivétel ebben a tekintetben és ha az arányszám nem is Uyen kirívó másütt, mégis beigazolást nyert, hogy az amerikai nép nem ismeri az unos-untig hangoztatott Függetlenségi Nyilatkozatot és a Bill of Right pontait. Ha bemagoltatták velük az iskolában, azt szajkó módra tették s igy nem csoda, hogy nem ismerik fel s nem háborodnak fel akkor, midőn a köztisztviselők megszegik a polgári szabadságot tartalmazó ezen ékesen szóló pontokat. De a legszomorubb dolog mégis az, hogy az amerikai népet már annyira megfélemlítették, hogy minden kérvény vagy nyüat- kozat aláírásától rettegnek. Ezt a félelmet a háborús uszítok a lapok, a rádió, a szószék és egyéb a közvéleményt, informáló közegek keltették fel az amerikai nép szivében úgy, hogy most gyáván, megadó módon szemléli a szabadságjogok eltiprását. Elhitet- eék velük, hogy a szabadságjogokat csak a kommunisták követelik, — noha állandóan azt mondják, hogy a népi köztársaságokban semmi szabadság sincs. A nép határtalan megfélemlítése hozzátartozik a háborús uszításhoz. Hitler is a csak már megfélemlített német néppel indíthatta meg a második világháborút. Itt is a megfélemlítésnek a célja az, hogy a háborús uszításnak ne legyenek eüepzői. A háborús uszítás természetesen a tőkés termelő rendszer egyik legfontosabb megnyilvánulása. A háborús uszítok egyben a tőkés termelő rendszer haszonélvezői és főtámaszai. Ez a megfélemlítés tehát végeredményében arra szolgál, hogy az amerikai nép még gondolni se merjen ezen rendszer bírálatára. * S. A magyar nyelvű ipari unionisták, a Bérmunkás olvasói SZEPTEMBER 2-án, VASÁRNAP D.E. 10 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban 11123 Buckeye Boádon levő Munkás Otthon nagytermében. Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat és a Bérmunkás olvasóit, hogy szeptember 2-án Clevelandon legyenek, hogy az országos találkozón megbeszélhessék mindazt, ami a Bérmunkáé további pontos megjelentetéséhez szükséges. Akik személyesen nem jöhetnek el, azok levélben küldjék el indítványaikat. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK julius 28-ig: J. Szimicz, Chicago ........... 1 J. Baksa, Philadelphia........... 2 B. Gellen, Highland Park....... 1 M. Mahl, Cleveland ............ 1 F. Szabó, Cleveland ______ 1 A. Fridrich, Cleveland........... 1 J. Feczkó, New York"_______ 7 Mrs. J. Horváth, Ravenna__ 1 J. Kish, New Brunswick ....... 1 So. Bendi Proli .................. 2 J. Vizi, Akron ................ 1 J. Penyácska, New Brunswick 1 J. Harustyák, Munch Chunk 1 A. Kéry, Schnectady ............. 1 S. Bihary, Newark .............. 1 G. Kish, Cleveland................. 1 J. Szabó, Trenton .................... 1 J. Geréb, Elsinore ........... 1 ! St. Sallay, Garfield Hgts...... 1 M. Mészáros, Atlantic City .... 2 A. Köhler, Chicago ............... 1 S. Szedlák, Hollywood.......... 1 DRÄGASÄGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTAHTÁSÁHOZ julius 28-ig: J. Szimicz, Chicago ............ 1.00 Szalonna sütés, Cuy. Falls 24.50 J. Velecky, Brooklyn ....... 1.00 J. Ptaky, Jackson Heights 3.00 St. Szilágyi, New York__ 1.00 A. Klein, W. New York..... 7.25 J. Világos, New York....... 8.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 J. Kish, New Brunswick .... 3.00 Családi piknik, New York 66.00 So. Bendi Proli__________1.25 J. Bodnár. Bridgeport.......10.00 A. Kéry, Schenectady....... 2.00 S. Bihary, Newark........... 1.00 Csal. piknik, Cleveland ....114,36 J. Szabó, Trenton ...:_____ 1.00 A. Réfy, Lodi ...................... 3.00 S. Szedlák, Hollywood ..... 2.00 A. Molnár, New York___ 1.25
