Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-08-11 / 1693. szám

t oldal BÉRMUNKÁS 1951. augusztus 11. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....... _...$2.00 One Year ................. $2.00 Félévre .............................. 1.00 Six Months ....................... 1.00 Egyes szám ára ------- 5c Single Copy ....................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. Q. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki is közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azon'’* ik a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE <*@fr.42 Erkölcsi színvonal A Iloey, a Fulbright és a Kefauver szenátorok elnöklete alatt működő azon szenátusi bizottságok, amelyek az “ötpercentes” ki­járók vesztegetéseit, majd az alvilági bűnszervezeteknek köztiszt­viselőkkel való összekötettéseit vizsgálták meg, olyan adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyek mutatták, hogy az amerikai köz- tisztviselők tekintélyes részének semmiféle erkölcsi felfogása sincs. Kiderült, hogy nem csak alantasabb tisztviselők, de olyan emberek, mint pl. William O’Dvvyer, jelenlegi mexikói nagykövet, volt new yorki polgármester, vagy Florida állam Warren nevű kormányzója, semmi kivetni valót sem látnak abban, hogy alvi­lági alakokkal politikai és üzleti összeköttetést tartottak fenn. Mások viszont nem értik, hogy miért volna erkölcstelen, pláne bű­nös dolog ajándék elfogadása azon egyénektől, akiknek valami szívességet tettek hivatalos állásaikkal kapcsolatban. Az erkölcsi felfogás ily hiánya, jobban mondva az elkölcsiség ily lezülésének látása arra késztette Paul Douglas, Illinois állam szenátorát, hogy valamilyen erkölcsi standard felállítását sürget­te. De minek? — kérdezte Sawyers kereskedelmi miniszter, — hi­szen aki nem tudja, hogy mi a becsület ilyen kódex nélkül, nem fogja tudni az erkölcsi kodex-szal sem. Sawyer, aki 2000 szót tar­talmazó levélben válaszolt Douglas szenátor javaslatára, többek között ezt irta: Az az ember, akinek ethikai kódex könyvben kell meg­nézni, hogy cselekedete mikor becsületes és mikor becstelen, túlságosan naiv arra, hogy Washingtonban (a kormánynál) állást kapjon. De azonkívül a becstelen cselekedetre hajlandó embert nem térit el az ilyen cselekedettől az, hogy mit írtak az erkölcsi kódexekbe. Az erkölcsi standard feletti vita közepette jött az a hir Jack- son, Miss, városból, hogy ott a demokrata párt 11 vezető tagját vád alá helyezték “közhivatalok árusítása” vétségének alapján. Ez a kis hir nem orvosolja, de legalább is rámutat az amerikai köztisztviselők erkölcsi érzéktelenségére. Mert Jackson város nem az egyetlen hely, ahol a tisztviselői állásokat pénzért, vagy másféle szolgálatokért ÁRULJÁK és nem az arra érdemes emberek kapják. így van ez szerte az egész or­szágban. A győztesé a zsákmányt, — tartja a közmondás. Ennek megfelelőleg a győztes politikai párt osztja szét a közhivatalokat a pártnak szolgálatot tett egyének között, akik aztán csak azt nézik, hogy milyen jövedelmet préselhetnek ki maguknak azon állásokból. SŐt igy van ez már a választott tisztviselőknél, még a tör­vényhozóknál is. Azokat is már úgy választják ki a jelölésnél, hogy első sorban csak valamilyen privát érdekeltséget szolgálja­nak, — azon érdekeltséget, amelyik finanszírozza a választási kampányokat. Hogyan lehet az ilyen törvényhozóknak erkölcsi standardról beszélni? Hogyan képzelhető el, hogy az ilyen embe­rek a köz javát fogják szemük előtt tartani? Valóban időpazarlás lenne erkölcsi kódex összeállítása azok részére, akiknek gazdasági érdekei ellentétesek a köz érdekeivel. Mert örök igazság az, amire legvilágosabban Marx Károly muta­tott rá már egy évszázaddal ezelőtt, hogy az emberek erkölcsi fel­fogásait a gazdasági érdekeik irányítják. Ez adja magyarázatát annak, hogy a különleges érdekeltségek alapján állást nyert köz- tisztviselők nem látnak semmi erkölcstelenséget az alvilági ala­kokkal való összeköttetésben, az ajándékok, a vesztegető össze­gek elfogadásában. Ezen emberek képtelenek megérteni a közérdekeket szolgáló erkölcsi felfogást, hiszen az egész rendszernek alapja a “kaparj magadnak s neked is lesz“ szellem. így semmi csodálkozni való sincs az erkölcsi hanyatlásukban. Kár lenne tehát papirt pocsékolni a köztisztviselők irányítá­sára szolgáló erkölcsi kodexokra. A megfélemlített amerikai nép Csak helyiérdekű, apró-cseprő kis hírlapi szenzációt akart lét­rehozni Madison, Wis. város “Capital-Times” cimü lapjának a szerkesztője, amikor megbízta egyik riporterét, hogy a nemzeti ünnepen, Fourth of July napján a Függetlenségi Nyilatkozat be­vezető soraiból és a “Bill of Right”-ból vett idézeteket tartalmazó iwel a kezében állítson meg az utcán embereket és kérje őket az iv aláírására. Az eredmény, — mint maga Truman elnök is elis­merte a Detroit városban tartott beszédében, — szinte félelmetes. Félelmetes, mert kitűnt, hogy a 112 ember közül, akinek a kezeibe adták az ivet, csak egyetlen egy merte aláírni, a többi pe­dig ijedten tütakozott, mert mint bevallották, féltek a következ­ményektől. Féltek attól, hogy ha aláírnak bármit is, azt egyszer majd ellenük használják fel. Hogy milyen nagyon általános ez a félelem, kitűnt a riporter jelentéséből, amiben ilyeneket találunk: Az első ember, akit megszólítottam, ijedten tütakozott: “Velem ugyan alá nem írathat ilyesmit, éppen egy kormány­munkára pályázok!” Egy nő, végigolvasta az idézeteket és ezt mondotta: “Ezt biztosan az oroszok Függetlenségi Nyi­latkozatából szedték ki. Nekem ugyan be nem beszéli, hogy ilyesmiket a mi elődeink mondottak volna.” Egy férfi, alig olvasott el pár sort, dühösen kiáltotta: “Takarodj a pokolba innen ezzel a kormmunista dologgal!” Egy idősebb férfi meg igy szólt: “Régi kommunista trükk, Isten nevét teszik radi­kális kijelentésekre.” A megszóllitott 112 ember közül csak egy ismerte fel, vagy hitte el, hogy a idézett sorok az amerikai alkotmány legfontosabb mondatai. Kétségtelen, hogy Madison, Wis. város nem kivétel eb­ben a tekintetben és ha az arányszám nem is Uyen kirívó másütt, mégis beigazolást nyert, hogy az amerikai nép nem ismeri az unos-untig hangoztatott Függetlenségi Nyilatkozatot és a Bill of Right pontait. Ha bemagoltatták velük az iskolában, azt szajkó módra tették s igy nem csoda, hogy nem ismerik fel s nem hábo­rodnak fel akkor, midőn a köztisztviselők megszegik a polgári szabadságot tartalmazó ezen ékesen szóló pontokat. De a legszomorubb dolog mégis az, hogy az amerikai népet már annyira megfélemlítették, hogy minden kérvény vagy nyüat- kozat aláírásától rettegnek. Ezt a félelmet a háborús uszítok a lapok, a rádió, a szószék és egyéb a közvéleményt, informáló kö­zegek keltették fel az amerikai nép szivében úgy, hogy most gyá­ván, megadó módon szemléli a szabadságjogok eltiprását. Elhitet- eék velük, hogy a szabadságjogokat csak a kommunisták követe­lik, — noha állandóan azt mondják, hogy a népi köztársaságok­ban semmi szabadság sincs. A nép határtalan megfélemlítése hozzátartozik a háborús uszításhoz. Hitler is a csak már megfélemlített német néppel in­díthatta meg a második világháborút. Itt is a megfélemlítésnek a célja az, hogy a háborús uszításnak ne legyenek eüepzői. A háborús uszítás természetesen a tőkés termelő rendszer egyik legfontosabb megnyilvánulása. A háborús uszítok egyben a tőkés termelő rendszer haszonélvezői és főtámaszai. Ez a meg­félemlítés tehát végeredményében arra szolgál, hogy az amerikai nép még gondolni se merjen ezen rendszer bírálatára. * S. A magyar nyelvű ipari unionisták, a Bérmunkás olvasói SZEPTEMBER 2-án, VASÁRNAP D.E. 10 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban 11123 Buckeye Boádon levő Munkás Otthon nagytermében. Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat és a Bérmun­kás olvasóit, hogy szeptember 2-án Clevelandon legyenek, hogy az országos találkozón megbeszélhessék mindazt, ami a Bér­munkáé további pontos megjelentetéséhez szükséges. Akik személyesen nem jöhetnek el, azok levélben küldjék el indítványaikat. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK julius 28-ig: J. Szimicz, Chicago ........... 1 J. Baksa, Philadelphia........... 2 B. Gellen, Highland Park....... 1 M. Mahl, Cleveland ............ 1 F. Szabó, Cleveland ______ 1 A. Fridrich, Cleveland........... 1 J. Feczkó, New York"_______ 7 Mrs. J. Horváth, Ravenna__ 1 J. Kish, New Brunswick ....... 1 So. Bendi Proli .................. 2 J. Vizi, Akron ................ 1 J. Penyácska, New Brunswick 1 J. Harustyák, Munch Chunk 1 A. Kéry, Schnectady ............. 1 S. Bihary, Newark .............. 1 G. Kish, Cleveland................. 1 J. Szabó, Trenton .................... 1 J. Geréb, Elsinore ........... 1 ! St. Sallay, Garfield Hgts...... 1 M. Mészáros, Atlantic City .... 2 A. Köhler, Chicago ............... 1 S. Szedlák, Hollywood.......... 1 DRÄGASÄGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTAHTÁSÁHOZ julius 28-ig: J. Szimicz, Chicago ............ 1.00 Szalonna sütés, Cuy. Falls 24.50 J. Velecky, Brooklyn ....... 1.00 J. Ptaky, Jackson Heights 3.00 St. Szilágyi, New York__ 1.00 A. Klein, W. New York..... 7.25 J. Világos, New York....... 8.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 J. Kish, New Brunswick .... 3.00 Családi piknik, New York 66.00 So. Bendi Proli__________1.25 J. Bodnár. Bridgeport.......10.00 A. Kéry, Schenectady....... 2.00 S. Bihary, Newark........... 1.00 Csal. piknik, Cleveland ....114,36 J. Szabó, Trenton ...:_____ 1.00 A. Réfy, Lodi ...................... 3.00 S. Szedlák, Hollywood ..... 2.00 A. Molnár, New York___ 1.25

Next

/
Oldalképek
Tartalom