Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-07-21 / 1690. szám
1951. julius 21. BÉRMUNKÁS 7 oldal ERVARROGEP Még a második világháború idején történt. Egyik közismert moszkvai sebész-professzort ér- telmesarcu, csillogószemü fiatalember kereste fel: Vaszilij Szer- gejevics GUDOV tervezőmérnök és elmondotta: van egy ötlete, amelyet nagyon szeretne megvalósítani s ezért kéri a sebésztanár segítségét. A minap az egyik kórházvonaton egyébként makkegészséges, csonkolt katonákat látott: kinek a keze, kinek a lába hiányzott. Vájjon tényleg nincs rá mód és lehetőség, hogy amputálás helyett visszavarrják a súlyos sérült végtagokat? A sebésztanár türelmesen végighallgatta a szokatlan pácienst, könyvszekrényéből kivett egy könyvet, belelapozott és átnyújtotta Gudovnak: — Tessék, olvassa csak el mit irt erről Pirogov. “Uj korszak következnék be a sebészetben, ha a véredényeket átkötés nélkül, gyorsan és megbízhatóan össze lehetne kapcsolni.” Gudov e találkozás után sokáig nem találta helyét. Nem volt becsvágyó, nem a hírnév kecsegtette, mialatt szüntelenül a nagy felfedezés, az “uj korszak” lebegett a szeme előtt. Tudta, hogy az elmúlt háború statisztikája kimutatta: a harctéren elesettek 58 százaléka a véredények sérülése következtében pusztult el. És mennyi rokkant, mennyi mü- láb és mükéz! Hány emberi életet lehetne megmenteni, ha az elszakadt ereket gyorsan, még a tábori segélyhelyeken is össze lehetne kapcsolni. Múltak az évek. Gudov egyre tervezgetett, rajzolgatott, mig végül elkészült az általa elképzelt készülék első rajza. Ismert szovjet szaktekintélyek — Szmi- rinov orvos-vezérezredes és Sa- mov sebészprofesszor — útmutatásai szerint dolgozott. Külön tervezőirodát bocsátottak rendelkezésére, ahol több kartársályebb megértésre való törekvést a nevelés felelősségét és örömét, a mesterség finomságainak felismerését, a szellemi öntudat lendületét. Hasonlítod a magad munkájához s össze tudod hasonlítani a valósággal, amelyet ábrázolni akar — már tudsz hasonlítani, mert ismered és megértetted azt a valóságot, amelyből a mü született. Ezért bírálhatsz s ezért kell is bírálnod: a szocializmust építő kor művésze téged és munkádat tükrözve úgy várja véleményedet, mint jövő fejlődésének kulcsát, termékenyítő esőjét, yáltoztató erejét, csiszoló simítását. Figyelj csak itt, a kis csoporthoz csatlakozva, amely a tárlatvezető szavát és a képet egyszerre figyeli. A képről emberek néznek rád, olyanok mint te, arcukon figyelem, öröm, meg- illetődött ünnepélyesség, akárcsak a tiéden most, hogy az or- . szág képzőművészetének számodra készült nagy és reprezentatív kiállítását nézheted — de ez a kifejezés ott még mélyebb, megindultabb, ritkább: azok ott a képen választott vezetőjükkel vannak együtt most, szavát val együtt lázas szorgalommal munkálkodott az azelőtt megva- lósithatatlannak hitt ötlet valóra váltásán. , Elkészült az első mintapéldány, amelyet egy lelkes fiatal sebész: Pável Androszov segítségével “menet közben” tökéletesítettek. Androszov sebész elmetszette, majd utána rögtön összevarrta a készülékkel egy kutya több erét, — és a kutya nem pusztult el. Ekkor az állat főütőerét —- az aortát — vágta el, majd összevarrta. A halálnak elkerülhetetlenül be kellett volna következnie, de az állat életben maradt, sőt hamarosan fel is gyógyult. Ezt követően a sebész már bátran vagdosta el és varrta ismét össze a nagy combereket, az állat különböző testrészeit tápláló fontos véredényeket mig végül kettévágta majd összevarrta — a fej verőeret! A “sebvarrógép” kitünően bevált! 1950 április 15-én — ez a nap fontos dátumként kerül be a helyreállító sebészet krónikájába — Pável Androszov elsőiz- ben alkalmazta emberen Gudov készülékét: a beteg belső mellkasa verőerét és a mesterségesen átültetett nyelőcsövet varrta össze vele. A készülék segítségével — a sebészet történetében először — sikerült emberi életet megmenteni azáltal, hogy friss vérámlást vezettek az el- haléfélben lévő nyelőcsőbe. Valóban bekövetkezett a sebészetben az a korszak, amelyet Pigo- rov, a hires orosz sebész, egy évszázaddal ezelőtt megjövendölt. Gudov érvarrógépét már szériában gyártják. Ez a kis készülék, amely az ember tenyerén kényelmesen elfér, hamarosan nélkülözhetetlen segédes z k ö z lesz a szovjet sebészek százainak kezében. Nincs már mesz- sze az az idő, amikor a sebészorvos visszavárja a baleset köhallhatják, tanácsát kikérhetik. De valami zavar a képen, magad se tudod, micsoda, a tárlatvezető mondja ki helyetted: befejezetlen még, az arcokról az alkotó elégedett mosolyának fénye hiányzik, az a pillanat, amikor művész és néző egyszerre érzik, hogy most kész, igy kész, igy tökéletes, nem szabad hozzátenni semmit. De lásd, mégse ez a döntő, hanem az, amit az a férfihang szól fel a csoportból: “az ott a feleségem!” Ez a döntő, a magunk felismerése a képeken, a mi társaink, a mi életünk a képeken, az ismerősség jóérzése, az igazságosság elégtétele : a művészet, mint a történelem, már veled foglalkozik, téged néz, téged mutat. A másik képen a Váci-ut kis utcakertjei a házak előtt s egyszerre látod, hárman is felismerik a vidéket, mert arra laknak, mert arra járnak, mert az ő életük ismerős tája az — azt a kalauznőt a villamos lépcsőjén is jól ismered s már tudod, hogy vissza fog térni még sokszor, képen és könyvben, szobron és énekben, arckifejezése, mozdulata, színei elmélyülnek majd az idők során, ahogy egyik művészeti ág átadja a másiknak egy megfigyelésI vetkeztében levált kezet vagy lábat, vagy esetleg az ember egyik-másik szervét kicseréli. Gudov mérnököt és Androszov sebész-orvost a készülék megszerkesztéséért, illetve sikeres alkalmazásáért Sztalin-dij al jutalmazták. Épül az ország A Fonói gépállomás dolgozói min dannyian résztvesznek a sportolásban. Jó labdarugó csapatjuk van. Most pedig megalakították á röplabda, asztaltenisz és sakkcsapatokat. A Vaskuti termelőcsoportok vezetői meglátogatták a Dunai Vasmű és az ország első szocialista város építkezését. Az ötéves terv nagyszerű építkezéseinek láttán elhatározták, hpgy kenyérgabona beadási tervüket a tavalyi 222 százalékkal szemben az idén 250 százalékra teljesítik. Gyöngyösön 403 ezer forint beruházással ebben az évben népfürdő épül. A járási tanács székházát 200 ezer forint beruházással állítják helyre. Korszerű, nagy járási kulturházat is építenek. A Kecskeméti Konzervgyárat jelentős beruházásokkal korszerűsítik az ötéves terv második évében. Uj gépek, tárolóhelyiségek és jó szállítási eszközök biztosítják, hogy az idei bő termésből jóval nagyobb mennyiségű konzervet készít a gyár, mint tavaly. Heves megyében azelőtt soha még csak kilátás sem volt 15 mázsás búzatermésre. Ebben az évben azonban a talaj gondos előkészítése, a korai vetés, a jó növényápolás követkéz t é b e n több olyan termelőszövetkezet van, ahol 20 mázsás termésátlagot várnak. 31 falusi orvosi rendelő épül fel az idén. Az ötéves terv során jelentős mértékben javítják a falu egészségügyi viszonyait. A megyei' tanácsok által kijelölt helyeken — ott, ahol az egészsel gazdagabban, egy felismeréssel érettebben, egyre igazabban és csiszolódva az időkben. Az öreg paraszt, aki megállapítja, hogy gyönyörűek a színek a képen, de az arcok olyan keservesek, mintha éppen elverte volna a termést a jég, — a bányász, aki megmondja, hogy igen, közülünk való ez az ember a képen, de ilyen mozzanata a bányamunkának nincs, — a fiatal honvéd, aki több erőt lát a társa szemében, mint a képen, — mindenki, aki hozzászól és bírál, segít ahhoz, hogy jövőre szebb, igazabb, elmélyültebb, gazdagabb legyen a művészete annak az országnak, amely az övé. S közben gazdagodik maga is: felismeri, hogy nem elég a szakmai tudás, ha nem hatja át uj életünk belső fényének sugárzása, feüsmeri, hogy nem elég a munka ismerete, ha nem dolgozik közben pontosan a megfigyelőerő, felismeri, hogy egyetlen emberarcban milliók arca sűríthető, ha az alkotó felismerte a közös vonásokat. El tudja határolni már azt az önző művészetet, amely csak “saját fájdalmát és örömét” játszotta le minden változatban, attól, amely vele törődik, érte akar ségügy eddig a legelmaradottabb volt —356 uj orvosi rendelő létesül öt év alatt. Ebből 31 elkészül még ebben az évben. Dudar, Erdőhorváti, Ároktő, Nyirád és Gorzsakopács községekben már megkezdte működését az uj orvosi rendelő. Egy- egy rendelő 3500-4000 vidéki dolgozó körzeti orvosi ellátását biztosítja. A 356 rendelő tehát újabb mintegy 1,300.000 dolgozó egészségvédelméről gondoskodik majd intézményesen. A rendelőket az általános orvosi vizsgálathoz szükséges korszerű felszereléssel látják el. Sümegen, Kisfaludy Sándor egykori házában érdekes város- és helytörténeti kiállítást rendeztek. Ügyesen összeállított dokumentumok és falitáblák teszik mindenki számára szemlél- tetővé azt a nagy irodalmi vitát, amely Kisfaludy hires balatoni regéi körül támadt. A Debreceni gépállomás traktorosai az idén 15 aratógéppel, valamint egy szovjet és egy magyar gyártmányú kombájnnal dolgoznak. A szovjet kombájn untánfutó kocsival is el van látva, amely a szalmát, töreket és pelyvát összegyűjti. Az értékes gépek kezelésére a traktorosokat már korábban kiképezték. A gépállomás legfiatalabb kombájnvezetője a 19 éves Szolga Katalin. Azért bízták meg ezzel a fontos feladattal, mert két' éve amióta a gépállomáson dolgozik, mindig kiválóan megállta a helyét és a kéthónapos kombájnszerelői iskolát is jó eredmény - nyel végezte el. A Pestmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállait két teherautóra szerelt mozgó javítóműhelyt állít munkába az aratás és cséplés idejére. A mozgómü- helyek telefonhívásra mennek oda, ahol elromlott traktorok, arató-, cséplőgépek vannak s szükség van rájuk. A nagyobb javításokat úgy végzik, hogy a hibás alkatrészt a legközelebbi gépállomás vagy állami gazdaság javítóműhelyébe szállítják. különbbé válni, őt akarja különbbé nevelni, — s megindult jóérzéssel látja, ahogy körülnéz a terem közepéről uj életet munkástájait maga körül. A képeken vörösen világit a vas, sziklába szalad a bányász fúrója, traktorral szánt a paraszt, sztahanovista magyaráz az asztalnál, fiatal fiú szólal fel a kis asztali zászló mellett, a képeken sárga villamosok futnak, házak épülnek, emberek dolgoznak, gyerekek tanulnak s a nép fiainak a kezében villan a fegyver a napsütésben. Egy ország látszik a tükörben, jellegzetes és ismerős arcaival megtalált emberi élet oldódó titkának kifejezésével a tekintetekben: a munka örömével. Egy ország a maga művészetének tükreiben. Költő álma a jövőről — de már a valóság napsütésében és árnyaiban, emberi munkává vál- tan, nem ködből, de anyagból, nem távol, de közel, itt, körülöttünk, a miénk. Közeledj hozzá még jobban, hogy értsd és tökéletesítsd — távolodj el tőle néha egy kicsit, hogy lásd madártávlatból s örülj: itt van, felépült és megszületett.
