Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-07-07 / 1688. szám
1951. julius 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az elveszett játszma házatukat, a lakásukat, az élelmezést, a tisztek pökhendisége- it, de nagyon kevés katonának jutott eszébe megkérdezni azt, hogy miért is kell neki háborúba menni. Koreába szállított katonák túlnyomó része ezt kérdezi. Nem ülnek fel a régi maszlagnak, melyeket az elmúlt háborúkban hangoztattak: “Háború van, hogy egyszer és mindenkorra megszüntessük a háborúkat” ' és ezt közönséges propagandának minősitik, régi elcsépelt propagandának. A hivatalos propagandával szemben a fiuk naeyon sűrűn hangoztatják, hogy “Mi nem azért hacolunk, hogy saját hazánkat védelmezzük. Mi más országok védelméért vérzünk. Ha eszem lett volna, akkor nem volnék itt. Akik használták az eszüket azok otthon maradtak. Miért vonnak le kereseti adót a mi csekély fizetéseinkből és miért nem adóztatják meg a hadvezetőség fizetéseit. A demokrácia nem jelent számomra fenét sem, ebben a pokolban. Minden érzékeimet elveszítettem a vallás iránt. Nem veszi be a gyomrom, hogy az Egyesült Nemzetek háborújáért harcoljak. Az egész nem más mint Wall Street érdekeinek védel- mezése.” így és ehez hasonlóan nyilatkoztak a “Time” munkatársa előtt a gyakorlóterek újoncai. Befejezésül azt Írja, hogy szivettépő az a látványosság, amilyen hévvel a katonák tiltakoznak azon demokrácia ellen, amely őket megfossza szabadságuktól, családjaiktól, szüleiktől. Nagyon sokan azt mondották neki, hogy a “demokrácia” azt jelenti, hogy nekik más országok érdekeiért meg kell halniok. A demokrácia azt jelenti számukra, hogy mindentől megfosztanak bennünket s ellenértékűi nem kapunk semmit sem. A demokrácia azt jelenti számunkra, hogy két esztendeig mint a disznók kell, hogy éljünk, hogy mások meggazdagodhassanak. Amerika fiatalsága kezd ész- retérni. Kezd tudatára ébredni annak, hogy az elmúlt két világmészárlás is a demokrácia védelmének érdekében zajlott le. Azért véreztek el apáink és nagyapáink és ma az ő részükre kevesebb demokrácia van, mint volt elődeik életében. De nem csak itt Amerikában folytatják a vizsgálatot, hogy miért nem lelkesednek a katonák a háborúért, hanem vizsgálatot folytat a hadvezetőség Koreában is és keresik az okát, hogy miért van az, hogy a tüz- vonalban minden negyedik-ötödik használja fegyverét. Megállapítást nyert, hogy amikor a katonák először vannak a tüz- volnalban s az ellenség tüzel rájuk, ilyedtükben valamennyien eldobálják fegyvereiket és hasra vágódnak, a félélem a földhöz tapasztja őket, még akkor is, amikor az ellenség már megszűnt tüzelni a fegyvereik használata helyett, nagyon sokan a menedékhelyet keresik. Az elmúlt két világháború és a koreai vérengzés, amely még nem nyerte el hivatalosan a “háború” nevet, éppen elégséges lehetne arra, hogy Amerika népe is békét, szabadságot követeljen. Köhler. (Vi.) Mi tudjuk és meg is ir- I tűk, hogy úgy az Olosz, mint Franciaországban tartott választásokban nem a vörösök, hanem a reakciósok, illetve a nagytőkések veszítettek. Ámbár ha a megadott számadatokkal próbáljuk azt megmérni, akkor úgy látszik, mintha a tőkés rendszer erősödött volna meg, a hírek úgy is akarnák azt elhitetni. De ezzel szemben a detroiti Free Press vezércikkezői, akikről nem lehet feltételezni, hogy nem tudják mit beszélnek, vagy hogy örömmel adnának le ilyen vezércikkeket, a következőket írták: A kerületi választásoknál Olaszországban úgy mutatkozik, hogy a vörösök teret nyertek. A kommunisták és velük szövetséges baloldali szocialisták felverték szavazataikat 36 százalékról 38.5-re. A négy kommunista ellenes pártszövetség 59.5 százalékról 50.3 százalékra csökkent. Habár a változás nem is igen nagy, de elegendő ahoz, hogy bebizonyítsa, hogy az amerikai ÜZEN A SZERKESZTŐ Német Antal, New York. — Az Amerikai Magyar Népszava megjelentetésének idejére vonatkozó kérdésére, mint levélben jeleztem, akkor nem tudtam eleget tenni. Most azonban már Mrs. Abet szívességéből megkaptam a Népszava első példányát s válaszolhatok a kérdésére. Tudván azonban, hogy ez nem csak önt, hanem az összes olvasókat érdekli, itt válaszolok a levelére. Egyben köszönöm, hogy Abet Ädam “A Rokkant” cimü versének első részét emlékezetből lemásolta. Ez annál is inkább dicséretes, mert mint irta, hatvan évvel ezelőtt tanulta meg s szavalta el ezt a verset. Az, hogy ön hatvan éven keresztül megtartotta emlékezetében ezt a verset úgy önre, mint a versre dicséretet vált ki. Az a vers valóban kitűnő s miután az Abet •versgyűjteményében kezeim között van, alkalomadtán esetleg leközöljük. Most pedig térjünk a tárgyra. Kiszáradt s már foszlásnak induló papírlapokból állnak az “Amerikai Magyar Népszava” első példányai. De előttem fekszik az “Emléklapok” cimü kis füzet is, amit az amerikai magyar szocialisták 1893 november 25-én, New Yorkban tartott mulatságukra adtak ki. (Tehát nem az, amiről már egyszer Írtam). Ezen Emléklapok 11-ik oldalán van egy felhívás Schön Miksa aláírásával, aki felszólítja az amerikai magyar öntudatos munkásokat egy LAPKIADÓ SZÖVETSÉG megalakítására. így tehát a szocialista lap kiadásának kérdésével már 1893-ban foglalkoztak. Ezt a tervet 1895-ben valósították meg és október 1-én adták ki az első Amerikai Népszavát. A címben a MAGYAR jelző akkor nem volt benne. Az Amerikai Népszava, mun- | kásközlöny, első számait Cleve- ' land városban, 538 Pearl Street dollárokkal nem tudtuk a kommunizmust megállítani Olaszországban. Azt nem lehet elvitatni, hogy mi beöntöttünk egy néhány billió dollárt Olaszországba a háború óta, mégis a kommunizmust nem állítottuk meg, vagy győztük le. Mi felismerhetjük, hogy ha folytatjuk a kommunizmus elleni harcot dollárokkal, egy hosszú és költséges próbálkozásnak nézünk elébe, melyben a siker nem biztató, még a végén sem. Ez nem csak Olaszországra vonatkozik, hanem az egész világra. Eddig szólt a vezércikk. Igazán kevés eredmény a több billió amerikai dollár után, melyet bevallásuk szerint csak azért adtak nekik, hogy a kommunizmust, szocializmust megakadáAmint beismerik ez áll az lyozzák. egész világra. Legújabban Franciaországra is, ahol a demokrácia megcsúfolásával 3 millió szavazatra több képviselői ülést adnak, mint 5 millió szavazat után, csakhogy a vörösöket kifagyaszthassák a parlamentből. alatt adták ki. A cimfej szerint kiadó “Magyar Munkások Nyomda és Lapkiadó Szövetkezete”. A Szerkesztő bizottság a következő tagokból állt: Szombati, Zöldy, Seszták, Abet, Ber- láck, Horváth és Murár. A lap első száma 8x12 (inch) nagyságban s csak 4 oldalban jelent meg, de a következő száma már 8 oldalnyi terjedelmű lett. Az első szám, valószínűleg azért, mert október elsején jelent meg, a bekszöntő cikk után az október 6 (aradi vértanuk) jelentőségével foglalkozik, majd egy teljes oldalt hoz Abet Ádám aforizmáiból,’ amelyek közül több még ma is helytálló igazságot vagy tanácsot tartalmaznak. Mutatóul ime néhány: — Ne pihenj kiváló hontársaid babérain, nézd, hogy saját érdemeidre lehessél büszke.-f Szeresd hazád földjét, de még jobban a népét, amely rajta él. — Pártold a magyart, de csak annyira, amennyire megérdemli. — Fontolj meg minden tanácsot, de csak azt kövesd, amit jónak találsz. — Gondolkozz a saját fejeddel és járj a magad lábán. — Sallangosan kikanyaritott cikkek és beszédeknek keresd a magját, ha nem találsz ilyesmire, akkor az egészet multszázad- beli ócskaságokhoz sorozhatod. HALASZTÁST KAPTAK NEW YORK — Sylvester J. Ryan szövetségi kerületi biró julius 23-ig halasztást adott azon öt ügyvédnek büntetésük megkezdésére, akiket Medina biró hat havi börtön büntetésre ítélt a 11 kommunista tisztviselő pőrével kapcsolatban. Ez a halasztás szól Eugene Denisnek, a párt titkárának is, aki a tárgyalás folyamán mint a saját ügyvéde szerepelt s Medina biró nem csak mint vádlottra, hanem mint védőügyvédre is büntetést mért rá. NEW YORK ÉS KÖNYÉKI MUNKÁSTÁRSAK FIGYELMÉBE! A múlt heti esős időjárás miatt Most Vasárnap, Julius 8-án, tartjuk meg az ez évi első NAGY TÁRSAS KIRÁNDULÁST a közismert Edenwald erdő szokott helyén. Mindenki hozza magával az ennivalót, azonban szórakozásról és miden jó innivalóról gondoskodva van. Útirány: A Lexington Ave. “White Plains” subway a 180- ik utcáig és ott átszállni a Dyre Ave. magasvasutra a végállomásig ahonnét pár perc séta az erdőbe. Esős idő esetén a rákövetkező vasárnap lesz megtartva. KÉNYSZER HÁZASSÁGOK CAIRO — Az Arab News Agency hire szerint Yemen arab állam Hodeida kerületében Khadi Ashshami kormányzót nagyon bántotta a születések számának leapadása. Azért rendeletéit adott ki, hogy büntetés terhe alatt minden agglegénynek és özvegynek záros határidőn belül meg kell nősülni. De kiterjedt a rendelet a férjezetlen nőkre is, akiknek viszont-záros határidő alatt férjhez kellett volna menni. A rendeletet azonban nem lehetett végrehajtani, mert az agglegények panasz k o d t a k, hogy a kiszabott idő alatt nem találták meg a feleségnek megfelelő nőket és inkább hajlandók a börtönbe menni, mint olyan nőket elvenni, akik nem tetszenek nekik. A nők, — különösen a vagyonosabbak, — viszont azzal a panasszal álltak elő, hogy most a nem dolgozó, ingyenélők akarják kihasználni az alkalmat hogy olyan feleséget kapjanak, akik eltartják őket. A panaszokat Ahmad király elé terjesztették, aki felfüggesztette a kormányzó rendeletét. TÚLSÓK POLITIKUS TEL AVIV, IZRAEL — Izráel állam parlamentjének a Knes- set-nek tagjai julius 30-án választás alá kerülnek. A parlamenti mandátumokért a kis államban 21 különböző párt regisztrálta jelöltjeit, ami mutatja, hogy Izraelben is van elég politikus. A NAGY KÉRDÉS NELSON, ANGLIA — A közeli Lancashire városka tanácsa néhány kényelmes, de alacsony bérletü lakóházat épített a magános nők számára. Miután a házak építését elrendelő javaslatban a “spinster” (aggszüz) szót használták, a városban azon vitatkoznak, hogy hány éves korában lehet egy leányt “aggszüznek” nyilván i t a n i, hogy a lakásra jogosult legyen. “Nagyon de nagyon nehéz kérdés”, — sóhajtott fel a tanács elnöke, amikor ez a probléma felszínre került.
