Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-12-29 / 1712. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. december 29. hírek magyarorszAgból “LÉPKEDŐ” ÓRIÁS KOTRÓ­GÉP A HAJDÚNÁNÁSI “TEN­GERNÉL” A hajdúnánási határban no­vemberi köd ereszkedik le az al­kony! tájra. Az ut két oldalon a ködből fehér szikfoltok világí­tanak elő. Nem sokáig ékteleni- tik már errefelé a földet. Az öt­éves terv végére. 1954-re elké­szül a hatalmas mü, a tisztántu- li hajózható főcsatorna, amely a Tisza vizét elhozza ide is és az öntözés végetvet a szik ural­mának. Kerékpárosok jönnek szem­be. — Honnan jönnek ? — A Tiszától. Jobboldalról hallatszik a csa­tornaásó gép dübörgése. Három műszakban, éjjel-nappal dolgo­zik a 60 méter széles gépóriás, egyik karja átnyúlik a csator­nán, a másik meg az innenső parton rakja le puttonyainak földterhét. Veszprémi Imre építésvezető végigkalauzol a szürkéskékre festett monstrumon. Alattunk láncok csikorognak’, hordják a földbe belemaró hatalmas acél­vedreket. A két kotrómesteri fülkébe is benézünk, ahonnan egyetlen gombnyomással irá­nyítják a gép munkáját. Egy _ gombnyomás és tovább indul sí­néin előre a gép, egy gombnyo­más és újra megindulnak ke­resztbe a láncvedrek. — Kétszáztizezer, köbméter föld kiemelését vállaltuk az év végéig, juniuS közepén, amikor a munka megindult. Ezt már november végére túlteljesítet­tük. Most következik a munka legnehezebb szakasza: átkelés a ‘ ‘Vöröstengeren’ ’. — Hol van itt a “Vörösten­ger”? — kérdezzük meglepve. — A nánási '■ szájhagyomány igy nevezi az előttünk levő lá- post. Veszprémi Imre kimutat a kotrómesteri fülkéből. — Valaha tó volt itt, mélyebb a szintje a talajnak. Látja, a Sztalinyecek azért járnak itt előttünk, hogy ledöngöljék a ta­lajt, előkészítsék roppant súlyú gépünk alapját. Most a gépet át is kell állítanunk az uj mélység­hez. De ez sem jelent fennaka­dást, a pompás Sztalinyecek, a földgyaluk úgy előkészítik a te­repet, hogy mire odaérünk az exkavátorral, folyhat tovább a csatornaásás . . . Csend ereszkedik közénk, aho­gyan szótlanul nézzük a hatal­mas masinát, amely dohogva, iszapot, földet köpködve egyre jár és építi a csatornát. Az em­bert megcsapja a jövő szele, itt suhog, körülöttünk, amint a gépóriás egyre dolgozik, építi a holnapot. Amint ezt említjük, Veszpré­mi Imre fellelkesülve mondja: — Hát még ha a szovjet óriás kotrógépét látnák! Büdszentmi- hályon áll munkába februárban, vagy már januárban egy kötél­vedres, lépkedő kotrógép, mely­nek teljesítménye felér 5 köze­pes földkotrógép munkájának eredményével. Annak nem kell talpfát lerakni, hogy sínéin jár­hasson, az a szó szoros értelmé­ben lépked. Ha elvégezte a kot­rási munkát, két egyenként 7-8 méteres lábrésze közül megmoz­dul az egyik, egy excenter előbbre viszi a lábát és utána a géptestet is. Egy-egy ilyen lépés két méteres, egy óra alatt 7-800 méter utat tesz meg a gép. Egy- egy puttonyába, amellyel a föl­det kiemeli, négy köbméter föld is belefér, egy puttonyának a súlya 48 mázsa! A gép napi 3- 4000 köbméter földet tud kie­melni, 1000 köbméterrel többet, mint ez, tehát egy év alatt egy­millió köbméter földet mozgat meg. A jövő évben még további szovjet gépeket kapunk . . . — Tudjuk, mit jelent ez a csatorna a Tiszántúl dolgozó parasztjainak s ha előbb nem tudtuk volna, abból a szerétéi­ből, amellyel e munkát kisérik, megismerhettük, milyen létkér­dése ez a csatorna a Tiszántúl­nak . . . Igen, mert négy év múlva már öntözőmüvek százait, ezre­it fogja táplálni bő vizével ez a csatorna, a szikkadt, száraz ti­szántúli föld szomját eloltja és nyomában bő terméssel fizet annyi szűk esztendő után. A csatorna vizén hajók járnak majd, olcsó viziut nyílik meg a tiszántúli parasztok termelvé- nyeinek elszállítására. Bőség és jólét fakad a csatorna nyomá­ban . . . UJ BÁNYAGÉP GYÁRTÓ ÜZEM ÚJPESTEN Magyarország bányagépgyár­tása a múltban egészen elmara­dott volt. A bányagépgyár ela­vult, régi gyártelepe nem felel­het már meg az uj, megnöveke­dett feladatoknak. Ezért kellett Újpesten a régi gyártelep mel­lett egy uj, korszerű bányagép­gyártó telepet építeni. Az uj gyárból egy háromha­jós csarnok már fel is épült, eb­ben már folyik a termelő mun­ka. Mellette még az épitőmunká- sok dolgoznak, hogy befejezzék az ebben az évben üzembehelye­zendő további csarnokok építé­sét is. Készen áll már a három- emeletes irodaház is, világos, tá­gas helyiségekkel, öltözőkkel, zuhanyozókkal és üveg válasz­falakkal ellátott rejztermeket, aho a bányagépeket tervezik majd. Az épülethez tartozó kü­lön szárnyban már elkészült a legkorszerűbb konyha, kultur- és étterem. Megkezdték az uj nagy épü­lettömbök előtti régi földszin­tes épületek bontását és helyü­kön parkot létesítenek.az üzem dolgozói számára. A KERÜLETI TANÁCSOK BESZÁMOLÓJA A Budapesti Kerületi Taná­csok tagjai népes tömeggyülése- ken számolnak be választóiknak elvégzett munkájukról. Egy hó­nap alatt 915 ilyen beszámoló gyűlést tartottak, melyeken több mint 55 ezer választó volt jelen. A lakosság részéről eze­ken a gyűléseken közel hétezer közérdekű javaslat hangzott el. A javaslatok részben uj TEJ­ÉRT, KÖZÉRT-üzletek, Háztar­tási Boltok, stb. megnyitását, villamos és autóbuszjáratok sű­rítését vagy meghosszabbítását, uj bölcsődék és fiókkönyvtárak létesítését kérik, másrészt üres telkek parkosítására, utcák fá­sítására tesznek javaslatot. A tanácstagok és választók között mind szorosabb az együttműködés, a tanácsok tár­sadalmi aktíváinak hálózata job­ban épül és ez is biztosítéka an­nak, hogy a dolgozók és házi­asszonyok közérdekű javaslatai a legközelebbi jövőben nagyré- szükben megvalósulnak. Épül az ország Az Ózdi városi tanács múzeu­mot alapított a környék gazdag régészeti, történeti emlékeinek közzétételére. A muzeum no­vember 11-én nyílt meg. A Pécsi bányászok az idén négy, jövőre újabb öt korszerű autóbuszt kapnak a közlekedés megjavítása érdekében. Békés megyében a gyapotter­més 90 százalékát betakarítot­ták. A megye termelőcsógortjai 7590 mázsa gyapotot szüreteltek eddig. Debrecen határában zöldség- termelő állami vállalat létesül, amelynek feladata, hogy a vá­ros dolgozóit ellássa zödséggel, gyümölccsel és tejjel. A gazda­ság kétszáz holdján öntözéses konyhakertet létesítenek. A gazdaságban, amely százötven darabból álló tehéntörzset ka­Boldog Újévet Ma már az egész müveit vilá­gon általánossá lett az a szokás, hogy január elsején a “boldog újévet kívánok” köszöntéssel üdvözöljük azon barátainkat és ismerőseinket, akikkel találko­zunk. sőt mi több azok részére, akikkel nem számítunk találkoz­ni, levélben küldjük el ezt az üdvözlést. Azért nehéz elkép­zelni azt a korszakot, amikor nem január elseje vezette be az évet, annyira megszoktuk, hogy december 31-ik napján az öreg év szedi-veszi sátorfáját és el­távozik úgy, hogy soha többé vissza nem térhet. Pedig valójában január else­je, mint újév napja, éppen pon­tosan csak 200 éves, 1752-ben lett általánossá a használata. Mint ismeretes, a mai időszá­mítást Jézus állítólagos szüle­tésétől előre és visszafelé szá­mítják. Jézus születéséről ter­mészetes semmiféle okmány sem maradt, még a halála után 70 évvel irt Máté evangéliuma is csak a természetellenes déli irányba mozgó fényes csillagot említi, amely mutatta a három bölcsnek a Bethlehembe vezető' utat. Ezen bölcsek — az evangé­lium szerint, — beszéltek Heród királlyal. A Jézus születésére vonatkozó legendákban ezt az egyetlen történelmi alakot említik. Heród király valóban élt, akiről egyko­rú írások beszélnek, de egyben azt is mondják, hogy a zsidó időszámítás 3756-ik évében (a római időszámítás 750-ik évé­ben) halt meg. így ha Jézus va­lóban élt, akkor is négy évvel hamarább született, mint a mai időszámítás tartja. Szóval négy évvel a születése előtt született. Ez a tévedés úgy történt, hogy a mai időszámítást kezde­ményező Dionysius Exigus, ro­pott, nagy tehenészetet létesíte­nek. A gyárat és gépi berendezé­seit a legkorszerűbb technikai követelményeknek megfelelően szerelik fel. A műhelyek egyes gépeit és szerelőrészlegeit úgy helyezik el, hogy az anyag mi­nél rövidebb utat tegyen meg. A műhely egyik oldalán beszál­lítják a nyersanyagot s a telje­sen kész gyártmány a másik ol­dalon hagyja el a műhelyt. A Debrecen-Ebesi csemete­kert dolgozói uj kiemelő ekével naponta 250 ezer facsemetét szednek ki. A gépet traktor von­tatja. A kiemelő készüléket a szovjet csemete ültetőgép vázá­ra szerelték fel. A gép teljesít­ményére jellemző, hogy mig kézzel 8-10 óra alatt ezer cse­mete szedhető, a gép ugyaneny- nyi idő alatt 250 ezer csemetét szed ki kifogástalanul. Az Orosházi “Petőfi Népi együttes” nemrég mutatkozott be. Az együttes 76 tagú ének­kara, 24 tagú zenekara, 16 tagú tánccsoportja, 22 tagot számlá­ló színjátszó együttes és a 12 bábos nagy sikert aratott. Bucsuta község lakói állami támogatással szép, modern kul- turházat építenek. Az uj épület­ben helyezik el az orvosi rende­lőt és az iskolát is. A kulturhá- zat még ebben az évben átad­ják rendeltetésének. mai apát, a római időszámítás 1287-ik évében (a mai időszámí­tás 533-ik évében) úgy gondol­ta, hogy Jézus a római időszámí­tás 754-ik évében született és ennek megfelelőleg ezt az évet vette 1-nek. így tehát ha a je­lenlegi időszámítás Jézuk állító­lagos születésével veszi is kez­detét, azt csak több mint 500 év múltán hozták gyakorlatba. Addig az európai népek a ró­mai, vagy a görög időszámítást használták leginkább, a zsidók természetesen az ő időszámítá­sukat. De ezek egyikében sem kezdődött az év azon napppal, amit ma január elsőnek neve­zünk. A görögöknél március 1, vagy március 25 voltak az év kezdő napjai; a rómaiaknál pe­dig december 25. Az alexandriai időszámítás augusztus 29-én kezdődött a mohamedánok jú­lius 16-ot tartották újév napjá­nak. A hinduk és a kínaiak idő­számítása nagyon komplikált periódusokra oszlott, különböző újév napokkal. Az amerikai ma­ya indiánok is igen kifejlett ka­lendáriummal rendelk e z t e k, amelynél azonban az év körül­belül 1800 napból (mai öt év) állott. De még akik elfogadták is a keresztény időszámítást, szin­tén több csoportra szakadtak ebben a tekintetben, mert nem követték a gregoriánus javítást (1852), minek következtében más és más napokon ünnepel­ték az újévet. Az oroszok 1918- ban, a kínaiak pedig csak 1928- ban fogadták el a gregoriánus naptárt s azóta csaknem az egész világon január elsejével kezdődik az év. Ennek megfelelőleg tehát mi is ebben a számban kívánunk BbLDOG ÉS BÉKÉTHOZÓ ÚJ­ÉVET OLVASÓINKNAK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom