Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-12-15 / 1710. szám

6 oldal BÉR MUN KAS 1951. december 15. IZRAEL EGY AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ MEGFIGYELÉSEI A ZSIDÓK UJ ORSZÁGÁBAN Irta: ROBERT T. HARTMAN Feltételezhető volt, hogy tilta­koznak az ellen, hogy az ame­rikai kormány az, amely újra szervezés felfegyverezi a volt náci hadsereget, ugyanazon náci tábornokokkal az élen, kik Hit­ler tábornokai voltak. Hogy til­takoznak az ellen, hogy az ame­rikai megszálló övezetben hitle­ri politikusok uralkodnak újra és ígérgetik, hogy befejezik azt, amire már Hitler ideje alatt nem volt módjuk. Feltételezhető volt, hogy til­takoznak az ellen, hogy ide ez­rével engedik be a horthyista és nyilas banditákat, hogy eze­ket almazzák az amerikai hiva­talos és félhivatalos rádió lea­dásoknál. Feltételezhető volt, mert hisz az ő lapjaik siránkoznak hétről hétre a fentiek miatt. Igen, feltételezhető lett volna, ha nem rabbik, politikusok és szerkesztők irányították volna az alakuló gyűlést. De miután ők volták az összehívók és ők adták meg az irányvonalat, ter­mészetes, hogy nem ez történt, Mert a cél nem is a zsidók vé­delme, hanem a zsidók besorozá- sa a hideg háborúba, a zsidók felvonultatása azok ellen az or­szágok ellen, amelyekben tény­legesen, szigorú törvény tiltja a zsidókkal szembeni megkülön­böztetést és ahol arra nevelik a népet, hogy ezt az évezredes gyűlölködést megszüntessék. A tudósítások szerint egyet­len határozat lett elfogadva és ez a Magyar Népköztársaság ellen, mert az a többi paraziták­kal együtt zsidóvallásu volt gyárosokat, bankárokat is ki­telepített Budapestről. Nincs külömbség katholikus pap vagy zsidó rabbi, zsidó vagy másvallásu politikus között, az egyik éppen úgy mint a másik vad gyűlölettel uszit az ellen a rendszer ellen, amely ugyan nem üldözi, sőt védi a zsidót, de viszont lehetetlenné tette a munkanélküli jólétet. Inkább látják ők Horthyt a zsidóellenes törvényeivel, csak lehetőség le­gyen a profit csinálásra, mint azt a rendszert, amelyben nincs megkülönböztetés, megalázás, de nincs munkanélküli profitá- lás sem. Ez a hosszú nevű szervezet igy nem más, mint az imperia­lista nagytőke toborzó szerve, a rabbijaival, levitézlett politiku­saival és czoc. dem. árulóival az élen. TERROR SZERVEZETET ALAKIT HUNTINGTON, W. WA. — Thomas E. Foley ügyvéd azzal kérkedik, hogy megalakította a “Society of Red Haters” (SRH) nevű egyesületet a “vörösök ül­dözésére”. Foley azzal dicsek­szik, hogy ez a szervezet orszá­gos jellegű s helyi csoportjai mindenfelé alakulóban vannak. A szervezet célja az amerikai néppel megértetni, hogy milyen nagy veszedelmet jelent a kom­munizmus terjedése s igy a kommunisták elleni akcióra ser­kenteni a népet. Hogy Foley és társai nyilván­valóan terrorisztikus cselekede­tekre szervezkednek bizonyítja az, hogy ügyvédekből “védelmi tanácsot” szerveznek azok ré­szére, akiket esetleg vád alá fognak a vörösök bántalmazása (intimidation) miatt. IV. A múlt század végén Palesz­tinát az arabul beszélő moha­medánok lakták, itt-ott zsidó és keresztény vegyülékkel. De arab, zsidó vagy keresztény, egyfor­mán kínlódott a köves vagy ho­mokos, száraz, terméketlen te­rületen. Az ittrekedt zsidóknál éppen úgy kialakult a “ghetto” rendszer, mint akár Keleteuró- pában. És innen jöttek az első telepesek is, akik még jobban megerősítették ezt a rendszert. Ezekkel szemben a zionisták azt hirdették, hogy a zsidók csak akkor követelhetik vissza ősi hazájukat, ha annak a földjét ők maguk művelik. Kimondot­ták, hogy a zsidó is tudja sike­resen művelni a földet s ezt az állításukat be is bizonyították. Erről meggyőződtem számos farm meglátogatásánál. Egy ilyen kooperativ farm például “Kfar Vitkin” a bibliai “Sharon” síkon, Tel Aviv és Ha­ifa városok között félúton. Egé­szen úgy néz ki, mint egy jól vezetett farm valahol Illinois ál­lamban, pedig 20 évvel ezelőtt itt még maláriát terjesztő mo­csár volt. “Olyan rossz volt ez a vidék,” — mondja Eleazer Kimche, a farmközösség titkára, — “hogy az arabok dehogy is laktak voi- na itt. Éppen azért tudtuk ol­csón megvenni a földeket”. Ezt a farmot orosz zsidók alapítot­ták, akik részére még 1932-ben vette meg ezt a 7500 acre ho­mokbuckás és mocsaras terüle­tet a Jewish National Fund se­gítő szervezet. Kfar Vitkin az úgynevezett “moshav” tipusu szövetkezet. Ez a konzervatívabbak közé tar­tozik. A földet egyformán oszt­ják szét a tagok között, de a végső tulajdonjog megmarad az összeség kezében. Minden indi­viduális farm körülbelül hat ac­re, amit egy-egy család müvei. A termést kooperálva adják el, valamint úgy is vásárolják szük­ségleteiket, de külön könyvelé­se van minden családnak s az év végén minden család meg­kapja az elért profitját. De ezen­kívül kötelesek egymást segíte­ni betegség, haláleset, vagy rossz termés esetén. Elhalt tag­nak a földjét közösen művelik addig, amig a legidősebb gye­rek eléri a 18 éves kort. Az egy-egy család részére ki­utalt föld nagyságánál azt vé­szük tekintetbe, hogy oly nagy legyen, amit meg tudnak mű­velni fogadott segítség nélkül. Bérmunkások alkalmazása ellen ideológiai kifogásaik vannak, de a kényszer következtében vagy 50 személyt alkalmazniok kell, akik részben az adminiszt­ráció, részben pedig a közszol­gálatokat végzik. A “KIBBUTZ” Kfar Vitkins födj eit nyolc jó kutból öntözik; kerti vetemé- ményektől kezdve a narancsig, sok mindent termelnek. Van azonkívül nagy tej és szárnyas gazdaságuk is. Körülbelül 1500 szarvasmarhájuk van, — köz­tük 700 fejőstehén, amelyek na­ponta vagy 20,000 liter tejet adnak; a szárnyasok száma 70,000 és körülbelül 25,000 lá­da narancsot és tengerit expor­tálnak évente. Ez a “moshav” (termelő szö­vetkezet) csaknem teljesen ön­ellátó; van nagy javító műhe­lye, iskolája, bankja, színháza és zsinagógája. A kormányzást az egy évre választott tanács irányítja, a tényleges igazgatást két titkár intézi, akiket szintén választanak és akiknek ez a tel­jes foglalkozásuk. Az egyes ta­gok elég kényelmes házakban laknak, amelyeket saját indivi­duális ízléseiknek megfelelőleg bútoroznak be. És miután saját termelvényeiket eszik, élelmezé­sük sokkal jobb, mint az Izrael városaiban lakó népeknek. Álta­lában ezek itt úgy élnek, mint az elég jómódú amerikai far­merok. Persze hozzá kell ten­nünk, hogy ezt csak 20 évi igen erős munka, nélkülözés és igen nagy külső segítség árán érték el. Egy másik virágzó agrár szö­vetséget az ősi Galilee Tenger (ma hivatalosan Kinnereth tó a neve) déli partján találtam. Ez egyike az első “kibbutz” tipusu telepitvényeknek, a neve “E'ega- nia Aleph”, éppen mostanában ünnepelte alapításának 40 éves évfordulóját s az ünnepségen ott voltak Henry Morgenthau Jr., amerikai volt pénzügymi­niszter, továbbá Mrs. Golda Myerson, Izrael állam munka­ügyi minisztere is. A “kibbutz” termelő szc>vet­kezet azt a marxi elméletet akarja életbeléptetni, hogy ’’mindenki tehetsége szerint (dolgozzon) és mindenkinek a szükséglete szerint (jusson a termelésből”. A házak, földek, szerszámok, stb. ak özösség tu­lajdonát képezik; a tagok a vá­lasztott bizottság által kisza­bott munkát végzik s szükségle­teiket a közös raktárból kapják. A házaspároknak külön szobá­juk van, de a nőtlenek többen laknak együtt közös házakban, étkezni mindannyian a közös ét­kező terembe mennek. BALOLDALI SZÖVETKEZETEK A kibbutz-gyermekek egy év­ig a szüleiknél maradnak, azu­tán közös szállásra kerülnek, de a szüleikkel lehetnek a munka­nap befejezte után a vacsoráig, mert a nők éppenugy dolgoznak, mint a férfiak. E sorok Írója azonban úgy tapasztalta, hogy ezen életmód mellett is teljes a szülők és a gyermekek közötti bensőséges szeretet. Az elörege­dett tagok csak könnyű mun­kát, vagy semmi munkát sem végeznek, fizikai képességeiknek megfelelőleg. Degania kibbutzot 1909-ben alapították s azóta a száraz, ki­etlen Jordán völgyét életteljes­sé változtatták. A Galilee tóból kilépő Jordán vizét számos egy­másután következő tavakká ala­kították át, amelyekben carp halat tenyésztenek, ami Izrael fehérnye-hiány tápszerkészleté­ben igen fontos helyet foglal el. Azonkívül ugyanazon vízzel ha­talmas területet öntöznek, mi­nek következtében banánt és sok más tropikus növényt ter­melhetnek. Itt is elég kényel­mesen laknak a tagok, habár nem olyan individuális Ízlésnek megfelelőleg, mint az előbb em­lített Kfar Vitkum szövetkezet­ben. Ennél a Degania kibbutz-nál vannak még erősebben balolda- libb szövetkezetek is, ahol az élet jóval nehezebb, de a tagok valóban igyekszenek a szocia­lista életmód megvalósítására az ő kis területeiken. A kibbutz­im nem egyszerű gazdasági, ide­ológiai s politikai kísérlet, mert egyben határozott katonai ren­deltetése is van. A Degania is határmenti kibbutz és a telep határán álló, elüskösödött fran­cia Renault tank mutatja, hogy a kibbutz tagjai miként állítot­ták meg itt az Izrael elpusztí­tására induló sziriaiakat 1948- ban. (Folytatjuk) A MAGYAR KORMÁNY ÁTIRATA BUDAPEST — A United Press jelentése szerint a ma­gyar kormány átiratot nyújtott át az amerikai követségnek, amelyben azzal vádolja az ame­rikai kormányt, hogy nem tel­jesítette a Vogeler szabadonbo- csájtásával kapcsolatban tett ígéreteket. Robert A. Vogelert, aki az Amerikai Telegraph Company tisztviselőjének adta ki magát, de aki az Amerikai Intelligence (kém) szolgálat részére dolgo­zott, elfogták és a bizonyítékok meg a tárgyaláson tett beisme­rése alapján 15 évi fegyházra ítélték. Egy évi fogság után a magyar kormány szabadonbo- csájtotta állítólag azon egyez­ség alapján, hogy az amerikai kormány visszaadja Magyaror­szágnak a nácik és a magyar nyilasok által elrabolt azon ja­vakat, amelyek a háború végén az amerikai haderő kezébe ke­rültek. A jelen jegyzék felsorolja, hogy ezen javakból, — noha azok a magyar nép jogos tulaj­donai, — még mindig nagyon keveset adott vissza az ameri­kai kormány. A 9 oldalra terje­dő 300Q szóból álló jegyzék fel­sorolja a még hiányzó javakat, amelyeknek visszaadását állító­lag az amerikai kormány meg­ígérte Vogeler szabadonbocsáj- tása esetén. Ugyancsak szóvá teszi az áti­rat azt is, hogy az amerikai kor­mány jogtalanul visszatartja a Szent István koronát, amelynek igaz értéke valójában csak po­litikai jelentőségében rejlik és igy azt látszik bizonyítani, hogy ezzel a magyar jelvénnyel az amerikai kormánynak politikai céljai vannak. Ezt a koronát II. Szilvester pápa küldte a keresz­tény vallásra/ áttért Szent Ist­vánnak, hogy azzal királlyá ko­ronáztassa magát az 1000-ik évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom