Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-12-08 / 1709. szám

2 oldal

BÉRMUNKÁS

1951. december 8.

OSZTÁLYELLENTÉT

AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET

ELVINYILATKOZATA

A munkásosztály és a munkáltató osztály között sommi közösség nincsen. Nem leket béke mindaddig amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály ált

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának nund kevesebb és kevesebb kezekbenl összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!”

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer bezetét. építjük a régi társadalom keretein heifll.

Az elmúlt esztendőben különböző parlamenti bizottságok vizsgálták az ország gangsztere- inek, politikusainak erkölcsi életmódját, számtalan esetben úgy az egyikről, mint a másikról megállapították, hogy törvénytelen utón jutottak vagyo- naik, illetve bevételeik nagyobb részéhez. Megállapították, hogy a nagy városok rendőrségei pa- namáznak, politikusai csalnak, sikkasztanak. Amióta a rádión, televisionon tudtára adták a közönségnek, hogy milyen a mi rendőrségünk, hogy politikusaink országszerte 5 és 10 százalékra dolgoznak, hogy egyesek saját maguk részére járják ki a zsírosabbnál, zsírosabb védelmi munkákat és azt az általuk megszabott árban szállítják a hadsereg vagy az állam résaére, amelyen hallatlan hasznot csinálnak. Azóta óriási lépéssel haladt előre a sikkasztok, pana- mázók, váltóhamisitók, hamis pénz gyártók, csalók, fosztogatók száma. Ugylátszik, hogy a mi rendőrségeink, ami vörsfaló honatyáink, jó példával jártak elő, mert ma az egész országban divattá vált az úgynevezett erkölcstelenség.

Az utóbbi hónapokban egyedül Pittsburgh, Pa. állam városában hét bank alkalmazottját leplezték le csalás, sikkasztás miatt. Az egyik ilyen sikkasztó annyira ment, hogy a banktól elsikkasztott pénzen megvásárolta a bankot.

Az élelmiszer üzletek tulajdonosai tömegesen panaszkodnak, hogy üzleteikből nagymennyiségű fűszer és húsárut lopnak el nap-nap után. A biztositó társaságok kénytelenek a biztosítási összegeket fel emelni, mert rohamosan emelkednek a hamis követelések. Az FBI és a titkos rendőrség jelenti, hogy az autók lopása, okiratok, pénzhamisítás, rohamosan emelkedik az egész országban. A megvesztegetések az egészségügyi osztály alkalmazottai és a sorozó bizottság tagjai, a rendőrség, ügyvédek, bírák, akik az igazság szolgáltatást volnának hivatva fentarta- ni, megvesztegetéseket fogadnak el, hogy eltakarják a bűnöket. Orvosok a fekete piacon árulják az ujdonszült gyermekeket. Nagyjában, egészében a bűnözések lajstroma gyorsabban növekedik, mint az ország népessége.

Az ország egyik szélétől a másikig az elkölcstelenség vas karmai rohamosan magához huzza a népesség minden ágából úgy a fiatalokat, mint az öregeket. Az ország erkölcsi életmódján nagy sebeket ütött a mi rendőrségeink és leleplezett honatyáink megvesztegethetősége, pa- namázása.

Amerika fiatal virágai, akiknek bizonytalan minden napjuk, akik nem tervezhetnek máról- holnapra, ebben a háborús világban azt sem tudják, hogy mikor hívják őket, hogy Európába, vagy Ázsiába védjék meg a “hazán” ejtett sérelmeket. Eme bizonytalanság, lopás, csalás, sikkasztásra kényszeríti óriási részét azoknak, akik úgy gondolják, hogy könnyen szerzett dollárokon mulatni, dőzsölni kívánnak, amig lehet. Mindenfelé köztudatba lép az a felfogás, hogy “ha mások tehetik, miért ne tehetném én is.” És ezt a felfogást a mai társadalom szűrőjén átszivárgóit sok, sok csalás, sikkasztás hozza, amelyhez az ország rendőrsége, politikusai, ügyvédei, orvosai, papjai és az ország úgynevezett “szine-java” járulnak elől.

Nap-nap után fedeznek fel kisebb-nagyobb üzemeket, akik az adófizetésnél, panamáztak, adóbehajtó hivatalnokokat, akik megvesztegetéseket fogadtak el, hogy kijárják, vagy lejebb szállítsák egyesek részére a járandó adókat. A Reconstruction Finance Corporation egyes alkalmazottai valakinek jó szolgálatokat tesznek, viszontszolgálatért, azoknak, akiknek van valamelyes befolyásuk. Ez az eszeveszett korrupció, sem a kongresz- szust, sem a hadsereget nem kímélte meg, sőt éppen onnan ered.

A váltóhamisítás az ország egyik végétől a másikig, rohamosan emelkedik. San Francis- co-ból, Washington, Philadelphia és az ország többi nagyobb városaiból jelentik a bankok, hogy még egy évvel ezelőtt naponta három és öt között kaptak hamis váltókat, ma igen sok bank hetven-nyolcvan ilyen váltót kap. Az Amerikai Bankárok Szövetsége jelenti, hogy az elmúlt évben 200 millió dollár vesztesége volt az amerikai bankároknak hamis váltók folyósítása miatt. A legtöbb hamisítás, illetve hamis beváltás a szövetségi kormány által társadalmi biztosítás, adó visszatérítés, veteránok nyugdija, stb. kiküldött bank utalványokkal történik. Az Egyesült^ Államok titkosrendőrségének főnöke jelenti, hogy ma 41 százalékkal több utalványt váltanak be, mint a háborús években s ez a szám folyton, folyvást emelkedik.

A pénzhamisítás, kétezer százalékkal emelkedett, vagyis 1945 első kilenc hónapjában 57,- 602 dollár értékű hamis pénzt koboztak el, addig 1951-ben ugyanazon idő alatt egy millió 245 ezer 202 dollárt.

Az FBI jelentése szerint ez év első nyolc hónapjában kilenc százalékkal emelkedett a sikkasztok száma. A legnagyobb emelkedést mutat Illinois, Michigan, West Virginia, New York és Pennsylvania államok. Egyedül Pittsburgh városának hét bankjában 11 sikkasztót lepleztek le az FBI emberei, akik 1950 szeptember havától ez év szeptember haváig három és fél millió dollárt sikkasztottak. A sikkasztok legnagyobb^ része a börze spekuláláson, lóversenyen és egyéb hazárdjátékon herdálta el a rábizott pénzeket. New Kensigton, Pa. egyik bankjának az elnöke 600.000 dollárt sikkasztott és a börzén olyan szerencsésen játszott, hogy még mielőtt leleplezhették volna megvásárolta a bankot, amelytől sikkasztott. Az FBI szervezete 1951 első nyolc hónapjában csaknem annyi sikkaszást leplezett le, mint az egész 1950-ik évben és csaknem kétszer annyit

mint 1946-ban. J. E Hoover, az FBI igazgatója jelenti, hogy “az erkölcstelenség és a felelőtlenség, ma a népek minden rétegébe belevésődött.”

Az üzletekből elemeit élelmiszerek, orvosságfélék, ruhane- müek, stb. lopása az egész országban rohamosan emelkedik. Egyedül New Yorkban 30 százalékkal magasabb ebben az évben, mint 1940-ben volt. Az egyik hatalmas élelmiszer kiárusító üzlet, amelynek országszerte vannak üzletei, jelenti, hogy 4 hónap alatt 906 egyént fogtak el, akiknek legnagyobb része kanadai szalonnát és más felvágottakat emeltek el. Ezen okokból kifolyólag veszteségeik kétszer akkoránál is magasabb, mint 1949-ben volt. Eszembe jut egy new yorki bankigazgató azon válasza, amikor megkérdezték tőle, hogy mit csinálna ha éhezne és nem volna mit ennie. Azt válaszolta, hogy “elmenne lopni”. A másik meg azt mondta, hogy “ebben a nagy drágaságban a munkásnak nem mondta senki sem, hogy sztéket egyen, egyen babot az olcsóbb.”

New York állam hajóstársaságai panaszkodnak, hogy ebben az évben 50 százalékkal több szállításra készen álló árukat loptak el a kikötőből, mint az elmúlt évben és ebből eredő veszteségeiket 20 millió dollárra becsülik.

Amig az Egyesült Államok lakosságának száma az elmúlt 10 esztendőben 14 százalékkal emelkedett, addig a bűnözések száma 18 százalékkal. Amerika fiatalsága a züllés lejtőjén rohamosan csúszik lefelé, a lopás, csalás«, sikkasztás, lerészegedés, kábítószerek utján nincsen megállás. Ezt a szomorú példát az ország elöljáróitól tanulták, amelyre alaposan beválik az a közmondás, hogy “fejétől biidö- södik a hal.”

November elsejétől kezdve Samu bácsi hosszú újai újból a bérrabszolgák zsebeiben kotorászott és néhány dollárt kivett, hogy a “haza” védelmére több ágyút, bombát gyárthassanak, hogy az isten saját képére és hasonlatosságára teremtett embert, azon a földön, amelyet ő

hét napon át teremtett, ágyukkal, bombákkal radabokra hasogathassák. Ezt kívánja meg az emberi szeretet vallása. Ezt tanítják s azt mondják, szeresd felebarátodat, mint önmagadat.

Tizenhetedik hónapja, hogy Koreában eldördültek az első fegyverek, tizenhét hónap óta az isten leggyönyörűbb alkotása az ember, fegyverekkel, bombákkal irtják egymást, uraik, vezéreik parancsára az isten “akarata ellen” gyilkolják egymást.

Az elmúlt nyár elején Oroszország kormányának kérelmére fegyverszüneti tárgyalásokba kezdtek, hol az egyik, hol a másik fél szünteti be a tárgyalásokat. Nincsenek még megelégedve azzal a borzalmas pusztítással, amellyel Koreát úgy az északi, mint a déli részét teljesen elsöpörték a föld színéről. Nincsenek megelégedve azzal, hogy az isten szent nevében több mint másfél millió koreai nő, férfi és ártatlan gyermek életét ontották ki, marcangolták széjjel az ágyuk és bombák lö- vegei. Nincsenek megelégedve, hogy az amerikai hadsereg fiatal virágai nem hervadnak el, hanem a gyilkos golyók oltják ki életük delén a lelkűket. Nincsenek megelégedve, hogy az elmúlt 17 hónap több mint 100 ezer amerikai fiút ölt meg, tett harcképtelenné, csak azok között, akik a harcvonalban vannak és mint ismeretes a fegyverszüneti tárgyalásokat, a hadügyi minisztérium jelentése szerint hetenként átlagvéve, csak az amerikai fiuk közül kétezren esnek el, válnak harcképtelenné, golyói, bombái.

Sem az egyik fél, sem a másik nem akarja beismerni, hogy tizenhét hónap után ott vannak, ahol annak előtte, azzal a kü- lömbséggel, hogy Korea területén kő-kövön nem maradt, azzal a külömbséggel, hogy húsz milliónyi lakosságnak felét kiirtották, hajléktalanná tették, a másik felét pedig borzalmas- izgalmak között tartják.

A koreai háború sokkal borzalmasabb, a gyilkoló eszközök fejlesztése folytán, mint az első világháború volt, ahol sáncár-