Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-11-10 / 1705. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS A Szuez csatorna Egyiptom kormányának az a követelése, hogy véget akar vetni Angliával kötött azon szerződésének, amely a Szuez csatorna igazgatására vonatkozik, a világesemények előtérbe tolták a két tengert összekötő rendkívül fontos, mesterséges viziu- tat. Ezért az olvasót érdekelni fogják a Szuez csatornára vonatkozó alábbi adatok. A többé-kevésbé kifli alakú, 11,262,000 négyzetmérföld nagyságú Afrikai földrészt ma minden oldalról viz veszi körül. Azonban még egy évszázaddal ezelőtt az észak-keleti részén körülbelül 100 mérföld hosszú földsáv kötötte össze Ázsiával. Ezt a sávot északról a Földközi tenger, délről pedig a Vörös tenger határolták. .. . Mint ismeretes, a Földközi tenger Gibraltár szoroson keresztül összeköttetésben all a többi világtengerekkel; eppen úgy a Vörös tenger is az Aden öblön át az Indiai tengerrel es iev a Csendes óceánnal, meg a többi tengerekkel. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ha azt a kis földsávot át lehetne vágni, mely Afrikát Ázsiával összekötötte, akkor Angliából, Spanyolországból, Olaszországból, stb. a hajo- utat nagyon megrövidítenek Indiába, Kinába, Japanba es a Keletindiai szigetekre A két tengert összekötő fold- sáv Egyiptom területére esik. Egyiptom az ősi korszakát leszámítva mindig idegen népek uralma alatt állt a mai időszámítás előtti 672-ik év óta, amikor Assyria fenhatosaga ala került. Assyria után következtek a görögök, a perzsák, a romaiak, a törökök, a franciak, majd az angolok. A CSATORNA ÉPÍTŐJE A franciák kiűzése után a Me- hemet Ali Bey vezetése alatt álló török csopdrt került uralomra 1805-ben., Mehemet Ali, aKi 1848-ban halt meg, nagymérvű függetlenséget harcolt ki az or- száf részére és a mai Egyiptom története valójában az o ural mával kezdődik. Ebben^ az időben merült fel a foldsav átvágásának gondolata, vagyis kezdtek beszélni a mai Szuez csator"V^satorna tervét a francia Ferdinand de Lesseps memok dolgozta ki. Ez a de Lesseps jo barátságban volt Mehemet 13- ik fiával, Said-del, aki 1854-ben trónra került és megadta az engedélyt a csatorna epitesere h Said 99 éves koncessziót adott a csatornára, vagyis a szerződés értelmében a csatorna az összes épületekkel, gepekkel együtt Egyiptom tulajdonába kerül a megnyitástól számított 99 ev múltára Miután a csatomat 1868-ban nyitották meg, így az eredeti szerződés ertelmeben 1968-ban Egyiptom tulajdona lett volna, föltéve, hogy az.angolok respektálják a szerződést S A csatorna epitese tíz evet vett igénybe. De Lesseps 64 eves ; volt, amikor a csatomat atad- , ták a forgalomnak. (Habar a Satornára vonatkozólag nem ; fontos, de mégis felemlitesre, méltó tény, hogy de Lesseps,! akinek a felesége nem sokkal j mélyítés és javítások azóta már • 100 millió dollárt emésztettek j fel. Mindezen költségek dacára a I Szuez csatorna rendkívül nagy I profitot hajtó vállalattá lett. A múlt évben körülbelül 125 millió tonna hajózás folyt rajta. A jelenlegi árszabály $1.50 a teher- áru tonnájáért és a fele, ha a hajón nincs áru. Ugyancsak fizetni kell az utasokért is. A csatorna eredeti szélessége 72 láb, mélysége pedig 26 láb és 7 incsre, a mélységét pedig 39 láb 4 incsre nagyobbitották, hogy a legnagyobb hajók is keresztül mehetnek rajta. A csatorna nagy fontossága abban áll, hogy az Angliából, — mondjuk Liverpoolból az Indiába vezető utat 10-11,000 mérfölddel rövidíti meg; a Földközi tenger és a Távol-kelet tengeri közlekedését természetesen még többel. Az első világháború óta az arab népek nemzeti mozgalma egyre erősbödött. Ezek, — beleszámítva Egyiptomot is, francia és angol gyarmati fenható- ság alatt álltak, amelyet már megelégeltek. A második világháború győzelmébe csaknem belepusztuló Angliától egymásután szakadnak el a gyarmatai. Ennek a nemzeti felszabadulási folyamatnak megnyilvánulása a Szuez csatorna uralma felett kitört harc is. előbb meghalt, a csatorna megnyitása után, tehát 64 éves korában elvett egy 21 éves leányt és ebből a házasságból 12 gyermeke — hat fiú és hat leány — származott.) De Lesseps francia részvény- társaságot hozott össze a csatorna építésére, azt tehát magántőkével hozták létre. A részvénytársulat alakításánál Said illetve Egyiptom 400,000 részvényt kapott. Később Said utóda, a nagyon pazarló Ismai Pasha, a Szuez részvényekből 170,- 000-et eladott Angliának. Az alkut Victoria királynő miniszter- elnöke, Disraeli kötötte meg 4 millió fontért, ami akkor körülbelül 20 millió dollárt jelentett. Ezzel a vásárlással Anglia a Szuez egyik legnagyobb részvényese lett és noha ezt az ösz- szeget már sokszorosan visszakapta, mégis ezt a jogát védelmezi most is. A CSATORNA ADATAI A 109 mérföld hosszú csatorna (A Panama kanális csak 50 mérföld hosszú) építésének eredeti költsége körülbelül 200 millió arany-frank (cirka: $40,000,- 000) volt, de az állandó bővítés, AHOL NEM KELL ÉPELMÉJŰ EMBER SAN FRANCISCO, CAL. — Ferencrendi szerzetes Father Austin, aki katolikus tábori-lelkész szolgálatot végzett Koreában, hazatérve fellebbvalóinak megzavart lelkiállapotáról panaszkodott s felmentését kérte. Felettesei megvizsgáltatták elmeorvosokkal s azok épelmé- jünek találták, igy nem adták meg neki a kért felmentést. A 34 éves Father Austin, aki máskülönben a Thomas J. Mit- chel nevet viseli a polgári életben, felbátorodva az elmeorvosok jelentésén, Reno, Név. városba utazott, ahol feleségül vette a 24 éves Pauline Zainat, akibe egy évvel ezelőt beleszeretett. Az elmeorvosok ugyanis a szerelmet nem lelkizavarnak, nem elmebajnak, hanem normális emberi életműködésnek minősítették. De nem igy a szerzetes rend főnökei, akik értesülvén Father Austin házasságáról, azonnal megfosztották tisztségétől, és kizárták a rendből is. Ezzel bizonyságot adtak arról, hogy a Ferencrendi szerzetben épelméjű embert nem használhatnak. BESZÁMOLÓ EGY LEVÉL (Vi.) Manapság nagy bátorság kell ahoz, hogy valaki üyen levelet írjon, dacára, hogy a mi véleményünk szerint is teljesen az igazat mondja, de mivel még a helybeli lap is leközölte, igy mi is érdemesnek tartjuk leközölni. íme a levél: ITT AKARJA A SZABADSÁG HADJÁRATÁT T. Szerkesztőség! Kérdezhetném-e én azon urakat, akik a (Crusade for Freedom) szabadságért hadjáratot vezetik, hogy milyen érdemes részeit akarják a mi demokráciánknak ajánlani elfogadásra a “Vasfüggöny” mögött lakó népeknek, hogy helyettesítse azt, amit nekik az oroszok ajánlanak? Akarják-e azt ajánlani, hogy a fiatalok legyenek kábítószerek rabjai, amint a mi fiataljaink nagy része? Ajánlják-e azt, hogy az európaiak vegyék át a mi példánkat a panamázás, korrupció terén? Akarják-e, hogy a nagy vizeken túli népek is vegyék át a mi hírneves hirdetési módszerünket, mely egészen kimeríti a törvényeket végrehajtó közegeinket. Érvelnek-e amelett, hogy azok a jó népek a tengeren túl, elfogadják a mi parázna-komikus könyveinket, vagy hasonlólag visszataszító T.V. előadásokat, gyilkosságokat, orvtámadásokat ? Meg lehet, hogy mi nem akarnánk, hogy azok megismerjék a mi szégyenletes viszonyainkat, amelyek léteznek az elmegyógyintézeteinkben ? Vagy azt a tényt, hogy a mi börtöneink túlvannak zsúfolva. Azt is nehéz lenne eltitkolni, hogy nagyon sok a mi autóhajtóink közül úgy viselkedik, mint valami vadállat. Hogyan kérhetjük ezeket a népeket, hogy úgy gondolkozzanak mint mi, amikor az általunk közbecsült üzemek felfogadnak gonosztevőket, (hoodlums) ahol sok munkásvezér is egyformán önző és felelőtlen. Én úgy hiszem, hogy mi nagyon megelőztük önönmagunkat, amikor más népeket akarunk vezetni más helyeken. Én teljesen amellett vagyok, hogy a szabadságért való hadjáratot kezdjük meg ahol igazán kellene kezdeni, itthon. Tisztítsuk ki a házunkat itthon, a jó hir nagyon gyorsan utazik. Amikor mi jókká váltunk, csak is akkor, kérhetünk más népeket, hogy ránk hallgassanak. Bemard Edelman Detroit, Mich. JAPÁN-KÍNAI kereskede LEM Az október 28-án, Clevelan- don tartott társas délután nem volt olyan látogatott, mint az szokott lenni, amikor clevelandi olvasóinkat a Bérmunkás támogatására összehívjuk. De azért a megjelentek igyekeztek azt a célnak kielégítővé tenni. A kellemes szórakozáshoz Bischof Róza munkástársnő Ízletes szendvicseket készített kávéval és tésztával. A konyha kiadások felét is o fedezte. Buzay Jánosné saját kézimunkáit sorsolta ki a lap részére. A kiszolgálásban Bikó Teréz, Buzayné és Kollárné segítettek. Felülfi- zetéseket adtak egy-egy dollárt L. Bognár és Mrs. Bognár, $1.50-et küldött a Fodor család Cuyahoga Fallsról és $3.00-at M. Bakos munkástárs. A rendezőség $74.54-et juttatott a Bérmunkáshoz. Tudósító. TOKYO — Yoshida miniszterelnök a képviselőház egyik bizottságának ülésén a hozzáintézett kérdésre válaszolva elismerte, hogy a “vörös” Kina és Japán között a kereskedelem egyre emelkedik. Ez a kereskedelem körülbelül havi egy millió dollárt tesz ki, de a jövőben még emelkedni fog. Yoshida tagadta, hogy Kínának hadifelszereléshez szükséges árukat szállítanak Japánból. A miniszterelnök azt mondotta, hogy Japánból leginkább textil árukat visznek Kinába, ahonnan viszont szenet és sót hoznak Japánba, amire itt rendkívül nagy szükség van. Különben is, — mondotta Yoshida, — Japán a formosai nacionalista kínai kormánnyal is kereskedik. ÉPITŐGÁRD A 1951-52-ik évre: Teréz Bikó. Cleveland....... 5.00 J. Buzay, Cleveland____ 4.00 J. Farkas, Akron............... 1.00 J. Feczkó, New York ...... 2.00 L. Gáncs, Cleveland_____ 1.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland .. 1.00 Susan Hering, Buffalo __ 2.00 L. Hevesy, Cleveland____ 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .... 3.00 E. Kovách, Cleveland __ 4.00 J. Kollár, Cleveland ............ 4.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 2.00 J. Mácsay, Detroit ............ 2.0Q A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Mogor, Cleveland .......... 5.00 J. Muntczy, Cleevland____2.00 L. Paal, Ambridge ............. 2.00 [rma, Phillips, So. Bend .... 1.00 ET. Szabó, Cleveland........... 2.00 A. Székely, Cleveland...... 2.00 3. Szigety, New York ....... 3.00 2h. Vass, New Brunswick.. 2.00 3t. Visi, Lincoln Park ....... 2.00 f. Vizi, Akron ................. 2.00 1951. november 10.
