Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-11-03 / 1704. szám
1951. november 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal A népi irodalom Pár héttel ezelőtt hosszabb cikksorozatban közöltük a Magyar írók Szövetsége kongresz- szusán elhangzott vitát arról, hogy milyen nehézségekbe ütközik az uj népi-irodalom kifejlesztése s dacára minden erőkife j - tésnak, a Szovjet Uniont leszámítva a többi országokban csak igen kevés érdemleges ilyen irodalmi termék került felszínre. A magasszámyalásu vita lényege ezen három pont körül csoportosult: a) a pártszerüség, b) a témaválasztás, c) a szereplő egyének ábrázolása (jellemrajz) . Általánosságban mondva minden szépirodalmi mü (regény, novella, dráma, lyra, stb.) valójában propaganda munka. Azonban addig, amig az uralkodó társadalmi rendszer diséretét tartalmazza, vagy legalább is olyan érzelmeket kelt a közönségben, hogy a fennálló rendszer alapjában véve nagyszerű, nem tekintik propaganda munkának. Ezt a jelzőt csak akkor nyomják rá, amikor valamely uj társadalmi rendszer utáni sóvárgás csiráit plántálja be az olvasó szivébe. A kollektiv tervgazdaságra áttért országok íróitól az uralkodó párt megköveteli, hogy müveikben (1) mutassanak rá a régi rendszer hibáira, (2) mutassák meg, milyen átalakuláson mennek át maguk az emberek is a társadalmi átalakulás folyamat alatt, (3) mutassanak rá az uj társadalmi rendszer nagyszerű lehetőségeire. A POZITÍV ÁBRÁZOLÁS Mint tudjuk, a tőkés termelő rendszer országaiban az irodalom, — igen kevés kivétellel, — nagyon keveset törődött a munkásokkal. így például az amerikai regények, novellák, szinda- bok, filmdrámák (nagyon de nagyon kevés kivétellel) mind a középosztály, vagy a munkáltató osztályról szólnak, — csu-| pa olyanokról, akik nem dolgoznak, hanem másokkal dolgoztatnak. Még az úgynevezett farmer ’’sztorikban” is a farmer csak úgy dobálja az ezreseket, mintha a farmeroknál az természetes volna. A NÉPI-IRODALOM hősei a dolgozó emberek, — szellemi, vagy fizikai munkások és a dolgozó, szegény parasztok, akiket a polgári demokrácia irodalma csak nevetség, a gúny tárgya gyanánt említ. A népi-irodalomban ezek a hősök, akikről maga a “sztori” (mese) beszél. Ezeknek az ábrázolása, jellemrajza tehát a legfontosabb. Az uj magyar népi-irodalomban még eddig nagyon kevés valóban jó dolgot voltak képesek alkotni a magyar irók. A nagy baj az, hogy az ilyfajta regényeikből, novelláikból nagyon erőszakosan kiabál ki a propaganda. Az irók MEGMODJÄK amit müveikkel ki akarnak hozni, ahelyett, hogy ÉREZTETNÉK. Az újságíró, vagy a szaktudós mondja meg szabatosan, hogy mit akar az olvasó tudomására hozni, a szépirodalmi Írónak ezt nein elmagyarázni, hanem magával a történettel, a szereplő egyének tetteivel és jellemrajzával kell ÉREZTETNI úgy, hogy amikor az olvasó elolvasta a müvet, ne csak az eszével lássa, de a szivével is érezze az uj eszme, az uj rendszer fölényét a régi felett. KITŰNŐ PÉLDÁK A magyar Íróknak sokkal jobban sikerült ez addig, amig csak a régi rendszer hibáira mutatnak rá, — vagyis amig a múltat festik. Erre nagyszerű példa Takács János “Bizonyítvány” cimü novellája. Az olvasó egy pillanatra sem vonja kétségbe az elbeszélt történet igaz voltát. De az olyan elbeszélések között, ámelyek például azt akarják bemutatni, hogy a termelőszövetkezet mennyire üdvösebb az individuális kis paraszt- gazdaságnál, már nem találtunk igazán megfelelő JŐ ELBESZÉLÉST, noha legalább két tucatot is átolvastunk. De ugyanakkor kezünkbe ke- rüllt V. M. Galan romániai Írónak ily tárgyú novellája, amely angol fordításban jelent meg a “Romanian News” cimü hetilapban. Szerintünk ez a legtökéle- sebb novella, amelyben az iró a termelő szövetkezethez csatlakozó szegény paraszt gondolkozásának átalakulását mutatja be nemcsak bámulatos egyszerűséggel, hanem rendkívül élvezetet nyújtó humorral párosultan. Úgy Takács novelláját, valamint V. M. Galan: “A vén. gebe” cimü elbeszélését (magyar fordításban) közölni fogjuk a Bérmunkás 1952-es naptárában. Az uj NÉPI-IRODALOM e két műremekére külön és nyomatékosan hívjuk fel olvasóink figyelmét. Elfogult amerikai sajtó áldozata Irta: Drew Pearson A történetiró, aki megfogja imi a 82-ik kongresszus záró napjait, lehetséges külön figyelmet szentel majd külön figyel- melyeket Philip Jessup nagykövetségének kinevezése körül forrongtak, leginkább két dolog miatt. 1. Ez jellemezte azt az állapotot, amikor az országot félelem nyomása alatt irányítják. Olyan szenátorok mint Gillette, Iowá- ból, Smith, N. Yerseyből tisztában voltak azzal, hogy a Jessup elleni vádak hamisak, de meghajoltak félelmükben azon kicsi, de türelmetlen, megvadult amerikai csoport előtt, melyet Mc- Carthyizmusnak hívnak. 2. Ez szintén útjelzője annak az időszaknak, amikor a napi sajtó kritizálta a Fehér Házat a sajtószabadságot illetőleg, amikor egyik része a sajtónak (szerintünk legnagyobb része) komolyan összezavarta a közönséget, ferdítések által, vagy oly tények elnyomása által, melyek | szükségesek lettek volna a nép | részére a szabad sajtónak. Ellvitathatatlan, hogy sok gyáva szenátornak a viselkedése az Uyen összezavart, rosszul értesített közönség véleménye miatt történt. Tehát nézzünk csak széjjel a tények közt, melyeket Jessup kihallgatásánál előhoztak, de amelyeket csúfosan kicsavartak olyan újságkiadók, melyeknek politikai érdekük úgy kívánta. A VILÁG LEGNAGYOBB ÚJSÁGJA A Chicago Tribune egy millió olvasóval a középnyugat szivében, mely ugyancsak birtokolja a legnagyobb olvasó közönséget az Egyesüllt Államokban, a New York News, (vasárnapi kiadás 4,123.276) valamint a washingtoni Times Heraldot. A másik a new yorki World Telegram, kiadja: Roy Howard, republikánus vezér, keserű ellensége a külügyi hivatalnak, aki még ezenfelül kiad 18 napilapot, Pittsburgtól le San Fran- ciscoig. Október 7-én Harold Stassen azzal vádolta Jessupot, hogy hazudik. Jessup megesküdött, hogy nem volt jelen azon a Fehér Házi konferencián, melyen az volt tárgyalva, hogy Chiang- tól megvonják a támogatást. “Ez a dolog az igazság szivébe hat, Jessupot illetőleg” —, mondotta Stassen. Azt állította, hogy az ő emlékezése Vanden- bergel való beszélgetésben tiszta, mely szerint Vandenberg azt jelentette, hogy Jessup ott volt ezen a konferencián. Stassen követelte, hogy Vandenberg naplóját vegyék elő. A World Telegram, az első helyen közölte ezen állításokat. Jessup nem volt hazug! Október 9-ikén a külügyi hivatal megmutatta a szenátoroknak a titkos iratokat, más kormányokkal való tárgyalásokról, Kina elismeréséről és Smith szenátor elismerte, hogy megyőződtek arról, hogy Stassen helytelenül vádolt, Jessup nem támogatta a kommunista Kina elismerését. Ez a Jessup melletti eset el volt temetve a World Telegram 19-ik oldalán és nem jelentették, hogy Smith is Jessupot támogatta ezen a ponton. Október 10-ikén Warren Austin, a kőoldalbordás volt szenátor Vermontból, most nagykövet az Egyesült Nemzeteknél, azt mondotta, hogy Jessup New Yorkban volt azon a napon, amikor Stassen azt állítja, hogy Washingtonban volt konferencián a kínai ügyben. Ez teljesen megdöntötte Stassennek azon vádját, hogy Jessup hazudott. De a World Telegram, mely Stassen vádait az első oldalon közölte, feltűnően, Austin ellenbizonyítását mélyen eltemették a 28-ik oldalon. Eddig szólt Pearsonnak az írása. Megláthatjuk, hogy csak is azért jajdult fel a sajtó igaz- I ságtalanságán, mert az egyik I barátja lett az áldozat. Amikor más liberálisok, radikális mun- I kások, a béke hívei, vagy harcos ! unionisták, szervezett munkás- i ság esik áldozatul ezen elfogult, haladás, béke és munkásellenes amerikai sajtónak, akkor Pearson sem, no meg mások, hozzá hasonló prostituált egyének nem sírnak. Hogy más országokat, leginkább a szocialista tervgazdaságra tért országokat, még sokkal piszkosabban, igazságtalanabbul támadják, az nem fáj Pearsonnak és társainak, ami érthető mert hiszen azért fizetik őket. Ők maguk is megteszik azt, minden lelkiismeret furdalás nélkül. Vi. MÉG EGY FANTASZTIKUS FEGYVER GLENDALE, CAL. — A Glendale Rotor-Craft Corporation elnöke, Gilbert Magül, azt mondja, hogy ez a cég a tengerészet részére olyan rocket-haj- totta helicopter repülőgépet készít, amelynek súlya alig több mint száz font. Ez a gép, — mondotta Magill, — megvalósítja a fantasztikus mesék “ür-gé- peit”. Szinte azt lehet rámondani, hogy az ember magára csatolja a rocket-motort s már repülhet is. A parányi repülőgép adatai természetesen szigorú katonai titkot képeznek, de Magill elárult annyit, hogy ez egyike azon fantasztikus fegyve r e k n e k, amikre Truman elnök célzott. Az ilyen géppel akárhonnan fel vagy le lehet szállni és igy alkalmas az ellenség bombázásé-, ra a hegyes vidéken is. Szemelvények Abet Ádám aforizmáiból Becsületes ember megfizeti az adósságát. Az emberiség sokat tett érted, te is tégy valamit az emberiségért, hogy valamicskét visszafizess a nagy adósságból. Ne ússz az árral, mert köny- nyen elnyel, vagy zátonyra röpít. Legyen életednek célja s akkor nem lesz unalmas az élet. Érv ellen érvekkel és ne bottal szállj síkra. A nemzetiségi köpenybe bujt hivatal-vadásztól dupla megvetéssel fordulj el. Választások előtt gondold meg, hogy a sör okozta mámor hamar elpárolog, de a rossz törvények sokáig a nyakadon maradnak. Ne félj a tanulástól. Az agyvelő nem olyan mint a cipőtalp, amelyet a sok használat elkoptat. Az agyvelőd minél többet használod, annál hasznavehe- tőbb lesz. Amerikai magyar nyomtatványban ne keress sajtóhibákat, örülj ha fel nem botiasz rajtuk. Legyél ur! Ennek csak akkor van értelme, ha érzelmeid, gondolataid és cselkedeteid, — szóval önmagad ura lehetsz. (Amerikai Népszava 1895 október 1.)
