Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-10-27 / 1703. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. október 27. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL VÁZLATKÖNYV Domanovszky Endre, kiváló magyar festőművész műtermét ( csaknem beborítják a falusi váz- < latok, a kisebb és nagyobb fest- < mények egész sora. Dús színek- < ben, teljes kompoziciókben és i a mondanivaló gazdagságában 1 elevenedik meg a szocializmust ! építő falu munkája, öröme és i ünnepe. ] — Mezőgazdasági témákat : festettem egész nyáron — mon- < dotta Domanovszky —. és köz- ; ben megismerkedtem a mai falu i boldog életével. A festő számá- : ra megkapó élmény az is, hogy : falusiak milyen szeretettel és ; ösztönös művészi érzékkel figye- i lik, sőt támogatják a művész munkáját. Amikor a képzeletet ' megragadó ezerféle színes és : mozgalmas téma közül válogat­tam és hevenyészett vázlatokat rajzoltam, a képen szereplő érdeklődők valósággal munka- “modellek” és a körém sereglő társaim voltak. — Legutóbb Aszód felett, Tú­ra községben jártam. Amikor egy traktort rajzoltam, odalé­pett hozzám egy dolgozó pa­raszt, mellette négy-ötéves kis­fiú. Arra kért, hogy rajzoljam le a kisfiát. Amikor megmond­tam, hogy szives-örömest leraj­zolom, felkapta a fiút, ráültette a traktorra és a kezébe adta a kormányt. A gyermek megille- tődötten ült a tekintélyes masi­nán, még arra sem volt szükség, hogy az apja rábeszélőn kérlel­je, üljön nyugodtan, amig leraj­zolom. Az apa odasugta nekem: — Azt szeretném, hogy a fi­am traktoros legyen mire felnő. A gyermeket alig tudtuk le­szedni a traktorról. Az én gyer­mekkoromban, ha megkérdezték a falusi gyereket,* “mi leszel?”, csak azt válaszolta: kocsis. A mai gyerek traktorról álmodo­zik. Egyébként falusi barátaim meg voltak elégedve a kisfiúról készült rajzommal. Az apa azt mondta: — A rajzot az ágyam fölé akasztom. Sohasem volt még a szobámban semmiféle kép. Ez­után lesz. — Majd ő és még jó- néhányan, akik kiváncsian fi­gyelték, hogyan születik a rajz, a ceruza nyomán a kép, töviről- hegyire kikérdeztek, miért raj­zoltam le a traktort, mit ábrá­zol majd a kész kép. A végén a kisfiú apja felirta a cimemet és azt mondta, eljön hozzám Pest­re, megnézi, sikerült-e megfes­tenem a képet, olyan lett-e raj­ta a traktor és a gépet körülöle­lő ismerős táj, amilyen az élő valóságban. — Nagy ambícióval dolgozom most a traktoros kompozíción és amint elkészülök vele, Ígére­temhez híven: értesítem falusi barátomat, Túra községben, lá­togasson meg és mondja el mun­kámról, amit mondani akar . . . lát, mozit, egészségházat és tüz- oltószertárat építettek. Az ötéves tervben ez a fejlő­dés még erősebb ütemben halad előre. Folytatták az utcák, jár­dák rendezését, bővítették a csatornahálózatot, kétmilliós be­ruházással uj vízmüvet létesí­tettek. Félmillió forintos költ­séggel orvosi rendelő építését kezdték meg, parkosították a Rákosi-telepet és a község főte­rét. Eddig három 34 lakásos emeletes ház készült el és még az idén további nyolc ház építé­sét fejezik be. A lakások mind kétszobások, fürdőszobával és minden mellékhelyiséggel. Hat legényszálló is épült és korszerű­sítették a község strandját. 1952-ben további ezer össz­komfortos lakás készül el. Uj mentőállomást, két bölcsődét, négy tantermes uj iskolát építe­nek. Két és félmillió forintot for­dítanak az ebédlővel, kultur- és tornateremmel ellátott korszerű vájártanuló otthon létesítésére. Tovább fejlesztik a várpalotai szénbányákat is. 1954-ig négy uj aknában kezdik meg a termelést. Mindegyik akna mellett külön szállító- és leszállóaknát fúrnak. A szkip-aknában félvagon befo­gadóképességű tartály hozza majd fel és üríti önműködően a szenet az osztályozóba szállító gumiszalagra. A várpalotai bá­nyák látják el szénnel a közeli Pétét és Inotát. Ezt a két nagy ipartelepet is Várpalotához csa­tolják, igy alakul gyárvárossá a három község. öntözött terület, az idén már több mint tízezer holdnyi terüle­tet öntöznek. Az ötéves terv so­rán öntözéssel újabb nagykiter- jedésü területeket tesznek gaz­dagon termővé. Abaujszántón a hároméves terv során uj egészségház, böl­csőde, napközi otthon, kultúrott­hon, sportuszoda létesült. Az öt­éves tervben uj hidakat építet­tek, kibővítették az egészséghá­zat és újjáépítették a kulturott- hont. Legújabban növényterme­lési technikum létesült Abauj­szántón. Inotán elkészült az épülő erő­mű hatalmas vízlágyító beren­dezése, amely vegyileg tisztított vízzel látja el a november 7 én meginduló erőmű hűtőtornyát és kazánjait. Az erőmű tele] »én már teljesen készen áll a 60 mé­ter magas hűtőtorony és a 100 méter magas kémény. Mohács egymillió forintos egészségügyi beruházást kap jö­vőre. Már az idén is 300 ezer forintot fordítottak egészségü­gyi beruházásokra és többek között számos uj artézikutat fúrtak. Komárom egy hét alatt hu­szonegy család Hl. tipusu :er- melőszövetkezeti csoportot ala­kított. A tavasszal alakult I. ti­pusu “Klapka” csoportba pedig néhány nappal ezelőtt hatvan család lépett be. A Komárom határában lévő koppánymonos- tori “Dózsa” termelőszövetke­zettel együtt most már hár om csoport működik a városban, a dolgozó parasztok 60 százaléka folytat társas, nagyüzemi gaz­dálkodást. UJ REUMA KÖZPONT Országos reuma és fürdőügyi központot állítanak fel a reuma­tikus betegségek gyógyításával foglalkozó egészségügyi intéz­mények szakszerű irányítására, működésűk összhangolására és továbbfejlesztésük előmozdítá­sára. A központban a kórházi részleg és a járóbetegrendelő mellett kutatóintézetek is lesz­nek. TERV KIÁLLÍTÁS VÁRPALOTA VÁROSSÁ LETT Uj szocialista várossal gazda­godik Magyarország: Várpalota bányászközség várossá alakul. A hároméves terv során kikö­vezték az utcákat, rendezték a vízellátást, 109 szobakonyhás lakást, két emeletes házat, isko­Az ötéves terv kiállítást há­romnegyedmillió látogató tekin­tette meg a budapesti Műcsar­nokban. Ehhez még csak meg­közelítően hasonló sikert még soha egyetlen kiállítás sem ért el Magyarországon. Épül az ország Bucsután épül Zala megye leg­szebb községi kulturháza. Baranya megyében hat állami gazdaság mintegy mésfélmilliós beruházásból uj gazdasági épü­leteket kapott. Kaposvár dolgozói uj, korsze­rű óvodát avattak, amelynek létesítésére 350 ezer forintot fordítottak. Számos építkezés szolgálja a város jobb közleke­dését. Vasbeton hid épült s az eddig télviz idején járhatatlan Nagyszeben-utcán kitűnő utat építettek, több mint százezer fo­rintos beruházással. A Pápai textilgyárban bölcsö- csödét és uj betegszobát építet­tek. Hajdú megyében 1945-ben mindössze néhány hold volt az Szemelvények Abet Ádám aforizmáiból Ápold anyanyelvűnket, de az­ért tanulj angolul. Pártold a magyart, de csak amennyiben megérdemli. Mások hibáinak untánzása he­lyett igyekezz jó példát mutatni. Ne dicsekedj e kiváló honfitár­said babéraival, nézd, hogy saját érdemeidre lehess büszke. Szeresd hazád földjét, de még jobban a népet, amely rajta él. őrizkedj a szédelgőtől, még ha honfitársad is. Jellem szerint becsüld az em­bert, de legyen képességed be­csülni a jellemet. Hagyd a vezéreket magukra, igyekezz önmagad vezére lenni. Ne menj fejjel a falnak, de a pókhálót ne véld, hogy bástya. Gyomláld a gazt mindenütt, de a saját kertedből kétszeres szorgalommal. Fontolj meg minden tanácsot, de csak azt kövesd, amit jónak találsz. Ne könyörögj ott, ahol köve­telni is jogod van. (Amerikai Népszava 1895 október 1.) UTAZAS A HOLDRA MÁR ÁT TUDJAK TÖRNI A GRAVITÁCIÓS ERŐT — MOND­JÁK A TUDÓSOK. NEW YORK — A komoly és megbízható cikkeket tartalmazó “Aero Digest” folyóirat legutóbbi számában ismert tudósok ad­nak kifejezést azon véleménynek, hogy a “rocket” hajtotta repü­lőgéppel már ki lehet röpülni a föld vonzóköréből. Mint ismeretes, a föld elhagyásának a föld gravitációs ereje vet srátat. Eddie nem volt semmi olyan hajtóerő, amely a eravi­taciot letudta volna győzni. Amióta azonban a “rockét” rendszerű repülést fejlesztik, azt hiszik, hogy megtalálták a megfelelő hajtóerőt és készülé­ket. William B. Bergen mérnök, aki az Egyesült Államok részé­re a “Viking rocket lövegeket” készítette és aki most a javított, “Matador” nevű rocket-löveget tervezte ki, azt mondja, hogy az ilyen rocket már képes eljutni a holdra. A rocket-löveg valójá­ban kis repülőgép, amely azon­ban nem visz utast, hanem csak tudományos műszereket, avagy robbanóanyagot, ha háborús cél­ra használják. NÉGY ÉVEN BELÜL Egy másik szakértő, Dr. Ver- ner Van Braun, a német V-2 roc­ket készítője, aki jelenleg az Egyesült Államok kormányának szolgálatában áll, szintén nyi­latkozik az említett cikkben, ö is elismeri, hogy már meg van a lehetőség olyan rocket építésére, amely képes áttörni a föld gra­vitációs erejét és eljutni a hold­ra. Véleménye szerint az első ilyen “one-way” (egy irányú) gép négy éven belül elkészül. Ezen természetesen nem lesznek utasok, mert azok, ha elérik a holdat, vissza akarnak jönni, hogy megmondják, mit láttak ott. De Dr. Van Braun azt hiszi, hogy 10 éven belül elindul a holdra az első utasokat szállító rocket repülőgép is. A csillagászok, akik a mai modern műszerekkel vizsgálják a holdat, már most is sok min­dent el tudnak mondani erről az égitestről. így például tudják, hogy nincs levegője, nincs vize s egyik fele örök sötét, tehát egyáltalán nem alkalmas lakó­helynek, még csak nyári kirán­dulónak sem. A holdra vonatko­zó összes ily ismeretek képezik a tárgyat a Bérmunkás most ké­szülő naptára egyik cikkének, amelyben Bernhard R. Bennett professzor nem csak szakszerű­en, de népies nyelven és egyben igen érdekfeszítően ismerteti ve­lünk a hozzánk legközelebb fek­vő égitestet. Ezen cikk olvasói aligha fognak jegyet váltani Dr. Van Braun rocket repülőjére és valószínű, hogy a holdon fekvő telkeket sem lehet nekik eladni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom