Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-10-13 / 1701. szám
1951, október 13. BÉBMVKKÄS 3 oldal A du sgazdag Kanada (Vi.) “The temporary reduction in standard of living is the price, we must pay for our security and freedom”, — mondta Kanada pénzügyminisztere. Magyarul azt jelenti, hogy “Az ideiglenes csökkenés az élet színvonalában az az ár, melyet fizetni kell a biztonságért és a szabadságért”. Ezzel szemben azt jelentik a nyugati búzamezőkről, hogy nem tudják hová rakni a búzát, más gabonaféléket, olyan bő termés volt, de a raktárak még a tavalyi terméssel vannak telve. Ugyanis 1.500 millió bushel búza van megmaradva, az idei termés meg 2.800 millióhoz közel van, melyet még a disznó ólakban is igyekeznek elraktározni, mert már az elszállítása sem igen lesz lehetséges. MAS TERMÉSZETI KINCSEK Kanadában az életszínvonal csökkenéséről, de nem a haszon csökkenéséről prédikálnak a miniszterek. Dacára, hogy dúsgazdag, minden természeti kincsekben, melyek a békés, mint a hadi termelésekben szükséges. De ezeket a természeti kincseket leginkább az amerikai bankárok bírják. Ezek nem fogadnák el a haszon korlátozását az ilyen alárendelt miniszterektől, mint a kanadaiak. Tehát a nemzetközi bankárok védelmére kell a kanadai népnek is az élet színvonalát csökkenteni. Még a második világháború alatt, gazdag olajmezőkre találtak a Great Slave tó vidékén. Norman város központja, ahol olajfinamitó telepek vannak, innen nyugatra majdnem a Csendes Óceánig — Whitehoresig vezető csővonal, melyen állandóan szállithatják az olajat. Innen káltatókkal közös érdekeik vannak.” Eme sorok csaknem egy félévszázaddal ezelőtt íródtak, de ha tegnap írták volna, még akkor sem lehetne aktuálisabb mint amilyen. Amerika bérrabszolgáinak a mai szakszervezetekbeni tömörítése, nem a saját érdekeit célozza, hanem az uralkodó osztály érdekeit és a szakszervezeti basák uralmát. De egyszer csak mégis vége fog szakadni ennek a dinom-dánomnak, ennek az ölelkezésnek és a munkásosztály saját kezébe veszi, saját sorsának intézését. Erre figyelmeztet bennünket Kelet-Európa és Ázsia társadalmi rendszerének megváltoztatása, amelyet ma még a politikusok tartanak a mi szakszervezeteink módjára kezeik között, de amint a politikailag szabad bérrabszolgák kiépítik a termelés és szétosztás eszközeit megszüntetik a politikusok hatalmát a saját lábukra állva gazdasági szervezeteik veszik át a termelés és szétosztás eszközeit megszüntetik az osztályokat, nem lesznek elnyomók és elnyomottak, eltörlik a bérrendszert és a világ össznépessége testvéri szeretetben fogja élvezni az IPARI SZABADSÁG gyümölcsét. Köhler. látják el Alaszkának is nagyrészét, valamint majdnem az egész Észak Kanada olajszükségletét, melyeket nyáron a tavak, folyók segítségével, de telén szánkó, hernyótalpas vontatóval végzik. Ezen olajmezők két millió hordó olajat termelnek ki évente. Ugyancsak itt Port Radum-. ban találták Észak Amerikának a leggazdagabb uránium bányáit, melyet szintén teljes egészében az amerikai bankárok uralnak és használnak ki. A leggazdagabb olajmezőket most Edmonton vidékén, Kanada legészakibb népes vidékén találták, ahol még jó termőföldek és mezőgazdaságra is alkalmas éghajlat van, valamint bőséges vasúthálózat. Ezeket az olajmezőket még csak most építik ki, de már is felülmúlja a Norman vidéken levő olajtelepeket, sőt mondhatni Kanadának legbőségesebb olaj- kutait itt fedezték fel. Még vannak olajmezők közel az amerikai határhoz, valamint Alberta, mint Saskatewan államokban, illetve tartományokban is, de úgy az olajat, mint a természetes gáznak legnagyobb részét Amerikának szállítják csővezetéken keresztül. Ezt a vidéket csővezeték kötik össze a Superior tó kikötőivel, ahonnan hajókkal szállítják el, úgy Amerika, mint Kanada használatára. Vannak kisebb olaj mezők még Ontário tartomány délkeleti részein Sarnia-i központtal, valamint ezen vidéken dúsgazdag gázforrások is vannak. ÉRCEK Kanada dúsgazdag a külömbö- ző ércekben is. Az amerikai vasérc mezők, melyek a Superior tó nyugati részén terülnek el, átnyúlnak a kanadai területekre is. Innen is a legnagyobb részét az érceknek, szintén az amerikai gyárakba szállítják. Ezen a vidéken található réz, ólom, ón ásványok is, melynek a kihasználása az olcsó viziszállitás következtében nagy hasznot hoz a nemzetközi bankároknak, melyhez még hozzájárul az a tény, hogy 30-40 centtel kevesebb órabért fizetnek mint Amerikában és az árak közel, ha nem magasabban állnak az amerikai árakhoz. De még ezt az életszínvonalat is lejebb kell vágni, amerikai parancsra. Valamint egész Észak-Amerikának a leggazdagabb króm, nickel és arany bányái szintén Kanadában, Sudbury, Timmins vidékén vannak, ahol aránylag olcsón és nagyon rossz viszonyok között bányásszák ki a leggazdagabb érceket. Szén, ércek és sok más gazdagság található a kanadai Rocky hegységben, melyeket vasúthálózat köt össze az ipari telepekkel, valamint úgy a Superior tói, mint a tengeri kikötőkkel. Leginkább ezen bányák a nyugati ipari városokat és hajózásokat látják el szénnel, alumíniummal. Kanadában a vasúti hálózat is nagyon bőséges, de vannak területek, ahol még ezek, sőt még járható utak sincsennek, hanem nyáron hajózással, télen meg szánkókon végzik a szállításokat. Ugyanis, még ahol vannak vasutak — leginkább a népesebb részeken — még azokat is inkább a hegyes vidékeken, a bőséges hóesés miatt, nagyon nehéz nyitva tartani. De Közép- Kanadában, ahol dúsgazdag folyók, tavak, erdők vannak, nyáron is csak hajózásokon, vagy repülőgépeken végzik a szállításokat. Télen meg szánkó szerelvényeken, mely érdekes és valóságosan úttörő teljesítmény. Ugyanis, három-négy hernyó- talpas traktor után, három, ilyen uszáj -szánkó szerelvén y e k e t akasztanak, mely ha beleszakad is a tó vagy folyó vizébe nem sü- lyed el, valamint azért járnak igy csoportosan, hogy egymást vontatják ki, ha megakadnak, vagy bajba kerülnek. Az ilyen szerelvények között van egy, melyet lakásnak használnak, ezen főznek, alusznak, csinálják a szükséges javításokat. Sokszor szélseperte tavakon könnyen haladnak, amig a töretlen utakon csak 30-35 toftna szállítmányt bir egy-egy hernyótalpas vonni, de a jeges, sima utakon még egyszer annyit is köny- nyen vontatnak. De mivel évente vagy kétszer, legfeljebb háromszor teszik meg az ilyen körutat ezen szerelvények, igy nem kijárt, vagy javított jégutakon, hanem töretlen hómezőkön, folyókon, tavakon, partokon keresztül mennek, leginkább légvonalban, már amennyire a talaj megengedi. De a népesedés, vagy gazdagabb bányák felfedezése folytán valószínűleg jégutakon, egész vonatszerü szerlevé- nyekkel tudnának közlekedni, szállítani. Csak is a közlekedés hiánya, nem pedig élellniszer, vagy iparcikkek hiánya lehetne oka Kanadában a nélkülözésnek. De már azokon is minden formában igyekeznek segíteni, ámbár a szállítási költségek nagyon drágák, mivel keveset, nagy utakra kell szállítani. Valamint a hegyes vidéken s a hegyalján, ahol egyszerannyi, sokszor, egy méteren felüli hóesések vannak télen, amely októbertől márciusig tart, nagy küzdelem a hóval, ezért gond az utak nyitvatartása. Már a közép kanadai, ületve a laposabb vidéken, beleértve a McKenzie folyók láncolatát, mellékfolyókat és a nagy tavakat, melyeket ezen folyók összekötnek, már kevesebb a hó, köny- nyebben lehetne' jégutakat csinálni. Ahol nagy hóesések, hófúvások vannak, ott erre a célra szerelt hókotrókkal, valamint legújabban hóolvasztókkal igyekeznek az utakat nyitva tartani, melyeket úgy vasúti mozdonyokra, mint hernyótalpasokra szerelve tartják nagy sikerrel működésben, az utakat nyitvatartani. , Ugyanis a hóolvasztóknak az az előnye, hogy nem oldalra hányja a havat, melyet esetleg a legközelebbi szélvihar visszahord, hanem elolvasztja — és a környéken a havat — lelocsolja ezáltal megköti, a felületét megfagyasztja, tehát nem viszi a szél vissza az utakra. Tehát még az üyen területeken sincs ok az életszínvonal csökkentésére. OKTÓBER 28-ÁN vasárnap délután 3 órai kezdettel a Bérmunkás clevelandi olvasói TÁRSAS DÉLUTÁNT tartanak a Munkás Dalárda, 4309 Lorain Ave. emeleti helyiségében. Hozzájárulás 75 cent, amiért szendvicset, kávét és süteményt szolgálunk fel. HÁBORÚT AKARTAK A BÉKÉVEL GATLINBURG, TENN. — Az állami kormányzók gyülekezté- nek beszédet mondott John Foster Dulles, a japán békeszerződés szerzője, amelyben azt mondotta, hogy President Truman meg a tanácsosai mérlegelték azt az eshetőséget, hogy ha keresztül erőszakolják San Franciscóban a Dulles békeszerződést, amely dacoosan mellőzte úgy Kínát mint Oroszországot, ezen országokat esetleg háborúba fogja kényszeríteni. Dulles kijelentése szerint Truman és a tanácsosai vállalták ezt az eshetőséget, miután ő előzőleg kikérte Dewey kormányzónak, szenátor Taftnak és más republikánus vezéreknek a véleményét. Ugylátszik, hogy ezek minedgyikének kedves volt az a gondolat, hogy a Dulles békéjével ki lehet a háborút erőszakolni s azért nem volt ellenzék a san franciscoi gyűlésen. Lafayette, Cal. — A leleményes Rev. Harry E. Shaner fonográfot helyezett el templomának tornyában, amelyből az istentiszteletnek megfelelő szent énekek áradtak a jámbor hívők felé és az Ur tiszteletére, természetesen. De lehet, hogy az Ur megunta ezt az egyhangú éneket, mert egyszerre csak a legvadabb “jazz” nóták ordító, trombitáló, kukorékoló, röfögő s hasonló hangok jöttek a fonográfból, amelyet el sem lehetett mindjárt hallgattatni, mert a torony ajtaját beszögezték. Rév. Shaner a rendőrséget kérte, kutassák ki, hogy ki cserélte el a fonográf lemezeket s nem is kiváncsi arra, hogy a híveinek meg az Urnák hogyan tetszett a “modern” zene. MÁR HARSOGHAT NEW YORK — George Q. Herrick a “Voice of America” főmérnöke jelenti, hogy a kormány 4,188,000 dollárt költött “Amerika Hangja“ hangjának megerősítésére. A főmérnök állítása szerint Amerika Hangját elnyomták az erős orosz rádió- állomások s csak a nagyon finom felfogó készülékekkel lehetett hallani “a vasfüggöny mögötti” országokban. Azért most 10 leadóállomás erejét emelték s remélik, hogy most már majd többen fogják hallgatni az amerikai rádió leadásokat. — Ebből a nyilatkozatból kitűnik, hogy csak propaganda hazugság volt az a hir, hogy a kollektiv termelő országokban nagyon sokan I hallgatják Amerika Hangját. Mert ha akarták volna is hallgatni, — ami kétséges, — akkor is csak azok hallhatták, akiknek igen drága (érzékeny) felfogó készülékük volt amilyenekkel azon országokban csak igen kevesen rendelkeznek.