Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-10-06 / 1700. szám

1951. október 6.

BÉRMUNKÁS

7 oldal

FÉMEK FIZIKÁJA

“ÉLET ÉS TUDOMÁNY” BUDAPESTEN MEGJELENŐ TUDOMÁNYOS HETI LAPBÓL.

A fémek igen nagy szerepet játszanak az ember életében. A legkülönfélébb követelményeket támasztjuk veiül szemben, amelyeknek a legtöbbször csak a tiszta félmek különböző ötvözetei tudnak megfelelni.

Az ipar különböző ágazataiban olyan fémek szükségesek, amelyek alasony hőmérsékletekben feldolgozhatok, anélkül, hogy eközben törékennyé válnának vagy megfordítva, magas hőmérsékletet kell kiállniok anélkül, hogy elveszítenék hőállóképességüket és a felmelegítésnél alakváltozást szenvednének. Nagyon sok fémtől megkívánjuk, hogy saválló, lágy s szívós vagy jó elektromos vezető legyen.

A fémek abban különböznek a folyadékoktól és a gázoktól, hogy ugyanazon fémből készült különböző mintadarabok ugyanolyan vegyi összetétel mellett, igen eltérő sajátságokkal bírhatnak. Ezek a sajátságok a mintadarab elkészítési módjától, azaz a gépi megmunkálástól, a hőkezeléstől, a mintadarab használati idejének tartamától, valamint anyagának belső szerkezetétől függnek.

Ha ugyanabból a folyadékbői két próbát veszünk és mindegyiket más-más behatásnak tesz- szük ki, nem változtatva a folyadék vegyi összetételét, akkor ezek a behatások nem változtatják még a folyadék tulajdonságait és ugyanolyan feltételek mellett mind a két próba teljesen engyforma sajátságokat mutat. Teljesen más az eset a fémekkel. Ismeretes, hogy egy darab acélnak, anélkül, hogy vegyi összetételét megváltoztatnánk, igen különböző tulajdonságokat adhatunk, aszerint, hogy milyen hő vagy vegyi kezelésnek vetjük alá. Az acéldarabot felhevitjük és igen keménnyé és törékennyé tehetjük, de lassan le is hüthetjük és lággyá, plasztikussá tehetjük. Igen nehéz ugyanabból a fémből két teljesen egyenlő sajátságokkal biró mintadarabot készíteni. Ugyanabból a fémből készült minden egyes mintadarab valamiben el fog térni a többitől. Ez az eltérés különösen jelentős lehet abban az esetben, amikor a mintadarabokat különböző gépi és hőhatásoknak tesszük ki. Azt mondhatjuk, hogy minden külső behatás nyomot hagy a fémen. Vágjunk le például egy acélrudból két darabot és mindegyik darabot más eljárásnak vessük alá. Az egyik darabot kovácsoljuk, hengereljük és meghatározott hőkezelésnek vetjük alá. Ez a darab szívós, rugalmas és a szakítással szemben ellenálló lesz. A másik darab acélt tegyük ki hosszabb ideig magas hőmérséklet hatásának. Az acéldarabban nagy szemcsék — krisztallitok — képződnek. A darab lággyá lesz és szakitási ellenállása többszörösen kisebb lesz, mint az első darabé, amelynek szerkezete jelentékenyen kisebb szemcsékből áll.

A legtöbb tiszta fém belső szerkezete nagyszámú, egymással összeforrott kristályokból áll, melyeknek külső felülete szabálytalan alakot mutat. Ezeket a kristályokat krisztallitoknak vagy szemcséknek nevezzük. A krisztallitok különböző méretűek lehetnek, azonban általában bizonyos „ középméretű, valamint aprószemcséjü és nagyszemcsé- jü fémszerkezetről beszélhetünk.

Azokat a fémeket, amelyekben a krisztallitok egymással kapcsolatban vannak, polikris- tályos fémeknek nevezzük. De azonban egyetlen fémkristályt is előállíthatunk, amelynek külső élei nem lesznek szabályosak de a fém szabályos kristályszerkezettel bir. Az ilyen kristályt monokristálynak nevezzük.

Minden monokristályban és minden krisztallitban az atomok meghatározott rendben helyezkednek el és az úgynevezett szerkezeti rácsozatot alkotják. Ha a fém tiszta, vagyis csak egyetlen kémiai elemből áll, akkor a rácsozat egyforma atomokat tartalmaz. Egy ötvözet rácsozata különféle fémek atomjaiból áll.

A kristályok nagyságát megváltoztathatjuk külső behatások által. Ha a fémet kokillába (öntőformába) öntjük, akkor az öntecs krisztallitjainak nagysága attól függ, hogy milyen volt az öntés hőmérséklete és mennyi idő telt el a kiöntött fém meg- keményedéséig. Minél magasabb a kokillába történő öntésnél a fém hőmérséklete és minél lassúbb az öntecs lehűlése, annál nagyobbak lesznek a fém szemcséi. '

Kovácsolásnál, hengerelésnél és a fém alakváltozását okozó más eljárásnál a szemcsék apróbbak lesznek. A hengerelésnél a . szemcsék egyirányúan megnyúlnak és lassan részekre szakadnak. Rostos szerkezetet nyerünk, amely hasonló a fa szerkezetéhez. Az ilyen rostos szerkezetet textúra szerkezetben a krisztallitok megható rozotí rendben helyezkedik el. így például egy uj vasét’ tengely a hengerelés és kov.*c>olás után rostos szerkezettel bir és törésnél a fa szerkezetét mutatja. A tengely tehát elkezdi munkáját végezni. .Sok- - < k ezer kilométeren át fut, hordozva a mozdony vagy , a vasúti kocsi terhét. A sínek minden egyes ütésénél a tengelyt lökés éri, amely a fém- részecskék átrendeződését, átcsoportosulását idézi elő. A molekulák más rendben helyezkednek el. A tengely kevésbbé szilárd lesz, törékennyé válik és végül eltörik, amikoris a törés már nem rostos, hanem öreges jelleget mutat.

A polikristályos fém szemcséinek méreteit újra történő kristályosítással megváltoztathatjuk. Ha a fémalkatrészt alaki változtatásnak vetjük alá, például megnyujtjuk és azután hosszabb időtartamon át magas hőmérsékletre felmele g i t j ü k, akkor az alkatrészben újra kris- tályodási folyamat megy. végbe és az uj szemcsék lehetnek kisebbek vagy nagyobbak az eredeti szemcséknél. Ha az alakváltozás nem lép túl bizonyos határt, akkor a melegítés után a szemcsék nagysága nem változik meg. így például a fémet megkívánt erejű külső behatásnak téve ki (nyújtás, préselés, csavarás stb.) lágyitási hőmérsékleten, az alkatrész polikris- tály szerkezetét monokristályos szerkezetre változtathatjuk át.

(Folytatjuk)

MAR A GYEREKEK IS TUDJÁK

NEW YORK — Mrs. Anna Payson, játékgyár tulajdonos, azt mondja, hogy ezentúl nem készítenek a gyermekeknek oly gyűjtő “bank”-ot (perzselyt), amikben a pennyket is gyüjthe- tik, mert a penny (cent) annyira elértéktelenedett, hogy már a gyermekek sem törődnek vele. Ezentúl tehát csak oly “bank”- okat készítenek, amelyekben nickelt, dime-ot vagy quartert lehet bedobni.

val is tehetetlen William Green elnökkel. A konvenció delegátusait úgy állítják össze, hogy az, mint a legtökéletesebb párt-gépezet működik. A túlzóan bigot vallásu Green újbóli megválasztását ajánló delegátus ezt, az egész életén át túl konzervatív, most már teljesen kiöregedett, a munkásosztálytól eltávolodott aggastyánt igy jellemezte: “William Green az amerikai munkásmozgalom tipikus terméke, képviselője mindannak ami jó és szent”.

MÁR JÖHET A BOMBA

Sacramento, Cal. —-. A polgári védelem direktora, Walter M. Robert generális kijelentette, hogy ha az ellenség bombázná California állam bármely városát és ott szétrombolná a gáz, villany és vízvezetéki rendszereket; azokat állami költségen állítják vissza. — Noha ezen köz- szolgálati intézmények legtöbb helyen magántulajdont képeznek bombázás esetére az állam vállalja a visszaállításukat, nehogy a nagy korporációk elveszítsék profitjukat.

A “SZENT” EMBER

SAN FRANCISCO — Az American Federation of Labor konvenciója újból megválasztotta összes tisztviselőit, élükön a 78 éves, már csaknem önmagá.ELÖFIZETÉST KÜLDTEK szeptember 29-ig:

J. Hudik, Cleveland .................1

E. Gyuricza, Kanada ............. 1

M. Schmeltzef, Akron .... 3

Julia Bécsi, Phüadelphia ___ 3

J. Mácsay, Detroit .................. 1

Jas. Makai, Premier ............. 2

E. Szigety, New York ........... 4

A. Köhler, Chicago .................. 5

A. Székely, Cleveland ........... 1

Susan Hering, Buffalo ........... 7

J. Pika, Turtle Creek ........=._ 1

J. Visi, Lincoln Park .............. 1

A. Sóhaj da, Cleveland.......... 1

Mrs. J. Farkas, Akron........... 1

V. Hegedűs, Chicago ............. 1

L. Budai, Cleveland ..... '1

M. Krieger, New York ......... 1

A. Refy, Lodi ........................ 1

N. Papp, Cleveland ............... 1

Helen Adams, Los Angeles .... 1 Francis Szűcs, Washington .... 1

Elizabeth Gőgös, Akron ....... 1

Teréz Bikó, Cleveland ........ 1

J. Vizi, Akron ......................... 5

S. Farkas, Chicago .......... 1

S. Adám, Trenton ___ 1

L. Máté, Chicago .................. 1

A. Godó, New York .............. 1

G. Bakos, Los Angeles ......... 1

J. Fodor, Cuyahoga Falls ..... 1

J. Payter, Belleville ........ 1

Ch. Vass, New Brunswick .... 1

A. Lelkó, Pittsburgh ______ 1

St Phillips, So. Bend ...... 1

J. Bene, Premier ..................... 2

Szabotál a hus-tröszt

A NAGY VÁGÓHIDAK KI AKARJÁK ERŐSZAKOLNI A HÚSÁRAK FELEMELÉSÉT. — NEM MUTATJÁK MEG ÜZLETI KÖNYVEIKET. — NEM SZÁLLÍTANAK A KATONÁKNAK.

LOS ANGELES — Washingtonból jöyő rendeletre az Árszabályozó Iroda helyi ügynökei elmentek a 'los angelesi nagy húsvágó cégek irodáiba és követelték, hogy az üzleti könyveket mutassák meg nekik. Az árszabályó iroda ügynökei úgy találták, hogy az ilyen nagy üzletekben csak nagyon kezdetleges könyvelést vezettek, ami megnehezíti annak kimutatását, hogy hány

esetben követtek el törvénysze-’ gést.

A nagy vágóüzletek felülvizsgálása nyomban követte Michael V. DiSalle azon kijelentését, hogy az “American Meat Institute” nem kooperál a húsárak stabilizálására. A “Meat Institute” név alatt a nagyvágó és huskannázó cégek egyesülitek.

DiSalle rendeletére 23 városban 96 cég ellen indítottak vizsgálatot, amelyek mindegyike már valamilyen törvénysértést követett el és az Office of Price Stabüization ügynökei meggyőződtek arról, hogy a listára vett üzletek törvényellenes eljárást folytatnak.

Az OPS hivatalnokai azt mondják, hogy a törvényszegéseket a nagy vágó cégek központi irodáiban rendelik el és igy a vidéki üzleteik csak ezen rendeletnek engedelmeskednek. Ezen rendeletk legnagyobb részét Chicagóból küldik szét. Az OPS állítása szerint ezen törvénytelen eljárásoknak a célja a fekete piac életre keltése és ily módon felhajtani a már úgyis igen magas húsárakat.

Az OPS iroda erélyesebb fellépésére az adott okot, hogy a nagy vágóhidak valóságosan megszabotálták a katonaság részére szóló hús szállítást. Amikor a hadsereg ellátási irodája árlejtési ajánlatot kért 5 millió font hús szállítására, egyetlen cég sem adott be ajánlatot. Ehelyett a lapjaikban gúnyos cikkekben adtak célzásokat, hogy menjen az ellátási iroda külföldre és ott vásároljon húst.

DiSalle nyilatkozata után a Meat Institute is nyilatkozatot adott ki, amelyben tárgyüagos válasz helyett csak DiSalle személyének a gyalázásával foglalkozik.