Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-01-06 / 1662. szám
1951, január 6. BÉRMUNKÁS 7 oldal Izoláciőnisták programja Az “izoláciőnisták” név alatt szereplő amerikai politikusok a két nagy óceánt tartják az Egyesült Államok védelmi vonalának és azért ellenzik az amerikai katonáknak más kontinensekre való elküldését. Ezeknek álláspontját legvilágosabban fejezi ki Joseph P. Kennedy, volt amerikai-angol nagykövet. Miután ezen izoláci- onista álláspont fölött hosszú és igen fontos vita várható, az alábbiakban minden kommentár nélkül ismertetjük Kennedy volt nagykövet beszédét, amelyben ezt az álláspontot körvonalazza. — Szerk. Lincoln Springfield városban tartott beszédében ezt mondotta:“ Először is azt kell tudnunk, hogy hol vagyunk és merre tartunk? Akkor aztán könnyebben el tudjuk határozni, hogy mit csináljunk.” Hol vagyunk most? Kezdjük ott, amikor beavatkoztunk az olaszországi választásokba, aztán financiális és politikai támogatást adtunk a görögöknek és a törököknek? Billiókat költöttünk a Marshall tervre, Berlin okupálására, Nyugat-Németor- szágra meg Japánra; katonai Segítséget adtunk Görög és Törökországoknak ; Ily segítséget kaptak Iran, az Északatlanti államok, Franciaország, Indo-Chi- na és most Korea, ahol történelmünk negyedik legnagyobb háborúját vívjuk. Ezen rendkívüli erőfesztés- ért mit kaptunk viszonzásul? Barátokat ? Sokkal kevesebb barátunk van ma, mint 1945- ben. Persze Európában még mindég kérik a dollárjainkat, de müyen barátságot vásároltunk ott eddig is? Talán Nyugat- európa meg akarja őrizni az általunk nagyrabecsült demokratikus elveket? Most, amikor elérkezett a próbavetés ideje, láthatjuk, hogy nincs meg bennük az akarat arra, hogy az orosz veszedelemmel szembeszállja- nak még a mi segítségünkkel sem. NINCS ELLENÁLLÓ ERŐ A gazdasági egyesítés is szétesett a nemzeti huzavona miatt. A francia katonai hatalom csak árnyéka annak, ami régente volt és még ezt is állandóan fenyegeti az erős kommunista kisebbség állandó zavargása. Anglia katonai ereje is csak negyedrésze annak, ami 1946-ban volt és látható, hogy nem is akarja magára venni azt a nagy terhet, amit haderejének újbóli kiépítése jelent. Nyugat-Német- ország még a mai napig nem mutatta, hogy hatásos katonai erőt tudna felépíteni. Olaszország reménytelenül képtelen erőkifejtésre, Görögország alig tudja ellátni saját rendőrszolgálatát. Hol találjuk tehát egész Európában az orosz részről jövő tömegtámadás elleni ellenállást? És ami még ennél is rosz- szabb, hol találjuk azt az eltökélt szándékot, hogy az oroszok ellen védő-övet alkossanak ? A Közép-Keleten találunk I ugyan olajat, de nem barátokat. Iran, Pakisztán és Egyiptom nem kérnek sem a védelmünkből, sem a befolyásunkból. Ázsiában Kina, amelyhez régi barátság fűz bennünket, most hatalmas hadsereggel harcol ellenünk. Indonézia, Malaya és In- do-China elégedetlenek azon befolyással, amit mi képviselünk és pártolunk és készen állnak a lázadásra. India is hajlandó engedni olyan befolyásnak, ami jobban megfelel igényeinek, mint a miénk. Koreában sok ezer amerikai életét áldozzuk fel valami ismeretlen cél érdekében. Tegyük fel, hogy megakasztjuk valahol a vörösek előrenyomulását, akkor aztán ott fogunk harcolni vég nélkül? DŐRE VAKMERŐSÉG A Vasfüggöny másik oldalán olyan katonai hatalmat egyesítettek és vontak össze, aminőhöz hasonlót eddig nem látott a világ. Több száz nagyon jól felszerelt divíziót tudnak harcba vinni azon óriási földterületen, amely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig terjed. Ezt a hadsereget támogatja nem csak a nagyon modern légierő, hanem hatalmas szubmarine flotta is és azonkívül valószínűleg még atombombájuk is van. Ilyen haderővel a saját területen felvenni a harcot a dőrék vakmerősége. Ez a politika ön- gyilkosság, mert szétszórja, az erőnket a világ minden részébe, távol a szerelvény állomásoktól. És azonkívül ez a politika nem állja útját a kommunizmusnak, sőt ellenkezőleg, egyesíti velük még azokat is, akiknél a kommunizmus csak belső egyenetlenséget támasztana. Ez a politikánk ma erkölcsileg megbukott. Nem tudok mást ajánlani, mint amit 5 évvel ezelőtt is mondottam: adjuk fel ezt a politikát és kezdjük elölről. Kár abba hinni, hogy a United Nation organizáció majd kivezet bennünket ebből a zsákutcából. Hiszen csak maga a vétó-jog hatástalanná teszi ezt az intézményt. De azonkívül, amikor a félvilág nem akarja a világbékét, akkor azt nem lehet rájuk erőszakolni. 'Ennélfogva csak magunkban bizhatunk, nem áldozhatjuk fel magunkat azok kának, amikor ezeket mondta: “Demokráciánk, amint ezt gyakran hangsúlyoztuk, a múltban, csak úgy, mint a jövőben szívesen kötne kölcsönös megegyezésen és engedékenységen alapuló szerződést. Az egyház érdekei tehát nincsenek veszélyeztetve és jogai érvényesíthetők.” Mi volt a válasz? A püspöki kar ugyan engedélyt adott arra, hogy a papok letegyék a hüségesküt, maga azonban Rómára való hivatkozással kitért az eskü letétele alól, tárgyalásokat nem kezdett az egyház és állam szétválasztásának módját egyoldalúan a kormányra bízta. (Folytatjuk) védelmében, akik nem akarják, hogy védjük őket. Éppen ilyen hiábavaló beszéd az, hogy Európában védelmezzük az Elba vagy a Rajna folyók vonalát. Miért pazarolnánk arra az erőnket, ha maguk az európaiak nem védik"? És ha védeni akarják, akkor legfeljebb segíthetjük őket fegyverekkel. Mit nyerhetünk azzal, hogy ragaszkodunk Berlinhez, amikor mindenki tudja, hogy az oroszok akkor vernek ki onnan bennünket, amikor akarnak. Nem helyesebb lenne, ha most visszavonulnánk onnan s használnánk azt az erőt alkalmasabb helyen ? ELPOCSÉKOLT BILLIÓK Azon billiókat, amiket más földrészeken pocsékolunk el, inkább itt használnánk el, ezen a földtekén. Ha annak az összegnek, amit Berlinre költöttünk esek egy percentjét Iceland megerősítésére használtuk volna, sokkal nagyobb biztonságot vásároltunk volna vele. Itt van szükségünk a védelemre, Kanadában, a Caribbean szigeteken, Délamerikában, — szóval a szomszédságunkban. Hogy ezzel nem álljuk útját a kommunizmus terjedésének Európában? Lehet, hogy nem, de útját álljuk annak, hogy átkeljen az óceánokon. Lehet, hogy egy évtizedig, vagy egy generáción át Európa most a kommunizmus felé fordul, de azután majd szétesik, ha a nép látja, hogy a kommunizmus nem nyújt nekik jobb élethez vezető kormányformát. Minél több nép kerül a kommunizmus járma alá, annál nagyobb az eshetőség arra, hogy lázadni fognak, mert Európa nem fog abba beletörődni, hogy a sorsát egy maroknyi ember irányítsa a Kremlinből. Tito már demonstrálta ezt a tényt. És Mao Kínában sem fog megmaradni sokáig Stalin rendeletéi végrehajtójának. Tudom, hogy ezt a politikát sokan majd “appeasement”-nek fogják mpndani. Ezek azonban tévednek, mert nem kiengesztelés az, hogy bölcsen visszavonulunk a veszedelmes állásokból és Ígéretektől, de közben állig felfegyverkezünk. Nem apease- ment az, hogy nem vállalunk olyan kötelezettségeket, amelyek veszélyeztetik biztonságunkat. Chamberlain ugyanezt tette Münchenben és én helyeseltem akkor, mert nagyon értékes időt nyert vele. Noha most nem volt Münhenünk, de mégis majdnem Dunkirk-hez jutottunk. Én inkább ezt szeretném elkerülni. TÖRŐDJÜNK A SAJÁT ÜGYEINKKEL Vannak, akik majd azt mondják, hogy az általam hirdetett politikai elv hátatfordit az Egyesült Nemzeteknek. Erre ezt felelem: Először is mi nem viselhetjük az Egyesült Nemzetek teljes terhét. Koreában például kilencszer annyi katonánk harcol, mint a többi nemzeteknek együttvéve és kilencszer annyi a veszteségünk, mint a többieknek együttvéve, — leszámítva Délkoreát. Pedig ne felejtsük, hány billiót kaptak ezen nemzetek azért, hogy ilyen esetekben segítsenek? Másodszor meg vegyük számításba, hogy a United Nation jelenleg nem képes a béke megteremtésére. Ha a félvilág nem akarja a békét, mint Oroszország és Kina mutatják, akkor a United Nations ebben a tekintetben tehetetlen s csak arra jó, hogy a nemzetközi problémák fóruma gyanánt szerepeljen. És ha ezt a szerepet tölti be, akkor a (vörös) Kínának és más nemzeteknek is helyet lehetne benne adni. De a világnak az egyik fele soha sem fogja alávetni magát a másik felének; legfeljebb megegyezhetnek abban, hogy békésen megélnek egymás mellett. Ez realisztikus politika, amely megegyezik a történelmi tradíciónkkal is, hiszen mi soha sem akartunk beavatkozni más népek veszekedéseibe. De ma megtesszük. Hogy miért? Senki sem tudja. Mi jogon támogatjuk mi a franciákat Indo-Kinában? Syngman Rheet Koreában ? Küldjük talán a tengerészeinket Tibetbe a Dalai Lama védelmére is? Nagyon jól tennénk, ha nem feledkeznénk meg erről az amerikai szólásról: Mind our own business! -— Törődjünk a saját dolgainkkal! Sofia — A “Rabotnichesko Delo” újság szerint a bolgár kommunista párt tagjai között van 30,000 olyan, aki nem tud irni-olvasni. A párt nagy erőfeszítést fejt ki az Írástudatlanság megszüntetésére. Chicago — Dr. Harley E. Cluxton, az Armour Laboratories igazgatója azt állítja, hogy a mostanában forgalomba hozott “Acht” nevű csodagyógyszer használ a kigyómarás és a mérges “black widow” pók csípése esetében is. ÉPÍTŐ-GÁRDA 1950-1951 évre: Bikó Teréz, Cleveland....... 3.00 Benkő Imre, Toledo-------- 3.00 Buzay János, Cleveland .... 2.00 Dolgos József, So. Bend .... 2.00 Decsi Lajos, Akron........... 2.00 Farkas Imre, Akron ......... 5.00 Fodor János, Cuy. Falls ....10.00 Gáncs Lajos, Carolina ----12.00 Gáncs Lajosné, Carolina .12.00 Hering Pál, Buffalo ------- 1.00 Kollár József, Cleveland — 3.00 Köhler Sándor, Chicago .... 2.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 1.00 Kozsán János, Saratoga S. 10.00 Kucher András, Pittsburgh 3.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 4.00 Lelkó András, Pittsburgh 3.00 Mácsay János, Detroit ...... 2.00 Mogor József, Cleveland .. 2.00 Molnár Antal, Cleveland .. 2.00 Munczv József, Cleveland.. 2.00 Páll Lajos, Ambridge ----- 2.00 Phillips István, So. Bend .. 5.00 South Bendi Proli ............- 3.00 Szilágyi János, Cleveland .. 2.00 Székely Sándor, Cleveland 4.75 Török István, Miami ....... 5.00 Vass Károly, N. Brunswick 2.00 Visi István, Lincoln Park .. 2.00 Vizi József, Akron -------- 5.00 Zára János, Chicago------- 2.00