Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-02-03 / 1666. szám
1951. február 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal A 300 millió pót költségvetési azért vált szükségessé, mert i mindig több és több katona érkezik Nyugat-Németország “védelmére?” A Free Demokrata párt vezére, felszólalásában kijelentette, hogy a német nép szivesen látja Németország védelmére küldött hadsereg létszámának emelését, de szeretné látni, hogy az ápolónők, cselédek és szolgák létszáma, amely ma 450 ezren felül van és amely az állam adófizető polgárainak zsebére megy, nem emelkedne olyan szédítő gyorsasággal”. A német parlamentben a honatyák emelnek szót az amerikai hadsereg eltartása végett, Olaszországban meg a nép tiltakozik, lázad, amiért politikusai, katonai szakértői, tanácskoztak az Egyesült Államok hadseregeinek fő-parancsnokával. Félnek, hogy újból háborúba keverik az olasz népet is. Amint a kitartott sajtó értesít bennünket, ennek a tiltakozásoknak 3 halottja és nagyon sok sebesültje volt. Az Egyesült Államok kongresszusában mindig sűrűbben foglalkoznak azzal az eszmével, hogy a 18 évet betöltött fiatal fiukat sorozzák be katonai szolgálatra. Ezt a tervet legjobban a törzstisztek szorgalmazzák, valószínűleg meg van rá az okuk. A 18 éves amerikai gyerek még az állam törvényei szerint is kiskorú, nincsenek semmiféle polgári jogai. Nem választó polgár, ha nősülni óhajt szüleinek, vagy gyámjának hozzájárulása szükséges a legtöbb államban. A törvény előtt mint kiskorút tekintik. A hadseregben, oda már aztán minden tekintetben megfelelő. Angliában 18 év és 3 hónaposnak kell, hogy legyen mielőtt elfogadják katonai szolgálatra és két évig szolgálnak. Mezőgazdasági, hajózási munkásokat és a bányászokat felmentik a sorozás kötelezettsége alól. Az Egyesült Államokban 27 hónapra tervezik a szolgálati időt. Amig Angolországban havi 16 dollárt kapnak, addig itt az Egyesült Államokban havi 75 dollárt, de tervbe van véve, hogy 30 dollárra vágják le az első négy hónapi szolgálati időre. Angolországban a szellemi és fizikai fogyatkozásuakat 50 százalékkal mentesitik a szolgálat alól. Amerikában tervbe van véve, hogy ugyan annyi, vagyis 27 hónapot szolgálnak. Alkalmazni fogják őket a vörös kereszt hadseregben, kórházakban és honvédelemben. Franciaországban 19 éves korában kell jelentkezni, 20 éves korában sorozzák be 18 hónapi szolgálatra. Az ifjak 10 százalékát mentik fel csak, a katonai szolgálat alól. Könnyebb szolgálatra beveszik a testileg satnyákat is. Olaszországban 21 éves korában sorozzák be 18 hónapi szolgálatra. Az olasz hadsereg létszámát, 275 ezer emberben állapították meg a háború után. Az Egyesült Államok több mint 275 ezer embert számit behívni 1951 első három hónapjában. Nyugat Németországban nincsen kötelezőkatonai szolgálat. A náci uralom alatt 20 éves ifjakat, két esztendei szolgálatra sorozták be. L ÁT H AT Ó írja: GOLD LAJOS A koreai helyzetből Ítélve a fejleményeket azzal a magatartással szemben, melyet “Samu bácsi” igyekszik velünk elhitetni, hogy a mi biztonságunk Ázsia és Európában keresendő és ezért kell feláldoznunk mindent, hogy ottan azt megvédjük „. . Erről az érvelésről az vonható le, hogyha nem érzem magam biztonságban, (akár való akár nem) akkor nem a mexicoi vagy akár a kanadai szomszédaimtól féljek — azok nem bánthatnak — de egyenest 5-6000 mérföldre kell tekintsek, a világ két legnagyobb tengerein túl, hogy veszélyeztetőmet felismerjem és csak úgy egyszerűen azt mondom neki ... hé te, kényelmetlenül hat rám a te léted s ennélfogva ide letelepszek a te házadba azért, hogy az én házamat meg ne bánthasd. Persze, ha azt kérdi, hogy hát “hol van a magad háza ? •. . . s emez felel, hogy odaát Amerikában, hát nem csoda ha a guta környékezi a szegény pasast és ellenszenvei érez a tolakodóval szemben. Midőn igy sikerült antagoni- zálni és meglelte az ellenséget, most barátokra van szükség, hogyha a jogos háztulajdonos esetleg tettlegességre vetemedne legyen cinkostársa ... És cinkosok akadnak mindég bőven, csak lepénzelő anyag szükséges a barátság élesztéséhez és fentartásához s amig ebből tart, addig tart a barátság is . . . Pedig tudhatnák, hogy az ilyen pénzen vásárolt barátság tartóssága roppant kétséges környezetben működik és sohasem hozzák meg a várt eredményt. Ha a mai vérszomjas és feje- tetejére állított diplomaták megállhatnának egy pillanatnyi józan gondolkodásra, elmélázásra, bizonyosan ráeszmélnének egy olyan tényezőre, mely minden kétséget kizárna egy alapzatos világ-békesség megvalósitá s á- hoz. Ha ehhez a szükséges krite- riónt, vagyis mérőeszközt, a kezdet kiinduló-pontjaként onnan i vennék, hogy miként az amerikai vagy más demokratikus alapon működő társadalom a többség és kisebbség alapján, úgy amint a Republikánus és Demokrata párt a kongresszus és szenátus, stb., ezek mind dupla- szárnyu szervek, melyek az eddigi lét sikeres fejlődéséhez nagyban hozzájárultak . . . Éppen úgy, lehetséges az, hogyha a mai kor diktuma a világ népei által azt követeli a mai nemzedéktől, hogy férjen meg egymás mellett eltérő nézeteik dacára is, mert mégsem egészen végzetes hatással bir, ha a nép egy nemzetközi szervezet keretén belül két világfelfogást kell képviseljen addig, amig hajlandóság van arra, hogy a progresszív fejlődést az összes népek érdekében elősegítik . . . így tehát, a két rétegre oszlott világnézet, kapitalista és majdnem 35 éve fen- álló kommunista társadalomnak rá kell ébredniök arra, hogy ma egyik sem taszíthatja ki a másikat a helyéből anélkül, hogy a világ népeinek legalább felét, de esetleg háromnegyed részét magával ne rántsa a megsemmisülés meredekjében . . . Az a győzelem-ittasság, mely sok amerikai polgárból gőzölget kifelé s ennek csak egy kis hányadának a példájára érdemes fényt vetni, amikor egy déli embertől ki ügynöke egyik nagyobb vasáru cégnek a Dixie vonal mögött azt lehet hallani, hogy “mi három napon belül kiirthatjuk Kina és Oroszország népének 80-90 százalékát”, folytatva azzal, hogy “mi Hiroshi- mánál egy hat-négyzet mérföld területen 100,000 japánt öltünk meg egy atombombával, de az is többet ölt volna, há nem robbant volna mielőtt földet ért és ha ezzel szemben számításba vesszük a mai bombák 16-szorta nagyobb hatását és melléje hozzáadjuk a Hydrogén bomba ezerszeres pusztító képességét, akkor láthatjuk, hogy e híresztelés megvalósítható” ... Az ily laikus felfogásnak esik áldozaBelgiumban 20 éves korban soroznak, 14 hónapi gyakorlatra. Norvégiában 20 éves korban soroznak, 14 hónapi gyakorlatra. Portugáliában 20 éves korban 18 hónapi kiképzésre, Spanyolországban 20 éves korban két évi kiképzésre. Bányászok és szakképzett ipari munkások felmentetnek a szolgálat alól. A mezőgazdasági munkásokat aratás idejére hazaengedik, de az idő be van számítva. Kanadában nincsen kötelező katonai szolgálat, a hadsereg teljesen önkéntesekből áll. Oroszországban a U.S. Army Information Digest szerint a sorozás 19 éves korban kezdődik és sokkal előnyösebb mint a felsorolt országok törvényei. Az orosz ifjakat ha valamely fontos polgári állásra készülődik, mint tudományos akadémia elvégzésére, tanítónak vagy professzornak tanul, vagy műszaki iskolát végez, festőmüvészetet vagy a színészetet választotta, teljesen felmentik a katonai szolgálat alól. Az orosz hadseregben két és három évet szolgálnak, annak kitöltése után a tartalékosok közé sorozzák és amig az 50 éves kort meg nem haladta, évente hadgyakorlatra hívják be. Az egész világ ifjúságának szabadságát, jólétét korlátozzák az elavult, ózsdi rendszerrel, amely a fiatal ember fejlődését, szabad mozgását akadályozza meg. Életének legszebb, legdrágább idejét, haszontalan, káros, sőt a keresztényi szeretet ellenére, gyűlöletre, gyilkolásra, rombolásra használják fej, a magántulajdon, az elnyomatás és kizsákmányolás terjesztésére. Köhler. CHICAGO FIGYELEM! Chicago és környékbeli Bérmunkás olvasók a Lincoln Auditóriumban, 4217 Lincoln Ave. alatt február 11-én vasárnap délután pontosan 1 órai kezdettel DISZNÓTOROS EBÉDET rendeznek a BÉRMUNKÁS javára. A rendezőség gondoskodik arról, hogy a megszokottnál is izletiesebb hurka, kolbász stb. legyen a megjelentek legnagyobb megelégedésére, családiasán felszolgálva. Ebéd jegy személyenként $2.00. Kérjük a Bérmunkás olvasóit, a munkásmozgalom pártfogóit, hogy ezen összejövetel sikere érdekében hozzák magukkal ismerőseiket is. A RENDEZŐSÉG túl az amerikai nép milliói és csak azért, mert a kontrolált sajtó, rádió, mozi, templom, egyletek, _stb. hisztéria keltés és háború-szitásra van mind behangolva . . . De, ha az ilyet kérdezi valaki, hogyan képzeli a kínait meg az oroszt összetett kézzel, csak úgy tétlenül ül s hagyja az ilyen orgiák nyugodt lezajlását? Csak zavart, hebegést kap az ember válaszul, értelmetlen fantáziával lesz minden félre magyarázva. Közben a rohamosan emelkedő árak rágják s emésztik Amerika alól a gazdasági alapot, az óriási adók kisajtolása a népből megrabolja és óriási méretben sodorja népünket a tönk széle felé. Ugylátszik, hogy akárhogyan esik sorsunk kockája, veszítünk mindeoképen. Az infláció is egyre farigcsálja pénzünk vásárló képességét úgy, hogy gazdasági testünkben minden nap feltűnőbbé válik az éltető vitamin hiány. így az optimisták tábora is nagyon csökken. AFL MÓDSZER Los Angeles — Az American Federation of Labor kísérletet tesz arra, hogy egyes munkáscsoportokat kiszakítson a CIO- ból kizárt International Longshoremen’s and Warehousemen’s Unióból. Mint ismeretes az ILWU-t, amely a Harry Bridges vezetése alatt működik, “balszárnyi” magatartása miatt kizártak a CIO-ból. A rakparti munkások úgy ragaszkodnak ehez a szervezethez, hogy a CIO nem is tett kísérletet arra, hogy kontra-szervezetet állítson fel, mint tette a United Electrical Workers Union esetében. Most aztán az AFL-hez tartozó Seafarers International Union próbálkozik ilyen szervezet- bontással. Az őrök (guards) részére alakított uniont, noha ezek közül a többség, — körülbelül 400-an — már az ILWU-hoz tartoznak. Az AFL-hez tartozó kocsisok union ja, a Teamsters Union szintén bejelentettt, hogy a Bridges szervezetéből kilépőket szivesen fogadja. Az ILWU tisztviselői kijelentették, hogy nem félnek az AFL támadásoktól, mert a tagságuk loyális a szervezethez, amely a rakparti munkások helyzetét oly sokban emelte.
