Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-01-27 / 1665. szám
1951. január 27. BÉRMUNKÁS 3 oldal L ÁT H AT Ó » t i t t * t t * Ha békemozgalmakat akar valaki kezdeni, ne olyan helyre folyamodjon mintáért, ahol tényleg béke-mintákat osztanak az élő emberiség élvezetére . . . Ki hallott már olyat, hogy élőlény is értékelni tudná a békesség áldásait ... A “béke” szó maga sem magyarázható a már régi szótár szerint, mert mióta generálisok veszik át az egyetemi tanárok helyét a “béke” is uj fogalmat alkot. . . Az uj fogalom az, — hogyha békét létesítünk, előbb háborúhoz kell folyamodnunk, mely elkerülhetetlenül és kizárólag pont a békéhez vezet . . . Azért mondják, “nyugodj békében”. Ennek a máskénti magyarázása miatt bárkit az FBI letartóztathat és fegyházra kárhoztathat. Nem de? Az is, amint “szelet vetettünk (érik a gyümölcse) vihart kell aratnunk”, a vészfelhők már nagyon is tornyosulnak és már csak nagyon kis darabka forró jég (hot icej szükséges ahhoz, hogy mesterségesen megeresz- szük az emberiség utolsó háborújának az égszakadását . . . . Ám ha gondolják a billiomos és milliomosok, valamint az 5 kis “mitugrálsz”-jaik, hogy szamukra létezik mentség, hát szegény fejüket hiába dugják a homokba, ba a faruk ki-kapcso- lódik a nyakuktól, pedig, oly menhelyet még a vagyonuk sem tud teremteni mely biztonságot nyújtana számukra .... A mai játszma csakis arra megy, hogy vagy megmaradunk mind, vagy mindnek pusztulni kell , . . Itten eszembe jut az, hogy amikor Pandit Nehru, India főemberétől kért valaki véleményt az A-bomba felől ő arra úgy válaszolt . . . “hogyha az emberiség e földön rossz, akkor az atombomba jó és csak had pusztítsa el valamennyit .... azonban, ha az emberiség e földön jó, akkor az A-bomba rossz és az emberiségnek muszáj az atombombát elpusztítani .... Gyűlölködés a halál szövetségese, mert egyformán megöli úgy a gyűlölőt, mint a gyűlöltet . . . Szeressük egymást gyerekek . . A népvédelmi ligáink egyikének nagy fejfájást okoz az a gondolat, hogy midőn az ország ifjait és erőteljes embereit elviszik hadat viselni, villám-leltáruk azt mutatja, hogy az itthon maradtak nyomorékok, alkalmatlanok és aggastyánok maradnak csak, akiknek muszáj lessz elvégezni a nép-szaporitás nemes feladatát és jaj nekünk, mert az eredmény az lessz, hogy egy olyan nemzedéket hozunk majd létre, mely tele lessz csupa korcsszülöttekkel és félkegyelmű emberekkel . . . Azonban nemzetünk érdekében ezt az áldozatot is meg kell hoznunk a számtalan sok más áldozatokkal együtt . . . Ám micsoda nemes gesztust tanúsítottak országunk felsőiskoláinak a leánynövendékei, mert áthatottságuk- ban megalakították a szüztele- nek társulatát (Virgiriless Society), e műveleteken keresztül már is gyakorolják a mindenkivel való társulást, sőt már oly buzgón működnek, hogy az embernek muszáj kísérőt fogadni, nehogy erőszaknak essen áldozatul, mint tudjuk, a nő haragjánál csak a patriőtasága nagyobb és evégett bármire képes. Az egyre emelkedő árak hamarosan a mennyország és talán azon túl is nyúlnak, mert már az összes felekezetek papjai itten panaszkodnak, hogy a mennyországba szőlő biliétákért többet kell a jó istennek juttatniuk, nehogy sztrájkoljon az öreg odafen és még a felszökő árakat is vissza találja utasítani, le a földre, közben a pap űrről gondoskodjanak, mert referáló munkája rém kimerítő és nem bir az ur elé menni kellő Amerika és Oroszország közötti viszályt a gazdasági érdekek irányítják. Amerika gazdasági fejlődése bámulatos, Oroszország gazdasági fejlődése rohamos. Az amerikai kizsákmányoló osztálynak billiói vannak Európa, Ázsia, Afrika iparvállalataiban, bányáiban, olajkutai- ban befektetve és eme befektetéseiket gyümölcsöztetetni kívánják saját társaságuk részvényeseinek javára. Amerika néhány évtizeddel megelőzte Oroszország ipari terjeszkedését. Az orosz ipar fejlődése megkívánja, hogy az ország határán túl keressenek a termeléshez szükséges szenet, olajat, vasat, stb. anyagokat. Ma ezt csak ugv érhetik el, ha a már meglevő és csaknem minden esetben amerikai és angol befektetésü vállalatot foglalnak le. Eme lefoglalást Oroszország államosítja, megszünteti a magántulajdon rendszerét és azj egyes kizsákmányolok helyeit | az államkapitalizmus foglalja el. j Az államkapitalizmus rendszeré-! ben Oroszország, Kina és a Népi Demokráciákat képviselő országokban a munkásosztálynak jobb eshetőségei vannak, mint a nyugati államok magánkapitalista országaiban. Elsősorban nincsenek kitéve a depressziónak, betegség esetén állami kórházakban kapnak kezelést, a munkanélküliség réme nem kísérti őket életükön át, aggkorukra a munkásosztály minden rétege (nem úgy mint a kapitalista államokban) biztosítva van. És ha mégolyán nehezen is kell dolgozniok, van előttük egy remény a munkásosztály reménye. Egy szabad társadalmi rendszer, amelyben nem lesznek elnyomók és nem lesznek elnyomottak. Amely társadalmi rendszerben nem bérért, nem egyesek hasznára, hanem az összesség, az emberiség közszükségletére termelnek. Ez a rendszer amely ellen tör lándzsát a világ kizsákmányoló osztálya, amely milliók és milliók élete, testi épsége árán is, fel kívánja tartani ózsdi, elavult rendszerét. Köhler. j böfögés nélkül . . . Ám érthetet- i len inkább az, hogy hogyan tudnak a hit-pásztorok olyan sok mindent egy úgynevezett “másvilágról”, melyről még csak halála után sem tud róla senki semmit, nem hogy még elevenen tudna róla bármit is. Ez állításnak az a fonáksága, mint aki tudákoskodik egy hely felől, ahol sohasem volt, de ugyan akkor semmit sem tud elmondani a helyről ahonnan jött s pedig tényleg ott volt, pedig ám, ha van másvilág, az a vüág melyben minden halandó eltölt kilenc hónapot mint élőlény és ideérkeztekor kellene tudnia valamit arról, hogy milyen kényelmes vagy kényelmetlenül érezte ott magát és mégsem emlékszik senki egyáltalán semmit a tényleges helyről az anyaméh világról .. . Pedig méltóbb fogalom, ha őszintén megmondanák, hogy az élet nem más, mint a kezdet szikrája, a lét lángja és a parázs kimúlása. Csak ám az emberekben a test megnő és az ész gyerekkori marad. A szövetségi és állami adók kivetésénél Einstein eszével kell bírni a mai adófizetőknek, mert azzal talán eljut valamilyen ma- thematikai kiböngészésre abban, hogy hogyan lehet tízből százat levonni úgy, hogy az eredmény kenyérre valót meghagyjon. Látjuk, amint egy állam megyéjére több adót róttak legalább négy, de majdnem az ötszöröse annak, amennyi az összes ingo és ingatlan valamint a személyes vagyona minden élőlénynek e megyében ... A prés működik, de más lapra tartozik az, hogy mit fog sikerülni kipréselni .. . Maradok tisztelettel . . . Gold Lajos POLITIKA ÉS TUDOMÁNY Paris — A francia kormány úgy tartja, hogy az állami szolgálatban álló tudósoknak a kormány politikáját kell támogatni. Azért előbb Frederic Joliot-Cu- riet, majd a feleségét, Irene Jo- liot-Curiet is elmozdította az CHICAGO FIGYELEM! Chicago és környékbeli Bérmunkás olvasók a Lincoln Auditóriumban, 4217 Lincoln Ave. alatt február 11-én vasárnap délután pontosan 1 órai kezdettel DISZNÓTOROS EBÉDET rendeznek a BÉRMUNKÁS javára. A rendezőség gondoskodik arról, hogy a megszokottnál is izletjesebb hurka, kolbász stb. legyen a megjelentek legnagyobb megelégedésére, családiasán felszolgálva. Ebéd jegy személyenként $2.00. Kérjük a Bérmunkás olvasóit, a munkásmozgalom pártfogóit, hogy ezen összejövetel sikere érdekében hozzák magukkal ismerőseiket is. A RENDEZŐSÉG Atom Energia Bizottságban viselt állásaikból. Irene Joliot-Cu- rie neves atomtudós leánya annak a Curie házaspárnak, amely a rádiumot felfedezte. Irene Curie és férje is kommunista. Madam Joliot-Curie igen tevékeny részt vesz a békemozgalomban. Ő volt a szerzője annak a stockholmi határozatnak, hogy az atombomba első használóját nyilvánítsák háborús bűnösnek. A “TESTVÉRISÉG” BETEG- SEGÉLYZŐ ÉS ÉLETBIZTOSÍTÓ JUBILEUMA Már hírrel voltunk, hogy a Testvériség Betegsegélyző és Életbiztosító Országos intézmény 1950 és 1951. évben ötvenéves fennállását ünnepli. . Ennek keretében több hónapos tagszerzési kampányt folytatott. A clevelandi osztályok most vasárnap jubileumi disz- ebédet tartanak a 8637 Buckeye; Roadi Verhovay teremben déli egy órai kezdettel. Erre az ünnepélyre a rendezőség meghívója szerint szívesen látnak minden progresszív gondolkozásu férfit és nőt. "...DE A LEGNAGYOBB BAJ" A New Brunswick, N.J.-ben lakó Vass Károly munkástárs kapott az elmúlt hetekben öcs- csétől, az óhazából hosszabb levelet. A családi vonatkozású részeket elhagyva, az alábbiak érdekelni fogják olvasóinkat: Kedves Károly: Legutóbbi leveledben kérdezted, hogy mi van az Érseki birtokkal. Érsekhalom Szent György, Dohány telep föl van osztva a volt béreseknek. Nagyon szépen gazdálkodnak, nem is akarnak a nagyüzemi gazdálkodásban résztven- ni. Hild puszta Állami gazdaság lett. Az egy nagyszerűen berendezett gazdaság, úgy ki van és a közel jövőben úgy lesz kiépítve, hogy az érsek még ezer év alatt sem épített volna annyit. Szinte bámulatos, hogy amit azok a régi “jó uraink” nagyon jó gazdálkodásnak tartottak, most nagyon meg lett cáfolva. Kedves Károly., nem volna itt semmi baj, csak az, hogy már nem vagyok legalább harminc éves. Én már húsz éve önálló iparos vagyok, a háború, a fogság megviselt annyira, hogy már pihenni szeretnék, mert van egy alapos vesebajom és egy mégnagyobb rheumám. És Károly bátyám ami még a legnagyobb baj, hogy egy újabb háború réme fenyeget. Ugylátszik sosem jön meg az emberek esze. Szerintem, aki háborút akar, azt rögtön felkellene akasztani, az nem mentség, hogy valamelyik azért fegyverkezik, hogy ő védekezik. Ilyen nincs. Aki fegyverkezik, az akarja a háborút. Az amerikai nép ha tudná milyen borzalmas egy háború, ők kezdenék meg az akasztást, mert úgy tudjuk, hogy Amerika nagyon készül háborúra. Miért akarják lángbaboritani a világot? Nem folyt elég vér öt év alatt, még több vér kell? Nem szenvedtek asszonyok, öregek, gyermekek? Nem volt elég a pusztításból, a nyomorból? Még fel sem építettük, amit leromboltak, elpusztítottak. Ha egy kicsit áttudjátok éretni ezt, emeljétek fel szavatokat a gyújtogatok ellen.
