Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-01-20 / 1664. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. január 20, HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL 1951-BEN MÁR 55.000 FIÚ ÉS LEÁNY TANUL AZ IPARBAN A magyar népi demokrácia rohamosan fejlődő iparának most már egyik legégetőbb problémája a szakmunkás utánpótlás. A kormányzat igen komoly összegekkel támogatja a szakmunkásképzést. A napokban ismét egy szép uj intézményt adtak át az ipari tanulóknak: a Könyves Kálmán-ut és Simon-utca sarkán felépült modern, 1200 személyes tanműhelyt. A pompás épület hatalmas kultúrtermében megtartott avatóünnepségen Gerő Ernő államminiszter beszélt az ifjúsághoz: — Ismeretes, hogy a régi világban — mondotta — nehéz volt a fiatal fiú vagy leány útja, ha szakképzett munkássá akart lenni. Az ipari tanulókat, akiket lekicsinylőén “tanonc”-oknak neveztek lelketlenül kizsákmányolták. Sokszor évekig ingyen dolgoztatták őket s még arról sem gondoskodtak, hogy szakmájukat elsajátítsák. A régi világban szinte rendszer volt, hogy az ipari tanulókat éheztet- ték, ütötték-verték, nem vették emberszámba. A továbbiakban arról beszélt Gerő Ernő, hogy mily döntő változások történtek Magyarországon ezen a téren is. — Uj, korszerű tanműhelyek, ipari tanulóiskolák, tanulóotthonok egész sorát kellett létrehozni, kiépíteni, felszerelni, mert ezek nélkül lehetetlen lett volna az ipari tanulóképzést és a tanulók nevelését uj alapra, a szocialista nagyipar alapjára helyezni. Erre a célra az állam hatalmas összegeket költött és költ ezután is. Gondoskodni kellett olyan oktatók kijelöléséről, akik a szakmai ismereteken kívül, megtanítják a fiatalokat arra, hogy forrón szeressék hazánkat. — Államunk ebben az évben ipari tanulóotthonokra, tanműhelyekre és iskolákra több mint 90 millió forintot forditott, jövő évben pedig ugyanilyen célokra ennek az összegnek jó háromszorosát, 277 millió forintot irányzott elő. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER Az egészségügyi minisztérium megalakulása alkalmából a magyar egészségügyi dolgozók nagygyűlést tartottak, ahol Rat- kó Anna egészségügyi miniszter mondott beszédet. — Az ember, mint a szocializmus építője az ország legnagyobb értéke lett —■- mondotta. — Éppen ezért tartja a szocialista állam egyik legfontosabb feladatának az ember egészségéről, annak megőrzéséről, munkaképességéről és életéről való gondoskodást. A magyar népi demokrácia egészségügyének fejlődésé r ő 1 beszélve elmondotta, hogy az elmúlt években újjáépítették a kórházi hálózatot. Több tüdőgondozó, nemibeteggon d o z ó, rendelő és bölcsőde van, mint volt a felszabadulás előtt és már a hároméves terv befejezésekor nagyobb eredményeket ért el az egészségügy az 1938-as évinél. Majd igy folytatta: — Szocializmust építő társadalmunkban az egészséges ember védelme, a megbetegedett dolgozók mielőbbi meggyógyitá- sa a társadalom által gondosan ellenőrzött feladattá lett. Ebből a munkából becsületesen vették ki részüket egészségügyünk kutatói, professzorai, orvosai, ápolónői. A Csepeli Somogyi Béla-ut 600 méter hosszú útszakaszának kiépítése befejeződött. Tovább bővítik az úttörő várost 1950-ben már ezer lakója volt a Széchényi-hegyi Úttörő- városnak. 1951-ben tovább folytatják az Úttörő-tábor bővítését, uj lakóépületeket, konyhát, ebédlőt állítanak fel és ezzel a jelenlegi ezerről 1500-ra emelik a tábor befogadóképességét. A budapesti közvágóhíd az ötéves terv második esztendejében uj vágócsarnokkal bővül. A dolgozók munkájának megkönnyítésére, a termelékenység emelésére korszerű gépekkel, patavágó, marhabőrfejtő, marhahasi- tó, husoló és elektromos köszörülőgépekkel szerelik fel a vágócsarnokot. A férfiruhaipari vállalat az ötéves terv első évében jelentős műszaki fejlődésen ment keresztül. Felépült a lakatos-, asztalos- és villanyszerelőmühely, három modern raktárépület, egy korszerű tanterem az üzem ifjúmunkásai számára, továbbá egy tanműhely, amelyet legújabb gyártmányú, nagyteljesítményű Csepel varrógépekkel szereltek fel. NAPI 30 MILLIÓ CIGARETTA A Dohány értékesítő Vállalat kimutatása szerint 1950-ben 20 százalékkal emelkedett a cigarettafogyasztás Magyarországon 1949-hez viszonyítva. Különösen az év második felében emelkedett a forgalom. A vállalat közvéleménykutatása szerint ezt az életszínvonal emelkedése mellett főleg az idézte elő, hogy a dolgozó parasztság is jelentős mértékben bekapcsolódott a cigarettafogyasztásba. A közvéleménykutatás azt mutatja, hogy ma már egyre kevesebben “sodornak” Magyar- országon és naponta 30 millió darab cigaretta fogy el az országban. Budapesten 12 millió darab cigarettát füstölnek el naponta. A DOLGOZÓK VÉDELMÉBEN A magyar népi demokrácia kormánya úgy intézkedett, hogy január 2-től kezdve az eddigi hatóságilag megszabott áron jegyre kapják meg az összes ellátatlanok a cukrot és a finomlisztet az 1948-50. években elért átlagos fogyasztási mennyiségben. Szükségessé tette ezt a kormányintézkedést az, hogy a háborús uszítok propagandája és pánikkeltése nyomán a feketézők és a régi úri rend egyéb lecsúszott hívei nagy tételekben összevásárolták ezeket az életszükségleti cikkeket, úgy hogy — dacára annak, hogy a havonkénti vásárlás a normálisnak a dupláját érte el — az üzemekben dolgozók mégsem tudtak rendszeresen cukorhoz és liszthez jutni. A kormánynak ez az uj intézkedése biztosítja a zavartalan cukor- és finomliszt ellátást. Ugyanakkor azok számára, akik az átlagosnál nagyobb mennyiségben akarnak cukrot vagy lisztet vásárolni, lehetővé teszik azáltal, hogy a maximálisnál magasabb áron bármily meny- nyiségben vásárolhat cukrot és finomlisztet. FUTÓSZALAG BERENDEZÉSEKET KAP A MAGYAR CIPŐIPAR 1951-ben tovább gépesítik a cipőipart. Több mint tiz újabb futószalag-berendezést szerelnek fel a jövő évben a magyar cipőüzemekben. így a Duna, a Tisza, s a Szombathelyi Cipőgyár kap 1951-ben újabb futószalagokat ezt eddigi tapasztalatok alapján már itthon készítik. Az uj futószalagokat infravörös sugaru szárítóberendezésekkel látják el, amelyek nyolc óráról félórára csökkentik a szárítás idejét. FEJLESZTIK A MAGYAR ÉLELMISZER IPART Az ötéves terv első évében az élelmezési ipar teljesítőképességét jelentős beruházásokkal fokozták. Üzembehelyezték a Budapesti Konzervipari Vállalat korszerűen felszerelt húskonzerv- és paradicsomkonzerv-üze- mét, megkezdték a pécsi húsüzem építését, a Sertésvágóhi- dat korszerűen felszerelt vágócsarnokkal bővitették. A jövő évben a többi között hütőházat építenek Kispesten és bevezetik a villany-bőrkifejtőkés alkalmazását a Budapesti Közvágóhídon. HÉVIZÉN ÉS PÁRÁDON FÜRDŐHÁZ LÉTESÜL A magyar egészségügyi kormányzat egyik nagy feladata a gyógyító megelőző munka minőségi megjavítása. Ezen a területen nagy fejlődést jelent a Hévizén háromszáz, Párádon pedig száz ággyal létesítendő fürdő-kórház, ahol reumatikus és egyéb vizgyógykezelésre szoruló betegek elhelyezését biztosítják. Hévízre a reumában szenvedőket, Párádra pedig főként a gyomorfekélyes betegeket utalják be. A Kékestetőn lévő gyógyüdülő állami magaslati gyógyintézetként működik majd 260 ággyal. Ebben a kórházban pajzsmirigytultengésben, idült légzésszervi bántalmakban és súlyos kimerültségben szenvedők nyernek elhelyezést. Épül az ország A Szegedi Textilkombinát és három másik nagy szegedi textilüzem dolgozóinak bemutatták a “Kis Katalin házassága” cimü uj magyar filmet. A bemutatón megjelentek a film alkotói is A vetítés után megvitatták az uj magyar filmalkotást. A vitában résztvett Mészáros Ági, a film címszereplője és Máriássi Judit, a film írója is. A dolgozók több érdekes szempontot vetettek fel a vita során. A Debreceni Vagongyárban megtartott békegyülésen több mint 1200-an vettek részt. Különösen sok nő és ifjúmunkás jelent meg a gyűlésen. A varsói határozatokról szóló beszámoló után számos hozzászólás hangzott el, ugyancsak főként a nők és a fiatalok részéről. Több munkafelajánlást is tettek a békegyülésen. A Pécsi egyetem jogi és orvostudományi kara békegyülésen csatlakozott a varsói békehatározathoz. A jogtudományi kar tanárai és tansegédszemélyzete békegyülésén elfogadott határozatban ez áll: “Folytatjuk harcunkat a kozmopolita áltudományos nézetek, a reakciós ideológia ellen és az élenjáró szovjet jogtudomány tanításával segítjük elő a Szovjetunió és Magyar Népköztársaság barátságának elmélyítését, a béke ügyét. Az orvostudományi kar professzorai és a kar többi dolgozói is vállálták, hogy saját munkaterületükön maradéktalanul teljesitik a varsói határozatból reájuk háruló feladatokat. Az orvostudomány nevében tiltakozunk az atomfegyver, a kémiai és a bakterológiai fegyverek használata ellen” — mondja a kar határozata, amely hangoztatja a továbbiakban: hazafias kötelességüknek tartják az ifjúságnak a varsói határozat szellemében való nevelését és magasszinvonalu tudományos képzését. Minden községben felszerelik a falutelefont a jövő év végére. Az időközben alakított tanya- központokat, gépállomásokat, állami gazdaságokat és termelőszövetkezeti csoportokat is bekapcsolják a távbeszélő hálózatba. Szegeden és környékén természettudományos előadás okát rendez a Természettudományos Társulat. A tizenegy előadásból álló előadássorozatot Szeged üzemeiben, tömegszervezeteiben és a környék falvaiban 23 helyen tartják. Az előadások iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg az üzemi dolgozók és a dolgozó parasztság körében. A Várpalotai százszemélyes munkásszálló építkezésének dolgozói a Maximenko-féle szalag- berendezésű falazás alkalmazásával, a szálló felépítését az eredeti határidő, 1951. május 1. helyett négy hónappal előbb, már-december 31-re befejezték. Szombathelyen kibővítették és korszerűsítették a távbeszélő- központot. Az uj tábeszélőköz- pont ezer állomás bekapcsolására alkalmas. Polgár község közelében háromezeréves sirt találtak. A sir- ban a csontváz mellett ősi házieszközök voltak. A Kiskirálysági “Ifjú Gárda” termelőszövetkezet vagyona — mint az évvégi zárszámadás mutatja, meghaladja a másfélmillió forintot. Az állattenyésztés növelésére most építenek egy 400 férőhelyes hizlaldát és 60 férőhelyes istállót. A szép eredmények láttán számos uj tag kérte felvételét a szövetkezetbe. Zala megye tanácsa is elkészítette állattenyésztési tervét. Két év alatt többek között 19.200 szarvasmarhával és 5000 sertéssel szaporodik a megye állatállománya.
