Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-09-23 / 1648. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1950. szeptember 23. i Az amerikai demokrácia elméletben s gyakorlatban (Vi.) A nagy propaganda há­borúban is arról vitatkoznak, hogy az Amerika Hangja prog­ramjain kiemeljék-e Ameriká­ban a gazdasági jólétet, előnyö­ket, vagy az erkölcsi elnőnyöket hirdessék, hangoztassák. Eddig az erkölcsi előnyöket nem igen merték fitogtatni, mert még az amerikai barát nyugatosok is látják, beismerik, hogy a hadi­szállítók, spekulánsok és ^ang- szterek uralják az amerikai tár­sadalmat, városokat. így még szenátor Benton a hirdetések­ben, propagandában szakértő sem ajánlotta az erkölcsi elő­nyök fitogtatását. Attól féltek, hogy az visszafelé sülne el. A GAZDASÁGI JÓLÉT Ezt már sikeresebben tudták az egész világon elhíresztelni. Például Magyarországon is . első kérdések között van, hogy meny­nyit keres egy amerikai órán­ként. Ezt mindjárt átszámolják magyar forintra, még pedig a legmagasabb feketepiaci áron, irigykedve hasonlítják össze a hazai fizetésekkel. Persze nem számítják, sőt el sem hiszik, hogy itten nem fo­rintba, hanem nagyon is magas dollárban kell fizetni az árakat, melyek minden nap emelkednek. Nem hiszik, hogy nekünk nagy adókat kell fizetni, aránylag sokkal nagyobbakat, mint nekik. Ez minden országban éppen úgy van. 5500 ÁLDOZAT így ugrott be ez a 5500 porto ricoi munkás. Ugyanis a mai jobb munkaviszonyok, lehetősé­gek mellett, nem igen remélhet­tek amerikai munkásokat kapni éhbérért dolgozni a michigani jében nem kiált az egész világ népe megálljt azok felé, akik a háború szörnyetegét akarják az emberiségre szabadítani. Magunk, fiaink, asszonyaink, évezredes kultúránk, városaink, nagyszerű ipartelepeink, az em­beriség egész jövője van kockán. Rettesenesen nagy a tét, amely fel van téve. Nem engedhető meg, hogy őrült harácsolok, ha­talom visszaszerzésére áhítozó paraziták, megkergült uralomra törekvők hazardírozzanak az emberiség jövőjével. Meg kell ál­lítani ezt az őrületet addig, amig nem késő. Kényszeríteni kell mindeáron, mert minden ár olcsóbb, mint a háború, hogy a hatalmak kép­viselői üljenek le és egyezzenek meg, hogy az emberiség feje fö­lül elmutj on a háború réme. Le keli törni minden imperia­lista törekvést, minden ország népére rá kell bízni, hogy min­den külső beavatkozás nélkül maga intézze el sorsát. A forradalmat nem lehet im­portálni, de a haladást se lehet szuronyokkal megállítani. Ha ezt az elemi igazságot elfogad­ják a hatalmak, akkor békés fej­lődés fog bekövetkezni. Nem lesz szükség az emberiséget meg­nyomorító “felkészülésre” s nem fenyeget bennünket a végpusz­tulás. répaföldeken. így az Amerika Hangja befolyása, propagandá­ja felhasználásával a porti-ricoi munkásokból toboroztak össze, amint ők mondják, olcsó mun­kásokat, ideszállitották őket repülőgépeken. Már megérkezé­sük után hamarosan panaszkod­tak, zúgolódtak, némelyek visz- szamentek, vagy megszöktek. Eleinte éheztek, hetenként 5 dol­lárt utaltak ki nekik, mint előle­get, mely nem volt másképen elég csak úgy, hogy a farmerok­tól lopkodtak amit tudtak, pó­tolni a heti 5 dollár előleget. Az éhezés mellett fáztak is, mert nem voltak hozzászokva a nyá­ron különösen hideg michigani éghajlathoz. AZ ELSZÁMOLÁS A répamunkáknak az első sza­kasza, az egyezés, kapálás befe­jeződött. Julius utója felé, meg­történt az elszámolás. Nyolc heti hátgömyesztő munka után, mely sokszor tizen­két órai munka volt naponta, az utazás, a heti 5 dolláros előleget levonva, átlag egy munkás ka­pott 40—50 dollár között mint végleges elszámolást. De olyan is volt, aki csak 20 centes csek­ket kapott, sőt még olyan is, aki adós maradt a társulatnak. Ezen megtévesztett munká­sokkal elhitették, hogy itten 10- 12 dollárokat kereshetnek na­ponta. Azt hitték, högy nekik hetenként, vagy legalább is két­hetenként fognak fizetni és küld­hetnek haza, az ottan éhező csa­ládjuknak, akiktől ilyen mesz- sze elhozták őket. Jöttek,a siró levelek Porto-Ricoból, nem bír­ták megérteni, hogy miért nem küldik a dollárokat, mikor nekik olyan nagy szükségük volna rá és annyira számítottak arra. Most ez a 40-50 dollár még ar­ra kell, hogy két hónapig, amig a répaásás, répaszedés nem jön, megélhessenek, ha csak nem akarják megint az 5 dolláros elő­legekben kiszedni a jövő fizeté­süket, melyért még meg sem dolgoztak, csak szeptember utó­ján kezdenek azért dolgozni. De hát ezek idegenek, a száz- százalékos amerikai odavágja, ha nem tetszik nekik, menjenek vissza oda, ahonnan jöttek.” AZ AMERIKAI ÁLDOZAT Herman Droddy, W. Va.-ban született, nevelkedett. Hét évig szolgált az amerikai haditenge­részetnél. Öt gyermeket próbál felnevelni, Charleston, W. Va.- ból Detroitba jött, mert úgy hal­lotta,' hogy itten könnyen lehet munkát kapni, pénzt keresni. Amikor megérkeztek $2.50 volt a vagyonában. Napokig se mun­ka, se otthon. Az éhségtől szé­dülten kóborogtak az utcákon, amig a rendőrség nem fogta őket pártfogásába« A lapokban közölte a szomorú valóságot, próbáltak nekik otthont, mun­kát keresni. De beismerik, hogy ha munkát még kapnának is, de otthont, 5 gyermekkel nem igen, mert ez a gazdag Amerika, ahol a kutyáknak nagyobb becsülete van, hamarább kapnak hajlékot, mint a gyermekek. NYUGTÁZÁS Amikor a Bérmunkás olvasóinak hírül adtuk, hogy szeptem­ber 2-án Lefkovits Lajos munkástársnak tisztelet adó vacso­rát rendezünk 50 éves mozgalmi munkálkodását ünnepelve, megír­tuk, hogy a vacsora esetleges jövedelme az utolsó centig a Bér­munkás fentartását fogja szolgálni. így számos lapolvasó nem csak a vacsora jegy árát, de nagyobb összeget küldött be. Alább nyugtázzuk a felőfizetéseket valamint azoknak a jegyeknek az árát, akik személyesen nem voltak a vasoránál. ARKANSAS: Mineralspring, Gáspár Miklós 5.00. CALIFORNIA: Compton. Ju­lius Kuhn 5.00; Elsinore, J. Ge- réb 2.00, J. Schubert 2.00; Enci- no, F. Pekárovits 2.00; L. Ange­les, Mr. & Mrs. A. Adams 5.00, Mr. & Mrs. G. Bakos 5.00, J. Ko­ren 3.00, Peter Molnár 2.00, P. Molnár 2.00; Van Nuys, Mr. & Mrs. Julius Simon 5.00; Cariban Plumas, A. Patchy 5.00. CANADA: Titus Kiss 2.00, Winnipeg; Joe Nemes, Carmak Yukon 2.00. CONNECTICUT: Bridgeport, FrankBlier 4.00, David Maylak 3.00, G. Barcza 5.00, Mama, Ma­riska, Helen, Ilonka Váraljai 4.00, Mrs. J. Bodnár 2.00, J. Vár­aljai 2.00, J. Zavory 2.00, Gy. Gombos 3.00, J. Spisak 2.00, ifj. J. Hornyak 2.00, B. Borbély 2.00, J. Bodnár 2.00, J. Gombos 2.00; Fairfield, Mrs. K. Fehér 2.00; So. Norwalk, Lovász István 5.00, Chehy István, I.W.O. fairfieldi oszt. 2.00. FLORIDA: Fort Lauderdale, Charles Nagy 2.00; Miami, P. Bujáki 2.00, Rudolf Deutsch 5.00, ILLINOIS: Chicago, Alex Miklós 3.00, A. L. Szaszek 5.00, Szabady István 5.00, L. Földi 2.00, Pika Pál 5.00, L. Máté 4.00, J. Strohmayer 2.00, Mrs. Ch. Kotzan 25.00, J. Hovantzi 2.00, Vlad József 3.00, Rontó Ferenc 3.00, Balogh István 2.00; Lom­bard, J. A. King 2.00. INDIANA: East Chicago, Ju­lius Siket 5.00; So. Bend, Fűzi Imréné 2.00, András Halasi 3.00, Pap József 2.00, A. Molnár 2.00, Phillips István 3.00,Sándor Mik­lós 3.00. MICHIGAN: Detroit, Illés Sa­muel 2.00, Mihály Huszka 2.00, Joe Schneider 2.00, J. M. 2.00, A Toldi 4.00, J. Szalay 2.00, J. Reppman 5.00; East Saugatuck, Lachko Antal 2.00, Visi Ist­ván 2.00; Flint, Ch. Udvarno- ky 5.00; Detroit, Mrs. Joe Szil­vágyi 2.00, Földi Mihály 2.00, Petőfi Club 2.00; Decatur, John Chory 2.00; Bellaire, Zsurzsa József 7.00. NEW JERSEY: Passaic, Ifj. J. Feczko 2.00, Deák István 2.00; West New York, A. Klein 2.00; Lodi, Anton Refy 2.00; Garfield, E. J. Havel 2.00, New Bruns­wick, Frank Vizer 2.00, B. Gold­stein 2.00, John Kish 2.00. Ch. Vass 3.00; Newark, Bauer Lajos 2.00, Szakasits József 2.00, S. Regensburger 2.00, S. Bihari 5.00; Trenton, Anton Gross 4.00, M. Kassai 5.00, J. Fraytak 2.00, Szabó János 2.00; Camden, P. Kistóth 2.00. NEW YORK: New York, Po­lák 5.00, P. Csorba 2.00, Mrs. A. Haas 2.00, J. Takács 2.00, J. Ballo 2.00, V. Kristyan 1.00, N. N. 2.00, J. Feczko 2.00, B. Fecz­ko 8.00, Mariska Feczko 2.00, Margitka Feczko 2.00, Mrs. J. Feczko 2.00, Haas Sándor 2.00, Fishbein László 4.00, Mrs. Haas 4.00, J. Pedery 2.00, J. Szilágyi 2.00, S. Gajdos 2.00, M. Roth- berger 2.00, E. Szigety 2.00, M. Krieger2.00; Flushing, F. Mé­szöly 2.00; Buffalo, Paul Hering 4.00, T. Mikolsen 2.00; Long Is­land, Anna Szedlacsek 2.00, Eli­zabeth Lappi 2.00; Woodside, A. Károly 2.00, Basky Ferencz 2.00; Brooklyn, J. Szabados 2.00; Jackson Heights, J. Pata- ky 5.00. OHIO: Akron, Decsi Lajos 2.00, Fekete Albert 2.00, Juhász István 2.00, Mrs. Margaret Fay 5.00, J. Stern 2.00, J. Deák 2.00; Cleveland, Emil May 2.00, J. Bényei 4.00, St. Nagy 2.00, M. Rappaport 3.00, Rudolph Klinko 3.00, G. Kuhn 3.00, Kovách Er­nő 2.00, Takács József 1.00, Bi- ko Teréz 1.00; Hevesy Lajos 10.00, Kiss Julia 2.00, Gus Tóth 2.00, Fisher János 3.00, "Cleve­land W.S.-di Dalárda 5.00, Rose Koncz 10.00, L. Lefkovits 6.00; Cuyahoga Falls, John Fodor 3.00; Maple Hghts., Joe Dra- gany 3.00; Maynard, J. Sivák 2.00; Martinsfery, Varga Lajos 2.00; St. Louisville, Steve Ne­meth 2.00; Thornville, Valentine Wymola 2.00; Newark, Paul Tu- rucz 3.00, Gabor Pallagi 2.00. PENNSYLVANIA: Bethle­hem Wm. Munkácsy 2.00, A. Re­mar 2.00; Easton, John Weidin- ger 2.00; Pittsburgh, G. Gabri­els 2.00, B. Varga 2.00, St. Mat- hey 2.00, Andy Lelko 1.00; Sharpsville, Pompor Viktor 2.00; Honesdale, Mrs. Elizabeth Bas- sak 2.00; Philadelphia, B. Blatt 2.00, Ch. Ruttkay 2.00, P. Becsy 2.00, J. Asztalos 2.00, N.N. 2.00, J. Csillag 2.00, K. Pintér 2.00, Hornyák 2.00, S. Szibler 2.00, J. Németh 2.00, F. Zsamar 2.00, A. Bordás 2.00, Buday család 2.00; Portáge, Steve Fraytak 2.00. WEST VA.: Elmgrove, Poli- csányi János 3.00, Caroline, Gáncs Lajos 20.00, Arlington, Mrs. Charles Pallos 4.00. Teljes Bevétel................. 977.41 Kiadás ........................... 380.22 A Bérmunkásnak átadva 597.19 A rendező bizottság köszöne­tét mond mindazoknak, akik úgy a konyhán, mint a kiszolgá­lásnál dolgoztak, úgyszintén akik tésztákat ajándékoztak. Kollár József, titkár Kovács Ernő, Buzay János, ellenőrök. Az ötven esztendő kedves emlékei között fog szerepelni az az est, amit Munkástársaim es a Bérmunkás olvasói között eltölt- hettem. Ugyancsak kedves és maradandó ajándék részemre azok a levelek, amiket az ország minden részéből kaptam, telve kívánság­gal, hogy még hosszú esztendőkig dolgozhassam. Pedig hej de kívánatosabb lenne, ha már holnap nem volna miért dolgozni, mert mindenki megtalálná és élvezné a munka gyümölcsét. Ezért a közös érdekért haladjunk a cél felé. Lefkovits Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom