Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-09-09 / 1646. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. szeptember 2. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL DOLGOZÓ PARASZTFIATA­LOK A BUDAPESTI AGRÁR- EGYETEMEN A budai hegyek festői koszo­rújában, a Nagyboldogasszony- ut melletti szelíd lankán áll a budapesti Agrár tudomány Egyetem. Messzire ellátni innét, szabad belátás nyílik a város szürke kőrengetegére, füstölgő gyárkéményeire s a szabadság­hegyi szoborra, mely az egész képen uralkodik. Az épület vö­rös zászlókkal, drapériákkal, fel­irattal köszönti a belépőt: “Üd­vözöljük a jövő agráregyetemis­táit!” Az eligazító táblák gyors felvilágosítást nyújtanak, merre kell keresni a felvételi bizottsá­gokat. Fenn a dombon, a fák közül idefehérlik az uj épület, nap­fényben szikrázó ablaksoraival. Fiatal fiuk és lányok jönnek le­felé, a szófoszlányokból is kitű­nik, hogy a felvételekről beszél­nek: — Sikerült? — Remélem. A déli növényekkel, virágok­kal díszített csupaablak, világos előcsarnokban minden asztalnál fiatalok ülnek. Fiuk, lányok ve­gyesen. Egyesek beszélgetnek, a felvétel esélyeit latolgatják, ne­vető szemük azonban elárulja, hogy nem nagyon aggódnak. Egy szőke, vállas fiú Budapest térképet böngészi. Úgy elmerül az utcák, terek tömkelegének tanulmányozásában, hogy alig veszi észre, amikor mellételep­szünk. — Szükség lesz rá, hogy is­merjem ezt a nagy várost, hi­szen a közeljövőtől kezdve évek­ig itt lesz az otthonom — mond­ja magyarázatképpen. Hamar megindul a beszélge­tés. Elmondja, hogy Vizi Lász­lónak hívják és Somogyország- ból jött fel ide Pestre, hogy az agrártudományi egyetemen ta­nuljon.-—- Csombrádra való vagyok én, arra le, Somogyba — mond­ja nyomatékkal. — Csurgón vé­geztem el az általános gimnáziu­mot magánúton. Azóta már sok mindent végigpróbáltam: vol­tam Írnok, bérelszámoló, növény- termesztési brigádvezető az ot­tani állami gazdaságban. — Na és mi késztetett arra, hogy tovább tanulj ? — Egy pillanatra elgondol­kodva néz maga elé. Ujjával szó­rakozottan pörgeti az előtte lé­vő folyóirat lapjait. — Hogy mi? Egyszerűen az, hogy megtetszett a nagyüzemi gazdálkodás! Megszerettem a munkát, a szempihentető nagy tábla földeket, a végtelenbeve­zető buzatengert, a sok jószágot, a közös munkát . . . Látszik rajta, hogy gondola­tai ott járnak a somogyi falu határában, a dübörgő traktorok, zöldelő kukoricatáblák között. — Agronomus leszek — emeli ránk komolypillantásu szemét. — Mi a vélemények arról a rendeletről, amely a diákokra is kiterjeszti a betegbiztosítási kedvezményt? — Ebből is csak azt látom, hogy népköztársaságunk kormá­nya mennyire szivén viseli a fi­atalok sorsát. Az állam most is­mét nagy terhet vesz le vállunk- ról, hogy megkönnyítse tanulá­sunkat. Egy másik asztalnál két fia­tal leány ül, nagy beszélgetésbe merülve. Természetesen a felvé­telről, az egyetemi életről folyik a szó. Nagyokat nevetnek és az egyiknek a viselkedésén látszik, hogy ő már nem “gólya”. — Csakugyan már másodéves vagyok — mondja mosolyogva Jóvér Eszter, tiszaigari kislány. — Szakérettségivel kerültem ide az agrárra. Kitünően végeztem. Érdekes a kis Jóvér Eszter sorsának az alakulása. 1945. előtt végigpróbálta a mezőgaz­dasági munka valamennyi ágát. Volt cseléd, summás, napszá­mos. Tengette az életét, szülei­vel, négy testvérével együtt. A felszabadulás a kis tiszamenti faluban is uj korszakot nyitott meg. Eszti apja földet kapott. Egyik bátyjából tiszt lett. A kis húga éltanuló a hevesi mezőgaz­dasági iskolában. Ő maga kitü­nően végezte az egyetemet. — Apám most lépett be az ot­tani termelőszövetkezeti cso­portba — meséli Jóvér Eszter, jóizü hevesi tájszólással. — Dol­gozunk valamennyien, kit hová állított a hivatása. Belőlem a múltban semmi sem lett volna. Álmomban sem gondoltam, hogy ilyen egyetemen fogok tanulni, ilyen környezetben s mindezért szüleimnek egy fillért sem kell fizetniük. Kötelességem jó szak­emberré válni, hogy lerójjam tartozásomat a nép államával szemben. Hegedűs András, aki szintén felvételre vár, Tápióbicskére való, munkás tanfolyamista, igy került az egyetemre. El­mondja, hogy a hallottak után alig várja, hogy itt tanulhasson ebben a gyönyörű iskolában. Bár 23 éves, de otthon a terme­lőcsoport tagjai rábeszélték, hogy tanuljon tovább. — Nem bántam meg. Látom, hogy itt, ebben az államban min­den értünk van, fiatalokért. Az uj rendelet a betegbiztosítással kapcsolatban csak újabb bizo­nyítéka a kormány segítő szán­dékának. Az itteniek bizony rá vannak szorulva betegség ese­tén a biztosításra. Zsong a terem. A lépcsőnél most egy férfi jelenik meg és egy nevet kiállt: — Hegedűs András! — Igen! Szomszédunk felugrik. A kö­rülötte lévők kezet szorítanak vele és sok sikert kívánnak. He­gedűs András mögött becsukó­dik a felvételi bizottság ajtaja. És ez igy megy már egy hete. Nyolcszáz fiatal jön erre az egyetemre. Jönnek, egyik a má­sik után, mosolyogva, a tanu­lás vágyától fütve. Mind tanul­ni akar, mert látja, tudja, hogy érdemes tanulni . . . FELAVATTÁK A GYŐRI VA­SUTAS KULTUROTTHONT Több helyiségből álló, szép kulturotthont létesítettek a győ­ri vasutas dolgozók egy romba- dőlt raktár átalakításával. A 800 személy befogadására alkalmas színpaddal és süllyesztett zene­kari résszel rendelkező kultúrte­rem mellett egy külön három­százszemélyes terem, külön él- munkáskör-helyiség, kilencszáz- kötetes könyvtár és több kisebb szoba áll a győri vasutas dolgo­zók rendelkezésére. Az építkezésekre kiutalt 175,- 000 forintos beruházási összeg­hez, a vasút dolgozói jelentős mértékben járultak hozzá tár­sadalmi munkafelajánlásokkal. Az uj kulturotthont, amely az ötéves terv alkotása, műsoros ünnepség keretében adták át rendeltetésének. A zsúfolásig megtelt teremben a budapesti Landler Jenő-főmühely kultur- gárdája tartalmas műsort ad- )tt. MAGYAR RÁDIÓ UJ ADÁSAI A U.S.A FELÉ A Magyar Rádió szeptember 1-től kezdve uj adásait az Egye­sült Államok felé a következő időpontokban végzi: Magyarnyelv adásait a 25 m. és 30.5 m. rövidhullámhosszo- kon: este 8 és 11:30 órakor, ke­leti dőszámitás (E.S.T.) szerint tehát este 7 és 10:30 órakor, ke­leti nyári időszámítás (E.D.S.T.) szerint. Angolnyelvü adások: este 7:30 és 11 órakor keleti időszámítás (E.S.T.) szerint tehát este 6:30 és 10 órakor keleti nyári időszá­mítás (E.D.S.T.) szerint. PÉNZJUTALOMBAN RÉSZE­SÍTIK A HIVATALI ÚJÍTÓ­KAT. A magyar hivatalos lap közli a minisztertanács rendeletét az államigazgatás észszerüsitésé- nek előmozdításáról. A rendelet bevezetője hangsúlyozza, hogy az államigazgatás minden dolgo­zójának kötelessége következete­sen küzdeni a bürokratizmus el­len. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa lehetőséget kí­ván biztosítani a kiváló dolgo­zók jutalmazására, akik munka­körükön túlmenő javaslato­kat tesznek az ügyvitel egysze­rűsítésére. AZ ELSŐ MAGYAR KON- ZERVKOMBINÄT Az ezévi tervelőirányzatok a konzervgyártás minden ágában többszörösét teszik ki az előző évi termelésnek. A Fővárosi Sörgyár maglódi-uti telepén t :pü- lő konzervkombinát fokozatos üzembehelyezése az ezévi kon­zervgyártás nagyarányú fejlő­dését segíti majd elő. Az első magyar konzervkom­binát az összes konzervgyári ágazatokat magában egyesíti. Gyümölcs, főzelék, folyékony gyümölcs, gyümölcslé és gyü- mölcsszörp-gyártó részlegét már elkészítették. Az üzemrészlegek üzembehelyezése folyamatosan történik. A konzervkombinát rendkívüli előnye, hogy a gyár­tási ágazatok egyesítésével nagyrészben kiküszöböli a kon­zervgyártás idényjellegét. A sze- zónjelleg felszámolásához nem kis mértékben járul hozzá a gyá­rakon belül történő profilirozás. A szárított gyümölcs mennyi­ségét a tavalyinak háromszoro­sára emelik. A komoly kereslet­re számottartó főzelékkonzer- vekből 28 százalékkal több ke­rül a dolgozókhoz, mint 1949-ben került. A paradicsomszükséglet teljes kielégítésére csaknem 80 százalékos többtermelést irá­nyoztak elő. A konzervált gyü­mölcs mennyiségét 58 százalék­kal, a mélyhűtött árukét pedig 57 százalékkal növelik. A cukro­zott gyümölcs-szörp előállításá­nak ezévi előirányzatát máris 234 százalékra teljesítette a kon­zervgyártás. A huskonzervgyár- tás ebben az évben több, mint kétszeresét termeli az 1949-es mennyiségnek. A halkonzerv gyártása az előirányzat alapján 19 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A CSEPELI GYORSVASUT A munkák a csepeli gyorsva- suton ütemesen haladnak előre. A földmunkák 80 százalékát már befejezték, hatalmas töltés hú­zódik a Vőgóhid felől és fordul be a Szigetre. A töltés a szabad­kikötő részén közel hat méter magas. A töltés földanyagának legnagyobb részét a szabadkikö­tőből termelték ki, igy a jövőben létesítendő kereskedelmi meden­ce földmunkálatainak egyrészét megtakarították. A gyorsvasut töltését egy ki­lométeren belül hat aluljáró sza­kítja meg, hogy a forgalom min­den irányban zavartalan legyen. KORSZERŰ MUNKÁSTELEP ÉPÜL CSEPELEN Munkáslakótelep épül Csepe­len a Táncsics-utcában. Több ház már készen áll, jelenleg hét ház építése folyik. Az építkezés február 10-én kezdődött és aug­usztus 20-án, az alkotmány ün­nepén, négy házat, 48 lakást ad­tak át a dolgozóknak. Az épülő házak közül hat úgynevezett kockaház, amelyek kétemelete­sek, mindegyikében 12 lakás van. A hét épületben összesen 92 egyenként kétszobás, fürdő­szobás lakás van. A lakótelep most épülő másik három háza szeptember közepe­táján készül el. A lakótelephez 120 férőhelyes óvodát is építe­nek, a legmodernebb tervezési formák szerint. FELAVATTÁK AZ ÚTTÖRŐ VASÚT HŰVÖSVÖLGYI UJ SZAKASZÁT A népi demokrácia legújabb alkotását, a Úttörő Vasút Hü- vösvölgyig meghosszabbított uj szakaszát átadták rendeltetésé­nek. A Sárvári-ligettől, a Nagy­hárshegy déli oldaláról kiindul­va, festői környezetben húzódik Nagyrét fölött, a Hárshegy ol­dalában kétszáz méter hosszú az uj vonal Hüvösvölgyig. A körives alakutban fut az Úttörő Vasút és a Nagykovács-ut fölött húsz méteres vasbeton hídon ha­lad át. A Sárvári-liget és Hűvösvölgy között még két állomás épült egy-egy kilométerre egymástól: a kishárshegyi és a hárshegyi. Hüvösvölgynél pompásan emel­kedik ki a környezetből a kilenc­venhat méter hosszú végállomás épülése. A bejárat előtt húzódó szinpompás virágos ágy a MÁV kertészetét dicséri. A homlok­zat fölött hatalmas ötágú vörös csillagot helyeztek el, alatta neon-felírás: “Uttörővasut”. Az állomás épülete mellett épiteték fel az úttörő és mosdó­helyiségeket. Augusztus 20-tól a Magyar Népköztársaság alkotmányának első évfordulója napjától már a Széchényi-hegytől a Hüvös­völgyig közlekedik az Úttörő Vasút, a lelkes úttörőkkel, a ma­gyar nép jövő reménységeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom