Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-07-01 / 1637. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. julius 1. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL KERESKEDELMI KAPCSOLA­TOK FENTARTÁSA Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem kérdését tárgyalta. Ezen az ülésen a ma­gyar küldött is felszólalt. Beve­zetőben rámutatott, hogy az USA megkülönböztető politiká­ja elsősorban a nyugateurópai országokat sújtja. Hansulyozta: a magyar kormány hajlandó minden országgal kereskedelmi kapcsolatot fenntartani egymás érdekeinek tiszteletbentartása, továbbá a szuverénitásnak és a népek egyenlőségének szem előtt tartása alapján. Magyarország népi demokratikus rendszere — hangoztatta a magyar küldött — lehetővé teszi, hogy kiterjedt kereskedelmet folytasson nem­csak a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, ha­nem minden olyan nyugati or­szággal is, amely hajlandó a fen­ti elvek alapján Magyarország­gal kereskedni. Az amerikaiak gazdasági hadjárata Magyaror­szág és a népi demokráciák el­len csak növeli a nyugateurópai országok nehézségeit. A magyar újjáépítést azonban nem tudják megakadályozni és az ötéves terv biztosítja Magyarország békés építő céljainak elérését. Myrdal ügyvezető titkárnak arra a javaslatára, hogy az euró­pai államok kössenek gabona­egyezményt, a magyar küldött kijelentette, hogy a fenti elvek alapján a magyar kormány haj­landó minden konkrét javaslatot jóindulatúan megvizsgálni. MAGYARORSZÁGI INGAT­LAN VÁSÁRLÁSRÓL A közelmúltban több esetben előfordult, hogy külföldön élő honfitársaink egymás között adásvételi megállapodásokat lé­tesítettek, melyek alapján kül­földön élők eladtak és vettek, vagy cseréltek magyarországi ingatlanokat. Leggyakoribb for­mája az ilyen eseteknek az, hogy külföldön lakók megállapodtak abban, hogy hazatérni szándé­kozók ottani ingatlanát elcseré­lik ottmaradó honfitárs óhazai ingatlanával, vagy pedig megve­szi hazatérni nem szándékozó honfitársától magyarors z á g i földjét és annak vételárát kül­földön fizeti ki. Magyarországon a földeladás — a visszaélések kizárása miatt — engedélyhez van kötve. En­nek megfelelően az ingatlanok vételénél engedélyt kell kérni a Magyar Nemzeti Banktól, vagy a Megyei Ingatlanforgalmi Bi­zottságtól, mert ezeknek a ha­tóságoknak engedélye nélkül mezőgazdasági ingatlanok nem telekkönyvezhetők és a vevő tu­lajdonjogot nem szerezhet. Töb­ben a külföldön élő honfitársak közül ottani csereingatlanukat már átadták, vagy a pénzt kifi­zették, mikor az engedélyt itt­hon megkérték. Az engedély megtagadása esetén az a veszély fenyeget, hogy komoly anyagi kár éri őket. A házingatlan vétele és ela­dása Magyarországon nem esik korlátozás alá, azonban a hely­zet itt is az, hogy Magyarorszá­gon ház, vagy lakás üresen nem maradhat és a házban lakót csak abban az esetben lehet ki­költöztetni, ha megfelelő lakás biztosítva van számára. így a házingatlanok vételénél is fenn­áll az a veszély, hogy a megvá­sárolt házba nem tud az uj tu­lajdonos beköltözni. Ingatlanok adás-vételével kap­csolatban leghelyesebb, ha in­gatlan vételéről akkor gondos­kodik mindenki, mikor visszatér Magyarországra. Hazatérésük után jobbak-a vételi lehetőségek is, mert személyesen meggyőződ­hetnek az ingatlan állapotáról és használhatóságáról és módjuk­ban áll tetszésüknek megfelelőt kiválasztani. Ezekkel az ügyekkel kapcso­latban külföldön élő honfitársa­ink számára készségesen nyújt felvilágosítást a Magyarok Vi­lágszövetsége, Budapest, V. Fáik Miksa-u. 3. HUSZONÖT KÓRHÁZ ÉPÜLT Huszonöt kórház és öt vidéki mentőállomás építkezéseit fe­jezték be az ötéves terv első ne­gyedévében és valamennyi meg is kezdte működését. Ezek kö­zött van a kútvölgyi állami kór­ház, az esztergomi városi kór­ház gyermekosztálya, a szolnoki vármegyei kórház sebészeti pa­vilonjának egy része. Budapes­ten a győri-uti állami kórház uj belgyógyászati pavilonja és a székesfehérvári uj mentőállo­más. 1950 első negyedében számos uj építkezést és helyreállítási munkát is megindítottak. így például Székesfehérvárott meg­kezdték a vármegyei kórház se­bészeti javillonjának helyreállí­tását és bővítését. A munkála­tok befejezése után a sebészeti osztály 180 ággyal bővül. Pest­erzsébeten is hozzákezdtek egy 100 ágyas gyermek tbc kórház létesítéséhez. Szombathe lyen egy kastélyt állítanak helyre közkórház, Acsádon pedig szin­tén egy kastélyt betegotthon céljaira. Az első negyedévben fejezték be a Szabadsághegyen a 80 ágyas hegyhátuti gyermekott­hon építkezéseit. A Mozgásterá­piái Intézet építkezése közvetle­nül befejezs előtt áll. Junius 1- én kezdte meg működését az aj­kai, szikszói, törökszentmiklósi, ajtai, balmazújvárosi, budaörsi és battonyai bölcsödé. Az ötéves terv első negyedében kezdtek hozzá a nagykanizsai 45 férőhe­lyes bölcsőde építéséhez, vala­mint a pécsi gyermekvédő inté­zet kibővítéséhez. MAGYAR KIÁLLÍTÁS Potsdamban magyar kiállítás nyílt meg. Röcker brandenburgi népművelési miniszter üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar és a német nép gazda­sági és kulturális kapcsolatai, valamint a közöttük fennálló barátság, segítik Németország haladó erőinek az egységes Né­metország megteremtéséért és a béke megvédéséért folytatott harcát. Hajdú magyar követ ki­fejtette, hogy a kiállításon be­mutatott nagyszerű eredmények a magyar munkások és parasz­tok millióinak áldozatkész mun­kájából fakadtak, akik virágzó, demokratikus népköztársasággá építették át hazájukat. Ez a ha­talmas teremtő munka csak az­után kezdődhetett meg, mikor a szoyjet hadsereg felszabadí­totta Magyarországot. ELHAGYOTT GYERMEKEK A felszabadulás után, a hábo­rú egyik súlyos örökségeként, több mint 40,000 elhagyott gyer­mek volt az országban. A ma­gyar népi demokrácia ujtipusu gyermekotthonokat létesített a számukra, ahol biztosította az iskoláskorú gyermekek ellátását és demokratikus szellemű neve­lését. A népi demokrácia lehető­séget nyújt arra, hogy az álla: mi gondozottak az általános is­kolai képzésen felül tovább ta­nulhassanak, vagy szakmai to­vábbképzésben részesüljen e k. Az ipari tanulókat tanulóottho­nokban, a közép- és főiskoláso­kat pedig kollégiumokban he­lyezték el. Épül az ország Vas megyében a múlt év vé­gén 202 szövetkezeti bolt volt, az idén pedig nemsokára meg­nyitják a 300-ik szövetkezeti üz­lethelyiséget. A Szövetkezetek Országos Szövetsége május el­sejei munkafelajánlásként 32 uj boltot szervezett a megyében. Az egyes boltok forgalma és vá­sárlóinak száma nőttön nő. Marcaliban a Lakásépítő Nem­zeti Vállalat dolgozói “ötletna­pot” tartottak. Az építkezés dol­gozói már hetekkel előre készül­tek az ötletnapra, melyen szá­mos olyan javaslatot terjesz­tettek elő, melyek a munkát na­gyon megkönnyítik és a terme­lést olcsóbbá teszik. Az érde­mesnek talált ötleteket a hely­színen pénzjutalomban részesí­tették. A Pécsi Szakszervezeti Szín­ház dísztermében a pécskörnyé- ki bányák kulturcsoportjai kö­zel háromórás előadáson szóra­koztatták a város dolgozóit. A gazdag műsorból kiemelkedtek a tánccsoportok és az üzemi szinjátszócsoportok müsorszá- mai. A pécsbányatelepi leány- gimnázium tánccsoportja is fel­lépett. A város dolgozói nagy tetszéssel fogadták az előadást. Hajdu-Bihar megyében 26 ta­nyaközpont helyét már kijelöl­ték és 9 helyen megkezdték az előmunkálatokat a tanyaközpon­tok megépítésére. A népnevelők gyűléseken ismertették a dolgo­zó parasztokkal a tanyaközpon­tok megvalósításának jelentősé­gét. A tanyák népe megkezdte a házhelyek igénylését. A deb- receni-nagyhegyesi tanyaköz­pontban 16 dolgozó paraszt kért engedélyt lakásépítésre. A ta­nyák népe megkezdte a házhe­lyek igénylését. A debreceni- nagyhegyesi tanyaközpontok is­kolát, orvost kapnak, községhá­zát, postát, telefont. Még ez év­ben megkezdik az utak építését és a kutak fúrását Debrecen- Nagyhegyesen, Debrecen-Ebe- sen és Debrecen-Nagycserén. A Miskolci Nemzeti Szinhiz tájszinháza a nyári hónapokban Hatvanban, Gyöngyösön és a mátrai üdülőhelyeken szórakoz­tatja a pihenő dolgozókat. A Somogyhárságyi állami gaz­daságban igen jó munkát végez­nek az időszaki munkások. Ver­senyben dolgoznak és a brigá­dok közül legutóbb a Dobó Ka­tica brigád tűnt ki kifogástala­nul végzett minőségi munkájá­val, melyért elismerő oklevelet kaptak a gazdaság vezetőségé­től. A Mohácsszigeti határban az állami gazdaságok megyei köz­pontja 100 hold területen zöld­ségtermelő gazdaságot létesített. A 100 holdból 40-en öntözéses gazdálkodás folyik. Tavasszal több mipt két és félmillió kony­hakerti palántát termelt a gaz­daság. Nagybátony község határá­ban háromezer év előtti, bronz- korszakbeli urna-temető marad­ványaira bukkantak. A temető feltárási munkálatait szaktudó­sok irányítják. Eddig 200 urna- sirt tártak fel és vizsgáltak meg tudományosan. Befejezés után a nógrádmegyei múzeumban ál­lítják ki a feltárt leleteket. Balatonfüred község ötéves tervében 2 millió forintot fordí­tanak a balatoni fürdőtelep kor­szerűsítésére. A Debreceni Vagongyárban egyre jobban szélesedik az ujitó- mozgalom. A tavalyi 160 újítási javaslattal szemben az ötéves terv első öt hónapjában már 262 javaslatot nyújtottak be a dol­gozók. Az elfogadott újítások évi gazdasági eredménye 167 ezer forint. Esztergomban most adták át rendeltetésének az ötéves terv keretében épült tizenkét-lakásos modern kórházat. Buzsákon és Attalán egymás után avatták fel az ötéves terv nagyfontosságu kulturális léte­sítményét — a szövetkezeti mo­zit. A bemutató előadásokon ott volt a falu apraja-nagyja, lelke­sedéssel és örömmel üdvözölték az első mozielőadást. Akadtak olyan öregek is, akik életükben először most láttak filmbemu­tatót. A Szikszói járásban viztöltés- sel több mint 5000 ürgét irtot­tak ki. Ezzel mintegy 5 vagon gabonát mentettek meg a pusz­tulástól. A lendületes ürgeirtási hadjáratot tovább folytatják a borsodi falvakban. A Sinatelepi állami gazdaság­ban a világ egyik legnagyobb kertészetét alakítják ki. A több­ezer holdas birtokon az állami gazdaság méreteihez illő minta közegészségügyi intézményt is létesítenek. Az errevonatkozó előkészítő munkálatok már meg­kezdődtek. Szolnokon felavatták a kör­zeti könyvtárat. A tízezer köte­tes könyvtárat a szolnoki város­háza átalakított nagyméretű he­lyiségében helyezték el. Bácsalmáson a mezőgazdasá­gi gimnáziumban a hallgatók a 70 hold tangazdaságban uj nö­vényféleségek meghonosításá­val kísérleteznek. Foglalkoznak korai gyümölcsöt érlelő para­dicsomfajta kinemesitésével és olyan saláta és uborka termesz­tésével, amely öntözés nélkül al­kalmas szántóföldi termesztés­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom