Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-08-12 / 1643. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. augusztus 12. hírek magyarorszAgból A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG UJ UTJAI Az idei jó termés eredményeképpen a dolgozó parasztság jó- néhány millió mázsával több gabonát takarított be, mint az elmúlt évben. Az eredmények mindenütt jelentősen meghaladják a tavalyit, azonban az emelkedés nem egyenletes. A cséplési eredmények arról számolnak be, hogy a termelőcsoportok eredményei szinte kivétel nélkül jelentékenyen felülmúlják az egyénileg dolgozó parasztok tér- mésGt. A makói “József Attila” termelőcsoportnak búzából 14 mázsa átlaga termett, mig az egyénileg dolgozó gazdáknak ugyanott 8 mázsa. Dunaszekcső határában az egyénileg dolgozó parasztoknak búzából 8-9 mázsás átlagtermésük van, mig a duna- szekcsői “Petőfi” termelőcsoport tagjai 16 mázsás átlagot értek el. A soproni “Dózsa” termelőcsoport rozsbői 13 mázsa átlagtermést takarított be, az egyénileg dolgozó parasztok 10- 11 mázsát, holdanként. Sokáig folytathatnók még ezeket az összehasonlításokat, mert ha- sqnlóak az eredmények az egész országban mindenütt. Kis- és középparasztok százai meg ezrei mind nagyobb számban látják be, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fölénye a parcella-gazdálkodással szem ben nem szóbeszéd, hanem meggyőző valóságát a kövér keresztek és a búzával telt zsákok bizonyítják. Ezért országszerte tapasztalható, hogy az egyénileg termelő dolgozó parasztok közül egyre többen akarnak belépni a már meglévő termelőcsoportba, vagy pedig uj termelőcsoportot akarnak alakítani. Először az országban a turkevei “Vörös Csillag” termelőszövetkezet ismerte fel az egyénileg dolgozó parasztok körében megindult folyamat jelentőségét s a csoportba belépni szándékozó egyéni dolgozó parasztokból megalakította az “uj belépők csoportját“. A tur- keveiek példája csakhamar visszhangra talált az ország más vidékein is és ma már Borsod- megyében 14, Szolnok megyében 8 termelőszövetkezeti csoport mellett alakult meg az “uj belépők csoportja”, de számuk napról-napra nő az országban. Az “uj belépők csoportja” tulajdonképpen főiskola ahhoz, hogy valaki csoporttag lehessen. A termelőcsoportok vezetői és tagjai hetenként hívják meg csoportjukba az uj belépőket, hogy megmutassák gazdaságukban a gépeket, istállókat, lakóházaikat, beszámoljanak jövedelmükről, egyszóval, hogy megerősítsék a belépőben a szövetkezeti termelésbe vetett bizalmat. Az uj belépők között, szép számban vannak asszonyok és ifjak, akik bekapcsolódnak a termelőszövetkezeti mozgalomba, ezért olykor kulturális és sportmegmozdulásokat is rendeznek számukra. A felvilágosító munkának szép eredményei mutatkoznak. A bak- tai ‘Szabad Föld’ hermelőcsoport “uj belépők csoportja” — mintegy harminc dolgozó parasztcsalád — önként, a termelőszövetkezeti mozgalom iránti ragaszkodása jeléül, segített learatni a csoport gabonáját. Mas községekben előkészítő bizottságok dolgoznak, amelyek uj termelőcsoportok alakulását készítik elő. Az előkészítő bizottságok tagjai rendszerint a falu előtt köztiszteletben álló, megbecsült kis- és középparasztok, akikből az uj termelőszövetkezeti csoport vezetősége kerül majd ki. Magyarországon jelenleg körülbelül 1900 termelőszövetkezeti csoport működik, melyekben több mint 70,000 dolgozó paraszt, félmillió katasztrális holdon dolgozik. Ez a szám a közeli hetekben és hónapokban előreláthatólag ugrássze r ü e n fog emelkedni. UJ ÉLET SÄRKERESZTURON Régebben fönt a megyeszékhelyeken és még feljebb, a minisztériumokban, könnyű, meg kényelmes volt azt hinni, hogy a magyar faluban a magyar paraszttal hosszú esztendőkig nem történik semmi érdekes. Ha valaki külföldről jött be Magyar- országra parasztot nézni, azt egyenesen a Hortobágyra küldték, ahol a cifraszürbe öltöztetett csikósok, meg juhászok reggeltől naplementéig bográcsgulyást főztek. Mert ugye egyéb dolguk nem volt? A ménesre, meg a gulyára bárki vigyázhat, de ízesen, szépen felelgetni a kiváncsi külföldi kérdéseire, az már nehezebb dolog volt. Azt külön kellett tanulni. Szerencsére odakerült az ilyesmi, ahová való, — a múzeumba. De nem is erről van szó. Régen kevesen ismerték a paraszti életet. Hanem arról, hogy még ma is akadnak, akik csendes, poros, unalmas fészeknek gondolják a magyar falut, ahol esténként petróleumlápa pislákol, szótlan, nyugodt embernek a magyar parasztot, aki egyáltalán nem törődik a világ folyásával. Az őszön elvetett búzáját, Péter-Pálkor meg learatja. Se előtte, se utána, se közben nem történik vele semmi, nem érdekli őt a magáén kívül senki és semmi ezen a világon. Az ilyenek persze nagyot csodálkoznának, ha mondjuk nyár derekán egy napot töltenének például Sárkereszturon. Talán még életükben nem hallották ennek a falunak a nevét, azt sem tudják merre van, de ha még tudnák is, nehezen találnának oda. Sárkereszturnak nincs semmi nevezetessége, egy kicsiny falu a Dunántúlon, Fejér-megyében. Öt esztendő még az ember életében sem hosszú idő, hát még egy faluéban. Mégis, mennyi minden történt ez idő alatt Sárkereszturon. Csak körül kell nézni és megszámolni, hogy hány uj ház épült öt év alatt? Nyolcvan. Még a villanypóznának is nagyon friss a szaga, ezeket sem régen verhették a földbe. Bizony nem is oly csendes, poros, únalmas a magyar falu. A por kő alá bujt, az utón kévékkel megrakott szekerek zörögnek. Estéként meg villany világit a kultur-otthonok- ban, de az apró házakban is. És a falu lakója — most erről lesz inkább szó — sem olyan szótlan. mint néhányan azt hiszik. Nem vállvonogatással intézte el az Észak-Koreában hullott' amerikai bomba csattanóját. Mert a sárkfereszturi parasztember is jól hallotta azt. És nem azzal a mondattal tett pontot a dolog végére, hogy az ördög bújjon beléjük, minek kell megint háborúzni? Az igaz, a háborúból nek; is elege van. Faluját négy álló hónapig lőtték a németek a szomszédos szőlőhegyről. S a háború után alig maradt ép 1 áz, ahol meghúzódhatott, jószág, amellyel dolgozhatott volna. De azóta a többi nyolcvannal együtt felépült a háza, megszaporodott a jószága, a régi nyomorúságot is kezdi feledni, mert a félholdjához még négyet neki is leka- nyaritottak gróf Zichy Ödön földjéből. Őszre ez a nadrágszij- parcella is megsokszorozódott, mert termelőcsoport alakult a faluban. Ez mind eszébe jutott akkor, amikor aláírta a békeivet, de eszébe jutott a legnagyobb dologidőben is, amikor az Észak- Koreára hullott amerikai bomba csattanását hallotta meg. Azok a bombák azt a régi világot ébresztgetik, amit ő már feledni kezd, a felszabadító koreai harcosok meg azért az életért küzdenek, azt az életet viszik déli testvéreiknek, amelyet, ő már öt esztendeje megkapott. Erre gondolt akkor a sárke- reszturi parasztember, név szerint: Bogies János ujgazda. De nemcsak Bogicsnak, a falu minden dolgozó parasztjának ez jutott akkor eszébe. De most hagyják, hogy Bogies beszéljen és csak a fejükkel intenek, hogy az ő szivük szerint szól társuk minden szava. Jólesik hallgatni Bogies Jánost, meg nézni a többieket. Mennyi erő sugárzik az őszinte szavakból, mennyi bizakodás a többiek csillogó szeméből! Jó volna, ha azok, akik ma is gyanakvónak, vállvonogatónak hiszik a magyar parasztot, akik szerint csak aratáskor történik a magyar faluban valami érdekes, elmennének Sárkereszturra. vagy valahová máshová. És meghallgatnák a felszabadult magyar paraszt sok-sok mondanivalóját. Régebben nem volt ennyi. Kevesebb volt akkor a szava és csak panaszkodásra futott belőle. Most kell meghallgatni. Ha a bőséges termésről beszél mennyi öröm, mennyi bizakodás csendül ki szavából. De amikor ellenségeit veszi számba, mennyi gyűlöletet, de még több erőt takar a szava. Miért van ez igy? Mert a magyar paraszt most falujának, de országának is minden örömét, minden gondját sajátjának érzi. És az öröm szaporodik, a gond meg napról-napra fogy. UJ VÁSÁRVÁROS ÉPÜL LÁGYMÁNYOSON A Budapesti Nemzetközi Vásárokat hosszú éveken át mindig a Városligetben tartották. A Liget területén ideiglenes pavilonokat épitettek s igy évről-év- re tönkretették, pusztították a növényzetet. Most állandó \ á- sárvárost építenek a Lágymányosán, a Borárostéri-hid és 'az összekötő vasúti hid között fekvő dunaparti, mintegy 70 hold területen. A terület beosztását a művészi és forgalmi követelményeknek megfelelően tervezték meg. A nagy vásárok és ki..állitások időpontjain kivül kisebb kiállítások, kulturális események rendezésére is alkalmas lesz az uj vásárváros. Külön vásárterületet kapnak a külföldi kiállító államok. A magyar nehézipar mintegy hatezer négyzetméter alapterületű csarnokot kap, a könnyűipar három na- gyob csarnokban helyezkedik majd el. Hatalmas közös csarnokban helyezik el a külkereskedelmi vállalatokat és rendezik meg a közlekedési kiállítást. A vásárvárosban szabadtéri színpad is épül, amely elé kétezer személyes nézőteret terveztek. Ezenkívül külön mozit és kulturszinpadot építenek. Megfelelő épületeket emelnek a posta, a rádió, a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők részére. A vásárvárost iparvágánnyal is ellátják, amely egyrészt a vasúti vágányzathoz, másrészt a villamoshálózathoz csatlakozva megkönnyíti a kiállított tárgyal szállítását. A főbejárat mellett két épületben helyezik el a Mezőgazdasági Múzeumot és az állandó jellegű Ujitó- és Sztahánovista Múzeumot. Az állandó kiállítás mellé tervezik a Tenyészállatvásárt és a Mezőgazdasági Kiállítást is. Az uj Tenyészállatvásáron mintegy 14 ezer négyzetméter alapterületen építenének istállókat, kocsiszeneket, haltenyésztő tavat, takarmányraktárt és egy nagyméretű lovas-bemutató pályát, amely körül több mint tízezer főnyi közönség számára lenne majd megfelelő nézőtér. A vásárváros építkezéseit rövidesen megkezdik és a jövő évi Budapesti Nemzetközi Vásárt már az uj vásárvárosban fogják megrendezni. UJ GÉPEK A MAGYAR MEZŐ- GAZDASÁGBAN. Már az idei aratásnál nagy szolgálatokat tettek a dolgozó parasztságnak a legkorszerűbb kombájnok, cséplőgépek, kéve- kötő-arató-gépgyárak készítettek. A cséplési munkánál ujdon- ságszámba megy a kazalozógép, amely villás szállítószalagjával megkönnyíti és meggyorsítja a kazalrakást. A jövő esztendőben még több és korszerűbb gépeket kap a magyar mezőgazdaság. A gépgyárak tervezői már elkészítették az uj gépek rajzait, a gyárak hozzáláttak kivitelezésű k h ö z. Nagy eredményeket várnak a tervezők a most készülő répaszedő, gépi morzsoló, V-alaku tárcsás talaj porhanyitó és kalapácsos darálógépektől. Ujrendsze- rü cséplőgépek kísérleti gyártása is folyik. Nagyjelentőségű lesz a mezőgazdaság számára az úgynevezett “járva siklózó-gép” is, mely a kombájnhoz hasonlóan. mozgás közben vágja a kukoricát, mindjárt meg is szecskázza és ventillátor segítségével belefujja a mellette haladó teherautóba. A teherautó azután könnyűszerrel a takarmány- gyűjtő siklóhoz szállítja a tárolásra kész takarmányt. Az ujrendszerü gépekkel a magyar ipar ismét jelentős lépéssel járul hozzá a mezőgazdaság felvirágoztatásához. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
