Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-08-05 / 1642. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL DR. MOLNÁR ERIK AZ UJ IGAZSÁGÜGYMINISZTER Dr. Ries István igazságügymi­niszter lemondása folytán megü­resedett igazságügyminiszteri székbe a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Dr. Molnár Eriket választotta meg. Dr. Molnár Erik jogász, a munkásmozgalom régi harcosa. Már 1928-ban titkára volt a kecskeméti szociáldemo k r at a pártszervezetnek. Tagja volt, mint népjóléti miniszter az 1944. december 21-én megalakult Ide­iglenes Kormánynak. 1947-ben külügyminiszter lett, 1948-ban moszkvai követ. NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉS Az ötéves terv első hat hó­napjában komoly fejlődés ment végije a magyar könnyűiparban. Üzembehelyezték a Budapesti Konzervipar Nemzeti Vállalatot, amely a legkorszerűbb gépekkel, szállitószalaggal, hűtőberende­zésekkel, különböző húsfeldol­gozó gépekkel van felszerelve. Ez a nagyüzem egymaga többet termel, mint a háború előtt száz magyarországi konzervgyár. Az Óbudai Szesz- és Cukorfi- nomitó gyárban április óta van üzemben a hidrát hamuzsirgyár- tó berendezés, amely jelenleg az ország teljes szükségletét képes fedezni. Azelőtt értékes valutá­ért külföldről kellett behozni ezt az anyagot. Az üzemrész meg- épitése nagy megtakarítást je­lent a magyar népgazdaság szá­mára. A szegedi textilkombinát épít­kezése a hároméves terv során kezdődött meg és az ötéves terv félévében folytatódott. Egyes üzemrészeit egymásután folya­matosan helyezik üzembe. A leg­modernebb szovjet gépekkel dol­gozó kombinát az ötéves terv egyik kiemelkedően fontos alko­tása. Az ötéves terv első féléve so­rán létesült a Békéscsabai Ru­hagyár, az ország legkorszerűbb ruházatiipari üzeme. Ugyancsak most helyezték üzembe a Női Ruhaipari Nemzeti V állalat nagytétényi részlegét. Hatalmas lakásépitkezés fo­lyik. Az első félév során általá­ban olyan építkezések fejeződ­tek be, amelyeket már a három­éves tervben 'megkezdték. A Bé- ke-uton tavasszal hat korszerű lakóházat adtak át a dolgozók­nak. Kispesten 3 háromemeletes lakóház épült, a Lehel-uton két uj házat adtak át a lakóknak. Épülnek az uj házak vidéken is. A turkevei “Vörös Csillag” termelőszövetkezeti csoport tiz, a bajai 8, a vasszilvágyi ^ ter­melőszövetkezet 26 uj lakóépü­letet kapott az elmúlt félévben. A gyártelepeken több uj, kor­szerű üzemi fürdő épült. Fürdőt kapott például Nagytétény, Pe- tőfibánya.. Győrött két 16 laká­sos bérház, egy 44 lakásos lakó­ház és egy hatalmas népfürdő lrP<57.íílt pl Diósgyőrött tano ncváros épült. És igy sorolhatnék tovább az építkezéseket a többi buda­pesti kerületekben, a többi vi­déki városokban is. A legfőbb érték az ember — ez az elv valósul meg_ az ötéves terv nagyszabású egészségügyi beruházásaival. Az első félév­ben helyreállították a szolnoki kórházat, amelyet kibővítettek sebészeti pavilonnal és ujra- épült a tbc-intézet is. A buda­pesti Madách-téren hatemele­tes rendelőintézet készül, s ezen­kívül még négy uj rendelő-inté­zetet állítottak fel a főváros kü­lönböző részein. A bányász asz- szonyok számára Tarjánban kor­szerű szülőotthon létesült. To­vább fejlődik a gyermekek nya- raltatása: öt uj gyermeküdülőt építettek mintegy 1400 férőhely­be!. OKTÓBERRE ELKÉSZÜL A POLGÁRI TISZA-HID A fasiszták által 1944-ben fel­robbantott polgári Tisza-hid roncskiemelése után 1948 nya­rán megindultak a helyreállítási munkák. 1948-49-ben helyreállí­tották a megrongálódott meder­pillért, a balparti ártéri vasbe­tonodat, a jobbparti ártéri hi­dat és az ehhez csatlakozó felül­járókat. A legyártott vasszerke­zet helyszíni szerelési munkáit az idén március 1-én kezdték meg. A jobbparti részen már be­fejezték a két nyílás vasszerke­zetének szerelését és jelenleg a balparti nyílás szabad szerelé­sén dolgoznak. Ez előrelátható­lag rövidesen befejeződik. Ek­kor megkezdik a vasbetonpálya megépítését és a hidat október közepén átadják a forgalomnak. Az uj hid kocsipályája félmé­terrel szélesebb, teherbírása jó­val nagyobb lesz, mint a régi hídé. A polgári Tisza-hid jelen­tősen megkönnyíti majd a bor­sodi iparvidék és a Tiszántúl dolgozóinak közlekedését. LÁNYOK A KOLLÉGIUMBAN Budapesten, az Irányi-utca 3 szám alatt, a hajdani apácák zárdaépületében van a Bagi Ilo­na szakérettségiző leánykollégi­um. Az épület napfényes, szellős folyosóin nyoma sincs már a ré­gi szellemnek: elsöpörte a szak- érettségire készülő lányok len­dülete, fiatalos öröme, bizako­dása a szép jövőben. 116 növen­déke van a kollégium öt tanfo­lyamának. Valamennyien gyá­rakból, üzemekből kerültek a kollégiumba, hogy innen tovább menjenek valamilyen főiskolá­ra: biológusnak, pedagógiai fő­iskolára, vegyésznek, mérnök­nek, tanárnak. A kollégiumban a lányok tel­jesen a tanulásnak szentelhetik minden idejüket és erejüket. A kollégium ellátja őket minden­nel: a teljes ellátáson kívül tan­szereik, tankönyveik megvan­nak és még ösztöndíjat is kap­nak. A TÁRSADALMI TULAJDON BÜNTETŐJOGI VÉDELME Uj törvényerejű rendeletet hozott a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa. A rendelet meghatározza, hogy mi is az a társadalmi tulajdon: az állam, a közületek, a szövetkezetek va­gyona — akár tulajdonukban, akár használatukban, akár ren­delkezésük, kezelésük alatt van. A társadalmi tulajdonban le­vő vagyontárgy ellopását, elsik- kasztását, jogtalan elsajátítását, megrongálását, stb. szigorúan büntetik. A büntetés öt évig ter­jedhető börtön; súlyos esetben, vagy ha valaki ismételten köve­ti el a bűnös cselekedetet a nép vagyona ellen: tiz évig terjedhe­tő börtönnel büntethető. A magyar dolgozó nép tulaj­donát oltalmazza ez a törvény­erejű rendelet, azt a társadalmi tulajdont, melyet a felszabadí­tás után kemény küzdelemmel vett birtokába a dolgozó nép és amelyet elszántan védelmez — mint jogos sajátját — bárhon­nan jövő ellenséges támadással szemben. UJ GYÜMÖLCSFAJTÁK A Mezőgazdasági Kutatásügyi Központ eszterházi kísérleti te­lepén Dr. Faragó Mihály agro- biológussal járjuk az eszterházi “csodákért” parcelláit és ismer­kedünk azokkal a növényekkel, melyek most kapaszkodnak meg először a magyar földben és most kezdenek hozzászokni az itteni éghajlathoz. — Itt vannak a citromfáink — mutat a másfélméter mély árokban diszlő citromcsemet ik­re Faragó Mihály. — Ezeket a csemetéket négy évvel ezelőtt hozatta Olaszországból telepünk vezetője, Porpáczi Aladás pro­fesszor, hogy Micsurin nagysze­rű tanításainak alapján mi is meghonosítsuk a magyar ég alatt a citromot. — Hol tartanak most a citrom meghonosításával? — vetjük közbe a kérdést. — Mi tulajdonképpen kétirá­nyú kísérletet folytatunk. Egy­részt a már eddig kitenyésztett citromfajták termesztését szor­galmazzuk, másrészt pedig a meghonosítás nehéz és hossza­dalmas munkájával foglalko­zunk. Ezekben az árkokban már termő citromcsemeték diszlen ?k. A citromok tyúktojás nagysá­gúak és nemsokára be is érnek. Ezzel az árkolási módszerrel a mi éghajlatunkon lehet citromot termeszteni, sőt igy a narancs és a mandarin is megterem nálunk. Az árkok fenekére ültetett cse­metéket úgy kezeljük, hogy azok sohase nő j jenek ki az árokból és tél idejére üveglapokkal véd­jük a csemetéket a fagytól. — Másrészt a citromcsemeté­ket különféle fagyálló növények­be oltjuk és igy próbáljuk a cit­romot hozzászoktatni a magyar éghajlathoz. A citrus triphohá- ta nevű dísznövény és a ráoltott citromág keresztezése igér ezen a téren legtöbb eredményt. — És mikorra várható, hogy Magyarországon gyakorlatban is megindulhasson a citromte­nyésztés ? — Nálunk a citrom termesz­tésére kitünően alkalmas vidék a Balaton környéke és Bárány á- megyében Villány déli lejtői. Ezeken a helyeken az ötéves terv végére 200 kát. holdon fo­gunk citromot termeszteni. Eh­hez minden alap megvan, hiszen a Szovjetunióban már a mi ég­hajlatunknál hidegebb tájon is termesztenek citromot. És mi a Szovjetunió nagy tudósainak, Micsurinnak, Liszenkonak pél­dáját követjük. A citromfáktól átmegyünk a kert másik részébe. Itt most érik az uj magyar gyümölcs, a málnaeper, amit a málna és a hamvasszeder keresztezéséből kísérletezett ki Porpáczi profesz- szor. A málnaeper gyümölcse rendkívül Ízletes és olyan na­gyok a szemei, mint egy ötéves gyermek ökle. Az uj gyümölcsből a kétmé- ter magas málnaeper-bokrok renkivül bő termést adnak és hosszú hetekig folytonosan van érett gyümölcs a bokrok ágain. 1950. augusztus 5. FEJLŐDIK A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR Az ötéves terv sikeres végre­hajtása során mind nagyobb fe­ladatok hárulnak az építőipar­ra. Egyre több uj, modern gép­re van szükség. A Szovj etuniótól ezen a téren is jelentős segítsé­get kap az ország. Egymásután érkeznek a nagyszerű szovjet építőipari gépek. Ennek eredmé­nye, hogy az építőipar gépállo­mánya az 1949. évhez viszonyít­va májusban már elérte a 161 százalékot. Különösen sok darut kapott a Szovjetuniótól a magyar építő­ipar: toronydaruból pl. a tava­lyinak hatszorosa áll az építés szolgálatában. Megkétszerező­dött a habarcskeverő gépek szá­ma is. Szovjet gépek mintájára a hazai ipar állítja elő a beton­keverőgépeket, mégpedig igen eredményesen. Igen hasznos szállítószalag, melyből az év vé­géig további 200-at állítanak a termelés szolgálatába. ANGOL VASMUNKÁSOK AJÁNDÉKA A birminghami Lucas vas­gyár dolgozói levelet intéztek a Szakszervezetek Országos Taná­csához. Levelükben forró test­véri üdvözletüket küldik a szo­cializmust építő magyar mun­kásosztálynak és teljes sikert kívánnak a szocializmus építé­sében és a béke megvédésében. Szolidaritásuk kifejezésekép­pen ajándékot küldtek, azzal a kéréssel, hogy azt egy fiatal, a termelésben kiváló teljesítményt nyújtó munkásnak adják át. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete úgy határozott, hogy az angol munkások aján­dékát Vigh Ferenc ifjúmunkás­nak, a Rákosi Müvek dolgozójá­nak juttatja. Vigh Ferenc mű­szerész tervszerűen dolgozik és munkámódszerét szívesen adja át, dolgozótársainak. A Dolgozó Ifjúság Szövetségében kiváló nevelőmunkát végez. Az ifjúsá­gi kongresszusra felajánlotta, hogy 1950. évi tervét junius 18- ig teljesiti. Felajánlását határ­idő előtt elvégezte. Az utolsó 4 hét folyamán 270 százalékos át­lagteljesítményt ért el. A birminghami Lucas-gyár dolgozóihoz intézett köszönőle­velében Vigh Ferenc többek kö­zött a következőket Írja: “A tőkés világban, az elnyo­mó, rabszolgatartó rendszerben semmiféle megbecsülésben nem részesültem. Azért dolgoztunk, hogy a Weiss-bárók minél job­ban növelhessék profitjukat. Ezt a kegyetlen népelnyomó rend­szert a Szovjetunió zúzta szét. Csak ezóta élek emberi módon, csak ezóta tudom, miért dolgo­zom. Célunk közös: szebb, bol­dogabb, szocialista jövő az egész emberiség számára. Erre gondo­lok munka közben. Kívánom, hogy a békéért és szebb jövő­ért vívott harcotok eredmény­nyel járjon.” s

Next

/
Oldalképek
Tartalom