Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-07-22 / 1640. szám

1950. julius 22. BÉRMUNKÁS 7 oldal Amiről beszélnek... COLOMBIA A délamerikai Bogota város­ból jövő hírek szerint Colombia állam nyugati részét a földren­gések sorozata rázta meg, ame­lyek következtében több kisebb város és falu elpusztult, vagy szenvedett igen nagy károkat. A jelentések szerint több mint 300 ember vesztette életét, 700-an megsebesültek és sok ezer em­ber maradt hajlék nélkül. A koreai háború által okozott izgatottság elnyomta ezen nagy­szabású földrengés híreit, noha érezték azt Peru, Ecuador és Chilié államokban is, de nagyobb károkat csak Colombiában oko­zott. Szakértő geológusok állí­tása szerint a földrengést az An­des hegység “sülyedése” okoz­za. Ezen hegység alatt a föld mélyében még mindig “laza” vi­szonyok vannak, minek követ­keztében “gyűrődések” támad­nak s amig ezek véglegesen egyensúlyba nem jönnek és meg nem szilárdulnak, ezen a vidé­ken esedékesek a földrengések. Ezen földrengéssel kapcsolat­ban érdekelni fogja az olvasókat a Colombia államra vonatkozó alábbi adatok, mert erről az or­szágról általában keveset hal­lunk manapság. Colombia állam Délamerika észak-nyugati csúcsán fekszik, innen indul ki a Panama földszo­ros, amely Délamerikát össze­köti Középamerikával, majd Északamerikával. Területe 440,- 000 négyszögmérföld, lakóinak száma (becslés szerint) körülbe­lül 9 millió. Az egész állam a tro­pikus égöv alá esik, déli részét szeli át az Egyenlítő, északi ré­szén pedig a 10-és szélességi fok vonal halad át. Tekintettel azon­ban arra, hogy igen magas he­I gyek borítják, amelyek magas I fensikokat alkotnak, az éghaj­lata nagyon változó. Számos ily fensik 10.000 láb magasságban fekszik, ahol a nappali forrósá- got az éjjeli hideg váltja fel. A száraz és az esős évszak három havonta változnak. Az északról délre nyomuló Andes hegység három nagy ág­ra oszlik, amelyek között terül­nek el a magas fensikok. Leg­nagyobb folyója a Magdalena és mellékfolyója, Cauca, amelyek északi irányba folynak és a Cari- bean tengerbe viszik a vizet, dé­li részéről azonban a folyók az Amazon folyóba ömlenek. Délamerikának ezt a részét először Ojeda és Vaspucci felfe­dezők látogatták meg 1499-ben, de csak miután Balboa felfedezte a Csendes óceánt, kezdték meg a gyarmatosítást a Panama szo­rossal együtt. Egész a 19. szá­zad kezdetéig ezt a területet a spanyolok uralták s “Uj Grana­da” néven említették. Ez a gyar­mat 1919-ben fellázadt s függet­lenné lett a mai Venezuela és Ecuador területekkel együtt s Bolivar nemzeti hős vezetése alatt megalakították a Colombia köztársaságot, amely azonban 1830-ban, Bolivár halála után nyomban feloszlott. Hosszas pol­gárháború után 1886-ban uj ál­lam alakult, amelyben az előbbi államok csak “provinciák” let­tek, ami újabb forradalmakat és belháborukat váltott ki, amelyek egész 1902-ig tartottak. Colombiától egy francia tár­saság koncessziót kapott a Pa­nama csatorna megépítésére, de ez a társaság megbukott, mire Amerika karolta fel a csatorna ügyét. Colombia 40 millió dol­lárt követelt a koncesszióért, szór egészen belefeledkezett a tudományos eszmecserébe, majd a férfi elköszönt és ismét csó­nakra szállt. Másnap kínos érzéssel ment az egyetemre. Ez a kis Wald- mann, vagy hogy hívják, még majd jogot formál egy kis bi­zalmaskodásra a dunai találko­zások alapján. De nem. A leány még nagyobb figyelemmel kisér­te az előadást és rendkívül tar­tózkodóan viselkedett. Érdekes. Most meg ez bántotta a tanárt. Csütörtökön már ő hozta szó­ba: — Ehéten is kimegy a Duná­ra? — Hogyne, professzor ur. Minden héten. — És már még is beszélték, hogy hol fognak talál­kozni. Zakár összebarátkozott a fi­ukkal és diákos vidámsággal vett részt a közös játékokban, de a lányt mindvégig tanítvány­ként kezelte. Már hetek óta foly­tak a hétvégi csónakkirándulá­sok és Magdi fiatal pajtásai be­letörődtek, hogy a leány őket csak testvérként szereti. Péter pzomoruan mondta Marcinak: — Barátom, ez a leány végül is férjül veszi a profot. Bár megjegyzem, remek fickó ez a zömök. Láttad, hogy tud krau­lozni? — Úgy kell az agg szivarnak. Csak vegye el a Magdát, az majd megtáncoltatja. Hja, tudós em­ber ne menjen a vízre. — Vízre még hagyj án — böl- cselkedett Péter —, de ez lépre megy . . . Egy szombaton azután hiába várt fiatal pajtásaira Zakár. — Nem baj, legalább megint élvez­hetem a magányt —, próbálta önnönmagát áltatni, de bizony sehogysem találta a helyét. Vé- gülis letáborozott azon a szige­ten, amelyen első éjszakáját töl­tötte. Reggel, ahogy felébredt, pom­pás kávéillat ütötte meg az or­rát. Csodálkozva nézett körül és meglátta Magdát. A leány spiri­tuszlángon kávét főzött. Egy darabig szótlanul nézték egy­mást, majd Magda megszólalt: — Tudom, hogy szereti az erős feketét. És különbenis örü­lök, hogy tegnap hiányoztam magának. Zakár csak hallgatott és va­lami édes, meleg boldogság öm­lött el a szivében. A leány foly­tatta: — Egyáltalában, maga kissé I elhanyagolt ember, kedves Imre. I így! Imre! Zakárnak tovább amit Amerika nem volt hajlan­dó megadni, ehelyett lázadást szított Panamában és a földszo­ros “elszakadt” az anyaország­tól, független lett és megkötöt­te az egyezséget a United Sta- tes-szel a csatorna megépítésére. Ugylátszik, hogy Amerika ké­sőbb belátta az erőszakoskodást, mert 1921-ben 25 millió dollár I kártérítést fizetett Colombiának, jobban mondva a colombiai ural­kodó osztályának, mert noha a fensikok termékenyek, a hegyek tele vannak értékes ércekkel, az eredeti indián őslakók és a be­vándorlóit spanyolok keveredé­séből származott colombiai nép végtelen szegénységben, nyo­morban és tudatlanságban él. Automata betűszedők (Vi.) Már évekkel ezelőtt ki­dolgoztak egy olyan rendszert, melyben egy képzett gépirónő egy központi gépezeten számta­lan sok betűszedőnek a munká­ját eltudja végezni. Ugyanis azon a Teletype gépen, melyet több kisebb lapok nyomdájá­ban bekapcsolhatnak, egy gépi­rónő kiszedheti a gépek segítsé­gével a híreket, amint azt a táv­írón szokták leadni, vagy amint a betűszedők a gépen szokták kiszedni. Jelenleg Kansas államban öt napilap állította be ezen felsze­relést. Leginkább a híreket, melyek az ország bármelyik részén tör­ténik szedik ki, amit eddig kü­lön táviratokon szoktak a la­poknak leadni. Valamint elbe­széléseket, szindikátusi rovato­kat, melyeket az ilyen kisebb la­poknak szoktak eladni, a hírszol­gálati, mint a Federated Press, United Press híreit. Csakis a he­lyi híreket, leginkább helyi hir­detéseket kell kiszedetni. Nagy ember és anyag megta­karítást jelent ez a laptulajdo­nosoknak, éppen a legképzettebb munkásokat helyettesítik, egy gépiró kisasszonnyal, akinek esetleg heti 50-60 dollárt fizet­nek. Az első csoportba Coffyvile, Kansas-ban és környékén levő öt lap lenne bepakcsolva. Csak a nagyobb városokban levő la­poknak nem éppen alkalmas, de forrósodott a szive. Magda fel sem nézve a kávégép mellől, tár­gyilagosan folytatta: — Azt hiszém jó lenne, ha vi­gyáznék magára. Főzni is tudok, megstoppolni. Zakár most mellé­ült, megsimogatta a haját, az­tán felemelte a leány arcát, mé­lyen a szemébe nézett és csak ennyit mondott: — Én meg azj; hiszem, hogy jövőre kicserélem a szkiffemet egy dublóra. Magda boldog, felszabadult nevetéssel simult hozzá: — Nem jövőre . . . Még az ősszel . . . — Azt hiszem hétfőn ülenék felkeresni a szüléidét. Bár vol­taképpen semmitse tudok rólad. Talán nincsenek is szüleid és ró­zsabokorban jöttél a világra. — Nevetni fogsz, vannak szü­leim és egész rendes népek va­gyunk. — Helyes. Hétfőn beszélek az öreg Waldmann bácsival ... jaj . . . bocsáss meg édesem! — Te drága nyilvános rendes! Nincs semmi baj. Ha akarod, a te kedvedért még Waldmann is vagyok. De azért te csak keresd a Kovács bácsit, mert az Izabel­la utca 48-ban nem lakik Wald- mann. meglehet, hogy azoknak is na­gyobb része átveszi ezt a rend­szert és azoknál lenne nagy ha­tással a munkásokra, sok kép­zett gépszedő kerülne a mun­kanélküliek táborába. A technika fejlődését nem le­het megállítani, de az emberek­nek kellene hozzá alkalmazkod­ni. A/munkaidőt leszállítani oly arányban, amint azt az ilyen fej­lődés szükségessé teszi. De erre még a nagy szervezetek sem igyekeznek. Még kevésbé a rend­szer urai. Az American Medical Associ­ation (Amerikai Orvosok Szö­vetsége) 1,100,000 dollárt irány­zott elő a kormány “socialized medicine” programjának meg­akadályozására. — Ezentúl te­hát a pirulákat társadalom elle­nes burkolatban kapjuk. A koreai háború kitörése óta a republikánus politikusok igen nagy bajban vannak, mert nem mondhatják, hogy az amerikai külügyminisztérium tele van kommunistákkal, hacsak azt nem állítják, hogy az amerikai haderőt Sztálin rendelte Koreá­ba. Kérjük a Bérmunkás olvasóit azokból a városokból, ahol a posta szolgálat ZÓNÁKBA VAN osztva és a lapot csomagoló pa­piroson még nincs feltüntetve a zóna száma, hogy egy postakár­tyán szíveskedjenek azt bekül­deni. A posta kéri, hogy tüntes­sük fel az olvasó címénél a zóna számot is. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland.......10.00 L. Birtalan, Cleveland __ 4.00 J. Buzay, Cleveland........... 9.00 L. Decsi, Akron_________ 8.00 J. Dénes, Detroit _____ 2.00 J. Farkas, Akron ............. 7.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York__ 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 P. Hering, Buffalo.............12.00 S. Juhász, Akron ............. 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago........... 7.00 J. Kollár, Cleveland...........10.25 Róza Koncz, Cleveland .... 7.00 E. Kovách, Cleveland ...... 5.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 9.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ____10.00 J. Mogor, Cleveland ...... 7.00 A. Molnár, Cleveland _.... 1.00 J. Munczy, Cleveland ....... 2.00 L. Pall, Ambridge _______12.00 St. Phillips. So Bend ....... 2.00 J. Reppman, Detroit .........12.00 Ch. Udvarnoky, Flint .......12.00 J. Vizi, Akron ....................12.00 St. Visi, Lincoln Park....... 6.00 J, Zára, Chicago ............... 7.00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom