Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-07-22 / 1640. szám

1950. julius 22. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI OLCSÓ AZ ÉLET A magyar falusi ember a bú­zát és más takarmányt nevezi életnek. Most nem erről az élet­ről van szó, amely itt egyálta­lán nem olcsó, hanem nap-nap után drágább lesz, hol az egyik, hol a másik élelmiszer árát eme­lik fel, mert egyik élelmezési tröszt sem akar elmaradni a másiktól — az’élelmiszer — az “élet” megdrágításába. Olcsó az emberi élet, erről fi­lozofált egy újságíró a koreai háborúval kapcsolatban. Az amerikai nevelés semmivel sem marad hátra a Hitler-féle “ma­gasabb rendű” német fajelmélet mellett. Itt nálunk is úgy megy, nem csak a gyerekek, hanem a tömegek nevelése is, hogy az amerikai ember, minden tekin­tetben különb ember, mint bár­mely más náció. Tagadhatatlan, hogy ennek a nevelésnek meg is van a töme­gekre való hatása, mert az át­lag amerikai, külföldön tényle­gesen úgy viselkedik, mintha ő egy magasabbrendü fajnak a képviselője lenne. Különösen ha pénze van, úgy azt hiszi, hogy a pénzért mindent és mindenkit megvehet, vagy ha mint győztes katonai megszálló csapat tagja, egyáltalán nem titkolja a super- meni voltát. Az ország gazdasági, techni­kai fejlettsége növeli ezt a nagy­zási mániát és egész természe­tesnek találjuk, hogy az egész világ úgy táncoljon, ahogy mi fütyülünk. A mi kormányzatunk sajnos összetéveszti a kormányokat a népekkel és azt hiszi, hogy ha a kormányok düledező uralmát alátámassza pénzzel, fegyverrel, úgy teljes joga van megszabni a népek életének az irányát is. Ha a kapitalista kormányok el is fogadják az amerikai támo­gatást, ez nem jelenti azt, hogy a népek is alávetik magukat az irányításnak, sőt éppen az ellen­kezője történik. Az európai és ázsiai népek valósággal meg- gyülölik Amerikát, amely ma a világ zsandárának a szerepét játsza s minden eszközzel igyek­szik elnyomni a népek felszaba­dulási törekvéseit. Ezt a superman fölényességet nagyon megtépázta a koreai há­ború, ahol a polgárháborúba Amerika sietett beleavatkozni, olyan fölényességgel, mintha va­lamely amerikai sztrájk leveré­séről lenne csak szó. De a ko­reai nép, egyáltalán nem volt hajlandó ezt a beavatkozást el­fogadni és mi tagadás benne, a lenézett koreai “hordák” szép szabályosan megverték a mi csa­patainkat. Hogy a túlerő esetleg majd legyőzi a kis koreai népet, az valószínű, de az ár nem csak amerikai életben fog nagy áldo­zatokat szedni, de erkölcsileg is súlyos vereséget jelent, amelyet fokoz az, hogy amerikai repü­lők százai bombázzák szét a véd­telen, katonai szempontból egy­általán nem fontos kis koreai falvakat és ölik meg a gyerme­keket, asszonyokat. Erkölcsileg §ulyos vereség már az is. hogy a beavatkozást! jóváhagyó 53 nemzetből egyet­len egy sem küldött csapatokat. Ezt az egyáltalán nem dicsősé­ges szerepet átengedik az ame­rikai kormánynak, amelynek az árát vérben és értékekben az amerikai nép fizeti meg. A laptudósitók, vezércikk irók foglalokztak és foglalkoznak az­zal a kérdéssel, hogy mi az oka annak, hogy az amerikai csapa­tok vereséget szenvedtek és kénytelenek állandóan visszavo­nulni. Különböző magyarázatok kö­zül egy hiányzik, amely tényleg feleletet ad arra, hogy mi az oka a koreai katonai fölénynek az amerikai “supermen”-el szem­ben. A legostobább magyarázat az, hogy az “amerikai ember élete értékes, drága és igy nem haj­landó azt feláldozni, mig a ko­reai ember az életét értéktelen­nek tartja, igy nem törődik az­zal, hogy azt elveszti”. Ha valahol olcsó az élet, eb­ben az országban az. Sehol a vi­lágon nem pusztul el annyi em­ber erőszakos halállal mint ép­pen Amerikában. Sehol sincsen annyi ipari baleset, mint Ameri­kában. Sehol nem játszák ki úgy a munkásvédelmi törvényeket, mint itt. A rettenetes hajsza, az életnek semmibe vevése megnyil­vánul minden vonalon. Sehol annyi emberölés, gyilkosság nin­csen, mint itt. Csak a julius ne­amerikaiakhoz. Ehelyett éppen az ellenkező történt. Mi lehet en­nek az oka? Mi az a nagy titok, amit az amerikaiak eddig nem is­mertek? Erről a nagy titokról rántotta le a leplet a United Press alábbi rövid távirata: HONG KONG (UP) — North Korea kormánya elrendelte, hogy a Dél Koreában elfoglalt területeken a földet fel kell osztani a földtelen parasztok és a bérlő földművesek között. Ezt a hirt a Pyongyang (Nort Korea fővárosa) rádió leadá­sából vették. Csak ennyit mond ez a hir, de ez is elegendő a nagy titok meg­fejtésére. A földéhes nincstelen parasztság világszerte megelégel­te már, hogy másoknak túrja a földet. Mindenütt, — tehát Kore­ában is — érvényre akarják juttatni azt az elvet, hogy a föld le­gyen azé, aki megműveli. Az Amerika által támogatott dél koreai kormány a nagy földbirtokosok tulajdonjogát védi, elzárja a sok mülió koreai parasztot a föld birtoklásától. Nem csoda tehát, hogy a földéhes nép meg akar szabadulni az ilyen kormánytól és attól a rendszertől, amit ez a kormány véd. Ezt a tényt a szabadságról, demokráciáról szóló frázisokkal nem lehet ellensúlyozni! I gyediki ünnep ’Baleset statiszti­káját kell megnézni, amikor több mint 800 ember halt meg baleset folytán, hogy megdöb­benve állapítsuk meg, hogy az amerikai ember élete értéktelen. Tehát az olcsó és drága élet elmélet nem állja meg a helyét a koreai vereség magyarázásá­nál, annál is inkább, mert az észak koreai népköztársaság al­kotmánya is kimondja, hogy a legfőbb érték az ember élete és jóléte. A magyarázat viszont kézen­fekvő. A koreai katona tudja, hogy miért harcol, tudja, hogy a rákényszeritett harcot, a sza­badságért, jólétért, hazája füg­getlenségéért, a szebb emberi boldogságért vívja meg, mint tették ezt az amerikaiak a Füg­getlenségi harcaikban. De az amerikai katona nem érzi és nem is érezheti azt, hogy ő az amerikai szabadságot védi Koreában és igy érthető, hogy nem nagyon ambicionálja, hogy a koreai földesurak gyalázatos uralmáért hazájától sok ezer mérföldre meghaljon. Ez az oka annak, hogy az európai kormányok sem mer­nek csapatokat küldeni Koreába, mert amit az amerikai katona ösztönösen érez, azt az európai ember öntudatosan tudja, hogy neki semmi oka sincs arra, hogy egy düledező, rothadt, korrupt uralmi rendszerért meghaljon. Nem gyáva az amerikai kato­na, csak azt érzi, hogy neki sem­mi keresnivalója nincs Koreá­ban. ' Ha ezt nem csak érzi, hanem tudatosan tudni is fogja, úgy majd a kormányok nem viszik ilyen véres kalandokba a népe­ket. UNDORÍTÓ Kezdetben volt a “Tatyu” az­után jöttek papok, mig végre egy tipikus, mindenre kapható pesti firkász mérgezi Bridge­port jobb sorsra érdemes ma­gyarságának az agyát. Sem Ta­tyu, sem a papok nem voltak válogatósak a gyűlölet szitás­ban, de amit ez a pesti kávéhá­zat sirató fattyú elkövet az meg­halad minden képzeletet. Sokszor elgondolom, hogy em­bereket, kiknek a hivatása az volna, hogy embertársaikat ta­nítsák, szeretetre neveljék, mi késztethet arra, hogy az irótol- lat ilyen elfajzott, gonosz célok­ra használják fel. Mi késztet em­bereket arra, -hogy odáig alja- sodjanak le, hogy még akarva se tudjanak leírni egy igaz szót, hogy az elemük a hazugság, a gyülöletszitás ne legyen. Ennek a bridgeporti sajttaka­rónak a szerkesztője, aki a Bo­ros névre fülel, egész oldalas cikkben foglalkozik azzal a prob­lémával, hogy Amerika fel van készülve egy Oroszország elleni háborúra. Ez a Boros megnyugtassa az olvasótit, hogy igenis fel van ké­szülve. Ámbár ezt hétpecsétes titokként kezelik a hadügyek in­tézői, de neki, már mint ennek a még egészen zöld Borosnak a külön washingtoni tudósítója megszerezte a “szenzációs infor­mációit”, amelyet most közöl az olvasóival. A kutya se törődne azzal, hogy ez az írnok mivel szédíti az olvasóit, ha azok beveszik a ha­zugságait, hát a lelkűk rajta, de hogy magát embernek nevező egyén, azt merje állítani, hogy egy orosz támadás esetén, “nem csak az atombombákat zúdíta­nák a repülőgépek Oroszország­ra, de különböző mérgező bom­bákat és az úgynevezett ideg­gázt, amely alkalmas óriási te­rületek lakosságának a megmér- gezésére és elpusztítására is.” Ha ügyészeink nem volnának annyira elfoglalva a “vörös bo­szorkány” üldözéssel, ügy fü- lönfognák ezt az ipsét, mert megmeri rágalmazni az ameri­kai kormányt és hadvezetőséget, hogy odáig menne el ahová még Hitler-Mussolini-Horthy bitan­gok sem mertek lealjasodni, hogy olyan gázbombákat hasz­náljanak, amely “óriási terüle­tek lakosságát” pusztítaná el. Nincs épeszű ember, aki el­hinné ezt a gyalázatos feltevést. Mi igazán nem tartjuk tulhuma- nistának a hadvezetőségeket ál­talában, de ilyen aljasságnak a tervezésével nem mernénk meg­gyanúsítani a hadvezetőségün­ket. Persze ez a “szenzációs” wash­ingtoni tudósítás, ott született meg valamelyik bridgeporti kis korcsmában, ahol ez a Boros na­gyokat szók lódítani a bodyk- nak, nem az amerikai haditerv az országrészeket kürtó “ideg­gáz”, hanem az ő vágyálma, si­lány, beteg gondolkozásának a kitalálása. Mi elhisszük, hogy ezek a Bo­rosok, akik mostanában tolakod­tak ide ebbe az országba, az “el­veszett paradicsomiért, a mun­kanélküli, here életért, hajlan­dók volnának kiirtani a gyűlölt munkást, a “büdös parasztot” akik nem kérnek többet ezekből a D.P.-kből. Mi elhisszük, hogy létezik ilyen förtelmes gáz, valószínű, hogy annak a gyilkoló hatását már kipróbálták ártatlan álla­tokon. Szerintem viszont a biz­tonság kedvéért, ajánlatos vol­na, hogy ezeken a beteglelkü és agyú firkászokon kipróbálni, gazdaságos is volna, mert a kí­sérleti házinyulak jelentenek valami értéket, de ezek a boro­sok, értéktelen parazitái az em­beriségnek. Egy californiai újságíró nagy sikert aratott azzal az “atom” nótájával, amelyben azt mondja, hogy az amerikai alkotmány szerint “all men are created equ­al”, az atombomba szerint pedig “all men are cremated (eléget) equal”. JÓ ÜZLETMENET NEW YORK — Amerika egy­ik ismert cigaretta gyára, a Phillip Morris cég az év második negyedévére 75 millió dollár be­vételt ismer el. Ez az összeg ti­zenkilenc százalékkal magasabb a múlt év ugyan ezen időszak bevételéhez. Ha a cigaretta gyár munkásai kísérletet tennének, hogy a 75 millióból nekik is jusson néhány cent az életstandard egyensúlyo­zására, bizonyára erős harcai juthatnának csak ehez. A Los Angeles városra idő­közönként letelepsző füst-felhő­nek (smog) kávé ize van, — mondják a szakértők. Azért a kávépörkölő gyárak egy uj ké­szülékkel kiszedik ezt az “izt” és elkannázva árulni fogják. Az “Angyalok városában” nem jár kávé a ködhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom