Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-07-22 / 1640. szám

HUNC,ÁRIÁN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Oh

OF THE WORLD under the Act »f March 5, 1879

VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 JULY 22 / ) NO. 1640 SZÁM

A háború vámszedoi

A KOREAI HÁBORÚT AZ ÁRAK FELSRÓFOLÁSÁRA HASZNÁLJÁK FEL. — FELEMELTÉK A KENYÉR, A HÚS, A TEJ ÉS EGYÉB ÉLELMISZEREK ÁRAIT. — INFLÁCIÓT VÁRNAK.

CHICAGO — A koreai háború következtében az Egyesült Államokban gyorsan emelkednek az élelmiszerek árai s ezek között is leginkább a tömegfogyasztási cikkek, mint például a hús, tej, kenyér, cukor, kávé drágultak meg legnagyobb mértékben.

A chicagói nagybani piacon a disznóhus árát felemelték százfontonként 75-80 centtel. Erre a •---------------------------------------retail mészárszékekben felemelték a disznóhus fontját 4-6 centtel, tehát átlagosan ötszörösen többre, mint amit ők fizetnek a nagybani vásárlásnál. Ez az eljárás általános országszerte és csaknem minden árucikknél. Ha a nagybani árakat felemelik 2-3 százalékkal, akkor a kiskereskedők 20-30 százalékra emelve adják tovább az áremelkedést a vásárló közönségnek.

A koreai háború kitörése után a kereskedelmi sajtó azt az álcázott propaganda hirt hozta, hogy a fogyasztók megrohanták az üzleteket és mindent összevásárolnak, mert attól tartanak, hogy a háború következtében áruszükséglet lesz. Ez a hir volt a bejelentője az árak felemelésének, mert azt a látszatot adta, hogy túl nagy a kereslet, ami magával hozza az árak'emelkedését.

A philadelphiai Federal Reserve Bank nyilatkozata szerint abban a környezetben a háború első két hetében az élelmiszerek árai 20 százalékkal emelkedtek s miután még mindig folyik a drágitás, inflációtól lehet tartani. New Yorkban a hús árak 10- 15 százalékos emelkedést mutatnak.

A husnemüeken kívül felemelték a kenyér árakat is, a 16 centes kenyereket 17 centért adják, a 20 centen felüli kenyerek árait pedig 2 centtel emelték az ország sok városában. A tej árának emelését először St. Louis vidékén kezdték el, ahol másfél centtel többet kérnek egy quart tejért, mint előbb. Számos városban felemelték a cukor és a kávé árát is, noha ez utóbbi már eddig is abnormálisán magas volt.

Az árulók toborzása

(Vi.) Már régebben folyik, deí csak kis mértékben, ugyanis J csak azokat állitják szolgálatba, akiknek valamilyen befolyása, állása volt a tervgazdaságra tért országokban és hajlandók voltak azt szabotálni, gáncsolni, az amerikaiakkal puszipajtás- kodni. Azonban a kisebb alakoknak és azoknak akik még a Hitler bandával menekültek el a szocialista útra tért országokból nem tudnak állásokat, fizetéseket adni, legnagyobb része a német konentrációs táborokban sínylődött, amint itten mondják az idehozott DP-k csak krumplin éltek éveken keresztül.

Már régebben kérték az amerikai törvényhozó testületet, hogy hozzon olyan törvényt, hogy ezeket a salakokat, a szocializmus ellenségeit betudják sorozni az amerikai hadseregbe, polgárpapirt adhassanak nekik. Most megújítják ezen törvény- javaslatot, ámbár nem merik őket külön légióba szervezni, hanem az amerikai katonasággal elvegyitve szeretnék őket felhasználni. Most azzal érvelnek, hogy ha nem teszik ezt meg, akkor legnagyobb része visszamegy, szülőhazájába, miyel ottan ha nem is bíznának bennük

egyenlőre, de munkához juttathatnak és jobb megélhetéshez, mint a német táborokban.

Legújabb jelentések szerint, mostan egy pár hét alatt több mint 300 magyar is jelentkezett a hazatérésre, valamint olyan levelek jönnek, hogy akik éveken keresztül Németországban voltak, most már visszamentek, mivel nem bírták tovább az éhezést, nyomort és nem hozhatták ki ide őket, amint ígérték és remélték. Nagyon sok ezek között olyan, akiket az amerikai propaganda tévesztett meg és már a háború után szöktek meg az országaikból azon reményben, hogy őket is Nagy Ferencékhez hasonló módon kezelik, állásokhoz juttatják. Most ezeket szeretnék amerikai mundérba bujtatni, felhasználni szülőhazájuk ellen. Mert amint Jay Hayden irta: “Elképzelhetőleg a hadi kiképzéssel rendelkező egyéneket és az olyan országok nyelvét ismerőket, melyek ellen esetleg háborút vívnánk, részesítenének előnyben, jó néhány alkalmazható volna az Egyesült Államok kémszervezetében is.” Ez volna a főcél; ilyen békére készülnek az amerikai urak és politikusok.

OSZTÁLYELLENTÉT

A magántulajdon, a profit- rendszerre épített társadalmi rendszerben, a kiváltságosok rendelkeznek a népek millióinak jogai, jóléte és élete felett. Ök szabják meg az emberiség számára a békés vagy háborús viszonyokat. Ők szerelik fel, képezik ki a gyilkos fegyverek egymás elleni használatára a kereszténység, a vallás szent nevében, a népek millióit.

Az elmúlt világháború ágyúinak, bombáinak zaja, füstje el sem oszlott, a sebesültek millióinak halálhörgése, az aggastyánok, nők és gyermekek jajveszékelése el se mullott, a kizsákmányoló osztály profit rendszerének védelmére egy újabb, egy rettenetesebb embermészárlásra és ezzel egyetemben az úgynevezett ellenség vagyonának borzalmas pusztítására készülnek elő.

Az Egyesült Államok kizsákmányoló osztálya, a szövetségi államoktól öt, hatezer mérföld- nyir távolságban gyilkoló fegyverekkel védelmezteti profit rendszerét. Az elmúlt világháború óta megszállva tartják Phillippine, Indokina, Okinawa, Japán, Formosa, South Korea szigeteket és országokat, hogy az orosz társadalmi rendszer terjedését, a termelő bérrabszolgák profitrendszer alóli felszabadulását, fegyveres erőszakkal megakadályozzák. A második világégés “befejezte” óta Amerika tiz és száz ezrével helyezte el álig felfegyverzett seregeit. Korea déli részének nincsenek nagy értékű természeti kincsei, húsz milliónyi lakossága túlnyomó részben mezőgazdasággal és halászattal foglalkozik. Hadseregének száma, amelyet az Egyesült Államok Marshall dollárjaival szereltek fel, körülbelül százezerre becsülik. Területe 38 ezer négyzetmérföld. Észak Korea amely a vörös hadsereg kezében van, 48 ezer négyzetmér- földnyi területtel és kilenc millió lakosággal, százererre rugó képzett hadsereggel rendelkezik, akiknek felszerelésének túlnyomó részét Japánból szerezték be. Az észak koreai vörös hadsereg- fegyveres erőszakkal kívánja felszabadítani a dél koreai kizsákmányolt testvéreit, az elnyomatás s kizsákmányolás alól, hogy biztosítsa elért győzelmeit.

Az Egyesült Államok hadserege szövetkezve a dél koreai hadsereggel, nem Dél Korea kincseinek kiaknázásáért, hanem a hadászati szempontból kívánja Dél Koreát, a kizsákmányoló társadalmi rendszer igájába tartani. A kizsákmányoló osztály sajtója, rádiója, szószéke óráról-órára közli a legrémesebb híreket az amerikai hadsereg hősies, elszánt harcairól, akik hathét ezer mérföld távolságból az Egyesült Államok partjaitól, védelmezik “hazájukat”. A sajtó, a rádió szószólói az ifjakat hazafias érzelmeikre apellálva szólítják fel az önkéntes katonai szolgálatra, de mivel nem elég gyorsan jelentkeznek, munkába léptek a kényszer sorozó bizottságok. Munkába lépett a kongresszus mindkét háza, két kézzel dobálják Amerika bérrabszolgái által előállított billiókat, javakat,' az elmúlt év tizenhárom és félbillió dollár megszavazott ha- dikötségvetést, néhány billióval megtoldják, hogy a Bilbók, Me- yersonok, Garsonok, Waughan- ok, stb. 5 és 10 percentes honatyák egyáltalán semmi, vagy nevetséges megtorlásáért, minél többet zsebelhessenek.

A sajtó, a rádió, a szószék a háborús uszítok oldalán áll, akik száz és száz millió dollárokat zsebelnek be naponta az élet- szükségleteinek óráról-órára való emelésével. Száz és száz milliókat zsebelnek be a barbár fegyverek, hadászati cikkek gyártásánál. Az elmúlt világháborúban egy katona felszerelése, eltartása, ezerkilencszáz dollárba került, ma négyezer dollár, a fegyvere negyven dollár helyett hatvennégy dollár. Egy páncélos tank előállítása hatvanezer dollár helyett 120 ezer dollár, egy harcászati repülőgép százezer dollár helyet 150 ezer dollár, egy repülőgép szállító hajó a 27 ezer tonnás 65 millió dollárról 120 millió dollárra emelkedett. Az elmúlt világháború 89 billió dollárba került, ma egy ugyan ilyen terjedelmű harcászat 125 billió dollárba kerülne.

Kik kapják, kik vágják zsebre az állam eme horribilis ösz- 'szegeit? A munkásosztály éppen olyan elnyomott, kizsákmányolt, nincstelen, mint az első, vagy a második világháború alatt. A General Motors, Du Pont, Ford, Rockefeller, Morgan síb., a több mint hatvan millió bérrabszolga munkaerejének kizsákmányoló- ja és az öt és tiz percentes honatyák.

Az első és második világháború között huszonkét esztendő telt el, a harmadik világháború kitörése a nyakunkon van, a mai társadalmi rendszer vajúdása szüli azt meg. A harmadik világháború rémes borzalmait, az atom és hidrogén bombák barbár pusztításait fogja a világ néjére zúdítani a magántulajdon, a profit rendszerre épített társadalmi rendszer. Remélve,