Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-12-09 / 1659. szám

1950. december 9. BÉRMUNKÁS 7 oldal A háború kiterjesztése A REPUBLIKÁNUS PÁRTI ELLENZÉK USZÍTÁSA AKADÁ­LYOZTA MEG A KOREAI HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT, — MÓDJA A NEW YORK TIMES CIKKE. Irta: JAMES RESTON A koreai hadszíntéren beállt nagy fordulatot megelőzőleg a New York Times, James Reston nevű levelezője az alábbi cikk­ben szinte megjósolta a bekövetkezett eseményeket. — Szerk. A koreai háború következtében az Egyesült Államok olyan külpolitikai problémához ért, amelynél a döntésre sokkal higgad­tabb atmoszférára volna szükség, mint amilyenben ma Washing­tonban élünk. Ennek leginkább»----------------------­--------------­az az oka, hogy republikán-par­ti ellenzék egyre uszítja a Tru-1 A HELYES TAKTIKA man adminisztrációt a kínai kommunisták ellen. Ennek kö­vetkeztében semmiféle összeköt­tetést sem teremtett a kínai kommunistákkal, de félő, hogy ez nem maradhat igy sokáig. Jelenleg szervezett kínai csa­patok néznek szembe Észak-Ko- reában az amerikai hadtestek­kel. (Azóta az összesapás meg­történt, — Szerk.) Az oroszok­tól kölcsön-bérletbe kapott re­pülőgépekről bombázzák az ame­rikaiak részére hadszereket szál­lító csapatokat; gyors táma­dásokat intéznek, majd vissza­vonulnak Mandzsúria “kiváltsá­gos védelmi határa mögé”, — mint MacArthur generális mon­dotta. A háborúnak ezt a fázisát csak úgy lehet befejezni, ha a Kommunista Kinát semlegesi- jük éppen úgy, mint semlegesí­tettük Jugoszláviát azért, hogy a görög háborút befejezhessük. Közben az Egyesült Államok ré­széről eredő valamilyen provoká- lás kirobbanthatja az igazán nagy háborút, az “apeasement” (kiengesztelés) viszont meg­foszthatja az Egyesült Nemze­teket a Koreában eddig elért győzelem gyümölcsétől. VESZÉLYES POLITIKA Ezért nagyon veszélyes az a politika, amit ma az adminisz­tráció folytat, amit legjobban ez az amerikai szólásmód fejez ki: olyan, mint a vékony jégen va­ló korcsolyázás. A helyzet na­gyon komoly, hiszen tekintetbe kell venni, hogy az Egyesült Nemzetek hadereje jelenleg mi­lyen gyenge s igy a vereségnek milyen végzetes következményei lennének. Komplikálja még a dolgot az is, hogy a kínai kom­munisták céljaira vonatkozó je­lentések nagyon hiányosak és ellentmondók. Ezen jelentések egyik része szerint a kinai kommunisták ön­védelemből cselekszenek, mert azt tartják, hogy a győztes ame­rikai csapatok nem állnak majd meg Mandzsúria határánál, ha­nem átkelnek a Yalu folyón, mint ahogyan átlépték a 38-as szélességi vonalat is.' Más jelen­tések szerint a kínaiak csak az orosz parancsot hajtják végre és az Egyesült Nemzetek csapa­tainak visszaverésével valami messzebbmenő célt szolgálnak. Sőt akadt olyan jelentés is, amely szerint a kinai kommunis­ták csak azért vontak össze több hadsereget, hogy a kedve­ző alkalmat felhasználják arra, hogy megszabadítsák magukat az oroszoktól. ni. Ily körülmények között a leg­helyesebb taktika lett volna az, hogy a Vörös Kinát biztosítsuk arról, hogy az Egyesült Álla­mok nem akarja ráerőszakolni akaratát. Bármilyen “kényes” operáció is ez, okvetlen meg kell tenni. És a baj az, hogy Dean Acheson külügyminisztert ép­pen ebben akadályozza az ellen­zék folytonos uszítása, l^oha az angol, a francia és az indiai kormányok már felvették az érintkezést Vörös Kínával, itt a legélesebben támadják Ache- sont még azon gondolatért is, hogy kövesse azon kormányo­kat. Amig Achesont erősen támad­ják az Egyesült Nemzetek gyű­lésein azért, mert Formosa szi­getet semlegesítette, addig Was­hingtonban a republikánusok azért ütik, mert szerintük az adminisztráció a Peiping kor­mány kezére akarja átjátszani ezt a szigetet. Nagyon nehéz megállapítani, hogy vájjon ez a mindkét oldal­ról jövő támadás mennyire fo- lyásolja be Achesont, de annyi bizonyos, hogy eddig, tudatosan vagy öntudatlanul, de semmi olyasmit sem ajánlott, amire azt lehetne mondani, hogy a Vörös Kinát ki akarta volna békiteni, vagy le akarta volna kenyerez­GEORGE KENNAN JAVASLATA Acheson sürgette azt a hatá­rozatot, hogy az Egyesült Nem­zetek csapatai lépjék át a 38-as szélességi vonalat, hogy folytas­sák a harcot túl Észak-Korea fővárosában is, noha George Kerman, a külügyi hivatal egyik volt asszisztense, aki a koreai ügyek szakértője, ismételten fi­gyelmeztette a kormányt, hogy milyen nagy veszéllyel jár az amerikai csapatoknak a mand- zsuriai határhoz való vitele. Kennan egyre hangoztatta, hogy a Yalu folyó felé vonuló amerikai csapatok milyen nagy ellenszenvet váltanak ki a kinai akból. De azonkívül India kormánya is figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a 38-as vonal átlépése a kinai kommunisták beavatkozását vonja magaután, de az amerikai adminisztráció ezt csak “blöffnek” vette. És végre, amikor a kinai delegáció vizűmért folyamodott, azt nem intézték el a választásokig, ami szintén számottevő “véletlen” volt. De azonkívül, amikor nyil­vánvaló lett, hogy a kommunis­ták védelmezni fogják a Yalu medencében épített vizierőmüve- ket, az amerikai adminisztráció csak elkésve és akkor is csak kerülő utón tudatta a kommu­nista kormánnyal, hogy nem fogják bántani ezen vízmüveket. Lehet, hogy ezen dolgok nem gyakoroltak olyan nagy befo­lyást Vörös Kínára, mind gon­doljuk, de annyi bizonyos, hogy azon veszedelmes helyzetért amely elé kerültünk, részben fe­lelős az, hogy a belföldi pártpo­litikát belekeverjük a külpoliti­kába. A BUCHENWALDI BESTIA AUGSBURG, Németország, — Ilse Koch, akit sok ember el­pusztításáért életfogytiglani börtönre ítéltek, de Lucius D. Clay tábornok, az amerikai kor­mányzó, négy évi börtön után szabadon engedett, most újból bíróság elé került. Use Koch a bqchenwaldi koncentrációs tábor volt pa­rancsnokának az özvegye. Ke­gyetlenkedései miatt a 43 éves vöröshaju, zöldszemü nőt csak a “Buchenwaldi Bestia” név alatt említették. A sok száz em­ber megkinzása és halálba kül­désén kívül azzal vádolták, hogy a kivégzett foglyok tetovált bő­reiből lámpaernyőket készített magának. Npha Clay generális azt állít­ja, hogy ez a vád soha bebizo­nyítást nem nyert, a németek, akik újból vád alá helyezték a “bestiát”, ragaszkodnak a vád­hoz és azt mondják, hogy azt bizonyítani is tudják. Ezen ret­tenetes bűntényen kívül újból több mint száz ember legyilkol- tatásáért vádolják a zöldszemü szörnyet, aki, ha elmarasztalják, újból csak életfogytiglani bör­tönt kap, mert Nyugat-Német- országban megszüntették a ha­lálos büntetést. VÁRJÁK A FŐPARANCSNO­KOT. LONDON — “Belgrave Squa- ren” egy csomó munkás dolgo­zik azon főúri palotán, ami Eisenhower generális lakásául fog szolgálni, ha elfoglalja az Észak Atlanti Szövetség hadse­regének főparancsnoki tisztsé­gét. Megbízható hírek szerint a szövetséghez tartozó külügymi­niszterek már megegyeztek ab­ban, hogy erre a tisztségre Eisenhowert nevezik ki, mihelyt a közös haderő felállítására vo­natkozó összes más problémá­kat megoldják. A Belgrave Square 7 palotá­ját, amelyek Hugh Richard Ar­thur Grosvenor herceg tulajdo­nát képezik, kibérelték és átala­kítják az Atlantic Szövetség székházává. így ezen épületcso­port bizonyos tekintetben hason­lítani fog az Egyesült Nemzetek new yorki székhelyéhez. New Yorkban a politikusok szónokol­nak, itt pedig a milataristák in­tézkednek majd. Paris — Az Egyesült Álla­mok a katonai segítő program alapján 500 tankot, több ezer gépfegyvert s sok mindenféle más hadiszert küldött a franci­áknak — jelentette Jules Moch francia honvédelmi miniszter. Kina a saját lábán (Vi.) Truman elnök megakar­ta nyugtatni a kínaiakat, akik nagyon is nyugtalanok, hogy nem lesz semmi bántódásuk, ha jó gyerekek lesznek. De mivel nem Truman, hanem MacArthur generális az igazi ura, fővezére az amerikai hadaknak, aki kije­lentette, hogy harcol a vörösök ellen, legyenek azok koreaiak, kínaiak, japánok vagy amerika­iak, sőt még az orosz vörösök ellen is, ami sokkal logikusabb, mint Truman elnök Ígérgetései. Már csak azért is, mivel az Egyesült Nemzetek gyűlésein éppen az ellenkezőjét csináltat­ja Truman, mint amit most a kí­naiaknak beígért. r Ezen ígérgetésekre a pekingi hivatalos rádión megmondták, hogy nem győzött meg senkit Truman ígérgetései, fogadkozá­sa. Azt mondták: “Achesont biz­tosíthatjuk, hogy nincs félreér­tés, Amerika már hazudott és keresztülgázolt a világon, a ki­nai területekre is behatolt. Meg­ragadta Formosát, fenyegeti egy közeli szomszédunkat Viet-Nam- ot.” “A kinai népet nem zavarja meg ezen cselekedet, ők tisztán keresztül látnak a hazugság és csalás függönyén.” Hogy mennyire nem tudja Truman, hogy mit csinál a jobb keze — MacArthur — azzal a beismeréssel bizonyítja, hogy igen is amerikai repülőgépek bombázták a kinai területet, re­pülőteret, habár hozzáteszi, hogy tévedésből. De azt a kínai­ak és minden gondolkozó ember tudja, hogy olyan nagy folyó vá­lasztja el a mandzsuriai határt Koreától, hogy nem csak egy képzett repülőtiszt, hanem a leg­butább ember is könnyen meg­láthatja, hogy hol van a határ. Valamint Truman elnök volt az, aki hivatalosan bejelentette, hogy Formosát amerikai fiuk­kal védeti meg, amely terület Kínának szerves része, valamint Truman parancsára nem enge­dik, hogy az Egyesült Nemzetek tanácsában Chiang bandája he­lyett, a pekingi kormányt ültet­hessék be. Nem az a fontos, hogy ki mit beszél, hanem, hogy ki hogyan cselekszik. Mert tudott dolog, hogy némelyek jobban tudnak hazudni, leplezni a cselekedetei­ket mint mások. , ATOM BOMBA VERSENY WASHINGTON — Frederick J. Lawton, költségvetési direk­tor jelentése szerint többszáz millió dollárral többetkell költe­ni az atombomba készítésére, mint eddig számitcttak, miután az amerikai “Intelligence Serv­ice” (Áémszolgálat) jelentése szerint az oroszok sokkal gyor­sabb ütemben készítik az atom­bombákat, mint eddig itt hitték. A kémszolgálat jelentése szerint az oroszoknak már több mint 25 atombombája van és 1951 végé­re esetleg 100 bombájuk is lesz. Az amerikai haderő azt akarja, ; hogy 5-10-szer annyi bombája legyen, mint az oroszoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom