Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-11-25 / 1657. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. november 25. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL UJ MAGYAR ÜNNEP A magyar kormány november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulóját — állami ünneppé nyilvánította. Az idevonatkozó kormányren­delet kimondja, hogy ez az év­forduló a magyar népnek is ün­nepe, mert az Októberi Forra­dalom győzelmével született Szovjet uniónak köszönheti a magyar nép is felszabadulását, nemzeti függetlensége megvaló­sítását, a népi demokratikus ál­lamhatalom kivívását és megszi­lárdítását. A magyar munkások és értel­miségiek november 7-re munka­teljesítményük megjavít á s á t vállalták és az errevonatkozó felajánlásaikat úgyszólván ki­vétel nélkül messze túlteljesítet­ték. A munkaverseny, a sztahá- novista mozgalom, az ujitómoz- galom az évforduló előtti hetek­ben hatalmas lendületet vett és sok kimagasló teljesítmény szü­letett ebben az időszakban. A forradalom évfordulójára min­den szakmában ismét kitüntet­ték a “szakma legjobb dolgozó­it”, a munka hőseit, azokat akik saját munkájukkal legnagyobb mértékben járultak hozzá az öt­éves terv teljesítéséhez. A bányászok országszerte el­határozták, hogy november 7-ét “béke-műszakkal” ünnepük és ezen a napon minden bánya­üzemben lényegesen több szenet fognak termelni, mint eddig bármikor. P valóban: a novem­ber 7-iki műszakban a magyar bányászok minden eddig: telje­sítményüké túlszárnyalták. NÉGYSZER ANNYI ÉPITŐ- MUNKAS DOLGOZIK EZEN A TÉLEN A magyar építőipar idényjel­legét — szovjet tapasztalatok alapján — végleg megszüntet­ték. Az idei télen már négyszer annyi a télen is dolgozó építő­ipari munkások száma, mint a múlt évben volt s ezzel az 1950- 51-es télen dolgozó építőipari munkások száma a tavaly nyári legnagyobb létszámot is megha­ladja. , . A dolgozók megfelelő téli el­szállásolásáról, meleg szobáról, szórakoztatásukról, kulturigé- nyeik kielégítéséről is gondos­kodnak. A DOLGOZÓK ISKOLAI Szeptember közepén kezdő­dött meg a tanítás a dolgozók általános iskolai előkészítő tan­folyamainak minden tagozatán. Ezeken a tanfolyamokon a hall­gatók az általános iskola V- VIII. osztályait 15 hónap alatt végzik el. Az általános iskola VIII. osztályának elvégzése ál­talános alapfokú műveltséget ad, ezenfelül a középiskolába történő felvételre, ipari szak­mák kitanulására képesít. A Fővárosi Tanács területén beindított 35 tanfolyamra 3485 hallgató jelentkezett. A tanítási napok beállítása ingadozik a dolgozók üzemi elfoglaltságá­hoz. , .. Ugyanakkor a dolgozok kö­zépiskoláiban is megkezdődött a tanítás. Ezekben az iskolák­ban megszerzik a középfokú, il­letve a középiskolai végzettsé­get, valamint az előképzettséget az egyetemekre és a műszaki fő­iskolákra. A tanítás hetenként négyszer, a délutáni órákban van. így a tanult anyag feldol­gozására három szabad délu­tán áll a hallgatók rendelkezé­sére. Ebben az évben Budapes­ten 69 dolgozók középiskolájá­ban folyik a tanítás. Természe­tesen vidéken is nagyszámban működnek ilyen iskolák. A dol­gozók iskolái ingyenesek. Fentieken kívül szakérettségi tanfolyamok vannak, ahol te­hetséges, fiatal üzemi dolgozók és dolgozó parasztok tiz hónapi tanulmányi idő után nyernek érettségit, melynek alapján ta­nulmányaikat folytathatják az egyetemeken, illetve főiskolá­kon. A szakérettségi tanfolya­mok éppen ezért az egyetemek és főiskolák tagozataihoz szer­vezett tanfolyamok. Közigazga­tási, üzemgazdasági és kereske­delmi, orvosi, mérnöki, vegyész, általános iskolai tanára, gimná­ziumi tanári, jogi, művészi (szí­nész, festőművész, szobrász, iparművészet) és testnevelési tanári szakérettségi tanfolya­mokon folyik a tanítás. A szak- érettségire készülő dolgozókat kollégiumokban helyezték el, ahol minden idejüket a tanulás­ra szentelhetik. Teljes ellátást és tanulmányi ösztöndíjat kap­nak. És végül az egyetemek és fő­iskolák "esti tagozataiban tanul­nak azok az üzemekben, gyá­rakban, termelésben kitűnő dol­gozók, akik mint mérnökök, köz­gazdászok, jogászok, pedagó­gusok segítenek majd a szocia­lizmus építésében, az ötéves terv nagy célkitűzéseinek megvalósí­tásában. HÁROM BANYAGÉPGYÁR A közelmúltban egyes bánya­telepek gépműhelyeit központi gépgyárakká alakították át. így központi gépgyár létesült Zagy- vapálfalván, Dorogon és Tata­bányán. Ezek a bányagépgyá­rak a jövőben számottevő segít­séget jelentenek a bányászat gé­pesítése szempontjából. Egészen uj bányagépeket is gyártanak a bányatelepi gépgyárakban. így például a Zagyvapálfalvai Gép­gyár állítja majd elő a Szemán- féle réselőgépeket, a Dorogi Bá­nyagépgyár pedig a bányák gé­pesítésének második fontos esz­közével, az A jtaj-Szilárd-féle fejtőgép gyártásával segíti elő a bányászat fejlődését. A bá­nyagépgyárak egyéb bányagé­peket is gyártanak. így a többi között vitlák, kötélpálya, rázó- csuzdák és vasszerkezeti épít­mények előállítása is szerepel a gépgyárak gyártási tervében. MÉLYHŰTÖTT ÚJDONSÁGOK A mirelité Mélyhűtő Vállalat a téli hónapokra az eddigi fa­gyasztott gyümölcsökön, főze­lékféléken és kész ételeken kí­vül hét uj készítményt hoz for­galomba. Az uj készítmények közé tar­tozik a palacsinta, amelyet mál­nával, barackizzel töltenek és nagymennyiségben készítenek hússal és izekkel töltött barát­fülét is. A téli hónapokban kerül piac­ra a mélyhűtött gyümölcsrizs is. Szilvásgombócból hároms z o r annyit készítenek, mint a múlt évben. Uj készítmény a gyü­mölcskocsonya is, melyet mál­na-, meggy-, narancs és men :hol izekben készítenek. A gyümölcs és tésztaféléken kívül húsétele­ket is készítenek, igy például töl­töttpaprikát és töltöttkáposztát is. A téli újdonságok közé tar­tozik a mélyhűtött sertés és bor- juszelet is, amelyet kicsontozott húsból sütéshez elkészítve fog­nak árusítani. A tavalyinál jóval nagyobb mennyiségben készítenek fa­gyasztott gyümölcs- és főzelék­féléket is. MAGYARORSZÄG ELSŐ HÁZ­GYÁRA A Budafoki ut végén az ötéves terv egyik nagy alkotása készül testet ölteni: a házgyár. Hiva­talos néven Épületelemgyártó Nemzeti Vállalat. Több éve itt dolgozó munká­sok beszélik: három év előtt bolgár-kertészet terült el ezen a helyen, aztán kis fabódék ütöt­tek tanyát, néhány vasbeton- szerelő, lákatos munkához lá­tott. Akkor még nem sejtették, hogy egy uj, Magyarországon teljesen ismeretlen gyár alap­jait rakják le. Tavaly és idén már sokféle vasbetonelemet gyártottak itt a Duna partján, a Dunából ki- bányászot kavics felhúzásával. Ablakkeretek, vasbetongeren­dák, födém-testek, vízáteresztő gyűrűk, keritéslapok készültek és elkészítették az első, előre­gyártott elemekből készült, úgy­nevezett vasbeton szövetház mo­delljét. De a gyártás még vi­szonylag kezdetleges módon, az emberi munkaerő kézműiparra emlékeztető igénybevételével és a szabad ég alatt folyt, az időjá­rás szeszélyeinek kitéve. Sok­sok építkezés munkáját könnyí­tette meg igy is és egyben meg­vetette alapját a leendő gyár­nak. Ez év tavaszán kezdődött meg a nagy terv végrehajtása, ami­kor fokozatosan hozzákezdtek a gyártó — öntő és szerelő — csarnok, a lapgyár, a siló, a ka­vicstároló, a központi iroda, a “rozekometta” — előgyártó, a kazánház építéséhez. Ha Elké­szül negyedére csökken majd a kézimunka igénybevétele, sok­kal több ember dolgozik és ter­mészetesen megsokszorozódik a termelés. 1951-ben már annyi előregyártott vasbetonelemet ké­szítenek itt, hogy elegendő len­ne 20,000 kétszobás lakás alap­területének elkészítéséhez. A T unán érkező uszályokból szállítószalagon érkezik majd a kavics a kavicstárolóba, ahol öíij'i f' köbméter kavicsot tud­nak 1erU .«ékelni, .innen gépi be­rendezés szállítja a kavicsot a központi rostálóba, amely hét­féle szemcsenagyságban osztá­lyozza a kavicsot, majd továb­bítja a keverőbe. Ugyanígy ér­kezik uszályokon a cement, nem mint eddig, cementzsákokban, nem is zsákolják majd a cemen­tet, hanem szívóberendezés viszi a cementsilóbá, innen a keverő­be. A keverőben elkészített be­tonanyag az előregyártó csar­nokba kerül rázópadokra, itt formákba szorítják és a kész vasbeton testeket gőzkamrába viszik érlelésre. A kamrákban az eddigi két nap helyett 6-8 óra alatt szállításra, beépítésre kész lesz a beton. Negyvenkét holdnyi területen épül az uj gyár. Az építkezés részben az itt előregyártott vas­betonelemekkel készül. A gyár előbb önmagát építi fel, hogy aztán öntse az épületelemeket az ötéves terv uj házaihoz, váro­saihoz. — EGY UJ DUNAHID Óbuda és Angyalföld között büszkén íveli át a Dunát az uj Sztálin-hid, amely nem csak Magyarország, hanem Közép- erópa legszebb és leghosszabb hídja. Sok évtizede merült fel a hid építésének terve. Szükséges­ségét, fontosságát a régi rend­szer urai sem tagadhatták le s ezért hosszú évtizedeken keresz­tül ígérgették a hidat a két leg­népesebb munkásvárosrésznek — Óbuda és Angyalföld dolgozó­inak, sőt a második világhábo­rú előtt már megkezdték az épít­kezés alapjainak lerakását is. Ennél tovább azonban nem ju­tottak. A hidat a népi demokrá­cia építette fel — még pedig nem egészen két esztendő alatt. Hatalmas, minden szónál éke­sebb bizonyítéka ez a nyönyörü és modern uj hid a magyar nép békés alkotómunkájának, me­lyet a felszabadulás óta végez. A hid teljes hossza az óbudai és pesti feljárókkal együtt kö­zel két kilométer. És nem is egy hídról van itt szó, hanem hidak sorozatáról, amelyek között van három nagy és egy kisebb vas- hid tiz nyílással, négy vasbeton- hid és maga a margitszigeti ha­talmas félköralaku, várszerü vasbeton felüljáró, amely látvá­nyossága a fővárosnak és estén­ként, mint egy kivilágított tün­dérpalota fogja gyönyörködtet­ni a járókelőket, a margitszigeti üdülőket. A budai és a pesti du- naág feletti vashidak ezidősze- rint félszélességben, a többi hid- részek és feljárók teljes széles­ségben készültek el. MAGYAR PENICILIN A Chinoin-gyárban uj üzem­részt építettek, melyben penici- lint gyártanak. Ezt az értékes orvosságot eddig külföldről im­portálták. Az uj üzemrész ter­melése máris fedezi a hazai szükségletet, de az ötéves terv végére a termelést olyan mér­tékben fejlesztik, hogy kivinni is tudják majd a magyar ké- szitményü penicilint. PETŐFI KIÁLLÍTÁS TORINÓ­BAN A torinói Palazzo Carignani- ban Petőfi életét és költészetét bemutató dokumentációs kiállí­tás nyílt meg. A megnyitó ün­nepségen Vittoria Signorini pol­gármesterhelyettes ünnepi be­szédében a magyar és olasz nép közös forradalmi hagyományait ismertette. Edoardo Predone Petőfi forradalmi költészetéről és a magyar szabadságharcról tartott, előadást. A torinói saj­tó vezető helyen foglalkozott a kiállítással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom