Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-11-25 / 1657. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1950. november 25. pirt, ne válj védnökévé véreske-; zü gyilkosoknak. Ha betolakodik hozzád, akármilyen mézes-mázos szóval is, rúgd ki, mert talán egy förtelmes bűnt elkövetett gyilkos akar a házadba beférkőzni. Vágd a szemébe, hogy leprás, bacillus hordozóval nem érintkezel. Ezzel tartozói önmagadnak, óhazai rokonaidnak, a magyar népnek, amelynek ez az ideimportált véres leszámolásra szervezkedő D.P. halálos ellensége. TITO-FRANCO ÉS A NÁCIK Az amerikai lapok nagy előkészítő kampányt folytatnak, hogy a Marshallizált országok és az Atlantic Szövetségbe bevegyék Tito Jugoszláviáját, Franco Spanyolországát és a náci N yugat-N émetországot. A Francia, Angol, Kelet-Né- metország és a kisebb Atlantic paktumos országok népei nem hajlandók egy uj háború ágyu- töltelékei lenni. Nyilvánvaló az, hogy egy uj világháború Európát először a polgárháborúba vinné, hogy a fenti országok népei megtagadnák a fegyveres szolgálatot és kényszeritenék kormányaikat, hogy hagyják ott az Atlantic paktumot és nézzenek uj szövetségesek után. Amerika Titoban, Francoban és Hitler volt fegyvertársaiban véli megtalálni szövetségeseit. A Nemzetek Szövetségében már eredményes lépéseket tett az amerikai delegáció. Tito már kap fegyvert, gépeket, élelmiszert, úgyszintén Francoval is folynak a tárgyalások, hogy mit akar és mit ad. A német nácikkal már kész a megegyezés, csak a franiák gátolják a teljes felfegyverzést. Minden kész. Az uj szövetségesek készek arra, hogy ágyu- töltelékeket szállítsanak a tőkés érdekek védelmére, csak még az amerikai közönséggel kell megértetni, hogy Tito “kommunista”, Franco fasizta és a német náci rezsimek, nagyon jól beleillenek a “demokrácia és a szabadság” védelmezői közé. De valószínű, hogy itt is el- számitották magukat a mi uraink, mert a jugoszláv nép aligha fogja követni az áruló Titot abban, hogy az imperialista, kapitalista érdekekért vágóhídra menjen. Sem Tito, sem a méltó jövőbeli szövetségese Franco, még nem irtotta ki annyira a forradalmárokat, hogy adott esetben fel ne lázadjanak vé- reskezü uraik elen. Ami pedig a nácikat illeti, azokat már egyszer felfegyverezték a “vörös mumus” ellen és a kapott fegyvereket a gazdáik ellen fordították. A nácik ma sem megbízhatóbbak, különösen Amerika szempontjából, mert Amerikát okolják a vereségükért és kérdés, hogy majd merre fordítsák a puskacsövet, ha arra mód adódik. Viszont nincs mit érzékenykedni, ahol nem szégyenük Chi- ang, Rhee stb. szövetségét, Tito vagy Franco nagyon jól beille- nek, ebbe az előkelő demokratikus társaságba. Katolikus papok a békeért és a szocializmusért n. Hál’ Istennek, ez a felismerés most már papságunk körében és a hivők körében kezd mindig jobban és jobban derengeni, mindig többekben és többekben feltámadni és mindig többekben és többekben tudatosodni. Hát nem meggondolkoztató az a tény, hogy Franciaországban a német elnyomatás idejében, az ellenállási mozgalomban találkoztak és együtt dolgoztak katolikusok és kommunisták? Ennek a mozgalomnak körülbelül 70.000 áldozata lett. Legnagyobb- részük kommunista és igen nagy részük hivő katolikus. Ezek az emberek a közös munkában megismerték egymást; egymás becsületességét, áldozatkészségét, önzetlenségét, jóságát, segitő- készségét, egymás hitét, hűségét az eszméhez, a hithez, megismerték azt, hogy emberek, mindkét oldalon egyformán emberek s jóakaratu emberek, hogy mindnyájan jót akarnak, boldogabb embert akarnak s boldogabb jövőt — és e megismerésen keresztül sokminden simábban, könnyebben és jobban ment. Csal: akkor van jogom bírálatot mondani valamiről, ha azt a valamit ténylegesen meg is akarom ismerni és kidobom magamból az ele- ve-elfogultságot, és elsősorban azt nézem meg benne, ami jó és ezt el is ismerem. A keresztény embernek és keresztény életnek alaperénye az igazság és igazságosság. A mi nevünkben az van benne, hogy katolikusok, azaz egyetemesek vagyunk. Ez azt jelenti, hogy mindenütt elismerjük és magunkévá tesszük azt, ami jó. És ilyet nem is kell keresgélnünk. Ilyet sokat, nagyon sokat találunk. A monopólkapitaüzmus eljutott fejlődésének végső stádiumába: az imperializmusba. Belső bajai: piacok elvesztése, munkanélküliség stb., valamint a vele szemben öntudatos, magas erkölcsi erővel és hatalmas szervezettséggel felmozduló uj emberiség el fogja végezni vele szemben a többit. Nem kár érte. Embertelen volt és embemyuzó. Istene a haszon és a pénz. Ne áltasssuk magunkat: a kapitalizmus, a monopólkapitaüzmus gyökereiben, a lényegében istentelen, farizeus és gonosz. Az Istent és a kereszténységnek legszebb igéit csak cégérül és spanyolfalként használja önzése és embertkizsákmányoló kapzsisága köré. A Kereszténység és a Szocializmus rokonvonásai Hál’ Istennek uj kor jött el. A szocializmus kora. A jövő útja a szoializmus útja. És nem volt még a történelemben a kereszténység számára annyira vele rokon, egylényegü, hozzá közelálló, uj kort nyitó eszmeáramlat, mint a szocializmus. Hogy csak néhány érintkező, sőt azonos pontra mutassak rá, ilyenek: a dolgozó ember megbecsülése, a dolgozó ember a teljes- értékű és teljesjogu ember, akinek a felfogása és állásfoglalása fontos és szükséges. — A legfőbb érték az ember. — Minden ember egyenlő. Tehát nem az érettséginél kezdődik az ember. — Az emberétékelés kritériuma a jellem, .a becsület, az emberség, a lélek minősége. — Embernek embertől való kizsákmányolása megszűnik ; ez tiszta evangéliumi elv. — Az embertestvériség és em- berszolidaritás gyönyörű valóságához napról napra közelebb jutunk.' Ilyen szempontból is tessék csak például most Koreára gondolni: kicsi nép, messzi ország, mit fájjon érte a szivem, gondolták még tegnak az emberek. És ma mást gondolnak. Testvérnek tudják az ottani embert. És ez holnap rám is állhat és milyen jó ezt tudni. Erő van ebben és szépség. És ez nem más, mint a keresztény felebaráti szeretet. — Vagy a kapitalizmus elleni harc; a béke szolgálatának roppant ügye; vagy az, hogy a munka becsület és dicsőség dolga, a munka nemesit, a munka tisztit, a munka keresztény erény és a munka szeretetét, a munka rendjét és a munka fegyelmét nem fenyegetésekkel, nem.azzal, amivel a kapitalista gyáros csinálta, hogy kiváglak a munkahelyedről, ha nem dolgozol jól, hanem ezt a fegyelmet az öntudatban megalkotni, a lélekben felépíteni, belülről kialakítani, — hát ez nem szebb és nem keresztényibb dolog? — persze, ehhez több türelem kell és sokkal hosszabb idő. De emberibb az, ami kijön belőle. Olyan ez, mint a pálcás pedagógia és a lélekreható pedagógia viszonyulása. — Vagy az, hogy a gyarmati népek megértek az önállóságra és hogy mindig több a materiális erőnél a szellem ereje, több a szabadság vágya, mint a puska és több a függetlenség és önrendelkezés akarása, mint a bombázógépek és hadihajók hatalma. — Vagy az ötéves népgazdasági tervünk sok gyönyörű és embert- szolgáló eredménye: az épülő utak, hidak, bölcsődék, napköziotthonok, óvodák, iskolák, gyárak, kórházak, üdülők, több kenyér, könnyebb munka, gépesítések folytán emberségesebb munka és nagyobb eredmények stb., stb., ezekről van szó, kedves testvérek, és ilyesmikről. r Hát lehetünk mi ezekkel szemben elutasító állásponton? — Persze, hogy hiba is van, elég. De mikor nem volt? Talán akkor nem volt, amikor még mi is jobban benneálltunk az élet alakulásának irányításában? — Máról holnapra nem lehet paradicsomot csinálni a földön, de nézzük csak meg, hogy mennyire előrehaladott minden és mennyire öntudatosodnak lassankint a nagy tömegek is. (Folytatjuk) BANK-KAPITALIZMUS Washington — Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága, a Supreme Court, jóváhagyta a szövetségi kerületi bíróság azon ítéletét, amely megtiltotta a Bank of America pénzintézetnek 22 más kaliforniai bank összevásárlását. Az L. M. Giannin elnöksége alatt álló Bank of America máris azzal dicsekszik, hogy a világ legnagyobb bankháza. Ez a bankház az utóbbi évtizedben rendkívül • erőszakosan terjeszkedett, összevásárolta, vagy kiszorította a vele versenyző bankokat s ma a nyugati parton korlátlan pénzuralmat teremtett tulajdonosainak. Az egyre fejlődő Kaliforniában és szomszédos államokban minden nagyobb vállalatot ez a bankcsoport finanszíroz s ezért a Gian- nini csoportnak hihetetlen ma- gasfoku gazdasági és politikai hatalmat biztosit. A Supreme Court döntése ennek a nagy hatalomnak további terjeszkedését igyekszik korlátozni. TANÍTANI akarnak Washington — Az itteni görög követ jelentése szerint egy század görög katona útban van Korea felé, ahol a United Nations katonáit be fogják tanítani, hogyan kell a guerilla harcosok ellen védekezni. — Tekintettel arra a sok kudarcra, amit a görög kormány csapatai szenvedtek a guerilla harcokban, az útnak indított katonák nagyon szánalmas tanítók lesznek. Paris — A francia kormány nyilatkozata szerint Amerika a francia partoktól Nyugat-Né- metországhoz vezető erős katonai utat fog építeni, amelyen a hatalmas katonai gépek akadály nélkül közlekedhetnek. Ez a katonai ut az Egyesült Államok védelmét fogja szolgálni. ÉPÍTŐ-GÁRDA 1950-1951 évre: Bikó Teréz, Cleveland....... 3.00 Buzay János, Cleveland .... 2.00 Dolgos József, So. Bend ... 2.00 Decsi Lajos, Akron___..... 2.00 Farkas Imre, Akron ......... 3.00 Fodor János, Cuy. Falls .... 5.00 Gáncs Lajos, Carolina ___12.00 Gáncs Lajosné, Carolina .12.00 Hering Pál, Buffalo ......... 1.00 Kollár József, Cleveland_ 1.00 Köhler Sándor, Chicago .... 2.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 1.00 Kozsán János, Saratoga S. 10.00 Kucher András, Pittsburgh 3.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 2.00 Lelkó András, Pittsburgh 3.00 Mácsay János, Detroit..... 2.00 Mogor József, Cleveland .. 2.00 Molnár Antal, Cleveland .. 2.00 Munczv József, Cleveland.. 2.00 Páll Lajos, Ambridge....... 2.00 Phillips István, So. Bend .. 5.00 South Bendi Proli .............. 3.00 Szilágyi János, Cleveland .. 1.00 Székely Sándor, Cleveland 4.75 Török István, Miami......... 2.00 Vass Károly, N. Brunswick 2.00 Visi István, Lincoln Park .. 2.00 Vizi József, Akron ........... 5.00 Zára János, Chicago......... 2.00
