Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-07-08 / 1638. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. julius 8. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL BOLDOG ARATÁS . . . A magyar földön az idén korábban érett be a gabona. Legtöbb helyen már junius első felében learatták az árpát és a rozsot, a duskalászu búzaföldek aratására is korábban kerül sor, mint más években. A termés mindenütt átlagban 30 százalékkal jobbnak Ígérkezik, mint a múlt esztendőben volt. Része van ebben a kedvező tavaszi időjárásnak is, de főleg a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti csoportok és állami gazdaságok szorgalmas, lelkes munkájának. Persze nem szabad megfeledkezni arról a hatalmas segítségről, amit a több, mint háromszáz gépállomás sokezer gépe jelentett, rtem csak abban a tekintetben, hogy a legnehezebb munkától megszabadította a magyar föld dolgozó népét, hanem abban is, hogy a gépek a munkát jobban, tökéletesebben végezték el. Megmutatkozik ez országszerte abban, hogy az állami gazdaságok és termelőcsoportok földjén lényegesen magasabb a terméshozam, de az egyénileg dolgozó kisparasztság is többet takarít be, ahol a munkát géppel végezték. Számos helyen uj magtárakat kellett építeni, vagy más épületeket magtáraknak átalakítani, hogy a dús termést megfelelően elraktározhassák. A termelőcsoportok és dolgozó parasztok a gabona előnyös és zavartalan értékesítésére szállítási szerződéseket kötnek az állammal. A szerződések a megállapított gabonaárakon felül jutalmat — felárat — biztosítanak a parasztságnak. Nem érdektelen annak a megemlítése sem, hogy amig a világpiacon a gabonaárak csökkentek, — például a nyugati államokban a búza ára az elmúlt évihez viszonyítva 33 százalékkal esett — addig Magyarországon a gabonaárak változatlanok. Viszont igen sok iparcikknek az ára csökkent a múlt évihez képest. így tehát a dolgozó parasztság életszínvonalát nemcsak a jobb termés, a jól végzett munkáért jobban fizető föld emeli, hanem az is, hogy a pénz vásárlóereje egy év alatt komoly mértékben megnőtt. Több ruhát, cipőt, háztartási cikket, kerékpárt, rádiót, könyvet vásárolhatnak keresetükből. Az aratómunkások tisztességes munkabérek és munkaviszonyok között dolgozhatnak. Ispánok, kerülők és bandagazdák nem űzik, nem hajszolják őket. Ennek az aratásnak — az ötéves terv első aratásának — az eredménye nem a földbirtokosoknak, nem a zsirosparasztok- nak s nem a bankároknak a zsebébe csurog, hanem a dolgozó nép egész évi kenyerét, békéjét biztosítását, életszínvonalának emelését és a boldogabb jövő építését szolgálja. UJ TANMŰHELYEK A mai fiatalok, akik valamely iparban szakképzettséget akarnak elsajátítani — és számuk napról-napra nő — minden támogatást és lehetőséget megkapnak arra, hogy a lényegesen lerövidített tanulóidő alatt a szakmát valóban alaposan elsajátítsák. Nem ismerik már azt, hogy mit jelentett a múltban “tanoncnak” lenni, amire az idősebbek még élénken emlékeznek: nyomort, szenvedést, reménytelenséget és igen gyakran testi fenyítést is. A tanonc a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb áldozata volt a tőkés rendszernek, tanulóidejének évei alatt nagyon keveset foglalkoztak szakmai képzésével, inkább fillérekért elvégeztették vele a segédmunkás munkáját, majd amikor a tanlóévek lejártak, megizlelhette a munkanélküliek sanyarú sorsát. A népi demokráciában az iparos tanuló tudja, hogy minden, ami az országban épül az övé is, éppenugy mint valamennyi dolgozóé. Tanműhelyek, otthonok, iskolák épülnek részükre, hogy megkönnyítsék tanulásukat és a gyárakban, üzemekben már tanulóidejük alatt munkájuknak megfelelő rendes fizetést kapnak. A munkanélküliség réme nem fenyegeti többé őket. A közelmúltban adták át rendeltetésének a Rákosi Mátyás müvek tanműhelyét, tanuló iskoláját, aztán a Hoffher-gyári tanműhelyt. Részben már elkészült a diósgyőri tanulóváros is. Most kezdenek hozzá a Győri Vagongyár és a budapesti Lánggépgyár tanműhelyének, iskolájának, tanulóotthonának építéséhez. A Ganz Vagongyár sporttelepén ezer személyes, szakképzésre alkalmas tanműhely épül, mosdó-öltözővel, kultúrteremmel és modern gépekkel felszerelve. Az uj szakmunkások jó körülmények között, rövid idő alatt alaposan elsajá- titj ák szakmunkájuk minden csinját-binját, megkapják az alapot és lehetőséget arra, hogy nemcsak kitűnő szakmunkás, hanem élmunkás, sztahánovista váljék belőlük. FILM A HORTOBÁGYRÓL A Híradó és Dokumentumfilm gyár befejezte az “Uj Hortobágy” cimü legújabb rövidfilmjének felvételeit. Lakatos Vince, a film írója és rendezője, a forgatás megkezdése előtt hosz- szabb időt. töltött a Hortobágyon, hogy reális beszámolót készíthessen arról a hatalmas változásról, mely ott végbement a felszabadulás óta. A kapitalista magyar filmgyártás több^ szőr vászonra vitte a Hortobágyi életet. Ezek a filmek hazug betyár-romantikával leplezték a pusztaság elmaradottságát, dolgozó népének keserves életkörülményeit. Az “Uj Hortobágy” ezzel szemben azt ábrázolja, hogyan alakította át a magyar népi demokrácia a 65,000 holdas egykori pusztaságot egységes állami gazdasággá. Azon a földön, melynek nagyrésze a Hor- thy-korszakban szikes talaj volt és elborították a gyomnövények, ma nagyszerűen megművelt földek, hatalmas állattenyésztő telepek húzódnak. A film együttese május elejétől tartózkodott a Hortobágyon. A rendezőn és Pásztor István operatőrön kívül, héttagú csoport működött közre a film elkészítésénél. Nem egyszer naponta 150-180 kilométeres területet is bejárt a filmes karaván autója. Az uj dokumentáris alkotás egyik érdekessége, hogy kisebb részében maguk a dokumentum film szereplői is megszólalnak a vásznon. A filmesek munkáját nagyban elősegítette az, hogy az állami gazdaság dolgozói a legnagyobb szeretettel fogadták őket és segítségükkel jelentékenyen hozzájárultak a felvételek minél tökéletesebb elkészítéséhez. Épül az ország Jakon van az ország első korszerű zuhanyozóval és vizmele- gitővel felszerelt mozgó népfürdője. Most a jáki termelőcsoportban próbálják ki az uj mozgó népfürdőt. Ha beválik, az országban több ilyen mozgó fürdőt létesitnek, főként a termelőcsoportokban és a gépállomásokon. Kunbaracs tanyaközpon 11 á fejlődik. Idetartoznak a régi Baracspuszta 900 holdas tanyavilága. Már épül a modern iskola és a községháza. A földmü- vesszövetkezetet egyelőre az egykori uradalom cselédházában és magtárában helyezték el. Bács-Kiskun megyében a múlt évben árpából 8 mázsa volt az átlagos termés, most megyei átlagbán 10-12 mázsára számítanak. A Bajai járásban lévő tataházai “Petőfi” termelősoport most arat először. Búzából holdanként 20 mázsa termésre számítanak. Az Enyeki gépállomás traktoristái olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével egy traktor két cséplőgépet hajt egyszerre. Ezzel az újítással nemcsak jelentős üzemkölt- ségmegtakaritást érnek el, de a cséplési idő is megrövidül. Az Anádi kastélyban szorgalmasan tanulnak a leendő állat- tenyésztési brigádvezetők. A mezőgazdasági szakiskola a volt kastély épületében van, ahol jelenleg 51 hallgatót képeznek ki a szakszerű állattenyésztésre. Valamennyien dolgozó parasztok, közülük 12 nő. Ez már a hatodik tanfolyam, ahol főként az állami gazdaságok részére képzett állattenyésztési vezetőket képeznek ki. A múltban tudvalevőleg az állattenyésztést inkább csökkent munkaképességű egyénekre, gyermekekre vagy öregekre bízták. Most az állat- tenyésztés fejlesztése érdekében egyre több szakképzett állatgondozó kiképzését biztosítják. A Bajai földmüvesszövetke- zet 164 vagon gabona befogadására alkalmas raktárait további 15 vagon befogadására kibővítették. A várható jó terméseredmények miatt volt erre szükség. Baján és környékén megkezdték a szállítási szerződések kötését. BÍZNAK a jövőben (Az alábbi, junius 14. keltű levelet Török munkástárs kapta magyarországi unokaöccsétől. Az értelmes levél érdekes adatokat tartalmaz a megélhetési viszonyokra vonatkozólag és ki- felejezi azt a reményt, amivel a magyarországi fiatalság néz a jövő felé. — Szerk.) Kedves Pista bátyám! Ne tessék haragudni, hogy ily sokára válaszólok, de most voltam 2 hét szabadságon és bizony elfelejtettem Írni Pista bátyámnak. örömmel értesültem, hogy az autó szerencsétlenség nem végződött súlyosabban. A másik hir viszont eléggé lesújtó, hogy újból munkanélküli lett Pista bátyám. És most foglalkozzunk az itteni helyzettel. Veszek példát magamról, mert körülbelül én közepes tudásu szakmunkás vagyok. Áprilisban kerestem 950 forintot, májusba 1,205 forintot és ebbe a hónapba is meglesz a 950 forint. Most vegyük a lét- fentartást is közepesen, 400 forintot adok haza, ebből élünk 4- en. A többi marad ruházkodásra. A ruha ára: nyári öltöny 284 forint, szürke férfi öltöny 520, egy pár cipő 140, ing 30-70. Nem akarok itt felsorolni egy egész árjegyzéket, de csak nyugtassa meg Pista bátyám az ottani kétkedőket, hogy nem cserélnék én az ottani helyzettel, mert ha még most nem is olyan rózsás a helyzetünk, de attól nem kell félnünk, hogy munkanélkül leszünk és kidobnak az utcára. Lassan, de biztosan emelkedik az életszínvonalunk amiről azt hiszem, hogy odakünt is hallanak. Mert a szocialista tervgazdálkodás a jövőbe is néz, uj gyárakat építünk a régi romok helyén, uj városok épülnek és ezt mind a mi munkánkból fedezzük, ezért nem emelkedhet az életszínvonalunk rohamosan és ezt megértheti még a leglaiku- sabb ember is. De majd ha ezek a vállalatok is bekapcsolódnak a termelésbe, ezek munkája is csak az életszínvonal emelkedéséhez vezet. Mert nálunk mindennek a munka az alapja és amint láthatja a világ, a dolgozók munkájából egy uj országot bírtunk teremteni minden Marshall segély nélkül! És mielőtt el nem felejtem, mi heti 48 órát dolgozunk. Magdika még nincs állásba, hanem 6 hónapos gyors és gépiró iskolába iratkozott be és nem akarom, hogy túl legyen terhelve és azért nem engedem közbe dolgozni mert még ahoz nem elég erős. Addig őróla is én gondoskodom, mert a fater nem sokat tud rajta segíteni és ha leteszi a vizsgát, akkor már őneki is lesz kenyérkereseti lehetősége. Az újságokat csak egy csomaggal kaptam. Már a műhelybe majdnem mindenki olvasta és nagyon megnyerte a tetszésünket. Pista bátyámék, hogy vannak, remélem egészségesek amit szívből is kívánok mindkettőjüknek. A válaszukat várom, szerető uno- kaöccsük Feri