Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-10-14 / 1651. szám

Aratnak a háborús hazafiak A szocializmus “bukása” A HAZAFISÄGUKKAL KÉRKEDŐ NAGY KORPORÁCIÓK MÉRHETETLEN NAGY PROFITOT NYERTEK A KOREAI HÁBORÚBÓL. — EMELKEDIK A DRÁGASÁG. — A SZAK- SZERVEZETEK ÚJABB BÉREMELÉST KÉRNEK. WASHINGTON — A fővárosban jólismert dolog, hogy azon nagy korporációk, amelyek finanszírozták a háborús hisztériát felidéző túlzó-hazafias, sőt sok esetben kimondottan amerikai fasizta organizációkat, most még az eddigi méreteknek megfele­lőig is hihetetlen nagy profitokat zsebelnek be. A United Press egyik washingtoni tudósitója irta ezt lapjainak néhány magas- rangú kormányhivatalnok k a 1 <*■ való tárgyalása után. “Vannak olyan cégek, ame­lyek nem törődnek az ország ér­dekeivel, hanem csak azzal, hogy mit vehetnek ki a maguk számára ebből a koreai háború­ból” — irta ez a tudósitó. Ezért úgy véli, hogy a President Tru­man által kinevezett Wage Sta­bilization Board, — amelynek elnökévé Cirus S. Chiang szö­vetségi egyeztető! tette meg, nagy ellenállást fog kivivni a szakszervezetektől, ha a bére­ket már az árszabályozás előtt fogják rögzíteni. Ebben az eset­ben a szervezett munkások már nem kapnák meg azon bér javí­tást, amelyet rövidesen kérni fognak hivatkozva a már eddigi áremelkedésekre. Az eddigi áremelkedésnek új­ból nagy lendületet fog adni az, ha az acél árát újra felemelik. Az UP tudósitó értesülése sze­rint az acéliparban tanácskozá­sok folynak az acél árának ton­nánkénti 5-10 dollárral való fel­emeléséről, ami automatiskusan maga után von minden olyan árucikk árának emelkedését, amihez acélt használnak. Az automobil iparban öt füg­getlen cég mgr emelte az ára­kat s a többiek is rövidesen kö­vetni fogják a példát. A Wes­tinghouse és a General Electric árukat 8-10 százalékkal emel­ték. Egyes helyeken az élelmi­szerek árait is emelték, méghoz­zá leginkább a tej és a kenyér árát. Tekintettel arra, hogy a neki­lendült hadiiparokban a mun­kások jól keresnek, de nem lesz elegendő árucikk a piacon, az árak gyorsan fognak emelkedni és infláció lesz, — mondják a hivatalos közgazdászok. Ennek meggátlására a bérek nagy megadóztatását javas o 1 j u k. Adóra úgyis nagy szükség van a 17 billiót kitevő hadirendelé­sek költségeinek fedezésére. Azonkivül azt ajánlják ezen köz­gazdászok, hogy a hitel-vásár­lást meg kell szorítani, be kell szüntetni a lakóházak építésére az állami kölcsönöket; szóval mindent el kell követni, hogy a nagy néptömegek kezeibe ne gyűljön fel nagy összeg. Szerintük a nagy összegek csak a nagy korporációk s álta­lában a gazdag emberek birto­kában hasznosak, amennyiben azon kisszámú embercsoport egyéni szükséglete nem olyan nagy, hogy a piacot kimerítené és azonkivül a náluk felgyülem­lett összegeket újabb ipari vál­lalatokba fektetik. Ezen emberek részére a ko­reai háború tehát megint az aratási korszakot nyitotta meg, A lapok hetek óta rendkívül sokat foglalkoznak a “szocialis­ta” országok kérdésével. Neve­zetesen Ausztrália, New Zea­land, ahol már megbukott és Angliával, ahol bukófélben van a “szocializihus”. Mint elrettentő példát tálal­ják Amerika népe elé az angol viszonyokat, amelyeket a szoci­alista rendszer részbeni beveze­tése okozott. Sőt a republikánus politikusok választási kampány anyagul használják fel Truman elnök szintén “szocialista” ter­vei ellen. Tény az, hogy Anglia a roska­dozó világbirodalom, amely mindjobban szétesik, a világ egyik legrosszabb gazdasági vi­szonyok között levő országa, amely csak Amerika segítségé­vel tudja ideig-óráig elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. Persze, ennek a válságnak Esni fog az életszínvonal DACÁRA A NAGY IPARI FELLENDÜLÉSNEK JÓIDÉIG HI­ÁNY LESZ AZ ÉLETSZÜKSÉGLETI ÁRUCIKKEKBEN. — AZ IPAROKAT A FEGYVERKEZÉS SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJÁK WASHINGTON — Amerika népe hamarosan látni fogja, mit értett Truman elnök azon szavaival, hogy “az ország biztonsága érdekében szorosábbra kell huzni a nadrágszijat”. A most kine­vezett National Production Administration kiadta a rendeletet, hogy a katonai rendelések és az Atom Energia Bizottság szükség­letei mindenféle más ipari termelvény fölött előnyben részesülnek. William H. Harrison, az NPA* adminisztrátora bejelente 11 e, hogy az ország védelmének szükséglete minden más ipari termelésnél előbbre való. Ezért a NPA kiadta az azonnal ha- tálybalépő rendeletét, amelynél ha valamely gyár hadirendelést kap, akkor minden más munkát azonnal abba kell hagyni, — ha­csak másféle utasítást nem kap, — hogy a hadirendelést a leg­rövidebb időn belül szállíthas­sák. A nyersanyagra vonatkozólag is életbeléptették a “priority” (elsőbbségi) rendszert. A béke­beli áruk gyártásához csak ak­kor kapnak a gyárosok anyagot, ha azon nyersanyagból már ele­gendő nagy raktár van a hadi­rendelések követelményeire. A hadirenrelést “DO” (defen­se order) jelzés alatt továbbít­ják. A “DO” ordert kapó gyár büntetés terhe alatt köteles kö­vetni az elsőbbségi utasításokat. Ez a büntetés a pénzbírságon kívül még börtönbezárás is le­het, — mondotta Harrison, bár aligha van szükség az ilyen fe­nyegetésre, tekintettel arra, a nagy haszonra és pontos fize­tésre, ami az ilyen “DO” rende­lésekkel jár. Ha valamely gyár 2 vagy több “DO” rendelést is kap, akkor a rendelések sorrendjében kell el­készíteni azokat, hacsak más utasítást nem adnak. A “Steel Magazine” állítása szerint a “DO” rendelések legalább is 2-3 évre lefoglalják a nagyobb gyá­rakat és igy addig számos köz­használati cikkben nagy hiány lesz, márcsak azért is, mert az alapanyag, az acél nagyobb ré­szét a hadirendelések emésztik fel. A 84 éves Mrs. Henry Ford, az autókirály özvegye, meghalt és egy billión felüli vagyont ha­gyott hátra. Mrs. Ford egész életében visszavonultságban élt és nagy vagyonából csak titok­ban segítette az antiszemitákat és Dr. Buchman csaló “Moral Rearmament” fasizta mozgal­mát. A nácik, fasizták és min­denféle reakciósok a “legkivá­lóbb angyalukat” veszítették el benne. semmi köze sincs a szocializmus­hoz, mint ahogy Mr. Atlee vagy Mr. Truman kormányának nin­csen. Sőt a gazdasági válság az­ért következett be és állandó­sult, mert Angliában mindennek lehet nevezni a gazdasági rend­szert, csak szocialistának nem. A második világháború után, Anglia,' Franciaország és más nyugati országokba, úgyszintén a ma Népi Demokráciáknak ne­vezett országokba, a munkás­szervezetek úgy megerősödtek, hogy a háború bűnébe esett ka­pitalista rendszert könnyűszer­rel megszüntethették volna. Angliában a Munkáspárt került ki győztesen a választásokból, mig a többi országokban koalí­ciós kormányok vették át a há­tamat. Mindezekben az országokban, a közhangulat, a háborúban bű­nös és óriási profitot csináló nagytőke államosítását követel­ték, belátva agt, hogy a hábo­rúk felidézésében főszerepe van a piacokra éhes monopol kapi­talizmusnak, amely mindenütt gazdasági erejével uralta ma­gát az államhatalmat is. A “SZOCIALIZMUS” NYUGATON A példát a társadalmi rend­szer változására, a teljes ura­lomra került angol Munkás Párt kományától várta a világ. Az angol kormány győzelmének az előidézője nem csak Churchillék háborús bűnei voltak, hanem fő­leg az, hogy a Munkás Párt a nagyipar államosítását vette fel programjába, mint azonnal- meg­valósítandó kérdést. Ez az államosítás meg is tör­tént. A kormány javaslatára nem államosítottak, hanem az állam megvette a kapitalisták­tól a háborúban leromlott közle­kedési eszközöket, a bányákat, közüzemeket és fokozatosan ezt tervezte más nagyiparokkal is, amelyek közül az acélipar álla­mosítása, illetve megvétele most van tervbevéve. Az angol “szocializmus” teljes értéket biztosított a volt részvé­nyeseknek, részben készpénzt adott, részben bondokat, ame­lyeknek a kamatai, amig azt be nem váltják, biztosítják a volt tőkéseknek a teljes profitot, amelyet az államosítás folytán elvesztettek. Nem csak ez történt, hanem a munkás kormány, a “szocialis­ta” rendszerben teljesen fentar- totta a kapitalista rendszert, úgy a gazdasági, mint a közi­gazgatási aparátusában. (Folytatás az 5-ik oldalon) F _ Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÄLATABAN . M under the Act af March a. 1879 VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 OCT. 14 ) NO. 1651 SZÁM — I —■———^i^—■ in .in

Next

/
Oldalképek
Tartalom