Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-04-01 / 1624. szám
Ó UiÜL&i B ü Í4 M ü N K A S 1950. április 1. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A GÉPÁLLOMÁS KULTÚRÁT VISZ TÖRÖKFÁIRA ' Gyönyörű téli napra virradt a kecskeméti gépállomás. A kul- turcsoport tagjai egyóra tájba gyülekeztek és negyedkettőkor a harminctagu gárdával megindult a vontató . . . Törökfán három órára tűzték ki a műsoros ünnepséget, melynek keretében a kecskeméti gépállomás kulturcsoportja mutatkozik be. Jeges hideg volt, de már jóval a határidő előtt minden irányból sereglett a tanya népe. Fejkendős parasztasszonyok, vidám fiatalok, a termelőcsoportok tagjai mind eljöttek a törökfái iskolába. De megmozdult a nép a távoli tanyákon is. Még a Helvéciából 8 kilométerre fekvő termelőcsoportból is el jöttek vagy huszonhatan. A dalok, szavalatok és egy- felvonásos szinmüvek bemutatása lelkes tapsot váltott ki a közönségből. A legnagyobb sikert a “Megváltoztunk” cimü egyfelvonásos színmű aratta, mely már az uj szocialista embertípust mutatta be. A tanya dolgozó népe az előadás után — melyet tánc is követett — kiértékelte a látottakat és hallottakat. “Kévéséijük már, hogy csak bizonyos időközönként látogat meg bennünket egy kulturcso- port, bár azért is nagyon hálásak vagyunk — jegyezte meg Szabó István. Több kulturális segítségre van szükségünk a jövőben és azt hiszem ezzel a ki vánsággal egész Törökfái akaratát fejezem ki, hiszen úgy ismerem a falunkat, akár a tenyeremet.” Az eldugott tanyák népe is felismerte már, hogy a kultúra éles fegyver a kezében. ÉVI 250 MILLIÓ FIZETÉS EMELÉS A magyar minisztertanács az elmúlt napokban nagyjelentőségű rendeletet bocsátott ki a köz- szolgálati alkalmazottak munka- viszonyára és Illetmény-reformjára vonatkozólag. A rendelet nem csak fizetésemelést jelent, hanem lebontja azokat a mesterséges korlátokat, melyeket a régi feudális rendszer emelt a köz- alkalmazottak és egyéb dolgozók közé. Az uj rendelet értelmében a közalkalmazottak fizetését is — mint azt a többi szakmákban megkötött és érvényben levő kollektiv szerződések szabályozzák — ezentúl a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelően állapítják meg. Hosszabb közszolgálat után megfelelő korpótlék egészíti ki a fizetést. A rendelet arról is intézkedik, hogy aki más munkakörből kerül közszolgálatba, a korábbi munkahelyein eltöltött szolgálati idejét is be kell számítani. Részletesen tárgyalja a rendelet a közalkalmazottak jogviszonyát, a munkaidőt, a fizetett szabadságot, társadalombiztosítást, szociális juttatásokat, stb. A fizetésemelés mértéke 5-13 százalékig terjed és ezen belül a két legalacso- nvabb fizetésű kategóriánál az emelkedés 13, illetve 9 százalék. Különös gondoskodásban részesíti a népi demokrácia kormánya az eddig elhanyagolt értelmiségi dolgozó rétegeket' , igy a tanítókat, tanárokat, alorvosokat, segédorvosokat, kórhá- ■ zi alkalmazottakat. Ezeknél a rétegeknél a fizetésemelés mértéke sokkal magasabb, 40-90 százalékig terjed. Például a kórházi alorvosok a Horthy-rendszerben fizetést egyáltlalán nem kaptak, a tehetős betegek “borravalóin” osztozkodhattak. Most olyan javadalmazásban részes ülnek, mely tisztességes, gondtalan megélhetést biztosit számukra. A születési és vagyoni előjogok megszüntetése után, most megszűntek a múlt csökevénye- ként még fenmaradt címek és rangok is. A népi demokrácia minisztériumában és más közhivatalaiban már nem a nemesi származású protekciós “tanácsos urak” ülnek a vezető állásokban, hanem olyan dolgozók, akik rátermettségükkel, jó munkájukkal ezt kiérdemelték. Megszűnt a “szamárlétra” is, ez a haladást gátló, bürokratikus csökevény, mely kizárólag a szolgálati évek számától tette függővé az előléptetést,- persze ezt is csak abban az esetben, ha az illető elég mélyen hajbókolt az “úri” , feljebbvalók előtt és hüséégesen kiszolgálta a néépel- nyomó kormányzatot. A Magyar Népköztársaság alkotmánya szerint minden dolgozónak joga van a képességei nek és tehetségének megfelelő munkára s a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásra. Ezt a jogot az uj rendelet hatálybalépésével a közalkalmazottak is birtokukba vették. Az uj rendelet tehát nem csak azt jelenti, hogy egy nagyszámú dolgozó réteg életszínvonala jelentős mértékben emelkedett, hanem a közalkalmazotti munka minden ágában beláthatatlan fejlődésnek és fellendülésének nyitja meg az útját s igy az egész dolgozó magyar nép fel- emelkedését szolgálja. AZ IPAROSTANULÖ VÁROS A Diósgyőri Vasgyár iparostanuló városába 500 géplakatos tanuló megkezdte munkáját. Munkaverseny keretében vitték át a régi tanműhelyből gépi felszerelésüket, munkapadjaikat és szerszámaikat. A legközelebbi napokban sor kerül az esztergapadok üzembehelyezésére is, hogy az esztergályos tanulók az uj, modern műhelyben megkezdhessék az uj sztahánovista módszerek elsajátítását. Februárban befejezték a tanulóváros építkezési és felszerelési munkáit és utána több mint 2500 iparostanulónak lesz alkalma, hogy uj, magasabb fokon sajátítsa el szakmáját. Épül az ország Nyírtét község dolgozó parasztjai a volt kastélyból kultur- házat létesítenek. Az átalakítás munkálatait megkezdték. Az uj kulturház a Nyírség egyik legszebb intézménye lesz. A Békéscsabai Magyar Nők Demokratikus Szövetsége tagjai kilátogatnak a megye községeibe és színes műsorokkal szórakoztatják a falu dolgozóit. A Szegedkörnyéki falvakban és tanyákon 60 tanfolyam indult meg, analfabéták részére. A tanfolyamokon az általános iskola első és második osztályának tananyagát sajátítják el a hallgatók. ’ Csanád megye 10 községében az analfabéták részére tanfolyamok kezdődtek. Május végére nem marad Írástudatlan ember a megyében. Dorog község az ötéves terv első évében vízvezetéket kap. A Gyöngyöshermányi gépállomáson női traktoros brigádot szerveztek. A brigád nyolc tagból áll. Csongrádon a város legszebb helyén lévő hatalmas szállodát kultúrpalotává alakítják át. Ezer személyt befogadó színházterem, külön moziterem, könyvtár és rádióterem lesz benne. A Szegedi kenyérgyárban jelentős ujjitást vezettek be a dolgozók. A kemencék fával való fűtésétől mintegy félévvel ezelőtt tértek át a szénfütésre, most pedig gázfűtéssel kísérleteznek. Az eddigi kísérletezések során a szegedi kenyérgyár gáz- fütési kemencéjéből sokkal jobb minőségű kenyér került ki. Nem csak a kenyér minősége javult meg, hanem az újítással jelentős munkaerő megtakarítást és a munkaidő százszázalékos kihasználását, valamint önköltség- csökkentést értek el. Heves megyében mindenütt nagy örömmel fogadták a dolgozó parasztok a népművelési minisztérium kulturautóját. A falvakban zsúfolásig megtöltö'- ték a földmüvesszövetkezetek helyiségét a dolgozók a kultúrműsor meghallgatására. — Hahó! — Hahó! — kiáltott az őr az árbocon, — Egy férfi a vízbe esett! A kapitány ellengőzt adat, megállítja a hajót és már visz- szafelé fordítja, amikor a matróz megint kiabálni kezd: — Tévedtem, kapitány ur, tévedtem! A kapitány újból megállítja a hajót, visszafordítja és folytatja tovább az utat, de dühösen rátámad a matrózra: — Máskor jobban vigyázz s ne bolondits igy bennünket, mert lecsukatlak! — Sajnálom nagyon, — védekezett a matróz, — de csak amikor már visszafelé haladtunk, vettem észre, hogy tévedtem; nem férfi, hanem egy nő esett a vízbe, csak azt akartam mondani. George: John, nagyon nagy bajban vagyok. Rendkívül nagy szükségem van 10 dollárra s fogalmam sincs róla, hogy kitől kaphatnék kölcsönt. John: Ez megnyugtató rám, mért látom, nem is gondolsz arra, hogy tőlem kaphatnál. — Mond csak kérlek, már elfelejtetted, hogy két héttel ezelőtt öt dollárt kértél tőlem kölcsön. — Dehogy is felejtettem el, hiszen még nem volt rá elegendő időm, de pár hét múlva már képes leszek rá. NEMZETI-NEMZETKÖZISÉG Sokan nem tudják megérteni hogy létezik ilyesmi. Március 19-én a Miamiban lakó előrehaladottabb munkások adtak a rádión fél órai megemlékezést az 1848-as magyar szabadságharcról. A műsor gyönyörű volt, kár hogy nem lehetett hosszabb. Mindenki úgy értelmezte, ahogy tudta. Sokaknak a magyar érzületük könnyeket csalt ki a szemükből, jómagam is érzelgős kezdtem lenni. Gondolatom az egész világ zsarnokaira vezetett, azt kérdeztem magamtól, hogy csak a magyarok azok, akik annyire szeretik a szabadságot és meg akarnak menekülni a zsarnokaiktól ’ így a más nemzeteket vetten sorba gondolataimban és azt találtam, hogy minden nemzetnél ott voltak a semmit nem tevő, nem dolgozó zsarnokok és a mindent termelő munkásosztály szeretett volna tőlük menekülni. Mindenütt sok áldozatot követelt az ilyen harc, 1848 előtt éppen úgy, mint azután a mai napig, az osztályharc folyik mindaddig, mig élősdi zsarnokok léteznek a földön. Ez az ősz- I tályharc szüli meg a nemzetköziséget. A hazafiság ahogy tanították nagyon egoisztikus, de egy ország népének a zsarnokok elleni harca nemzetközi, még ha nem is úgy látják a harcolók. Én magam örvendek amikor olyan hirt olvasok, hogy tz olasz munkások tüntettek az elnyomóik ellen, vagy ha az angol, vagy francia, vagy az amerikai bányász, osztályharcot nyert. Szivemből örvendek és az életemet áldoznám fel a magyarországi munkásokért, azokért, akik ma szintén az elsők közé kerültek a népek felszabadító harcában. Szeretném megérni azt az időt, amikor már az összes nemzetek ott tartanának, mint a magyar munkásság, mert C3ak közösen lehet harcolni a közös ellenség ellen. Legyünk résen, terjesszük a tudást a munkás újságok utján amig lehet, mert a mi zsarnokaink legközelebb azt is kivehetik a kezünkből. Mig zsarnokaink a pusztító bombát küldik, a mi fegyverünk a tudás, amely hatásosabb. Nagy
