Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-03-04 / 1620. szám
ö L?ÍÜLctÍ 14 L K M U HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A MŰVELŐDÉS UTJÁN A népi demokrácia egyik legfőbb célkitűzése, hogy a kultúrát, a műveltséget a széles néptömegek közkincsévé tegye. Öt esztendővel ezelőtt, amikor a magyar nép végre saját kezébe vette sorsának intézését, ezen a téren, — a népelnyomó Horthy rendszer átkos örökségeképpen — szörnyű elmaradottsággal találkozott a kormányzat. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta törvény irta elő a kötelező népoktatást, a falusi szegénység, különösen a nagybirtokok zsellérei, béresei között sok tízezer volt az Írástudatlanok száma. Ennek megszüntetése, felszámolása terén elért eredmények méltán sorakoznak a fiatal magyar népi demokrácia hatalmas gazdasági és politikai eredményei mellé. A'gyermekek kötelező iskoláztatása ma már nem papiros-törvény, hanem élő valóság, de a felnőttek között is teljesen megszűnőben van az analfabétizmus. Az ország minden részében, száz és száz tanfolyamon tanítják irni-olvasni azokat a felnőtteket — köztük az idős korosztály tagjait is —, akiknek a múltban erre nem volt módjuk és lehetőségük. És aki egyszer megtanulta az irás-ol- vasás tudományát, szükségszerűen kilépett abból a szűk körből, melyet az úri elnyomók számára a múltban kijelöltek és amelyben az élet számukra csak robotot és nyomorúságot jelentett. Falusi könyvtárak ezrei, kul- turautók százai, a sajtó, a rádió, a mozi mind azt a célt szolgálják, hogy az egykor elmaradott tömegeket minél magasabb kul- turszinvonalra emeljék. És az a lelkes szeretet és hatalmas érdeklődés, amellyel a magyar nép a kultúra áldásait fogadja, bizonyítéka annak, hogy ez a nép úgy vonzódik a tudáshoz, mint a napfényhez és egyben, magyarázata annak, hogy ilyen rövid idő alatt ily kimagasló eredményeket tudott elérni. Még nagyobb mértékben fordult a tudomány, a művészetek felé a városok ipari munkássága — egykor nincstelen, kisemmizett proletár, ma az ország gazdája, vezetője. Gyermekei előtt nyitva állnak a középiskolák, szakiskolák, főiskolák és egyetemek. Nemcsak jogot ad arra az alkotmány, hogy ezeket a hadállásokat elfoglalják, hanem minden anyagi támogatást is megad arra, hogy a legmagasabb képzettséget elsajátíthassák. Itt is az a helyzet, hogy a felnőtteket is valóságos tanulási láz fogta el. A dolgozók esti iskolái, a szakmai továbbképző tanfolyamok ezrei nap-mint-nap zsúfolásig megtelnek olyanokkal, akik a napi munkájuk után szabad idejükben tanulni, művelődni akarnak. Az operában, színházakban, kiállít á s o k o n, hangversenyeken, mozikban, tudományos előadásokon a dolgozó nép széles rétegei elégítik ki szomjúságukat a művészettel, a kultúrával szemben. Ma már magas színvonalú kulturigények- kel lépnek be ezekre a helyekre, azok, akik a múltban ilyesmivel soha nem foglalkozhattak. És a magyar népművelési kormányzat fontos feladatának tekinti, hogy ezeket az igényeket minél magasabb színvonalon elégithes- sé ki. A magyar népgazdaság ötéves terve hatalmas összegeket fordít népművelésre, uj iskolákat, kulturotthonokat, könyvtárakat létesít és nem véletlen, hanem az eddigi fejlődéssel és a növekvő kulturigényekkel szervesen összefüggő az, hogy a kulturális beruházások között 30 millió forinttal szerepel az uj Nemzeti Színház, amely végre méltó otthona lesz a megujho- dott magyar nép szocialista művészetének. LETETTÉK AZ ESKÜT Az utóbbi napokban több vezető egyházi személyiség jelent meg Pongrácz Kálmán polgár- mester előtt, hogy letegye az esküt a Népköztársaságra és az alkotmányra. Letették az esküt Witz Béla érseki helytartó, dr. Tötössy Miklós esperes-plébános, Barkóczy Sándor esperesplébános, Ferenczy Géza plébános, Kisczelli József esperes, helyi lelkész, a római katolikus egyháztól, az evangélikus egyháztól Groó Gyula egyetemes főtitkár. Az egyes kerületi elöljáróságokon és a polgármesteri 11. ügyosztályon a következők tették le az esküt: Szabó Imre református esperes, dr. Viktor János református teológiai tanár, Ugurcán Tamás görög keleti esperes, Vujicsics Dusán görög keleti esperes, dr. Neumann József óbudai főrabbi és Dr. Be- nesovszki Imre budai főrabbi. Épül az ország A Hatvani cukorgyár területén még ebben az évben uj ipartelepet létesítenek pektin előállítására. Ez az anyag a textiliparban nélkülözhetetlen és eddig külföldről kellett behozni. Ladánybene 2000 lakosú kis falu az alsódabasi járásban. A múltban el volt vágva a világtól és nem volt semmilyen közmüve. Most villanyt kapott, a hároméves terv során pedig valósággal újjáéledt a falu. Fejér megye területén 15 uj termelőszövetkezet kért működési engedélyt. Egy esztendő alatt a csoportok területe és taglétszáma ötszörösére növekedett. Békés megye több helyén megindultak a 14 napos mezőgazda- sági szaktanfolyamok. Az előadásokon a dolgozó parasztság megtanulja a jó tala.vnüvelést és a növények helyes termesztését. A Debreceni hajlitottbutor gyárat már az ötéves terv első negyedévében kifejlesztik. Futószalagot szerelnek fel és ez viszi majd át egyik műhelyből a másikba a munkadarabot. Ezáltal könnyebb és kevesebb munkát kell végezni. Uj kulturházat, gyermekotthont és üzemi konyhát is létesítenek. A gyárban NKAS most tették ki az ötéves terv első napjainak eredményeit bemutató grafikonokat. Az aszta- losmühelyben Mányi Béla eredménye állandóan 800 százalék. A Csongrádi földmüvesszövetkezet uj kulturotthont avatott. Az otthonban előadóterepi, rádiószoba s könyvtár áll a dolgozó parasztok rendelkezésére. Fejér megyében az ötéves terv egyik legnagyobb építkezése az adonyi dunai kikötő felépítése lesz. Az előmunkálatokra még az idén sor kerül. A Hódmezővásárhelyi tanyavilágban az iskolásgyermekek részére bevezetik az ingyenes iskolai fogászati rendelést. Kiskőrösön felavatták a hároméves terv keretében épült szülőotthont. A megye legkorszerűbb intézménye ez. Szentgotthárdon uj egészségház épül. Lesz benne tüdőbeteg gondozó, járási iskolafogászati és női beteg osztály. Azonkívül ott helyezik el a tiszti főorvosi hivatalt is. Rövidesen elkészül. Bábakecskéd. Elkészült és átadták a forgalomnak a Rába uj vasúti hidját. Építése két és háromnegyed milüó forintba került. Füzesgyarmat vezető jegyzőjévé Hargitai Mária dolgozó parasztleányt nevezték ki. Előzőén szülőfalujában Nagyszénáson volt segédjegyző. Olvastuk a Horthy-Nyüas le- I vitézlett new yorki lapban, hogy I valami “Béka-fi” nevű komédiás erősen kifogásolja az óhazai elkészült és a forgalomnak átadott Lánchíd körüli történteket. Akasztófa humoru sunyi gúnnyal állapítja meg, hogy a “láncai” szerinte az átadási ünnepélyen nem volt elég díszes stb. Megnyugtatjuk ezt a vándor komédiást, hogy azok a nehezen dolgozó munkások, akik a nyilasok által a Dunába lőtt hidat fölépítették, tudták, hogy a láncok nem elég díszesek, de ebben az esetben tehetetlenek voltak, tekintve, hogy az igen alkalmas “lánc díszek” a mákvirágok melegebb éghajlatra távoztak és némelyike New Yorkban gúnyolja, mondhatni gyalázatosán, a Lánchíd építőit. Ha izgat is a koszos kutya, a fontos, hogy a karaván haladjon. Tudjuk, látjuk, olvassuk, hogy a magyarságot Amerikában ellepik a külföldé menekült náci brigantik. Már annyira otthonosan érzik magukat, hogy szervezetbe tömörülnek, ezt egyenlőre elnevezték ártatlan segély szervezetnek. A D.P. “költők”, generálisok, ezredesek és hasonló nagyon “hasznos” munkások valóságosan követelik eltartásukat, hiszen mindig eltartottak voltak. Olvassuk New Brunswick-i lapjukban, hogy már egy sikeres segélynapot is tartottak a számukra és a végén összevesztek az osztozkodáson. A mozgalom mögött ismert náci-nyilas lelkek vannak, akik hamis szólamokkal tévesztik meg a könnyen hívőket. * 1950. március 4. —IMM—1irl* Az AFL, a CIO és a többi amerikai mur kás zervezetek feladták azt a reményt, hogy 1950- ben elfogja a kongresszus törülni a Taft-Hartley féle rabszolga törvényt. Nekik nem a szervezett munkások erejében, gazdasági hatalmában van az az erő, amely szükséges ahoz, hogy nem csak a rabszolga törvényt, hanem a társadalom legsarkalatosabb hibáját, a profit és bérrendszert szüntetheti meg. ők a honatyák körüli talpnyalásban versenyezve kivannak a munkásosztály részére “hasznos” törvényeket alkotni. Az “American Institute for Intermediate Coinage“ nevű egyesület a 2 és fél és a 7 és fél centes pénzdarabok verését sürgeti. Ezen egyesület tagjai azt állítják, hogy az amerikai kereskedelemben igen nagy szükség van ilyen pénznemekre. Chet Hotfield (Dem. Cal.) képviselő, az atomenergia bizottság tagja azt ajánlja, hogy Washington mellett egy másik fővárost is kellene készenlétben tartani arra az esetre, ha az oroszok atombombája elpusztítja Washingtont, legyen hová ösz- szehivni a kongresszust. — Az esetleg elpusztítható polgárok millióiról nem érdemes gondoskodni. Hogy mennyire ártatlan ez a I segélyszervezet, mutatja az az előadás, amit a megalakuláskor a volt new yorki magyar konzul, Balassa Béla tartott. Amikor összefecsegett minden tücsköt- bogarat, kijelentette, hogy a mai Magyarországot cigányok és analfabéták vezetik. Hogy milyen gonoszság lakozik ott, ahol ilyet mernek mondani, arról Ítélkezzen az olvasó és az óhazai romokat eltakarító és építő testvéreink. < Az előadást azok hallgatták, akiknek igen jelentős része ma is analfabéta az istentől rendelt “vezéreik” jóvoltából. A Balassák és társaik szerint a cigány és az analfabéta az nem ember. Holott az a hitvány rendszer sülyesztette a magyar népet cigánnyá és analfabétává, amelyet Balassa olyan hűségesen szolgált, de sohasem tiltakozott a lesülyesztés ellen. Olvassuk az óhazai beszámolókból, hogy a Népidemokrácia fáradhatatlanul tanítja, oktatja nem sak a fiatalokat, de az öreg írástudatlanokat is. A cigányok is tanulnak és mindenki által megbecsült egyedei lesznek a dolgozók társadalmának és segítik építeni a dolgozó emberek boldog társadalmát. Ez a Balassa, aki a gályarabok ivadékának is vallja magát, igen megcsaltnak érzi magát, mert a lemondásáért nem kapta meg az ígért jutalmat, csak valami szolgai munkát kapott, egy kis ingyen töltöttkáposztával. Ez a beszámoló is erősen bizo- nyitja azt az ártatlan szervezkedést, amit a D.P. fajtestvérek folytatnak. Regiszter OLVASÁS KÖZBEN
