Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-02-25 / 1619. szám

HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-cla^s matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 FEB. 25•) NO. 1619 SZÁM HETI KRÓNIKA Albert Einstein intelme ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Talán jól van igy, hogy min­dig kevesebbet foglalkozzunk az amerikai magyar nyilasokkal, akikről semmi újat Írni nem le­het, akiknek minden amerikai ténykedésük veleje, “uram is­ten segisd azokat, akiknek az egyetlen óhajuk atombombákat dobálni magyar hazánkra”. Ha igy néha-néha mégis toliunkra vesszük ezt a “díszes” társasá­got, tesszük azért, nehogy egé­szen elfelejtsük, hogy még min­dig gyűjtik a dohányt, a jóhi­szemű amerikai magyaroktól, akiknek egyrésze a mi kiokta­tásunk eredményekép, “kezet a zsebre” köszöntéssel fogadja ezeket az alakokat, akik már sem az egyleti pénztárok megfe- jésében, sem az egyénektől való dollár kiemelésben nem sok za­vart okoznak. Ahol még mindig elég jó ered­ménnyel zavarják az amerikai magyarok jobb sorsra érdemes társaséletét, az az újságírás te­rén van, ahol a két volt Horthy napilap egy kézre való jutá­sával, még az eddigi látszólagos konkurenciát is kiküszöbölték s ezáltal a többi 25-30 magyar hetilap eddigi majmolását még hathatósabban maguk felé irá­nyították. így most már hiába keresünk változott irányt ennek a társaságnak a kontrolja alatt tartott amerikai magyar újsá­gokban, egyforma a hang ottan, akár csak a tehéncsordában a tehénbőgés. Amikor napfényre került az uj és az atombombánál ezerszer- te pusztitóbb hidrogén-bomba föltalálása, napokon és heteken át, úgyszólván örömrivalgásban őrjöngtek ezek az újságok az Amerikai Magyar, Népszavával az élén s nagy külön cimfejes betűkben tudatták olvasóikat, hogy az H-bomba még ebben az esztendőben készen lesz. Ami­nek az értelme annyit jelentett a régi magyar parlamenti bár­sonyszékek felé visszakacsinga­tó Nemzeti Bizottmáiíy tagjai­nak, nahát még egy évet majd csak kibírunk, s aztán szépen visszaleszünk üldögélve, “ren­det” csinálni. Az Amerikai Ma­gyar Népszava vezécikkben, egyszerűen sürgős utasítást adott az H-bomba azonnal gyár­tására s a sorok között olvasva könnyen fölfedezhető, hogy az H-bomba első gyakorlati kipró­bálására Magyarországnál jobb területet még keresni sem lehet­ne. Ennyire fejlődtek az amerikai régi magyar nyilasok az újon­nan idesereglett nyilasokkal, akik ugylátszik véres kezeikkel ismét a magyar nép vérére pá­lyáznak és más nem is elég ne­kik százezer magyar, torokkal átvágva az árokban, ők gondol­ván, biztos távolságban vannak, készek akár az egész magyar nép H-bombával való kiirtásá­ra. Nyomtatott Írásban még so­ha seholsem jelenhetett meg, egy nemzet kiirtását célzó vágy úgy mint ami az Am. Magy. Népszava cikkeiben és vezércik­keiben az utóbbi időben különö­sen észlelhető. De milyen jó is, hogy ezek a szerencsétlenek semmiféle erővel sem rendelkez­nek, népgyilkolásra buzdító i hangjukat, nyom nélkül viszi el a szél. Mintha csak saját végső vesztüket éreznék ezek a svihá- kok, akik velük együtt az egész világ elpusztításától sem retten­nének vissza. Az H-bomba sür­gős gyártásáért ordítozó gyász­magyarok nem látják, de mi an­nál inkább látjuk és tudjuk, hogy nekik H-bomba nélkül is örök időkre befellegzett. De tulajdonképen azt a jelsza­vunkat akarjuk megismételni, hogy “kezet a zsebre” ha az amerikai magyar Horthy legé­nyek által irányított Magyar Se­gélyakció gyűjtéséről van szó. Kezdetben amikor még tényleg Magyarországba küldték át a gyűjtött összegek kisebbik felét, mig a nagyobb felét a gyűjtő vezetők adminisztrációs költsé­gekre saját maguknak fizették ki, mégis volt valami értelme az adakozásnak, mert egyrész el­jutott belőle a magyar éhezők­nek. Ma »azonban egész más a helyzet. A Magyar Segély ma kizáró­lag volt nácikat és nyilasokat segélyez, mert kizárólag ezek­nek kellett meglógni Magyaror­szágról és ezeknek a visszatele­pítésére nem tiszta ott a levegő. De még ezeknek a segélyezése is ellenőrizhetetlen s ahogyan mondják, ha van már egy nyu- gatos nyilasnak Amerikában ba­rátja, vagy kimenekült DP nyi­lastársa, úgy azoknak a közben­járására esetleg kap valamit. De akinek ilyen barátja nincs, az nem számíthat egyetlen centre sem a Magyar Segély dollárjai­ul. Az egész Magyar Segélyak­ció inkább csak egy csalétek ar­ra, hogy néhány amerikai léhü- tő hivatalnokot a segélyezés cí­mén kitarthassanak. Ezt jórészt tudják az ameri­kai magyarok tömegei és na­DR. ALBERT EINSTEIN VÉLEMÉNYE SZERINT A HIDRO­GÉN-BOMBÁVAL KI LEHET IRTANI AZ EMBERISÉGET. — ELMÉRGEZHETI A LEVEGŐT A RÁDIÓKISUGÁRZÁS. NEW YORK — Dr. Albert Einstein világhírű tudós televíziós beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és Orosz­országnak az atom és a hidrogén-bomba versenye az emberiség kipusztitásához vezethet. Dr. Einstein figyelmeztetése nagyfontosságu. Végre is Dr. Einstein nem csak a világ egyik legeminensebb tudósa, hanem egyben nagyon ritkán és meg- * gondolt módon nyilatkozik. Pro­fesszor Einsteinnek igen jelen­tős szerepe volt az atomenergia kiváltásának (atombomba) lét­rehozásában és igy jól tudja mit beszél, amikor azt mondja, hogy a hidrogén atombombánál oly nagy mennyiségű a rádióki­sugárzás, hogy az képes lesz annyira megmérgezni a levegőt, hogy kipusztithatja az emberi­séget. Einsteinen kívül más tudóso­kat is megszólaltattak a televí­zión. Ezek között David E. Lili­véli, hogy az atomenergia felsza­badulásából lehet az emberiség­re rossz, de lehet jó dolgot is csinálni. Harry Winne, a Gene­ral Electric Corporation elnöke pedig azt jelentette be, hogy ez a társaság 2-3 éven belül képes lesz az atomenergiát felhaszná­ló gépek készítésére. Az atomenergia hasznos ki­használására persze csak akkor kerülhet sor, ha abbahagyják az őrületes fegyverkezési versenyt, amely — mint Einstein inti a vi­enthal, az Atom Energia Bízott- lágot, — az emberiség kipuszti- ság most lemondott elnöke úgy tására vezethet. gyón gyéren folynak be a dollá­rok és ma-holnap már arra is kevés lesz, hogy a hivatalnok urak fizetésére elég legyen. Ez­ért van most nagy erőlködés a Magyar Segély fölélesztésére, amire rendkívüli tanácskozásra dugták össze fejeiket a vezérek, hogy a válság megoldására kiu­tat találjanak. De ők maguk sem sokat bíznak már a saját gyűjtési erejükben, mint aho­gyan az Amerikai Magyar Nép­szava'február 1-i számából kitű­nik, ahol az egyik new yorki pincezugban tartott vacsoráról csaknem egy egész oldalas je­lentést közölnek, mint a Segély­akció nagy megmozdulását. A pincezugban tartott össze­jövetelt az egész amerikai ma­gyarság ünnepségének nevezték el, melyen megjelent a Nemzeti Bizottmány, melynek elnöke Msgr. Varga Béla tartotta az útmutató beszédet. A jelentés­ből megtudjuk, hogy TÖBB MINT SZÁZAN voltak jelen, akik az adományozott minden jó enni-inni valókat, jóízűen el­fogyasztották. Végül aztán azt is megtudjuk, hogy a jóizü evés- ivásért a jelenlevő több mint száz ember a Magyar Segélyre összesen 83 dollárt adott össze. Kell-e nekünk bizonyítani a Magyar Segély csalárdságát, ha a saját kimutatásukból látjuk, hogy több mint százan jó beva­csoráztak, ettek-ittak, akiknek annyira a szivükön feküdt a szenvedő baj társaik sorsa, hogy fejenként talán 60-70 centet szurkoltak le, a hajnali órákig tartó evés-ivásért. Mennyire elő­relátók voltunk mi, amikor már évekkel ezelőtt óvtuk az ameri­kai magyarságot ettől az élősdi dorbézoló társaságtól. Most új­ból itt van a fényképük, akik magyar egyletek pénztárában oly mélyen szeretnének turkálni a saját zsebükben csak 60 cen­tet találnak egy egész éjszakai evés-ivásért. Ezért mondjuk is­mét. Vigyázat, kezet a zsebre, ha jön a Magyar Segélyakció! CSEHSZLOVÁKIÁT VÁLASZ­TOTTA. PRÁGA — Az angol konzulá­tuson dolgozó 35 éves Dr. Arna E. Rides, angol polgár, lemon­dott állásáról és a csehszlovák kormánytól menedékjogot kért. Az orvosnő igy indokolta meg elhatározását: “Rájöttem, hogy a mi (angol) népünket hogyan teszik az Egyesült Államok csat­lósává és miként vezetik a vilá­got egy újabb, végzetes katasz­trófához.” Az elmúlt évben a Bethlehem Steel. Co. dacára annak, hogy munkásai 42 napig sztrájkoltak, mégis 99 millió 263 ezer dollár hasznot, vagyis 8,915.979 dollár­ral többet mutatnak ki mint 1948-ban. Az Egyesült Államok összes automobil telepein 1949-ben elő­állítottak 6,238.88 gépet, amely­ből 277,745 gépet külföldön áru­sítottak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom