Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-02-25 / 1619. szám
HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-cla^s matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 FEB. 25•) NO. 1619 SZÁM HETI KRÓNIKA Albert Einstein intelme ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Talán jól van igy, hogy mindig kevesebbet foglalkozzunk az amerikai magyar nyilasokkal, akikről semmi újat Írni nem lehet, akiknek minden amerikai ténykedésük veleje, “uram isten segisd azokat, akiknek az egyetlen óhajuk atombombákat dobálni magyar hazánkra”. Ha igy néha-néha mégis toliunkra vesszük ezt a “díszes” társaságot, tesszük azért, nehogy egészen elfelejtsük, hogy még mindig gyűjtik a dohányt, a jóhiszemű amerikai magyaroktól, akiknek egyrésze a mi kioktatásunk eredményekép, “kezet a zsebre” köszöntéssel fogadja ezeket az alakokat, akik már sem az egyleti pénztárok megfe- jésében, sem az egyénektől való dollár kiemelésben nem sok zavart okoznak. Ahol még mindig elég jó eredménnyel zavarják az amerikai magyarok jobb sorsra érdemes társaséletét, az az újságírás terén van, ahol a két volt Horthy napilap egy kézre való jutásával, még az eddigi látszólagos konkurenciát is kiküszöbölték s ezáltal a többi 25-30 magyar hetilap eddigi majmolását még hathatósabban maguk felé irányították. így most már hiába keresünk változott irányt ennek a társaságnak a kontrolja alatt tartott amerikai magyar újságokban, egyforma a hang ottan, akár csak a tehéncsordában a tehénbőgés. Amikor napfényre került az uj és az atombombánál ezerszer- te pusztitóbb hidrogén-bomba föltalálása, napokon és heteken át, úgyszólván örömrivalgásban őrjöngtek ezek az újságok az Amerikai Magyar, Népszavával az élén s nagy külön cimfejes betűkben tudatták olvasóikat, hogy az H-bomba még ebben az esztendőben készen lesz. Aminek az értelme annyit jelentett a régi magyar parlamenti bársonyszékek felé visszakacsingató Nemzeti Bizottmáiíy tagjainak, nahát még egy évet majd csak kibírunk, s aztán szépen visszaleszünk üldögélve, “rendet” csinálni. Az Amerikai Magyar Népszava vezécikkben, egyszerűen sürgős utasítást adott az H-bomba azonnal gyártására s a sorok között olvasva könnyen fölfedezhető, hogy az H-bomba első gyakorlati kipróbálására Magyarországnál jobb területet még keresni sem lehetne. Ennyire fejlődtek az amerikai régi magyar nyilasok az újonnan idesereglett nyilasokkal, akik ugylátszik véres kezeikkel ismét a magyar nép vérére pályáznak és más nem is elég nekik százezer magyar, torokkal átvágva az árokban, ők gondolván, biztos távolságban vannak, készek akár az egész magyar nép H-bombával való kiirtására. Nyomtatott Írásban még soha seholsem jelenhetett meg, egy nemzet kiirtását célzó vágy úgy mint ami az Am. Magy. Népszava cikkeiben és vezércikkeiben az utóbbi időben különösen észlelhető. De milyen jó is, hogy ezek a szerencsétlenek semmiféle erővel sem rendelkeznek, népgyilkolásra buzdító i hangjukat, nyom nélkül viszi el a szél. Mintha csak saját végső vesztüket éreznék ezek a svihá- kok, akik velük együtt az egész világ elpusztításától sem rettennének vissza. Az H-bomba sürgős gyártásáért ordítozó gyászmagyarok nem látják, de mi annál inkább látjuk és tudjuk, hogy nekik H-bomba nélkül is örök időkre befellegzett. De tulajdonképen azt a jelszavunkat akarjuk megismételni, hogy “kezet a zsebre” ha az amerikai magyar Horthy legények által irányított Magyar Segélyakció gyűjtéséről van szó. Kezdetben amikor még tényleg Magyarországba küldték át a gyűjtött összegek kisebbik felét, mig a nagyobb felét a gyűjtő vezetők adminisztrációs költségekre saját maguknak fizették ki, mégis volt valami értelme az adakozásnak, mert egyrész eljutott belőle a magyar éhezőknek. Ma »azonban egész más a helyzet. A Magyar Segély ma kizárólag volt nácikat és nyilasokat segélyez, mert kizárólag ezeknek kellett meglógni Magyarországról és ezeknek a visszatelepítésére nem tiszta ott a levegő. De még ezeknek a segélyezése is ellenőrizhetetlen s ahogyan mondják, ha van már egy nyu- gatos nyilasnak Amerikában barátja, vagy kimenekült DP nyilastársa, úgy azoknak a közbenjárására esetleg kap valamit. De akinek ilyen barátja nincs, az nem számíthat egyetlen centre sem a Magyar Segély dollárjaiul. Az egész Magyar Segélyakció inkább csak egy csalétek arra, hogy néhány amerikai léhü- tő hivatalnokot a segélyezés címén kitarthassanak. Ezt jórészt tudják az amerikai magyarok tömegei és naDR. ALBERT EINSTEIN VÉLEMÉNYE SZERINT A HIDROGÉN-BOMBÁVAL KI LEHET IRTANI AZ EMBERISÉGET. — ELMÉRGEZHETI A LEVEGŐT A RÁDIÓKISUGÁRZÁS. NEW YORK — Dr. Albert Einstein világhírű tudós televíziós beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak az atom és a hidrogén-bomba versenye az emberiség kipusztitásához vezethet. Dr. Einstein figyelmeztetése nagyfontosságu. Végre is Dr. Einstein nem csak a világ egyik legeminensebb tudósa, hanem egyben nagyon ritkán és meg- * gondolt módon nyilatkozik. Professzor Einsteinnek igen jelentős szerepe volt az atomenergia kiváltásának (atombomba) létrehozásában és igy jól tudja mit beszél, amikor azt mondja, hogy a hidrogén atombombánál oly nagy mennyiségű a rádiókisugárzás, hogy az képes lesz annyira megmérgezni a levegőt, hogy kipusztithatja az emberiséget. Einsteinen kívül más tudósokat is megszólaltattak a televízión. Ezek között David E. Lilivéli, hogy az atomenergia felszabadulásából lehet az emberiségre rossz, de lehet jó dolgot is csinálni. Harry Winne, a General Electric Corporation elnöke pedig azt jelentette be, hogy ez a társaság 2-3 éven belül képes lesz az atomenergiát felhasználó gépek készítésére. Az atomenergia hasznos kihasználására persze csak akkor kerülhet sor, ha abbahagyják az őrületes fegyverkezési versenyt, amely — mint Einstein inti a vienthal, az Atom Energia Bízott- lágot, — az emberiség kipuszti- ság most lemondott elnöke úgy tására vezethet. gyón gyéren folynak be a dollárok és ma-holnap már arra is kevés lesz, hogy a hivatalnok urak fizetésére elég legyen. Ezért van most nagy erőlködés a Magyar Segély fölélesztésére, amire rendkívüli tanácskozásra dugták össze fejeiket a vezérek, hogy a válság megoldására kiutat találjanak. De ők maguk sem sokat bíznak már a saját gyűjtési erejükben, mint ahogyan az Amerikai Magyar Népszava'február 1-i számából kitűnik, ahol az egyik new yorki pincezugban tartott vacsoráról csaknem egy egész oldalas jelentést közölnek, mint a Segélyakció nagy megmozdulását. A pincezugban tartott összejövetelt az egész amerikai magyarság ünnepségének nevezték el, melyen megjelent a Nemzeti Bizottmány, melynek elnöke Msgr. Varga Béla tartotta az útmutató beszédet. A jelentésből megtudjuk, hogy TÖBB MINT SZÁZAN voltak jelen, akik az adományozott minden jó enni-inni valókat, jóízűen elfogyasztották. Végül aztán azt is megtudjuk, hogy a jóizü evés- ivásért a jelenlevő több mint száz ember a Magyar Segélyre összesen 83 dollárt adott össze. Kell-e nekünk bizonyítani a Magyar Segély csalárdságát, ha a saját kimutatásukból látjuk, hogy több mint százan jó bevacsoráztak, ettek-ittak, akiknek annyira a szivükön feküdt a szenvedő baj társaik sorsa, hogy fejenként talán 60-70 centet szurkoltak le, a hajnali órákig tartó evés-ivásért. Mennyire előrelátók voltunk mi, amikor már évekkel ezelőtt óvtuk az amerikai magyarságot ettől az élősdi dorbézoló társaságtól. Most újból itt van a fényképük, akik magyar egyletek pénztárában oly mélyen szeretnének turkálni a saját zsebükben csak 60 centet találnak egy egész éjszakai evés-ivásért. Ezért mondjuk ismét. Vigyázat, kezet a zsebre, ha jön a Magyar Segélyakció! CSEHSZLOVÁKIÁT VÁLASZTOTTA. PRÁGA — Az angol konzulátuson dolgozó 35 éves Dr. Arna E. Rides, angol polgár, lemondott állásáról és a csehszlovák kormánytól menedékjogot kért. Az orvosnő igy indokolta meg elhatározását: “Rájöttem, hogy a mi (angol) népünket hogyan teszik az Egyesült Államok csatlósává és miként vezetik a világot egy újabb, végzetes katasztrófához.” Az elmúlt évben a Bethlehem Steel. Co. dacára annak, hogy munkásai 42 napig sztrájkoltak, mégis 99 millió 263 ezer dollár hasznot, vagyis 8,915.979 dollárral többet mutatnak ki mint 1948-ban. Az Egyesült Államok összes automobil telepein 1949-ben előállítottak 6,238.88 gépet, amelyből 277,745 gépet külföldön árusítottak el.
