Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-01-28 / 1615. szám

1950. január 28. BÉR M UMKÄS 3 oida A HÍREK nyomában A XX. század hires emberei NEW YORK — A United Press hírszolgáltató vállalat megkérdezte a nevesebb újság­írókat és rádió kommentátoro­kat, hogy kit tartanak az elmúlt 50 év leghíresebb embereinek. Tiz olyan egyén felsorolását kér­ték, akik az elmúlt 50 év alatt szerintük a legnagyobb befo­lyást gyakorolták az emberiség életére, — akár üdvös, akár ká­ros módon. A kérelem szerint a válaszo­lók olyan sorrendben sorolták fel az általuk kiszemelt leghíre­sebb egyéneket, amily sorrend­ben tanúsítottak nekik fontossá­got. így az első helyen szereplő egyén 10 pontot, a második he­lyen álló 9 pontot nyert s igy tovább. Az igy nyert pontok összegezése alapján a United Press ezt a sorrendet állította össze: (Talán nem kell külön megjegyeznünk, hogy ez a kivá­lasztás nem egyezik meg a mi­enkkel. — Szerk.) 1. Franklin D. Roosevelt. Az egész világra kiterjedő nagy depresszió idején reményt nyúj­tott ennek az országnak s egy­ben a világnak: a New Deal po­litikával olyan radikális válto­zásokat okozott, amelyek milli­ók életét folyásolták be; a világ legnagyobb hatalmú választott tisztségét tovább tartotta, mint bárki más s valószinüleg Lincoln óta ő volt a legjobban kedvelt elnök. 2. Adolf Hitler. Olyan bűnös theóriát talált ki és vitt át a gyakorlatba, amelynek alapja a faji felsőbbrendűség, amely az­tán milliók lemészárlásához ve­zetett; elhitette a német néppel, hogy legyőzheti az egész világot; berántotta az emberiséget a bor­zalmas második világháborúba; olyan viszonyokat teremtett, amilyeneket a barbár cárizmus letünte óta már nem ismertek. 3. Thomas A. Edison. Láng­ész, aki a tudományos elmélete­ket a gyakorlati élet számára megvalósította; találmányai az emberiség életét megváltoztat­ták; feltalálta a villanykörtét, amely megvilágítja a lakásokat; hozzájárult számos olyan talál­mányhoz, amelyek a mai mo­dern világ elengedhetetlen té­nyezőjét képezik. 4. Winston Churchill. A náciz­mus elleni harcra szóllitotta a világot már a müncheni egyez­ség előtt s az angol népet törté­nelmének legsötétebb óráiban kitartásra bírta. 5. Henry Ford. Az “assembly line” kifejlesztésével megterem­tette a tömegprodukciót, amely nagyban segítette azt, hogy az Egyesült Államok népe a leg­magasabb életnívóhoz jutott az egész világon; automobiljai elő­segítették azon úthálózat kifej­lesztését, amely most összetart­ja e'zt a nemzetet. 6. Nicolai Lenin. Azzal, hogy Marx Károly forradalmi elméle­tét a hatalom megragadásával gyakorlatba vitte Oroszország­ban, megvetette az alapot ahhoz, hogy most már a világ népének egyharmada kommunista ura­lom alatt él. 7. Orville és Wilbur Wright. A Wright testvérek a repülőgép feltalálásával utat nyitottak a népek közötti szorosabb kapcso­latnak, habár akaratlanul egy­ben a gyilkolás és a pusztítás eszközét is fejlesztették. 8. Albert Einstein. Azon elmé lete, hogy az anyag energiává átváltoztatható, uj utat mutat a természeti erők megértéséhez s elősegítette az atomenergia felszabadítását. Ugyancsak aka ratlanul ez szintén hozzájárult a pusztítás és gyilkolás fejleszté­séhez is. 9. Joseph Stalin. A szava most valóságos törvény az emberiség egyharmada részére; követői az orosz forradalmat ki akarják terjeszteni az egész világra; há­ború utáni politikája megterem­tette a jelenlegi “idegháborut” s a harmadik világháborútól va­ló félelmet. 10. Louis Pasteur. Pasteur ugyan nem élt a XX. században, amennyiben 1847-ben született és 1895-ben halt meg, de azon felfedezése, hogy számos beteg­séget baktériumok okoznak oly korszakalkotó, hogy az orvostu­domány az utolsó ötven évben enélkül el sem képzelhető. Más­szóval Pasteur, noha még a múlt században halt el, befolyása egy­re nagyobbodott és az utolsó öt­ven év gyógyászata többet kö­szönhet neki, mint bárki más­nak. AZ OLVASÓK ÍRJÁK Köszönöm a naptárt, amely ezúttal is nagyon értékes. Mrs. Keglovich, Hollywood Nem mulaszthatom el, hogy köszönetét nyilvánítsak a hoz­zám juttatott nagyon értékes Bérmunkás Naptárért. Hogy meg ne dicsérjem és elismerés­sel ne adózzak mindazoknak a Munkástársaknak, akik hozzá­járultak az előállításához. Kü- iön kiemelem Geréb munkástár- Seit. Palagi Gábor, Newark Megkaptam az 1950. naptárt, már nagyobb részét átolvastam. Kitűnő az összeállítása, elsőran­rangu könyvnek felel meg. Mel­lékelve a három naptár ára és küldjenek még egyet. J. Lengyel, St. Louis Méllékelve csatolok egy dol­lárt a Bérmunkás Naptárért. Nagyon köszönöm, hogy meg­küldték részemre. A. Maudlin, Akron A lapnak a színvonala elsőren­dű, a naptár összeállítása kifo­gástalan. J. Szalay, Trenton Itt küldöm a naptár árát. Azt hiszem, hogy nem szükséges, hogy a naptár értékéről sokat A NÉMET FAJ NEMESÍTÉSE Az állatoknál szokásos, hogy nemesebb fajokkal keresztezik az alacsonyabbakat, hogy ezál­tal jobb és hasznosabb fajt hoz­zanak elő. Talán igy lehetne ven­ni — ha nem volna annyira tra­gikus — azt a hirt is, hogy csak az amerikai zónában 70,000-nél több zabi gyermek van ameri­kai katonáktól, ezek között egy néhány ezer feketebőrü. Egy hírben azt hozzák, hogy ezek azon gyermekek, akiket a német kormánynak kell segíteni, mert semmi jövedelmük nincs és az apa már visszajött Ameri­kába, elfeledte ezt az egész ka­landot. A többieket még vagy az ottlevő apjuk, vagy fogadott ap­juk, vagy a rokonság eteti, nem szólva azon gyermekekről, akik amerikai katonáktól származ­nak, de már az anyjuk házas­ságban élt valamelyik némettel, igy nem nyilvánultak törvény­telennek. Meglehet, hogy jó hatással lesz az egész német nemzetre ezen faji keveredés, de ezeket a számokat tartsuk szemelőtt, mi­kor az oroszok hasonló cseleke­detei ellen halljuk őket ordítoz­ni. Mert nem hisszük, hogy a fe­kete faj keveredése hasznosabb volna rájuk, mint a szőke orosz fajé. A KLU KLUX KLÁNOKNAK SZABAD A napokban Flinten az egyik városi munkás ellen eljárást in­dítottak, mert a kerületi Klu Klux Klánnak nem csak, hogy régi tagja, hanem kerületi tit­kára is. Ugyanis ezeket is mint ellenséges mozgalmat állította be az FBI és azokat is elkellene mondjak, mert aki olvassa vagy olvasni fogja úgy is megfogja tudni,, hogy nagyon jó. J. Weidinger, Easton Tudatom, hogy a naptár na­gyon jó. Az újság is tanulságos. Olvasás után átadom egy beteg munkástársamnak, aki szintén szereti. Egy Bérmunkást küld­jenek a közölt címre, az illető beküldi a két dollárt. Ch. Biró, Long Island City Mind a három naptárt meg­kaptam, szívélyes köszönetem küldöm érte. Megfizethetetlen a részünkről, amit abban találunk, örömmel olvasom a világ esemé­nyeket. Haas Ferencné, New York A naptárt megkaptam, na­gyon jó, mellékelve érte egy dol­lár. örülök, hogy a Bérmunkás olyan nagyszerű lap, tiszta for­radalmi szellemben Íródik. J. Schinagel, Berwyn Tudatom önökkel, hogy a nap­tárt megkáptuk, nagyon tanul­ságos, sok érdekes olvasmányá­val. Köszönöm a figyelmességü­ket. Mellékelve érte két dollár. St. Fráytak és családja, Portage távolítani a városi, állami mun­kákról, amint a vörösökkel te­szik. Persze ezeket már más mérték alá veszik, igy John Dill a K.K. K. titkára, maradhat a városi munkáján, de Shenkarnak, a vö­rösnek bélyegzett mérnöknek menni kellett. AZ ELDUGOTT HÍREKRŐL Amig az első oldalon nagy büszkén hozták a hírek, hogy Chiang amerikai repülői valami ezer kisebb hajót elsülyesztet- tek a Hainan szigettel szemben, ezzel szemben mégint a halálo­zási hírek mellett azt közük, hogy 13 nagyobb hajót átvittek a vörösökhöz, a ’’China Merch­ant Steam Navigation Co. hajói­ból és másik nyolcvan hajót visznek át hamarosan, összesen 300.000 tonna mennyiségben. Azt az első oldalon levő hírek is megemlítik, hogy leginkább vitorlás, evezős csónakok lehet­tek azok a hajók és nagyon is vigyázatosan nem említenek ton­na mennyiséget, mert esetleg csak összesen lenne egy pár ezer tonna. Már á*rendes kereskedel­mi tengert járó hajókról, melye­ket tömegesen visznek át a Nép­kormányhoz, a tonnákkal is el­számolnak. TERVEZETEK AZ AUTÓ IPARBAN Amig a Chrysler gyárakban a munkások sztrájkra készül­nek, más gyárakban túlórákat dolgoznak és a Gyárosok Szövet­sége jelentése szerint az első ne­gyed évben kiakarnak termelni 2 millió autót. Ezt a lázas termelési versenyt mindenfelé tapasztalhatjuk, de a magyarázatot nem kaphatjuk meg másképpen, mint abban, hogy minden gyárnál, de legin­kább a General Motorsnál a nyá­ron jár le a szerződés és ha ké­pesek az első öt hónapban ki­termelni a kocsiknak nagyobb részét, akkor nem fogják bánni, ha júliusban vagy augusztusban majd kimennek sztrájkra a mun­kások. Mert a tények azt bizonyítják, hogy ezen évben már nem fog­nak tudni eladni sokkal több mint négy mülió autót, azt meg az első félévben számítják ki­termelni. Tehát egy négyhóna­pos sztrájk, nekik éppen kapóra jönne. Most még sok munkás ör­vend annak, hogy szombaton- vasárnap is dolgozhat. Még so­ha sem, beleértve a háborút alat­ti időket, ilyen sok tuüdőt nem dolgozhattak a General Motors gyáraiban. Egész biztos, hogy nem szeretetből engedik, hanem készülnek a sztrájkra, sokkal okosabban, mint a union vezé­rek. De akár lesz sztrájk, akár nem, az őszi hónapokban nem igen lesz munka az autó ipar­ban, ha sikerül nekik, az első félévben kitermelni a négymil­lió kocsit, amint számítják és könnyen megtehetik. A múlt év­ben hatmillió autót gyártottak, de nem tudták eladni mind, most pedig még kevesebbet fog­nak tudni eladni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom