Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-01-21 / 1614. szám

O \jí Kkik. t BéKMU N K A S 1950. január 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL UJ MAGYAR MEGYÉK ÉS Az uj megyehatárokkal utol­só maradványa is megszűnik a régi nemesi vármegyének. Sem­mi a világon nem indokolta im­már például azt, hogy az egyik megye területe háromszor ak­kora legyen, mint a másiké, az­ért mert valamikor a hatalma­sok érdekei szerint igy szabták meg. Az uj viszonyok uj beosz­tást kivántak a népgazdasági és földrajzi érdekek szerint s ez most megtörtént. A régi vármegye nem csak közigazgatási fogalom volt, ha­nem jóval több ennél, az úri ki­váltságok fellegvára. Cinkosi szövetsége a hatalmasoknak, amelyben az idegen főur haza­árulásért kapott rangja és ezer holdjai révén, a szolgabiróval, nagygazdákkal és gazdagokkal egyetértésben űzte a népnyomo- ritást. Nem csak hivatal volt a vármegye, ahol a vagyonát el­kártyázó “úri” ingyenélő rang­hoz és dús jövedelemhez jutott, hanem központja a dolgozók el­len irányitott politikai és gazda­sági hadjáratoknak. NINCS TÖBBÉ KUPEC Az elmúlt gazdasági évben 400.000 holdra kötöttek terme­lési szerződést a dolgozó parasz­tok a nemzeti vállalatokkal. Az idei gazdasági évben már 830.- 000 holdon termeltek a parasz­tok a megkötött szerződések alapján. Egy év alatt tehát két­szeresére emelkedett a szerző­déses termelés a magyar mező- gazdaságban. Az adatok bizo­nyítják, hogy a dolgozó parasz­tok tudják immár, mi a külömb- ség, ha állami szervek veszik meg a termését, vagy ha a ku- peceknek kell azt eladnia. A termés értékesítése egyik legnagyobb gondja, ügye volt a kisparasztnak. Csak azt tudta, hogy mennyit dolgozott, amig betakarította termését, de hogy mennyit kap érte, azt már nem ő szabta meg, hanem a speku­láció. Ha jó volt a termés zöld­ségben, vagy gyümölcsben, na­gyon gyakran akár ott is hagy­hatta, mert a kupecek szerve­zett társasága úgy szabta meg az árát, hogy a szállítási költ­séget sem kereshette meg rajta. Gabonájának árát a tőzsdejáté­kosok állapították meg olyan körmönfont módon, hogy titkát a dolgozó paraszt nem érthette meg. MEGYEHATÁROK Itt fölözték le a maguk célja­ira a szegény parasztból kipré­selt adót, onnan kapta meg a főbíró a szakszerű utasítást a szegény parasztok jogtalanság­ban és nyomorúságban tartásá­ra. Onnan kapott a földesur csendőrt az ínségben méltatlan­kodó béres megcsendesitésére. Ott kenték el sógor-koma fő­jegyzők sikkasztásait és pana­máit. Onnan juttattak a grófok­nak a kastélyához kövezett utat ingyen, közpénzből, ott bátorí­tották a zsíros gazdát, hogy egy hordó bor, vagy egy hízott disz­nó ajándék fejében továbbra is úgy basáskodjék a községi kép­viselőtestületben, ahogy akar és nyíltan űzhesse adócsalásait. A szegényparaszt számára a vármegye csak bajt, félelmet és nyomorúságot árasztott, az úri ingyenélőknek pedig jogot biz­tosított arra, hogy Verbőczy ha­gyományai szerint uralkodjanak és duskálkodjanak a nép nya­kán. Ezt a vármegyét, ennek utolsó maradványait törölte el most örökre a népi demokrácia. Az uj megyék és megyeszékhelyek a következők: I. Pest megye, székhelye ........................................ Budapest II. Komárom-megye székhelye _______________ Tatabánya Hl. Fejér-megye székhelye______ Székesfehérvár IV. Nógrád-megye székhelye ............................... Salgótarján V. Győr-Sopron-megye székhelye ...................... Győr VI. Vas-megye székhelye_________________ Szombathely VII. Veszprém-megye székhelye .... Veszprém VIII. Zala-megye székhelye ........... Zalaegerszeg IX. Somogy-megye székhelye ___ Kaposvár X. Baranya-megye székhelye ........................................... Pécs XI. Tolna-megye székhelye '................................^..... Szekszárd XII. Bács-Kiskun-megye székhelye ____ Kecskemét XIII. Csongrád-megye székhelye ......... Hódmezővásárhely XIV. Békés-megye székhelye ..... Békéscsaba XV. Szolnok-megye székhelye __ Szolnok XVI. Hajdu-Bihar-megye székhelye___________ Debrecen XVII. Szabolcs-Szatmár-megye székhelye........ Nyíregyháza XVIII. Heves-megye székhelye________ Eger XIX. Borsod-Abauj-Zemplén-megye székhelye ...... Miskolc Általában a kisparaszt sorsa a kapitalista gazdálkodásban az: hiába dolgozza agyon magát, mert munkájának hasznát má­sok vágták zsebre s neki csak a munka, a nélkülözés, az egyre növekvő adósság jutott. A nép­kormány a parasztokat megsza­badította a kupecektől és egyéb üzérektől. Munkájuk gyümölcse immár nem az ingyenélőket gaz­dagítja, hanem a maguk és a többi dolgozók jólétét növeli. A tervgazdálkodás és a szerződé­ses termelés nem csak az érté­kesítés gondját vette le a dol­gozó paraszt válláról, de meg­adta azt a biztonságot is, ami mellett a szövetkezetek és a gép­állomások jótékony támogatá­sával dolgozhat és gyarapod­hat. “CSELÉDLÁNYOK” ÚTJA Budapesten most tartotta el­ső országos kongresszusát a Háztartási Alkalmazottak Szak- szervezete. Ötvenezer háztartá­si alkalmazott képviseletében gyűltek össze a kiküldöttek az ország minden részéből és a ta­nácskozáson kibontakozott egy teljesen újjászületett dolgozó ré­teg helyzete. A felszabadulás előtt csak “cselédek” voltak, ma pedig teljesjogu dolgozói a nép országának. Cseléd — ez azt jelentette a múltban, hogy az úri önkény teljes kíméletlenségével neheze­dett rájuk. Munkaidejük határ­talan volt, ételük maradék, laká­suk odú, kötelességük végtelen. Emberi joguk annyi, ameny- nvit a nagysága, meg a rendőr- biró kiszabott számukra, vagyis semmi. Akár csak azé a szegény­paraszti rétegé, amelyből több­nyire kikerültek. A kongresszuson most uj em­berek voltak együtt. Tartásuk­ban, hangjukban önérzet s a fel­szabadult ember öröme és bizal­ma a népi demokrácia iránt, amely idesegitette őket. Ma a munkájukért megkapják a be­csületes bért, munkaidejük, sza­badnapjuk biztosított s éppúgy meg van a lehetőségük a tanu­lásra, mint bárkinek. A biztosí­tott fizetett szabadság jóvoltá­ból a háztartási alkalmazottak százai üdültek ebben az eszten­dőben az egykori urak fürdőhe­lyein. Szervezetük hatalmas, erős és jogaik felett a dolgozók kormánya őrködik. A felszólalások bebizonyítot­ták, hogy a felszabadulás óta el­telt néhány esztendő alatt mi­lyen messzire jutottak. Százak és ezrek járnak közülük a to­vábbképző iskolába, többek kö­zülük már vezető állásban van­nak. Ha gyárakba, üzemekbe, hivatalokba kerülnek, ott is ki­tünően megállják a helyüket. Bebizonyították, hogy tehetsé­ges, fejlődőképes tagjai a társa­dalomnak s nem az ő hibájuk volt, ha a múltban képességeik elsikkadtak, mert az úri osztály nem engedte azokat kibontakoz­ni. MUNKA UTÁN AZ ÜZEMBEN Magyarország üzemeiben 2000 könyvtár, 1200 színjátszó cso­port, 354 tánccsoport, 809 ének­kar, 381 zenekar, 350 irodalmi kör működik. Ez mind a mun­kásoké s a számok mögött az üzemek uj élete tárul fel, ami már merőben különbözik a régi­től. Akkor a gyár, a műhely a bánya a munkás számára csak a bérmunka rideg területe volt, ahonnan munka után sietve tá­vozott. Megkönnyebülten lépte át a munkahely kapuját, amely csak a tőkésnek jelentett va­gyont és örömet, neki azonban a bérmunka reménytelenségét adta. Más ma az üzem! A munka végeztével a munkás a kultúrte­rembe vonul. Színdarabot hall­gat, zenekar játszik neki, irodal­mi vita folyik, minden este hoz és ad valamit számára. Távoli vidékek bányatelepein, gyáraiban uj értelme lett az üzemek életének. Igazi tudo­mányt, művészetet és irodalmat kap az üzemi kultúrtermek elő­adásain a munkás s nem holmi szellemi hulladékot, giccset. Ma már hazamenet nem arról be­szélnek fojtott, kesergő hangon, hogy mit kellene tenni az egyre kevesebbet érő bér, az egészség­telen munkahely és a munkanél­küliség réme ellen, hanem köny­vekről, a szeminárium anyagá­ról, az uj munkamódszerekről beszélgetnek. Arról az egészen uj világról, melyben már hire­hamva sem lesz a mások mun­kájából élőknek. Egyre gazdagodik az üzemi kulturélet és a kormányzat eh­hez minden támogatást megad. A jövő esztendőben 258 millió forinttal még több jut szociális és kulturális kiadásokra, vagyis még gazdagabb, szebb lesz az üzemek kulturélete is. A múlt árnyai elszállnak az emlékezés­ből, amikor a vidéki ipartelepek munkásainak semmi sem jutott a művészet és a szellem javai­ból. Immár az övék az uj kultú­ra, amely világit nekik a szocia­lizmus felé vezető utón. MODERN MUNKÁSLAKÓHÁ­ZAK A CSÉRY TELEPEN Nagyarányú építkezések foly­nak Kispesten is. A múltban hírhedtté vált Cséry-telep el­tűnt, helyére kétszobás össz­komfortos lakások épültek. Még a tél beállta előtt befejeztek 4 12 lakásos ház építését. A la­kások december 21-re készültek el és ezen a napon költöztek be az első lakók, utánna azonnal megkezdték újabb 72 lakás épí­tését. Modem iskola, kulturház és négyszáz munkáslakás épül fel az ötéves terv során Kispesten. Kiépítik az utakat, parkokat lé­tesítenek és még ebben az év­ven a Budapesti Fővárosi Víz­müvek veszik át a Kispesti Víz­müveket. Épül az ország Nagykanizsán megnyílik a dolgozók ipari gimnáziumának első osztálya. Az iskola négyé­ves és elvégzése a műszaki egye­temre jogosít. Az iskolába fel­vesznek minden olyan dolgozót, aki 18. életévét betöltötte és szakmájában két éve rendszere­sen dolgozik. A Miskolci színház előcsarno­kában színháztörténeti kiállítás nyílt meg a magyar színészet fejlődésének bemutatására. Kétegyházán eddig nem volt mozi. Most, Stalin születésnap­jára elkészítették az uj mozit és bemutatták az első filmet. Sashalom a hároméves terv során uj csecsemőotthont ka­pott, amelyet a legkorszerűbb felszereléssel rendeztek be. Két iskolát helyreállítottak, tan­könyveket vásároltak, amelye­ket ingyen osztottak szét a diá­kok között és utakat építettek. Rákosszentmihályon 1300 mé­ter hosszúságban építettek jár­dát, több artézikutat létesítet­tek, szociális otthonban helyez­ték el a munkaképtelen örege­ket, gyönyörű játszótereket épí­tettek és december 9-én felavat­ták a községházán a Zöldkereszt uj helyiségét. Cegléden megnyílt az uj épí­tőipari iskola. Az onnan kikerü­lő kiváló ipari tanulók tovább folytathatják tanulmányaikat a főiskolákon. Az iskolát ünnep­ség keretében adták át rendelte­tésének. A Gyulai Columbia kötszövő- gyár dolgozója, Sipos Sándor, tügyártó-gépet szerkesztett. Az újítás azért nagyjelentőségű, mert a magyar kötszövő üzemek eddig külföldről szerezték be tü- szükségletüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom