Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-06-17 / 1635. szám
1950. junius 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal Amerikai forradalmár Uj jelszavak kellenek A harmadfél billió dollárt reprezentáló U.S. Steel Corporation cég elnöke, Benjamin Fairless felcsapott forradalmárnak. Sőt mi több, a forradalomra szóllitó kürtjének megfujása helyéül éppen Boston várost választotta ki; Boston, az amerikai forradalom bölcsője. Innen szóllitotta “forradalomra” Amerika üzletembereit, hogy “törjék szét azon láncokat, amelyeket a trösztellenes törvények raknak a kezeikre.” Ha mások nem lázadnak, igy Mr. Fairless inditja meg a “nagy forradalmat”, élére állva 50 oly embernek, akik együttesen 24 és fél billió dollár vagyon felett rendelkeznek s akik a napokban “forradalmi gyűlést” tartottak a bostoni “Faneuil Hall”-ban, ahol a 1776-os forradalom is született. Valószínűleg rövidesen hallani fogjuk az uj Függetlenségi Nyilatkozatot, vagy legalább is a billiós üzletek nyilatkozatát. De ha meggondoljuk, hát van is okuk panaszra ezen szegény üzletembereknek. Hiszen a Truman adminisztráció az ő embereiket szedi el és ülteti hatalmi pozíciókba s az országban ma már semmit sem mernek csinálni az ő beleegyezésük nélkül, annyira igénybe veszik őket. Itt van mindjárt maga ez a szegény Fairless. Hát hogyne lázadozna, amikor 300,000 embert kell eltartania. Körülbelül ennyi ember dolgozik a U.S. Steel Corporációnak és a kapcsolatos kisebb vállalatoknál. Ez a cég a “Morgan pénzügyi birodalomhoz” tartozik és vagy 40 gyártelepet meg vagy 23 bankot, számos biztositó társaságot és más vállalatokat egyesit a gigantikus trösztben. Akadnak olyan rosszmájú emberek, akik nem látják az ilyen nagy kombinációk előnyeit és a trösztellenes törvények végrehajtását sürgetik, ami tűrhetetlen, ami ellen Fairless és társai forradalmat indítanak. Az igaz, hogy eddig se nagyon bántották őket, mert dacára annak, hogy az ilyen kombinációk segélyével az árakat nagyon fel lehet srófolni és ugyanakkor leverhetik a munkabéreket, mégis a tröszt- ellenes törvények áthágásáért még soha senkit börtönbe nem tettek, a rájuk szabott pénzbírság is olyan csekély, hogy a profitnak a kamataiból is kifizethetik. Az is igaz, hogy az acél mono- polizálása mintegy 5000 másféle árucikknek az árait automatikusan felveri, mint ahogyan ezt a Ford, Bacon & Davis gazdasági szakértő cég kimutatta. Az acél ára 1926 óta állandó emelkedést mutat s jelenleg elérte a 71 százalékot. Ennek következtében felemelték az árát minden olyasminek, amibe acélt használnak, — a kannanyitótól fel az automobilig és repülőgépig. Az a tonnánkénti 4 dolláros emelés, amit mostanában az acél monopólium részére engedélyeztek, sok millióval fogja szaporítani Fairless ur és társainak a profitját. Talán ez az a tűrhetetlen állapot, ami miatt Fairless forradalomra szóllitja fel ezen hallatlan nagy profit haszonélvezőit?! (National Guardian) MOLNÁR ANTALNÉ munkástársnő elhalálozása alkalmából virágmegváltásra utólag adakoztak: Székely Sándor munkástársék 5.00-t, Berkovits Vilmosné 50 centet. Sikerült az akroni kirándulás Junius 4-én volt megtartva az év első kirándulása az IWW magyar tagjai és a Bérmunkás olvasói rendezésében Akronban, amelyre mondhatjuk, hogy várakozáson felül sikerült. Előtte való napon egész nap szakadt a hideg eső és az “utolsó” reményt is elmosta. De mégis vasárnap reggel ragyogóan sütött ki a nap és egész nap szép időnk volt. Több kirándulást rendeztünk már Farkas munkástársék szép kerthelyiségében, de még ilyen szépszámú közönségünk nem volt. Akron és környéke munkássága ugylátszik megszívlelte a felhívásunkat, no meg a Clevelandiak is szép számmal jöttek el, (reméljük, hogy az ő első kirándulásuk alkalmával ezt az akroniak viszonozni fogják) de vendégünk volt Detroit- ból is Reppman János munkástárs személyében és egész nap kitűnő hanglatban töltötték idejüket a vendégek. Nekünk úgy tűnt fel, hogy ezen vendégek jórésze nem csupán azért jött közénk, hogy egy kellemes napot töltsön el, hanem amellett a munkás szolidaritás kötelessége is vonzotta őket, hogy egy ilyen lap, mint a Bérmunkás támogatásából kivegyék részüket. A rendezőség a szorgalmas munkástársnők és munkástársak segítségével gondoskodtak arról, hogy mindenki jól érezze magát és semmiből hiányt ne érezzenek. A nyitott konyhán Mrs. Farkas, Mrs. Gőgös, Mrs. Juhász, Mrs. Kern és Mrs. Vizi munkástársnők szorgoskodtak hozzáértően. Sorsolási tárgyakat adtak: Mrs. Vizi, Mrs. Deme és Farkas néni. Süteményekkel hozzájárultak: Mrs. Szegedi, Mrs. Deme, Mrs. Juhász, Mrs. Fodor, Mrs. Kern. Deák munkástársék, akik ezen egy esetben nem jelenhettek meg közöttünk, 5 dollárral járultak hozzá a sikerhez. Mindazon munkástársak és munkástársnőknek akik bármiféleképen elősegítették ezen sikert, köszönetünket nyilvánítjuk, habár tudjuk, hogy ezt nem várják el. Az erkölcsi siker mellett az anyagi eredmény is elég tekintélyes, ugyanis 111 dollár 33 centet juttat a Bérmunkás kiadása költségeihez, hogy az továbbra is szolgálhassa az összmunkás- ság ügyét, sikeresen verve visz- sza a reakció támadásait. Tudósító. (Vi.) így legújabban a “Peace through strength” jelszavát dobták az amerikai népnek, remélve, hogy ez kielégíti az európai népeket is. De sok amerikai politikus, de leginkább muníció gyáros nem bírja megérteni, hogy lehetséges az, hogy az európaiak nem akarnak háborút még akkor sem, ha minden költséget az amerikai adófizetőkkel fizettetnek meg. Akik Európát járták a legutóbbi hónapokban, mind tudják, hogy a béke követelés óriási arányokat öltött. Tudják, hogy ilyen amerikai háborús beszédekkel, Vesztegetésekkel, készülődésekkel csak elijesztik a népet és még jobban segítik a kommunista propagandát a béke érdekében. Nagy tömegek mozdulnak meg. Leginkább a stockholmi békegyülés óta. Mind jobban nyilvánvalóvá válik az, hogy csak Amerika forszírozza, szervezi, tervezi a háborút. Ezt már régebben megírta sok előrelátó amerikai újságíró. De akkor annyira megharagudtak rájuk, hogy elejtették őket több nagy napüap hasábjairól, így járt Walter Lippmann is. Most újabban megint csak igy ir, nem tanult a múltból, hogy nem szabad volna ezt Írni, vagy már annyira változott a nagy lapok politikája, hogy megfogják neki engedni, hogy megírja amitől retteg legjobban, mivel már Acheson is látja a nagy veszélyt, a háborús beszédei miatt. Lippmann látja s megírja, hogy háborús hisztéria ragadta el Amerikát. Ebben nagy veszélyt lát és ezt igy fejezi ki: “Idehaza megvilágítja ezen vereséget jelző állapotot, mely szerint a Gallup szavazásnál úgy találták, hogy az amerikaiak többsége háborút vár a következő öt évben. Ez viszont nyilvánvalóvá lett külföldön, ahol elvesztettük népszerűségünket a nagy tömegek előtt. Ez az ország még ma sem kezdte felismerni, hogy milyen mértékben vesztettük el a bizalmat. “Mi egyszerűen a Szovjet propagandának segítünk azáltal, hogy olyan magyarázatokat adunk, hogy bármit is cselekszünk, bármit határozunk, mindent a háborús célért teszünk. Ez az átkozott elfogultság, any- nyira fejlődött, hogy nem tudunk tejet küldeni a külföldi gyermekeknek anélkül, hogy ezt ne mint fontos cselekvést állítsák be az oroszok elleni hidegháborúban.” Nem csoda, hogy Lippmannt elejtették, mert ezeket már hónapokkal ezelőtt meglátta, megírta, mielőtt még Mr. Acheson látta volna, vagy belátták volna, hogy milyen káros volt rájuk nézve ezen háborús beszéd, fenyegetés, melyet itt olyan nagy sikerrel csináltak, de amely visz- szafelé sült el a világ népessége, leginkább a szervezett munkásság előtt az egész világon. Igen Amerika elvesztette a népszerűségét, becsületét, befolyását ezt sirratják Lippmannék, Knighték és most legújabban Acheson is. Ezért keresnek uj jelszavakat, melyben nem háborút, hanem békét emlegetnek, mert már akár hideg, akár forró néven is, háború az csak háború, melytől a nép mindenfelé retteg és azok ellen fordul, akik azt akarják. De azt is tudhatjuk, hogy akármilyen békés jelszavak alatt is, csak a régi háborús hisztéria, készülődések lesznek itt Amerikában, csakis a más népek előtt próbálják azt leplezni, ha ugyan sikerülne nekik. De ugyan mi lett ezzel a “Total Diplomáciával”? Hová temették el? AUTOMATA VILÁG CHICAGO — Az automata gépeket gyártó cégek kiállítást rendeztek, amelyen bemutatták azon automatákat, amelyekbe az amerikai nép évente több mint egy billió dollárt dobál be. Az American Coin Machine Manufacturers’ Association jelentése szerint az egész országban körülbelül 3,300,300 automata van használatban. Az amerikai leleményesség nagyon sokféle dologra alkalmaz automatát. így körülbelül 400,000 darabból zenét kap az, aki bedobja a nikkeljét, ezeket “juke boxes” néven ismerik. Másik félmillió gépen mindenféle játékokat lehet játszani; 700,- 000 gép cigarettát árul és másfél millió mindenféle árucikket hoz forgalomba, mint például, cukorkákat és az úgynevezett “soft” italokat. De vannak olyan automaták, amelyek egy penniért megmondják a súlyodat és egyben jövendőt is jósolnak. Másféle gépek viszont a hazárdirozást szolgálják. Ezekben a szerencsés játékos pénzt kap vissza, ha nyer, ami azonban igen ritkán történik s a szakértők állítása szerint minden 100 dollárból 55-88 a gép tulajdonosánál marad. Az ilyen gépeket már a legtöbb államban kitiltották. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland.......10.00 L. Birtalan, Cleveland ...... 4.00 J. Buzay, Cleveland........... 6.00 L. Decsi, Akron................. 8.00 J. Dénes, Detroit............... 2.00 J. Farkas, Akron ............. 7.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York__ 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 P. Hering, Buffalo.............12.00 S. Juhász, Akron ............ 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago........... 7.00 J. Kollár, Cleveland............10.25 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 E. Kovách, Cleveland ....... 5.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 9.00 L. Lefkovits, Cleveland _ 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 8.00 J. Mogor, Cleveland ......... 7.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczy, Cleveland ....... 2.00 L. Pall, Ambridge .............12.00 St. Phillips, So Bend ..... 2.00 J. Reppman, Detroit..........12.00 Ch. Udvamoky, Flint....... 1.00 J. Vizi, Akron _________10.00 St. Visi, Lincoln Park....... 6.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00
