Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-01-21 / 1614. szám

A nácik pártfogói McArthur Chiang mögött AMERIKAI GENERÁLIS VÁDJA A BANKÁROK ELLEN. — A BANKÁROK ÉS AZ IPARBÁRÓK ÚJBÓL HATALOMRA JU­TOTTAK. — A NÁCI BANKÁROKAT NEM BÜNTETTÉK MEG. LOS ANGELES — A “Jewish Congress”, delkaliforniai diví­ziójának gyűlésén Herbert C. Holdridge, amerikai nyugalmazott generális, aki Ft. Washington, Md. katonai kerület parancsnoka volt, meglepő nyíltsággal beszélt arról, hogy egy csoport amerikai bankár és nemzetközi “kartelista” miként igyekszik újból felfegy­verezni a német túlzó sovinisztákat, akik Hitler vezetése alatt vér­özönbe zúdították a világot. Gén. Holdridge állítása szerint a németországi “denázifikáció” (náziatlanitó eljárás) nem más, mint tiszta komédia. Nyugat- Németországot egy “láthatat­lan” kormány uralja, amelynek tagjai nagybankárok és nemzet­közi kartelisták. Ezeknek befo­lyása érezhetővé vált mindjárt a fegyverletétel után s ennek tudható be, hogy egyetlen ma- gasrangu náci bankárt vagy iparmágnást sem akasztottak fel, holott ezek sokkal bünöseb- bek voltak, mint a katonák, akiknél mentő körülményül szol­gálhatott, hogy a felülről jövő parancsnak engedelmesk e d n i kellett. Jó lesz, ha a katonák ezt emlékezetben tartják, — mon­dotta Holdridge. Hogy mennyire csak felületes komédia a német denázifikáció, mutatja az, hogy még ma is na­gyon sok náci tölt be felelős ál­lásokat. A denazifikálás csak “hokus-pókus”, amely után a volt náci vezetőket “tisztának“ nyilvánítják olyanformán, mint amikor a vizbemártott paklin- csos bárányról feltételezik, hogy már megtisztult, — mondotta a generális. Holdridge arra kérte a kon­ferencia delegátusait, hogy tá­mogassák az amerikai szenátus előtt fekvő 125-ös számú azon javaslatot, amely szenátusi vizs­gálat elrendelését kéri a német denazifikációs eljárásra vonat­kozólag. A gyűlés ily értelem­ben határozott. A huszadik század első fele A huszadik század második felének küszöbén állva, megálla­píthatjuk, hogy az első fele, kor­szakalkotó volt. Elejétől kezd­ve a mai napig bámulatos hala­dás a termelés, a szállítás, köz­lekedés, civilizáció terén. Bátran mondhatjuk, hogy az elmúlt fél­század, hatalmasabb alkotáso­kat hozott az emberiség számá­ra, mint azt megelőző néhány száz esztendő. A technika vívmánya csodá­kat müveit úgy az iparokban, mint minden más téren. Az el­múlt félévszázad tökéletesítet­te az automobilt, roppant hala­dást ért el az áramfejlesztés és felhasználás, valmint a villany­világítás terén. Ma az Egyesült Államok munkás lakásaiba is bevonult a hűtőszekrény, a tele­fon, rádió és újabban a televi­sion. Letagadhatatlan tény az, hogy az amerikai munkás élet­standardja magasabb a világ minden más munkásáénál, de az is letagadhatatlan, hogy az amerikai munkás termelőképes­sége is a legmagasabb fokon áll. Az elmúlt félszázadban az áru­termelés hétszerte nagyobb, mint a megelőző félszazadban. A munkás termelőképessége há­rom és fél százalékkal nagyobb. Az ország lakóságának száma | megduplázódott, jelenti az Egye- I sült Államok népszámláló hiva­tala. A szállítás és közlekedés te­rén, az automobilon kivül, szédü­letes haladást értek el. Ma ugyan az nap reggelizik New Yorkban, ebédel Arizonában és vacsorázik Los Angelesben, a leggyorsabb repülőgép 18 és fél óra alatt szeli keresztül az egész országot. Ötven esztendővel ez­előtt Los Angelestől Chicagóig a leggyorsabb vonaton három napot vett igénybe és tiz moz­donyt cseréltek fel. Ma ugyanaz a diesel motor, amelyet Los An­gelesben a hatalmasan meghosz- szabbitott kocsi sorok elé kap­csolnak, érkezik meg Chicagó­ba. A technika eme jelentős hala­dásán nagyban lendített az a két borzalmas világháború, amely az elmúlt félszázadban szemünk előtt folyt le. Milliók és milliók életükkel fizettek, száz és száz milliók borzalmas szenvedésen estek át. Az egyetlen vigaszta­lás, amely számunkra maradt eme két mészárlásból. Az egyik az első világháború utáni orosz forradalom, amely eltörölte, az orosz uralkodó osztályt, eltöröl­te a magántulajdont s helyébe (Folytatás a 4-ik oldalon) VEZETŐ SZENÁTOROK VÁDJA Mac ARTHUR ELLEN. — FORMOSA NEM NYÚJT VÉDELMET CHIANG TÁBORÁNAK. — MÉG MINDIG VÁRJÁK A MILLIÓKAT A KORRUPT KÍNAI VEZÉREK. WASHINGTON — Igen nagy szenzációt okozott a szenátus­ban a demokrata csoport vezetőjének, Scott W. Lucas szenátor­nak az a kijelentése, hogy a kormánynak a kínai kérdésben foly­tatott politikája ellen irányuló propaganda Douglas MacArthur generális tokiói főhadiszállásáról indult ki. Ezt a vádat egy másik nagyon prominens szenátor, Tom Connally, a külügyi bizottság elnöke is megerősítette. Mint ismeretes, az amerikai kormány már régebben lemon­dott arról, hogy a teljesen lezü- lött és korrupttá vált Chiang Kai-shek nemzeti kormányát to­vábbra is támogassa. A Truman adminisztráció leginkább azért jutott erre az elhatározásra, mert a kínai kommunisták nép­szerűsége egyre terjedőben volt és Chiang hadseregei szétfutot­tak, vagy egyszerűen átálltak a győztesen előre haladó vörös hadsereghez. így az amerikai segítség jelentékeny része a kommunisták kezeibe került. Amint az európai kormányok, úgy az amerikai is elfogadta a már beállt változásokat, bár­mennyire nem kedvük szerűit való is, készülődtek tehát a kí­nai kommunista uralom elisme­résére. MacArthurnak azonban nem tetszett ez a dolok és az előbb említett két demökrata szenátor vádja szerint titokban fellovait néhány republikánus szenátort, ellátta azokat bizo­nyos titkos információkkal, amelyek alapján aztán azok megkezdték a propagandát, hogy a Formosa szigetre mene­kült Chiangot még mindig segí­teni kell úgy pénzzel, mint fegy­verrel. CHIANG MENEKÜLNI FOG A United Press információja szerint Chiang Kai-shek nem fogja sokáig tartani a szigetet, még akkor sem, ha a kommunis­ták békén hagyják. Yen Hsi- shan miniszterelnök állítása sze­rint a szigeten máris sok a kom­munista, akik valószinüleg sza­botálni fogják a Chiang kor­mány minden működését. A For- mosát elhagyó amerikaiak egyi­ke, a Little Rock, Ark. városba való Christopher B. Myers azt állítja, hogy szabotálok robban­tották fel azt a lőszereket szál­lító hajót szeptember hónapban, amelynek robbanása több mint 800 embert pusztított el. Myers állítása szerint a formosai ben- szülöttek, a “taiwanee“ nép egy­formán gyűlöli a kínaiakat, akár a reakciós, akár pedig a kommunista csoporthoz tartoz­zanak is. A feloszlás előtt álló kínai nemzeti kormány még mindig nem mondott le azon reményről, hogy Amerikától segítséget kap. Mint Yen Shi-shan miniszterel­nök közreadta, a Washington­ban időző követük, Wellington Koo arra kérte Truman elnököt, hogy azonnal folyósítsák azt a 75 millió dollárt, amit a kong­resszus már eddig megszavazott “Kina segítésére”. Hire jár annak is, hogy Chi­ang részére Amerikában mene­déket biztosítsanak, ha Formo- sát is el kell hagynia. Egyenlő­re még erre nem készül, amit bizonyít az, hogy az eddig New Yorkban tartózkodó felesége, Mm. Chiang is Formosába uta­zott. Miután Anglia és több más állam is elismerte már az uj kí­nai uralmat, az Egyesült Nem­zetek szervezetének is dönteni kell, hogy a Chiang kormány küldötteinek helyébe mikor ül­teti be a kommunista delegátu­sokat. Miután Kina egyike azon öt nagyhatalomnak, amelyeknek “vétó” joga van, a kínai uj kül­döttek elismerése az Egyesült Nemzetek összetételében lénye­ges változást fog okozni s az el­fogulatlan szemlélők szerint eb­be a már különben haldoklásnak indult szervezetbe uj vért hoz. A Munkaügyi Minisztérium je­lentése szerint a dollár vásárló képessége 1913-ban száz cent volt, 1920-ban leesett 47 centre, 1933-ban 77 centre, mig 1949- ben már csak 42 centet ér a dol­lár vásárló ereje. Chicagóban, e hatalmas és dúsgazdag metropolisban, több mint 54 ezer egyén van a sze­gény listán, akiket községélye- zés alapján tartanak el. Most aztán nagy vizsgálatot rendeltek el, mert attól tartanak, hogy a szegény listán levők “az Ameri­can Standard of Livingnél is urasabban élnek”. HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD NjÉllsr unden.the Act ai March 3, 1879

Next

/
Oldalképek
Tartalom