Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-05-06 / 1629. szám
1950. május 6. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI HÁBORÚ VAGY BÉKE? Nap, nap után olvashattunk olyan hireket, amelyek erősen figyelmeztetnek arra bennünket, hogy az emberiség feje felett lebeg a történelem legborzalmasabb katasztrófája, az atom háború. Nincs az az őrült háborús uszitó, aki azt merné állitani, hogy az Egyesült Államok határait, intézményeit bármely külföldi hatalom is veszélyeztetné. A háború uszitások, a háborúra való felkészülés indokolása mindig csak feltevésekre hivatkozik, óvatosan kerüli azt, hogy tényekre hivatkozva tegyék, mert nagyon nehéz volna arra elfogadható indokolást, bizonyítékokat adni, hogy Amerika népét háború támadás veszélyezteti. Ez az oka, hogy a politikusaink inkább szeretik magukat kijátszani a világ ’’szabadság bajnokainak” az európai és ázsiai országok “függetlenségének” a védőjének, de éppen úgy nem tudják igazolni azt sem, hogy Európa, vagy Ázsia országainak a függetlenségét, szabadságát külellenség, pláne hogy a Szovjet veszélyeztetné. Ahol fen áll ilyen veszély, hogy valamely ország függetlenségét, vagy függetlenségi törekvéseit veszély fenyegeti, az semmi esetre sem a Szovjet, vagy a szövetségesei részéről történik, hanem éppen Amerika, illetve a pártfogoltjai azok, amelyek ezt állandóan teszik. Kina, Görögország, Indokina, Siám, Burma, Indonézia, stb. országok függetlenségét amerikai, angol, francia, holland pénzel és fegyverrel gátolják. Mi jól tudjuk, hogy nem a nemlétező “szovjet agresszió” ellen készülnek a “szabadság védő” Atlantic pact országok, hanem a szocialista termelési rendszer és a gyarmati népek felszabadulási törekvései ellen készülnek és ténylegesen harcolnak a kapitalista rendszer kormányai. A kizsákmányolok harca és harcra készülődései ezek, a kizsákmányolás alól felszabadult és‘felszabadulni törekvő népek ellen. Az amerikai kormány a szabadverseny, a szabad vállalkozás védszentje, miért nem nyugszik bele abba, hogy a szocialista és kapitalista gazdasági rendszer, szabadversenybe mutassa be, melyik az a rendszer, amely a polgárai, az összeségének a jólétét, szabadságát és egyenlőségét szolgálja. JOHNSON HADÜGYMINISZTER Drew Pearson kolumnista, kinek a hírei igen gyakran benfen- tesektől számaznak Írja, hogy a hadügyi államtitkár, Mr. Johnson egy megbeszélésen kijelentette, hogy “Mi tudjuk, én mondom, hogy mi tudjuk, hogy Oroszország nem tervezi, hogy legyőzze az Egyesült Államokat egy háborúban. Oroszország abban hisz, hogy Amerika gazdaságilag fog összeomlani és igy lesz alkalmuk a kommunistáknak átvenni a hatalmat.” Mr. Johnson eme kijelentése teljesen fedi nem csak a szovjet vezetőinek a kijelentéseit, de a marxista álláspontot is, amely szerint a kapitalista rendszer a fejlődése folyamán elérkezik ahoz a ponthoz, amikor már nem képes teljesíteni a hivatását mint társadalmi rendszer, igy kénytelen lesz a helyét átadni egy szocialista gazdasági rendszernek. Természetesen a mai rendszer urai haszonélvezői, ezt az időt igyekeznek kitolni minden eszközzel, a feltörekvő munkásosztály elnyomásával, más népek háború által való leigázásával, hogy uj piacokhoz jusson. A kapitalista termelési rendszer ez utolsó periódusa, a munkásosztálynak mind nagyobb szenvedést okoz a munkanélküliséggel, brutális elnyomatásával, háborúval, tehát a munkás- osztálynak szervezkedni kell arra, hogy egyrészt képes legyen az uj társadalmi rendszer megvalósítására, a régi rendszer ösz- szeomlásakor, másrészt, hogy siettesse ezt a folyamatot, hogy ezzel megrövidítse a nagy néptömegek elnyomatását, szenvedését. De soha egyetlen szocialista sem hitt abban, hogy ezt a társadalmi változást úgy lehet előidézni, hogy egy idegen ország fegyveres erejét használja erre fel. Ezt a történelmi hivatását minden ország munkásságának magának kell elintéznie, oly eszközökkel, amilyent a magát túlélt kapitalizmus, az adott viszonyok között reá kényszerítenek. Természetesen egy vesztett háború követelő felelőssége, az uralkodó osztálynak, és a velejáró gazdasági összeomlás siettetni fogja a társadalom átalakulását, mint azt a két világháború tapasztalatai igazolják. Hogy Mr. Johnson eme meggyőződése dacára is kifelé éppen ő festi fel legjobban a Szovjet támadás veszélyét és ő irányítja a hadi felkészülést, ez csak mutatja a kapitalista rendszer ellentmondásait és rávilágít arra, hogy hol kell keresni a háború előkészítőit. A BÉKE FRONT Mr. Johnson ^kijelentése nagyon meg fogja erősíteni a békéért harcolók frontját a világ népei mindinkább tisztába jönnek azzal, hogy a kapitalizmus az, amelyik veszélyeztette a békét és hogy a mi kormányunk van az élen és ő az, amely nem csak Amerikát, hanem az egész kapitalista világot fel akarja fegyverezni a szocialista rendszer elpusztítására. Ez a felismerés készteti a világ haladó elemeit a háború elleni közös akcióra. Ez a felismerés adja az erőt a francia, olafsz, belga, holland stb. munkásoknak, hogy megtagadják az amerikai hadianyagok kezelését és a háború elleni aktiv harcát. Az egész világon tapasztalható az erősbödő háború ellenes mozgalom, csak Amerika az, ahol még mindig nem látják be a leendő háború kiszemelt áldozatai a nagy nép tömegek, hogy milyen borzalmas veszélyt jelent reájuk egy bekövetkező háború. Kétségtelen, hogy Amerika legkiválóbb szellemei, .tudósok, művészek, irók, egyes felekezetek papsága tiltakoznak a háború őrülete ellen, de ez nem történik szervezetten, nem igyekszik megmozdítani a nagy néptömegeket, megelégszik a maga pasz- sziv tiltakozásával, amelyet a háború előkészítői, nyugodtan figyelem nélkül hagynak. RÉV. PATTON TILTAKOZIK Egy ilyen passzív tiltakozás a háború ellen az is, amelyet egy bostoni unitárius pap, Mr. Patton végzett. Előre kell bocsáj tanom, hogy Mr. Patton azok közé a kevés számú papok közé tartozik, akik tényleg hisznek a krisztusi sze- retetben, aki a maga körébe harcol a bigottság, az elnyomatás, a kizsákmányolás ellen. A jóhiszeműsége kétségtelen, de módszere elégtelen arra, hogy eredményt érjen el. Mr. Patton a háborús őrület elleni tiltakozásul megtagadta az adófizetés és az alanti nagy igazságokat tartalmazó levelet küldte az adóhivatalnak: “Én magtagadom az 1949 évi jövedelmi adóm megfizetését. Tiszta lelkiismerettel nem támogathatom az Egyesült Államok kormányának háborút csináló politikáját. “Meggyőződésem, hogy a hideg háború, a nagy hadi felkészülések és a “totális diplomácia”, ha igy folytatjuk háborúval fog végződni. “A demokrácia csak egy békés világba létezhet és gyarapodhat és egy szabad nép elvárja, hogy az országa a békére törekedjen. “Mi mostan a filágot háborúba visszük, más országokat látunk el hadi felszereléssel. Szövetkezünk katonai diktátorokkal és újból hatalomra segítsük a nácikat Németországban. “Az amerikai nép hozzájárulása nem lett kikérve, az atombomba tovább gyártására és használatára, sem a hidrogén bomba építésének elrendelésére. “Miután az adózás legnagyobb része hadicélra lesz fordítva, megtagadom az adóm befizetését, nem csak azt, amelyet a háborús célokra használnak fel, hanem az egészet. “Sajnálom, hogy nincs módomba fizetni a Szövetségi kormány jó szolgálataiért, de mindaddig, amig az adó dollárnak a zöme a múlt és a jövő háború költségeinek a fedezésére megy, kénytelen vagyok megtagadni az egész adót, hogy ezzel erős tiltakozásomat fejezzem ki a háborús kiadások ellen. “Ha a jövőben a kormányom megváltoztatná politikáját és a béke és egyetértés felé vezetné a világot, azonnal fizetni fogom az adómat. “A jelenlegi irány olyan, amely a háborúhoz vezetett a múltban és a háborúra vezet a jövőben is. “Egyedüli mód amely nyitva áll előttem, hogy tiltakozzam ez ellen, hogy lelkiismereti alapon adó megtagadó leszek.” Mr. Patton meg van győződve, hogy ezzel a tisztességes, emberi álláspontjával eleget tett a kötelességének. Lehet, hogy megnyugtatta a saját lelkiismeretét, de egy hajszálat sem tett ezzel a háború megakadályozását ületőleg. A lapok, amelyek a háború haszonélvezői tulajdonába vagy szolgálatába állanak, agyonhallgatták Rév. Patton levelét, a kormány megtalálja a módját, hogy behajtsa Mr. Pat- tonon az adóját. Ha Mr. Patton ténylegesen ellene van a háborúnak, amit nem kétlek, úgy nem elégedhet meg egy levél megírásával, hanem arra meg kell szervezni először saját híveit, azután a nagy tömegeket. Bele kell ezeket kapcsolni a világ háboruellenes mozgalmába, csakis igy lehet remélni, hogy a kapitalista társadalmi rendszert meg lehet akadályozni abban, hogy az emberiségre zúdítsa a legrettenetesebb katasztrófát, az atomháborút. Amig Mr. Patton megelégszik az ő egyéni akciójával, addig az nem jelent többet, mint a british columbiai Duhabornak az a cselekedete, hogy a háború elleni tiltakozásul, felgyújtotta a saját házát. Se egyik, se másik egyéni akció egy szalmaszálat sé tett a háború útjába. A háborút nem elég nem akarni, dfet gyűlölni kell, de még ez sem elég, meg kell találni a háborúknak általában és különösen a jelen esetben a hideg háborúnak az okait. Mr. Patton, mint az Írásából látom, nagytu- dásu, mélyrelátó ember és mint ilyen ismernie kell, hogy ha a kapitalista gazdasági rendszer az, amely állandóan magában hordja, mint egy bacilust terjesztőt a háború rémét, igy nem elég a békét szeretni, azért harcolni kell, nem egyéni akcióval, hanem a nép felrázásával, megszervezésével, a háború okai elleni harcba vitelével, ha komolyan vesszük azt, amibe hiszünk, nem elégedhetünk meg egyéni adómegtagadással éppen úgy, mint házfelgyujtással. Eugene Holman, a Standard Oil of New Jersey cég elnöke az amerikai gazdasági életet egészségesnek mondja, amit igazol az, hogy ez a cég a múlt évben 2,- 934,685,762 dollár üzletet csinált, amelyből 268,869.501 dollár tiszta hasznot osztottak szét a részvényesek között, egy-egy 100 dollár névértékű részvényre 8 dollár és 91 cent esett. — A Rockefeller bandát nem kell félteni, megélnek azok a jég hátán is, amig az olaj részvények ilyen szépen kamatoznak. A Congressional Record (jegyzőkönyv) multévi kötete20 millió szót tartalmaz és kinyomása 1,260,000 dollárba került. Eszerint az amerikai adófizetők körülbelül hat centet fizetnek a képviselők minden szaváért, akármilyen értéktelenséget mondanak is.
