Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-05-06 / 1629. szám

1950. május 6. Osztályellentét A Chrysler telepek munka- > sainak sztrájkja a negyedik hó-1 napba ment át és minden válto­zás nélkül folyik tovább. Mind­két oldal mereven kitart. A munkások szervezetének köve­telése a havi százdolláros nyug- dij, vagyis a kormány társadal­mi biztosításának összegét a Chrysler Corporációnak ki kell egészíteni a fenti összegre. A társaság hajlandó megadni a nyugdíj kiegészítésére járó ösz- szeget, de nem hajlandó, hogy annak kezelésébe a szervezet ve­zetősége is beleszólhasson. Ezért folyik a harc. A lelkes kitartás és elszánt harc, amelyet a bányászok után a Chrysler telepek munkásai ta­núsítanak, arra enged következ­tetni, hogy az Egyesült Államok bérrabszolgái készek a harcra, az osztályharcra, amely sokkal­ta többet vagyis a munkás mun­kájának teljes gyümölcsét nyújt­ja és nem apró-cseprő reform bérjavitást, vagy nyugdíj kü- lömbözetet. Amerika egyik legreakciósabb szervezete a vasutasok, akik már hónapok óta ijesztgetik ön­ön magukat, hogy sztrájkba mennek, ha a társaságok nem teljesitik követeléseiket. Két hó­nappal ezelőtt a kormány rende­letére elhalasztották a sztrájkot, megegyeztek abban, hogy a kor­mány egy tényeket felülvizsgáló bizottságot nevez ki, ezt meg is tették és a vizsgáló bizottság a Diesel motor fűtők követelése el­len döntött, azt állapították meg, hogy nincsen két fűtőre szük­ség. De nem csak a kormány nem egyezik meg a szakszerve­zetek követeléseivel, hanem a szakszervezetek maguk sem. A fűtők szervezete, egy másik fü­tő beálütását követeli. A moz­donyvezetők szervezete egy he­lyettes mozdonyvezetőt követel. Akár az egyik megy ki sztrájk­ra, akár a másik, egy bizonyos, hogy egymással jutnak ellentét­be és nem vállalnak szolidaritást. Ezek csodák-csodájára nem tartoznak az AFL-be. Ők mun­kás arisztokratáknak képzelik magukat. Hatvan nap elteltével újból felszínre került a telefon alkal­mazottak sztrájkja. A telefon szerelők, akiknek szervezete kö­rülbelül tízezer tagot számlál, április 24-én sztrájkba léptek. A több mint kétszázötvenezer al­kalmazott, akik ugyan azon tár­saságnál, ugyan azon szervezet­hez, a CIO-hoz tartoznak, min­den lelkiismeret furdalás nélkül követik vezéreik két balkezes intézkedéseit. A General Motors Corporation és a United Auto Workers szer­vezet között már április elseje óta folynak a tárgyalások, az uj szerződés megállapításának az ügy ében,ezideig semmi ered­ménnyel. A munkások szerveze­tének követelése a zárt műhely. Minden alkalmazott, akik még nem tagjai a szervezetnek, vagy újonnan felvett munkások, kö­telesek 37 napon belül a szerve­zet tagjává válni, ellenkező eset­ben elbocsátandó. A korporáció hallani sem akar erről, dacára annak, hogy az alkalmazottak 92 százaléka eme követelés mel­lett szavazott. A szervezetnek nincsenek más eszközeik arra, hogy a szervezetleneket meg­szervezzék, csak az, ha a társa­ság is beleegyezik. A szakszer­vezetek basái elfelejtették, hogy alig másfél évtizeddel ezelőtt másképpen is szerveztek zárt műhelyt. Követelik azt, hogy a társa­ság a szervezeti járulékokat le­vonás után haladéktalanul fo­lyósítsák a szervezet pénztárá­ba. A korporáció a kormány tár­sadalmi nyugdiját havi szászhu- szonőt dollárra egészítse ki. Betegsegély, rokkant és ha­láleseti biztosítás. Az autó szervezet 48 pont­ban foglalta össze a követeléseit, amelyekből április hóban tartott egyezkedő gyűléseken a társa­ság képviselői egyetlen pontot sem fogadtak el. Az Egyesült Államok bányá­szati hivatalának jelentése sze­rint ez év február havában 21 halálos kimenetelű bányaszeren­csétlenség történt. A puhaszén 15, a keményszén bányák 6 ál­dozatot követeltek. A sérülések s halálesetek szá­ma túlnyomó részben Kentucky bányatelepein fordulnak elő. Az elmúlt 19 esztendőben, dacára annak, hogy Kentucky állam bá- bányiban kevesebb mint 45 ezer puhaszén bányász van foglal­koztatva, a súlyos sérülések szá­ma 93.355 volt, ugyan ezen idő alatt a halálesetek száma 2,531 volt. Elnyomatás, nyomor, szen­vedés, munkanélküliség, nélkü­lözés, sérülés és halál a bérrab­szolgák jutalma, nem csak a bá­nyaiparban, hanem a termelés és szétosztás minden ágában. Azért van ez igy, mert a terme­lő hadsereg nincsen osztálytu­datra nevelve. A szakszervezeti basák kénye-kedve szerint tán­colnak s megelégszenek apró- cseprő reformokkal. Amerika 18 vagy 20 millió szervezett munkásainak, akik az AFL, a CIO, a vasutasok, a gép­lakatosok, a bányászok stb, szer­vezetekhez tartoznak, egy és ugyanaz a sorsuk, jutalmuk a kizsákmányoló osztálytól és mégis külön szervezetekben, kü­lön időszakokban, jelentéktelen reformokért, minden végcél nél­kül, hetekig, hónapokig sztráj­kolnak és amikorra “kivívták” követeléseiket, újból kezdhetik, mert az élet szükségletei gyor­sabb tempóban emelkednek, mint az osztály ellentétek elsi­mítása. Sokan nagy örömmel fogad­ták Murray, a CIO elnökének azon felhívását, hogy az ameri­kai szakszervezetek EGYESÜL­JENEK. Azt gondolták, no most már lesz Amerikában egy egy­séges munkásszervezet. Csaló­dás érte nem csak ezen balga hitüeket, hanem magát John L. Lewist is, aki az elkeseredett hosszú sztrájk után megkísérel­te a CIO-ba való visszamenetelt. Murray, Reuther, Carrey, CIO csahosok, jobban félnek Lewis- től, mint a kizsákmányoló osz­tálytól. De Murray nem gazda­sági ellentétekből felmerült har­cok egységes intézésére kérte fel a fenti szakszervezetek veze tőségét, hanem egységes POLI­TIKAI akcióra és még ebben sem egyeznek meg. Murray, Le­wis, Green, Kennedy, Jonston Fraser, Hayes, mind más követ fújnak. Amely jelölt jó Mur- raynak az nem jó Greennek és amelyik Greenek és Murraynak Csak ilyen béke van (Vi.) Francia és Oloszország- ban hadiállapotok vannak min­den nagyobb kikötő városban, ahol az amerikaiak ajándékát, fegyvereket akarják partra rak­ni. Tankok, drótsövények páncé­los kocsik, katonaság ezrei von­tak gyűrűt és rakják ki a gyil­kolásra odaküldött fegyvereket. Angliában csak egy kikötőben, a londoniban, több mint kétezer sorkatonát rendelt ki a mun­kás (?) kormány, hogy a 13.500 rakodómunkás sztrájkját letör­jék és a katonasággal rakassák partra a hajók rakományait. Berlinben a fiatalság egy na­gyobb felvonulásra készül, a megszálló csapatok amerikai fő- parancsnoka, már is bajonettal és gyorstüzelő gépfegyverekkel akarja őket fogadni. Ezek a fia­talok fegyvertelenek és amint a sztrájkolókat, úgy fegyverrel akarják megakadályozni, hogy a német nemzeti ünnepen, má­jus 28-ikán, évtizedeken át szo­kásos felvonulást, sport ünne­peket megtartsák. A londoni sztrájk is azért tör­tént, mert tavaly nyáron veze­tett sztrájk három vezérét fel­sőbb nyomásra kirúgták, nem csak a union vezetéséből, hanem a munkából is. Most ezekkel vál- i lalt szolidaritást a nagy több­ség, már akiket a munkás (?) politikusok nem tudtak lebeszél­ni a szolidaritás gyakorlásáról. Itten Amerikában is ilyen bé­ke van. A Chrysler sztrájk már a negyedik hónapban van és bi­zony a munkások sokat szenved­nek, nélkülöznek, már a fele a közsegélyen tengődik, de még sincsen kilátás a hamaros meg­egyezésre, sőt most már a gyár­vezetőség azt látja, hogy gyen­gülnek a munkások és még ma- kacsabbul viselkedik. Most készülnek a Vasutasok, a telefon munkások nagy sztrájkra, ezeket is lebeszél­tek a politikus — munkás — vezérek, ne hogy egyszerre egy nagy sztrájkká alakuljon ez a békés állapot, az osztályharc me­zején. A mi munkásvezéreink is a gyárosoktól várják, hogy a sztrájk-alapra szedjék össze a pénzt a munkásoktól, igy közel három millió dollárt, melyet' már a munkásoktól levontak, külön­böző kifogásokkal még mindég nem adták át a unionnak, igy ezzel is nehezítik a sztrájkot. Olyan hülyeséget kérnek, vár­nak ezek a munkásvezérek, hogy az ellenség, a gyárosok fogják a sztrájk-alapot, segélyt össze­szedni és átadni a munkásoknak. CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Bérmunkás segítésére május 14-én, vasárnap délu­tán a West Sídéi Munkás Da­lárda, 4309 Lorain Ave. első emeleti termében TÁRSAS DÉLUTÁN lesz, amelyre a lap minden ba­rátját tisztelettel meghívjuk. Részvételi jegy 75c., amelyért szendwich és kávé lesz felszol­gálva. jó, az nem jó Lewisnek és igy tovább, addig marakszanak, hogy kinek a jelöltjeire szavaz­zon a szakszervezeti munkásság, amig az úgynevezett reakciós politikusok (minden politikus az) kerülnek be a kongresszus­ba. Az Egyesült Államok társa­dalmi átváltoztatására nincsen politikai pártra vagy akcióra szükség. Az átmeneti korszakot elvégezte a kapitalista osztály. Itt egy iparilag kifejlett rend­szerrel állunk szemben, amely­nek társadalmositására a mun­kásosztály gazdasági direkt ak­ciójára van szükség. Murray, Green, Lewis, stb. szakszerveze­ti basák jobban félnek ettől, mint maga a kormány, vagy a kizsákmányoló osztály. Lewis egyesülni kíván a CIO- val, a CIO az AFL szervezetével, nem csak a politikai alapon, ha­nem gazdaságilag is, erre kény­szeríti őket a rohamosan előnyo­muló munkanélküliség. A CIO az elmúlt két évben, több mint három millió tagot veszített, amelyben benne van a csaknem egy millió kizárt progresszív szervezetek tagsága. Az AFL több mint két milliót. Ezt a ve­zetőség titkos gyűlésen tárgyal­ta. Az elmúlt hónapokban kiad­ták a jelszót, egy millió uj tag szerzésére. Az Egyesült Államok Munka­ügyi Hivatalának jelentése még megemlíti, hogy az AFL és a CIO szervezetein kívül a Rail­road Brotherhoods, a United Mi­ne Workers és a 'géplakatosok szervezete két és fél millió tagot veszített az elmúlt két évben. A taglétszám apadása napról-nap- ra gyengíti a szakszervezetek erejét, úgy a handa-bandázó po­litikai, mint a gazdasági téren. Ez az oka annak, hogy nehéz, huzamos sztrájkokkal kell intéz­ni a szakszervezetek osztályel­lentéteit. Most aztán, hogy a munka- nélküliség rohamosan terjed, a mi szakszervezeti basáink a kongresszus boszorkány kony­hájában főzik a tervet, hogy visszaállítsák a Roosevelt féle “kék sast” vagyis a WPA-t kí­vánják újból életre kelteni, a családos bérrabszolgák számá­ra. A nőtlen egyéneket pedig a Civilian Conservation Corps, de- partbentjében használnák fel, fák ültetésére, utak karbantar­tására, stb. Ez volt az ő módsze­rük a munkanélküliség enyhíté­sére a múltban és ma is csak azt tartják megoldásnak. Köhler Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutaja. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse re íréhev BÉRMUNKÁS________ 3 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom