Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-04-22 / 1627. szám

1950. április 22. B É li M U N K A S 7 oida' Tornyosulnak a bajok Németországban (Vi.) A hires amerikai “papir függöny” a nagytőkések által kontrolált nagy lapok dacára is, minden nap szinte ki sir az ag­godalom Németországot illető­leg. Nagy bajok lehetnek. Mr. McCloy, a főparancsnok ur, sok kisebb tanácsos, állami megbi- zott, titkos jelentéseket tesz a külügyi hivatalnak, melyeket a lapokban nem mernek leközölni. Az ott levő újságírók is rémül­ten írnak az eseményekről. Ezek között legjobban megvannak ijedve azon német politikusok, akik szeretnék Németországot Amerikához csatolni, úgy gazda­ságilag, mint politikailag. Ezért könyörög a nyugat Németor­szág elnöke, hogy vegyék őket is fel az Atlantic szövetségbe egyenjogú társnak. Könyörög­nek, hogy Németország ipari terményeinek is adjanak piacot, engedjék azt a három millió munkanélkülit munkához jutni, A NÉPSZÁMLÁLÁS Midőn ezen sorok napvilágot látnak, akkorra az 1950-es nép- számlálás befejezést nyert és az olvasók mindegyike közvetve, vagy közvetlenül számot adott magáról, hogy beiktassák Uncle Sam “nagy családjába”. Miután igy mindenki tudomást vett a népszámlálásról, érdekelni fog­ja az olvasókat a népszámlálás­ra vonatkozó alábbi adatok. A CENSUS, — mint ahogyan a népszámlálást nemzetközi mó­don nevezik, — a latin “censere” szóból származik, ami “bejegy­zést”, lajstromba Írást jelent. Maga ez a szó mutatja, hogy a népszámlálás római eredetű, no­ha valószínű, hogy kisebb terü­leteken, avagy egy-egy törzs ke­belében már előbb is alkalmaz­ták. Történelmi adataink azon­ban az első népszámlálást a mai időszámítás előtti 555-ik évre adják, amikor Servius Tullius rendelte el Romában. Ezt a helyi népszámlálást többször megis­mételték, nagyobb és nagyobb területekre alkalmazták mig végre Augustus (Caius Octavia- nus) császár, aki 27 B.C. és 14 A.D. között uralkodott, elrendel­te a birodalom összes népeinek összeszámlálását. A római birodalom hanyatlá­sával a népszámlálások is abba­maradtak és a középkor orszá­gai népeinek számáról csak na­gyon hozzávető becslések sze­rint ítélhetünk. A modern nép- számlálást a svédek kezdték meg újból a 17-ik században. Innen átterjedt Franciaországba és később más államokba is. Angli­ában az első népszámlálást 1800- ban tartották. Az igazi modern és rendszeres népszámlálást az Egyesült Álla­mokban kezdték, ahol az alkot­mány rendelte el, miután a kongresszus alsóházának taglét­számát a lakosság számához akiket mostan tétlenül kell etet­ni az amúgy is szűkös élelmisze­rekkel. Már azt mondják — ezek kö­zött Carl von Wiegand, aki na­gyon is reakciós és neki fáj leg­jobban leírni, hogy nagyon so­kan ipari igazgatók, de legin­kább kisebb iparosok sürgetik, hogy Oroszországgal kössenek megegyezést és kereskedelmi szerződéseket, melyek minden németet munkához juttatna. Ugyanis még azokat az ipari cikkeket sem engedte Amerika szállítani Kelet Németországon keresztül, melyeket a kínaiak rendeltek és meg is fizettek vol­na érte. Nem engedik, hogy még a németeken keresztül is bármi­lyen fontos gép, vagy anyag ke­rüljön a keleti államokba. De ugyan akkor elzárták nyugat felé is az utat, nem engedhetik meg Francia, Belga és Angolor­szág vezérei, hogy a piacokért arányitva szabják meg. Körül­belül minden 300 ezer lakosra esik egy-egy congressman, igy politikailag mindig fontos az egyes államok népesség szaporo­dásának az ismerete. A jelenle­gi népszámlálás alapján, — elő­zetes becslés szerint, — Califor­nia állam körülbelül nyolc kép­viselővel fog többet kapni, New York állam pedig valószínűleg veszíteni fog. A népszámlálás fejlődésével mint több és több kérdésre igye­keztek választ kapni. így most már megállapítják, hogy a la­kosságot hány férfi, nő és gyer­mek alkotja; ezeknek faji és nemzetiségi eredetét, vallások szerinti csoportosulását, stb. Legújabban pedig már a vagyo­ni állapotukat és jövedelmeiket is feljegyzik és statisztikai cso­portokba foglalják. Gazdasági szempontból fon­tosnak tartják az iparok és a földművelésre szóló adatok gyűj­tését is. így most összeírták nem csak az embereket, hanem a há­ziállatokat is. A farmeroktól kü­lönösen sok mindent megkérdez­tek. Ezért amikor ezen cenzus adatait majd közzéadják, meg fogjuk tudni, hogy hány acre földet müveinek az Egyesült Ál­lamokban, mit termeltek azokon és mennyit a különböző termel- vényekből. Mennyi volt az állat- állomány, hány lóerőt használ­tak a farmokon és az iparokban, stb., stb. Ugyancsak összeírják a tár­sadalmi kérdésekre világotvető adatokat is, mint például hány ember dolgozik önmagának, hány másoknak, hányán van­nak munkanélkül, penzión, segé­lyen, stb. A cenzus adatainak feldolgo­zása körülbelül két évet vesz igénybe, habár egyes adatokat hamarosan megtudunk, a teljes statisztikai eredményt csak 1952-re várhatjuk. való versenyben megint szere­peljen, konkuráljon velük Né­metország, hiszen ezekben az or­szágokban is nagy a munkanél­küliség, mert nekik is kevés a piac. Most már mind több német politikus, ipartulajdonos belát­ja, hogy csak is kelet felé szál­líthatják ki ipari terményeiket. Kizárólag kelet felől kaphatnak cserébe szükséges élelmet és nyersanyagokat. Ezt ideig-órá- ig megtudják az amerikaiak akadályozni, de annál nagyobb erők gyülemlenek fel az ilyen mesterséges akadályok elhárítá­sára, ha kell belső lázadásokon keresztül. Talán ettől vannak megijedve McCloy, Dulles és gazdáik. SZTRÁJK AZ OLAJ IPARBAN DENVER — A, Texas Oil Co. 8000 munkása sztrájkba lépett. A sztrájk alá vett telepek Texas, Wyoming és Illinois államokban vannak. A sztrájkolok a CIO- hoz tartozó Oil Workers Inter­national Union tagjai, bérjavi- tást, nyugdijat és egyes helyi panaszok orvoslását követelik. HÁROMSZÁZ ATOMBOMBA WASHINGTON — A “The New Republic” folyóirat egyik írója “kiszámította”, hogy az Egyesült Államoknak ezidősze- rint körülbelül 300 atombombá­ja van. A cikk írója azt állítja, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatokból ki lehetett számítani az atombombák számát, mert mindenki megtudhatja, hogy mennyi plutóniumot készítettek naponként, vagy hetenként a Hanford telepen, mennyi uráni­umot az Ook Ridge K-25 telepen s igy tovább. Azonkívül meg le­het állapítani, hogy mennyi ilyen anyag kell egy-egy bombához. Ezen számítások eredménye az, hogy a U.S. körülbelül 300 atom­bombával rendelkezik. Ugyane­zen iró szerint az oroszoknak még csak 1955-re lesz 100 bom- báj uk. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland ..... . 2.00 L. Birtalan, Cleveland __ 4.00 J. Buzay, Cleveland......... 6.00 L. Decsi, Akron .................. 5.00 J. Dénes, Detroit ............... 2.00 J. Farkas, Akron ..................5.00 J. Feczkó, New York ___ 6.00 L. Fishbein, New York _ 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 P. Hering, Buffalo.............12.00 S. Juhász, Akron ........ 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago ........... 7.00 J. Kollár, Cleveland_____ 5.25 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 8.00 J. Mogor, Cleveland ____ 7.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczy, Cleveland ....... 2.00 L. Pall, Ambridge .............12.00 St. Phillips, So Bend ....... 2.00 J. Reppman, Detroit......... 5.00 Ch. Udvamoky, Flint ........ 1.00 J. Vizi, Akron ....................10.00 St. Visi, Lincoln Park..... 6.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00 — Fiatal barátom, higyje el igazán őszintén gratulálok ön­nek, mert jól tudom, hogy egész életén át jóleső érzéssel fog visz- szaemlékezni a mai napra. — Nagyon köszönöm Róbert bácsi, de nem ma, hanem csak holnap lesz az esküvőnk. — Igen, igen, hiszen én is úgy értettem. A sarki fűszerestől telefon használatra kér engedélyt egy fiatal fiú és a fűszeres is hallja amint mondja: — Hello, Mr. Smith. Hallot­tam, hogy kifutó fiúra van szük­sége? ... Oh már van kifutó fiú? ... De talán ha nem felel meg? . . . Ha meg van elégedve akkor jól van. — Ha munkát keres, nálunk is dolgozhatik, éppen szüksé­günk van egy kifutó fiúra, — mondja a fűszeres a telefonálást befejező fiúnak. — Oh, köszönöm, — feleli a fiú, — de már van munkám. A Mr. Smithnél dolgozom, akit fel­hívtam, mert akartam tudni, hogy meg van-e elégedve velem ? A szomszédság hírhedt köl­csönzője vasárnap kora reggel beállít Smith szomszédjához. — Ugy-e Mr. Smith ma nem fogja használni a gyepvágó gé­pet? — De igen is, a mai napot ép­pen gyepvágásra és az udvar pucolásra szántam. — Igazán milyen szerencsés vagyok?! Akkor elvihetem ugy- e a halászó rudjait, mert maga ma úgyis itthon marad? Szkeptikus: Ugyan hogy mondhatja, hogy minden igaz, ami a bibliában van. Itt van pél­dául az, hogy Balaam szamara megszólalt s beszélt, mint az em­ber. Hát ezt is elhiszi? Vallásos: Már miért ne hin­ném? Ha egyszer az ember be­szélhet úgy, mint egy szamár, akkor a szamár is beszélhet úgy, mint az ember. A városháza előtt felállították a nagy fekete táblát a hivatalos iratok és felhívások kiírására. Mielőtt még használatba vették volna, arrajárt a pap, fogta a krétát és felirta a táblára: “Imádkozom mindannyitok­ért.” Aztán aláírta a nevét és a foglalkozását. Meglátta ezt az ügyvéd, követte a példát és a neve meg foglalkozása alá jegy­zésével ezt irta a táblára: “Védelek mindannyitokat”. Az orvos sem maradt el, aki megint ezt irta a táblára: “Gyógyítalak mindannyito­kat.” Végre egy egyszerű polgár is észrevette a dolgot, ráfogta a krétát és alájegyezte: “Én meg eltartalak mindany- nyitokat.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom