Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-07-09 / 1587. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 JULY 9 NO. 1587 SZÁM Csökken az árufogyasztás hetArónika A HITELVÁSARLÁSSAL IGYEKSZENEK EMELNI A MEGCSAPPANT ÁRUFOGYASZTÁST. — MEGSZÜNTETTÉK AZ ÖSSZES ÁRSZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEKET — A HITELBANKÁROK HASZNA. WASHINGTON — Miután junius 30-án az árszabályozó törvények utolsó maradványai is megszűntek, a bankárok és iparfejedelmek a hitelvásárlás kiterjesztésével remélik elérni az üzleti élet fellendülését. Az árszabályozó törvények végetértek, noha Truman elnök még szerette volna fentartani az ón, a zsirfélék és egyéb dolgokra, de a kongresszus tagjai úgy látták, hogy már az inflációtól nem kell tartani, te- * hát a defláció megelőzésére minden további korlátozást eltörültek, illetőleg nem hosszabbították meg a törvény lejárati idejét. A National Credit Association (kölcsönző vállalatok) már régen várnak erre az alkalomra és most azt hirdetik, hogy fel kell eleveníteni a vásárlásnak azt a módját, amelynél a vásárolt dolgokra csak egy dollárt kell lefizetni, a többit pedig heti egy dollárral lehet törleszteni. Az ily - részletfizetésre való vásárlásról , mondják tréfásan: “Egy dollárt kell lefizetni a vásárlásnál és ] aztán egy dollárt, valahányszor a részleteket kollektáló ügynök elcsíp bennünket”. • , Különösen az automobil ipar i nagy fellendülését várják ezen : hitelvásárlástól, amennyiben ed- ' dig az automobil vásárlásnál az ár egyharmadát kellett kifizetni. A credit vállalatok természetesen nem csak busás kamatot, hanem jókora kezelési költséget is adnak az áru árához. A hitelvásárlás csak látszólagosan emeli a kereskedelmet, mert a fogyasztó közönség vásárló képességét csak kezdetben emeli, de végeredményében ejti, mert igy minden árucikkért többet kell fizetni. A hitel és részlettörlesztésre való vásárlás felevenitése a közelgő válság jele. Erre vall az is, hogy a nagy mail-order kereskedelmi házak nyári katalógusai 15-20 százalékos árleszállítást mutatnak. Az uj árak nem az olcsóság jelei, hanem inkább csak azt mutatják, hogy a kereskedők már nem képesek áruikat a felfújt (inflációs) árakon továbbadni. Élesztik a háborús hisztériát A HÁBORÚS HISZTÉRIA ÉLESZTÉSÉVEL AKARJÁK KIERŐSZAKOLNI A NAGY KATONAI KÖLTSÉGVETÉSEKET. — LÉGI TÁMADÁSSAL IJESZTIK A NÉPET. WASHINGTON — Amint hire ment, hogy a külügyi feszültség enyhülése következtében egyes szenátorok a katonai költség- vetés megnyirbálását ajánlják, a militaristák gondoskodtak a háborús hisztéria további fentartásáról és fejlesztéséről. Ez megmutatkozik abban az akcióban, amit most a John R. Steelman elnöklésé alatt álló National Security Resources Board indított. Ez a bizottság, amely már«-----------------------------------------évek óta mitsem hallatott magáról, most hirtelen előállt egy olyan programmal, amely az egész országot egyszerre a szó szoros értelmében hadiállapotba helyezné, mintha a háború kitörése minden nap esedékes lenne. Nem csak a katonaságot, hanem az ország polgári lakosságát is meg akarják szervezni úgy, hogy “készen álljon” a támadásra. Valójában az ilyen készülődéssel állandó izgalomba akarják tartani a nép tömegeket remélve, hogy az ily hisztéria hatása alatt a kongresszus készséggel szavaz meg bármilyen nagy hadiköltségvetést is. Mr. Steelman most bejelentette, hogy William A. Gillé mobilizációs direktor segélyével megszervezik a “polgári védelmet”, amelyet előbb a katonaság irányit, de később, amikor már a szervezet tökéletes lesz, polgári vezetés alá fog kerülni. A szervezésben a katonai hatóságokon kívül a Federal Works Ageny, a Federal Security Agency, az Atomic Eenergy Comission intézmények, továbbá a földművelésügyi, belügyi, kereskedelemügyi, igazságügyi és munkaügyi minisztériumok fognak résztvenni. Ezek segítségével kiépítik a “légvédelmi osztagokat”, amelyek be fogják gyakorolni, hogy az ellenség támadásainak hatáÖSSZEGYÜJTI M __________ Nagy szorgalommal böngészem az elmúlt hét fontosabb újsághíreit és bármilyen fontos híreket látok is bennük melyek úgy a bel- mint külföldi helyzetre fontos kihatással vannak, mégis mindig visszakerülök ahoz a fontos híradáshoz, melyben jelentik, hogy itt New Yorkban 37 nap óta nem esett az eső és közben 95 fokra is fölment a hőmérő. Mennyire igaza is van annak a marxi tudománynak, mely szerint az emberek gondolatvilágát az anyagi helyzetük kontrolálja, értve azokat az embereket akik gondolkodni tudnak. Igaz a hőmérsékletnek semmi köze a marxizmushoz és annak feltétlen igazsága csak az uj sághirek böngészése közben jutott eszembe. Ugyanis bármilyen fontos híreket is látok, a szemem mindig visszakerül arra a kis hírre, mely azt mondja 37 nap óta nem esett New Yorkban az eső, tönkrement az egész termés. Habár nekem nincs két inch földem sem, az egész biztos az én veteményemre nem kívánhatom az esőt és mégis úgy érzem, hogy alaposan szeretnék átázni, sőt egész a bőrig szeretnék úgy isten-igazából vizes lenni. Itt érkezik be aztán a marxi tudomány a hőmérséklethez, mert ugyanúgy ahogyan a kizsákmányolt bérmunkásoknak a gondolatvilága a nagyobb bér és a bérrabszolgaság alól való fölszabadulás iránya felé tekint, Ugyanúgy én itt az Írógépem mellett a 95 fokos melegben nem tudok másra csak esőre gondolni. És bizonyára ugyanez a gondolata mind a 8 millió new yorki lakosnak, akik mind anélkül, hogy tudnák, beleestek abba a marxista bűnbe mellyel gondolatukat az adott helyzetükhöz irányítják. Szóval amikor az én részemre nincs nagyobb esemény a világsajtóban mint az, hogy pont New Yorkban 37 nap óta nem esett az eső és amikor pillanatnyilag azt gondoltam magamról, hogy beleestem az egyéni önzés kátyújába azáltal, hogy esőt kívánok, fölfedeztem, hogy ez nem áll én rám, mert az eső kívánsággal szigorúan és pontosát miként lehet kicsinyíteni, miként lehet a szabotálásnak elejét venni, stb. De leginkább, hogy miként lehet a “népet készenlétben tartani”, — vagyis izgalomban úgy, mintha háború lenne. ■ . . . (f.) . . .-------- i san marxista vonalon haladok. Ha aztán az eső után való sóhaj tozás közben még rá jövünk arra is, hogy ebben az esetben szorosan a bérkérdéssel is ösz- szeköttetésben van, egész nyugodtan megállapíthatjuk, hogy minden esőt kívánó new yorki munkás, százszázalékosan marxista. Mert nézzük csak mit és mennyiért árultak a gyümölcs- piacon a múlt héten. Egy font barack ára 15 cent volt, de milyen barack? Valahonnét mesz- sze vidékről zölden leszedve hozták ide, melynek a nagy magjára rá volt fonnyadva a barackhéj. Egész nyugodtan azt mondhatjuk, hogy 4-5 barackmagért kivettek a keservesen megkeresett munkabérünkből 15 centet. Körülbelül ilyen arányban volt minden gyümölcs és zöldségféle a piacon olyan áruval és árakkal, ami bizony egyesekből a sóhajtozás helyett a káromkodást váltotta ki. Ezek már olyan “erőszakos” marxista fajták voltak és arra is gondoltak, hogy legjobb volna a fölvert szárazsági árak arányában bérkövetelést benyújtani és sztrájkba lépni. Nekem ugyan magyarázhatnak hát bármit is a new yorki hőségről én csak annyit tudok, hogy mindannyian izzadtunk és mindannyian, akár tudatosan, akár tudatlanul az eső után való áhitozásban százszázalékos marxisták voltunk. Be kell azonban vallanom, hogy voltak ezért csekély kivételek, akik megkerülték a marxizmust és eszük ágában sem volt az eső után való sóhajtozás avagy bérkérdési magyarázkodás. Ezek a tényleges esőcsinálók voltak. Sőt mi több a mai kornak megfelelő modern esőcsinálók. Nem olyan régifajta esőcsinálók, akik imádkozással vagy az indiánok, akik ritmus tánccal akartak felhőszakadást előidézni. Sikerült is nekik néhányszor olyan helyeken, ahol amúgy is megeredt volna az eső. Itt New Yorkban például most van itt az alkalom esőért imádkozni, mert valamikor a napokban mégis csak esni fog az eső és ha valamelyik pap templomában véletlenül ép akkor imádkoznának, hát azok állnának a legközelebb isten szeretetéhez. A tényleges esőcsinálók a legújabb technikai fölfedezések alapján úgyszólván követelték a mesterséges esőcsinálást. Hatá- (Folytatás a 3-ik oldalon)