Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-12-24 / 1610. szám

« oldal BÉRMUNKÁS 1949. december 24. Karácsonyi gondolatok HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL Ilyenkor, mikor a természet megújhodásának ünnepét — melyet Karácsonynak neveznek — ünnepeljük, szeretnénk ör­vendeni életnívónk megújhodá­sának is. Ilyenkor, amikor a leg­több ambertársunkat elfogja egy bizonyos szentimentális erő és ajándékok kicserélésével “Mea culpáznak”, sokan arra gondolunk, hogy eme szemfor­gatás helyett mi volna a világ szenvedő népének a legszebb ka­rácsonyi ajándék. Olyasvalami, ami különbözik a törékeny gyermek j átékoktól, különbözik a sok hamis fogadalmaktól. Ajándék, mely nem száll el az ünnepi zsolozsmákkal, nem száll el a borgőzzel. Ajándék, melyet az egész emberiség egyformán értékelne, egyformán becsülne. Ilyen ajándék volna például a világbéke — de különösen a nép vezéreinek igazság, egyen­lőség, szabadság iránti őszinte törekvése és annak megalkotá­sa. Valamint a karácsonyi aján­dékok megvásárlásához szük­séges pénzért először dolgozni, szenvedni kell, úgy az óhajtott világbékéért is harcolni kell. Ün­nepnapkor, mikor házunkat elő­készítjük a nagy ünnepre, úgy kell országunkat, társadalmun­kat is előkészíteni a világ nagy ünnepére. Meg kell tisztítanunk társadalmunkat a Parnell Tho- masoktól, akik még rosszabbak, mint -Iskariot Judás, aki bár el­adta mesterét 30 ezüstpénzért, melyért meglett bélyegezve, mig a mi vezéreink fennen trónolva szállítják a Jézusokat millió- számra a vérpadra. Meg kell tisztítanunk társa­dalmunkat a kígyóktól, melyek fekete talárban tanítják hamis­ságra a tudatlan tömeget. Ezek volnának nagyjából ama főaka­dályok, melyek visszatartják az igazi egyetlen Karácsonyi aján­dék eljövetelét. Jelen karácsony alkalmával, örömmel állapíthatjuk meg azt, hogy a világ mintegy 800 millió népének részint megvan, részint közeleg az igazi társadalmi meg­újhodás. Ezeknek lehet részük az igazi örömben: igazi ajándék­ban, melyet nagy áldozatokkal küzdöttek ki maguknak. Amerika munkásságának erőt megfeszítve kell szervezkedni, tanulni, összeállni a nagy s vég­leges karácsony előkészítésére, melynek előfeltétele: “Szeresd felebarátodat, mint tenmaga- dat”, hogy boldog karácsonyod legyen. (bu-ká) Szenátor John F. Dulles, aki minden erejével dolgozott azon, hogy Truman elnök Marshall terve keresztülmenjen, most ki­tűnik, hogy nem holmi öt vagy tiz százalékra dolgozott, hanem mint igazgatósági tagja az In­ternational Nickel Co. of Cana­da társaságnak, 7 millió dolláros rendelést járt ki. Persze ezért ő nem kapott százalékot, hanem úri nyelven mondva osztalékot kapott. Wm, L. Clayton, az ál­lamügyi minisztérium másod­titkára még jobb üzletet csinált, amiért a Marshall terv keresz­tülvitelén dolgozott. Gyapotter­melésben van érdekelve s cse­kély 50 millió dollár áru rende­lést járt ki társasága részére. Jó üzlet Európa kommuniz­mustól való megmentése az urak számára. Londonban megalakult nem­zetközi szakszervezet ülésezése végétért. Európa és Amerika re­akciós szervezetei megosztották maguk között a külömböző tiszt­viselői állásokat és vezetőségi tagokká lettek a mi szakszerve­zeteink vezérei is Murray, Carey, Reuther, Rieve, és számos más a CIO részéről. Green, Meany és Brown az AFL képviseletében. Green, Reuther és az angol szakszervezetek reakciós képvi­selői összeölelkeztek az elért si­kereken s fogadalmat tettek ar­ra, hogy addig nem nyugszanak, amig a népi demokráciára lépett országok szervezett munkássá­gát meg nem semmisitik. Termé­szetesen a római pápa áldása fogja kisérni eme fogadalmat. MEGNYÍLT a PETŐFI BÁNYA Vörös csillag feszül, zászlók lobognak a hároméves terv so­rán épült gyönyörű uj bányate­lepen. Kockakövek, épület és vasúti talpfák fogják körül a salakos teret, a selypi Petőfi- bányatelep bejáratánál. Határidőre percnyi pontoság­gal adják át rendeltetésének a hároméves tervnek ezt a ragyo­gó alkotását, a Petőfi bányát. A bányász himnusz eléneklé- se után Magládi László, a Pető­fi bánya munkás-igazgatója be­szél a hatalmas ünneplő közön­séghez. Utána Dsida László bá­nyamérnök, majd Somogyi An­tal az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese szólalnak fel. A Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottsága is elküldi üdvözletét. Végül a Bányászati Főosztály vezetője Sándor Pál osztja ki a jutalmakat — 220.000 forintot — a legjobb munkát végző dol­gozók között. Az előadók szavait szinte per­cenként szakítja meg az ünnep­lő közönség lelkes tapsa és éljen­zése. A magyar alkotó munka győ­zelmének ünnepe ez. Jelentősé­gét nemcsak az adja meg, hogy uj bánya, munkahely létesült, hanem az is, hogy a Petőfi bá­nya lignitje, amelyet eddig ke­véssé felhasználhatónak tartot­tak, az ötéves terv során nagy­mennyiségű villamosener g i á t fog kitermelni. A Petőfi bányával olyan bá­nyaüzemet létesített a magyar népi demokrácia, amely lignit­bányászat terén Közép-Európá- ban az első helyen áll. A legkor­szerűbb felszereléssel látták el és megvalósították a csille nél­küli bányának a Szovjetunióban ismert típusát. A kitermelt szén szállítását a bánya mélyéről az osztályozóig kaparó és gumiszalagok végzik. Csak az osztályozótói a Mátra- vidéki centráléig történő szállí­táshoz használják a drótkötél- pályán a csilléket. A 4 km. hosz- szu öt tagból álló gumiszalag másodpercenként 1.6 m.-es se­bességgel szállítja a szenet. A gumiszalaghoz szükséges leg­fontosabb nyersanyagot a Szov­jetunió bocsátotta Magyaror­szág rendelkezésére. Ugyancsak a Szovjetunió küldte azokat a villamos fúrógépeket is, amelyek a fúrás idejét egyhuszadára szállították le. A Petőfi bányától nem mesz- sze van a magyar hároméves terv egy másik alkotása: A mát- ravidéki Villamos Centrálé. A két üzem munkája komoly ütem­ben segíti elő a magyar népgaz­daság rohamos fejlődését a most induló ötéves tervben. A Petőfi bánya teljes mértékben fedezi a Mátravidéki Erőmű barnaszén igényét, hogy az egyre fokozot­tabb mértékben láthassa el a meglévő és az ötéves terv során épülő nagyüzemek energiaszük­ségletét. A Nehézipari Minisztérium részéről Maróczy Lajos, az el- nögi főosztály vezetője megin­dítja a szénszállítást és az 1-es számú feldíszített csille elindul a sodronykötélpályán a Mátra­vidéki Centrálé felé. A magyar népgazdaság egyre fokozódó erejének jelentős ese­ménye a Petőfi bányi megnyitá­sa. Az ötéves tervben uj “Petőfi bányák”, uj korszerű üzemek, erőmüvek egész sorozata épül fel a magyar szocialista építés meggyorsítására és a dolgozó nép életszínvonalának további felemelése érdekében. ÚJABB ÁRLESZÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGON December 4-től a zsemlye és egyéb péksütemény árát 20 szá­zalékkal leszállították. Ugyanak­kor forgalombakerült a jegy nélküli duplagrizes nullásliszt. Ez a rendelkezés a magyar köz­ellátás újabb jelentős javulását eredményezi és nem érdektelen visszapillantani arra az útra, melyet az elmúlt években a ma­gyar népgazdaság ebben az irányban megtett. 1945-ben ha­vonta 20 dkg. liszt jutott egy budapesti lakosnak, 1946-ban 27 deka, 1947-ben 54 deka, 1948- ban pedig 98 deka. 1949 szep­temberétől jegyre már havi 250 deka fehér liszt jutott egy-egy budapesti lakosra. Aki többet akar fogyasztani, december 4- től jegy nélkül, olcsó árban kap­hat duplagrizes nulláslisztet. Hasonló mértékben javult év- ről-évre a kenyérellátás is. 1945 óta a kenyér mennyisége szaka­datlanul emelkedett, minősége állandóan javult. 1945-ben a ke­nyérfejadag jegyre napi 15-20 deka volt, s a kenyér 10 száza­lék árpalisztet és 40 százalék kukoricalisztet tartalmazott és 1949 augusztusától már korlát­lan mennyiségben, jegy nélkül fehér kenyeret fogyasztanak a magyar dolgozók. Épül az ország A Diósgyőri gépgyár gépésze­ti üzemében most avatták fel a gyár üzemi könyvtárát. A gép­gyárban hamarosan további hat, a kohászati üzemekben pe­dig 11 uj könyvtár létesül. Szeged. Rövidesen befejeződ­nek a szegedi egyetem gyermek­klinikájának újjáépítési mun­kái. A klinika uj felszerelést kap, a betegágyak száma pedig 178-ra emelkedik. Az orvoskar uj fogászati klinikát kap, az El­méleti Orvoskari Intézet Dóm­téri épületéhez pedig egy három- emeletes uj szárnyat építenek. A Kecsmei termelőszövetkeze- ti csoport szőlőjében kitűnő volt a minőségi bortermése. Az alma­szüret is várakozáson felül sike­rült. Külföldi szállításokra is al­kalmas, 5 vágón finom, izes al­mát szüreteltek. A Csepeli dolgozók részére strandot és gyógyfürdőt létesít a Fővárosi Gyógyfürdő Községi Vállalat. A munkálatokat a ta­vasszal kezdik meg. Balatonaliga teljesen uj kor­szerű kikötőt kapott a régi, ne­hezen megközelíthető kikötő he­lyett. Almádiban, Kenésén és Badacsonyban a fasiszták telje­sen elpusztították a kikötőt, ezeket az idén újjáépítették. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer­kezetét épitjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom