Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-12-10 / 1608. szám

1949. december 10.

BÉRMUNKÁS

5 oldaJ

TOLLHEGYRŐL

mondja: F. MEZŐSÉGI

SZEGÉNY EMBER

VÍZZEL FŐZ ,

Bevalljuk, hogy egy kissé az idegeinkre ment ez az atombomba ügy, nem csak mert saját nekem becses bőrömet nem szeretném céltáblául kitenni az atombombának, de mert a szivemhez nőt egy kissé az emberi kultúra évezredes eredménye, mert szeretem New Yorkot, Pá- rist, Moszkvát, Budapestet hatalmas ipartelepeivel, no meg az embereivel. Förtelmes gonosztettnek tartanám ezeknek a városoknak és millió és millió asz- szonynak, ártatlan kis gyermekeknek az elpusztítását. Megvagyok róla győződve, hogy ennek az átkát is a szegény emberek éreznék meg, mert hisz a gazdagok máris építgetik az atombiztos menhelyeket, 10-15 ezer dolláért már elég csinos, testhezálló atomellenes védelmi helyet építtethet az, akinek van 10- 15 ezer dollárocskája. De mivel Amerikában vagy 145 millió embernek velem együtt nincs, nekünk nem megoldás az, hogy az elnök, a hadvezetőség, a kongresszus, no meg a gazdagok biztonságban lesznek az atom tá- dasás idején.

Igyekeznek megnyugtat n i bennünket a kiváló szakértő urak az egyik igy, a másik úgy. Egy repülő generális például azzal vigasztal, hogy először nem az ipari városok, hanem a kikötő városok kerülnek sorra. Támadás esetén New York, Boston, Pittsburgh, Chicago, Cleveland, stb. Az előbbieket esetleg tengeralattjáró hajókról fogják bombázni, az utóbbiakat pedig repülőgépekről.

Van aki azt állítja, hogy nem is annyira atombombával, mint inkább atom sugarakkal fognak bennünket kipusztitani.

Lehet, hogy a fenti sorrend megvigasztalja azokat, akik nem elsőnek, hanem csak 5-ik vagy plane 10-iknek kerülnek csak sorra, vagy hogy nem fogják hatalmas robbanások idegesíteni, hanem mint a napsugár úgy hatolnak rajtuk keresztül a halál thozó sugarak.

A legjobb vigaszt azonban az Ember katonai szakértője adja, aki oda konkludál, hogy igaz, hogy nagy csalódás volt a részünkre, hogy az oroszok 3-4 évvel előbb készítették el az atombombát mnit a szakértőink azt pontosan kiszámították. No de ez nem számit, mert mi óriási fölényben vagyunk, legalább 10- szer annyi atombombánk van mint az oroszoknak és az arány meg is fog maradni, mert Amerika gazdag ország, Oroszország meg szegény, igy nem tud any- nyit befektetni atombombába mint mi.

Hát ez igaz, ezt nem kell az olvasónak magyarázgatni, ők jól tudják, hogy milyen nehéz beosztani a kis pedát, ennyi a fűszeresnek, ennyi a házberre, biztosításra, stb. mig a gazdag gondolkodás nélkül költhet még jut is marad is.

így vagyunk az atombombával is. Amerikának van elegendő juttathat bőven Moszkvának, Lennigrádnak, Varsónak, Prágának, még Budapestnek is marad elegendő, az előre kijelölt 70 gócpontot még ki is bővíthetik, még mindig nem jövünk zavarba.

De a munkásoknál egészen másként van, ott jól be kell osztani, hogy jusson mindenhová. Szinte látom Stalint, amint számolgatja, hogy hová mennyi kell át és át kell írnia a tervet, ja szegény az eklézsia. Amerikai repülőtábornokok által felsorolt városok részére kettő jut, esetleg New Yorknak, tekintve a nagyságát három is juthat. Azután ott van London, Páris, Róma, Brüsszel, egy talán jut Ti- tonak is, Francoról sem szabad megfeledkezni, még talán meg is sértődne, ha neki nem jutna egy-kettő.

Bizony, bizony, nehéz a szegény embernek, hát még egy szegény országnak, amelynek kevés az atombombája, nagyon be kell osztani, hogy mindenhová jusson valamennyi.

Csak az az érdekes, hogy ezek az armchair generálisok el sem tudják képzelni azt, hogy ne legyen háború, hogy ne használják fel az atombomba raktárt, pedig ez is lehetséges és sokkal valószínűbb, mert a háború ellenes erők növekednek még itt is mind többen hisznek abba, hogy a háború rossz üzlet.

És ha nem lesz háború, mi lesz a felraktározott atombom- bombákkal, talán azt is eladjuk surplus stórokban és minden armchair generális mélyen leszállított árért vehet atombombát.

MOZOG AZ OLASZ FÖLD

Olaszország egyike azoknak az országoknak, ahol legtovább maradt meg a feudális rendszer, amelynek a maradványaiként még ma is pár száz nagybirtokosnak a kezében van a föld fele, miként Magyarországon pár évvel ezelőtt a földművesek millióinak egy talpalatnyi földje sincs. A kis királyságok, a pápai állam bukása és az egységes Olaszország megteremtése, éppen úgy nem változtatott ezen, mint Mussolini fasiszta, vagy a mostani félfasiszta klerikális, szoc. demmel spékelt uralom.

Ami változatlanul földbérleti rendszert jelent, a nagybirtokos bérletbe adja a földjét. A kis paraszt felébe munkálja meg, ő adja a vetőmagot, munkát, a termés felét neki kell beszállítani a földesur megtárá- ba, neki annyi sem marad, hogy a legszükségesebb dolgokkal elláthassa a családját.

Az úgynevezett részvénytársasági földbirtokok munkásai az olasz föld legkizsákmányoltabb páriái.

A legutolsó választásokon, az amerikai fokozott élelmiszer segély akciója, amikor hajószámra szállították az ingyen élelmiszert, az volt a reakció fő jelszava, hogy földet oszt a nincstelenek között. Ezzel a fogással, a szoc. demek árulásával, a pápa és papjai agitációjával sikerült megakadályozni azt, hogy a baloldal kapjon többséget.

Azóta az olasz paraszt rájött, hogy becsapták, az amerikai ingyen élelmiszer és a földosztás is elmaradt és ennek a csalásnak levonta a tanulságát, elfogadta a munkásság szövetségét és annak támogatásával, irányításával ez évben hatalmas sztrájkokkal kényszeritett ki jobb munka és birtok feltételeket, ha erőszakkal igyekeztek egyes helyeken letörni a parasztság megmozdulását, a körzet munkássága általános sztrájkkal sietett a segítségükre és a sztrájkok mindenütt győzedelmesek voltak.

A sikeres harcokból levonták azt a tanulságot, hogy csak a saját és vele szövetséges forradalmi munkásság erejére támaszkodhat és ennek megfelelőig nem várta azt amig a kormány oszt földet, amelyben úgy sem lett volna köszönet, mert amúgy angol módra, drága áron kellett volna megfizetnie a kiosztott földet, tehát direct akcióba lépett és megkezdte a föld elfoglalását.

Először csak a meg nem müveit földeket foglalta el, azzal a kemény elhatározással, hogy azt minden erőszakkal szemben megvédelmezi. De a meg nem müveit föld kevés volt és most már általános földosztást végez, szövetkezeteket alakit és közösen akarják megművelni az elfoglalt nagybirtokokat.

A munkásság és parasztság erejével szemben a kormány tehetetlennek bizonyult. Kormány- válság tört ki, a munkásosztály szilárdan áll a parasztság mögött, amit mutat az a tény, hogy a csendőrség durva támadására, amelynek 2 halálos és sok sebesülés volt a következménye, általános sztrájkkal felelt. Egy napos általános sztrájk, amelyben ötmillió munkás vett részt, figyelmeztetés volt a reakciónak, hogy ha tovább folytatja az erőszakoskodását a parasztsággal szemben, úgy a szervezett kommunista és szocialista munkásság a termelés megállításával felel.

Az olasz földnélküli proletár- ság forradalmi direct akciója, a munkásosztály szolidaritása, élénken mutatja a Marshall terv csődjét, mert az nem enyhítette hanem súlyosbította a tömegek helyzetét, a francia munkások után, most az olasz proletáriátus mutatta meg, hogy minden Marshall terv, pápai átok dacára is, készen áll arra, hogy döntő küzdelembe menjen a magát túlélt tőkés társadalmi rendszer ellen, ma erősebben és elszántabban, mint bármikor a múltban.

De a francia-olasz megmozdulás, az Atlantic Pactum csődjét és a békefront erősödését is jelenti, mert ezeket a tömegeket nem lehet tőkés érdekekért vágóhídra vinni, minden háborús megmozdulásra direct akcióval, általános sztrájkkal fognak felelni.

Már ebből a szempontból is a világszabadság és békeszerető népei a legnagyobb örömmel üdvözlik az olasz ipari és földműves proletárok szövetségét és bátor, harcos fellépését.

IMPORTÁLT

FORRADALOM

Vishinsky szovjet külügyminiszter az Egyesült Nemzetek legutolsó gyűlésén visszautasította és nevetségesnek mondotta azt a vádat, hogy a Szovjet forradalmat szit a nyugati országokban.

Ez a vád nem csak nevetséges, hanem ostoba is, ha feltételezi azt, hogy a forradalmat mint valami árucikket importálni lehet. Akik egy társadalmi forradalmat úgy képzelnek el, mint amint azt az amerikai olajbárók és nagy cukorültetmény tulajdonosok csinálják a délamerikai kis államokban, ha nem tetszik nekik a kormány, ha nem lehet megvesztegetni vagy nagyon sokat kér, akkor megvásárolnak egy tábornokot, vagy politikust, ellátják őt fegyverrel és kész a forradalom.

A társadalmi fejlődés maga hozza el a viszonyokat odáig, egy uj társadalmi rendszer, hogy hogy a társadalmi rendszer tarthatatlanná válik és helyébe jön az müyen körülmények között történik, azt egyrészt az erőviszonyok, másrészt a letűnő rendszer urainak az álláspontja határozza meg. A történelem azt igazolja, hogy ezek a társadalmi változások nem egyidejűleg történnek mindenütt, hogy azokat soha sem külső erők idézték elő.

A szocialista társadalmi tudomány egyik alapvető tétele az, hogy a proletáriátus felszabadítását mindenütt csak saját maga hajthatja keresztül.

Hogy ma Olaszországba a néptömegek forronganak, azt nem a Szovjet idézte elő, hanem a kapitalista társadalmi rendszer, amely már képtelen a hivatását betölteni, miután a lakosság tekintélyes régeiének nem tudja biztosítani a legelemibb életfeltételeket sem. Hogy ennek a mozgalomnak az élén a kommunisták állnak, annak az az oka, hogy ők az egyetlen olyan szervezet Olaszországban, amely a megalkuvás helyett a már esedékes társadalmi rendszer változásért harcol.

Ott a társadalmi változásra a helyzet megérett, a feltörekvő munkásosztály tudatában van a hivatásának, hogy ezt még nem tudta keresztülvinni az nem kis részben annak tudható be, hogy Amerika a Marshall tervei ideig óráig eltudta odázni a változást, ez a tőkéseknek kedvező helyzetet jelentett, képesítette őket arra, hogy erőszakkal meggátolják a szükséges változást.'

Viszont ha ott történetesen a Szovjet hadsereg lett volna mint megszálló erő, úgy ez a munkás- osztálynak adott volna kedvező alkalmat a forradalmi változás ' ieresztülvitelére.

Kétségtelen, hogy a görög nép többsége hive volt egy rendszerváltozásnak, de ezt az amerikai ületve angol tőkés államok katonai és pénzbeli beavatkozása meggátolta.

Ugyan ez a helyzet az ázsiai gyarmatokban is. Ott is a feltörekvő erőket azí imperialista hatalmak szorítsák vissza. Hogy ez Kínában nem sikerült, hogy minden amerikai segítség dacára is a forradalmi erők győztek,