Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-12-10 / 1608. szám
1949. december 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL FELAVATTÁK AZ UJ LÁNCHIDAT A közel háromhetes esőzés után derült őszi reggel virradt a magyar fővárosra, amelynek utcáit már kora reggel megtöltötték a Lánchíd avatására induló tömegek. A hidavatásra tiz- és tízezrek sereglettek a Duna mindkét partjára, hogy elsőnek haladhassanak át az újjáépült Lánchídon. Régi szépségében, büszkén emelkedik ki a hid a reggel opá- los fényéből. Körülötte zászlóerdőben pompázik a pesti és budai hídfő. A pesti oldalon a Roosevelt teret övezi a vörös és nemzetiszinü lobogóerdő, drapériák vonják be az Akadémia, a Népjóléti minisztérium épületének homlokzatát és zászlódisz- be öltözött a Greham palota, valamint a Kereskedelmi Bank épülete is. Egy órával az ünnepség kezdete előtt, kilenc órakor már hatalmas zászlóerdő borítja a Roosevelt teret. A környező utcákból a lelkes, éneklő tömegek vonulnak fel. Féltizkor már mozdulni sem lehet az óriási téren és a betorkoló utcákban. A nap is kibújt a felhők mögül és langyos, simogató sugaraival elárasztja a felemelő szép képet. Megérkezik Bebrics Lajos közlekedésügyi miniszter, a hid “gazdája”, aki sorban fogadja a népköztársaság elnöki tanácsának, a kormánynak, a Népfront vezetőségének tagjait. Szakadatlan ünneplés kiséri a tribün közepén elhelyezkedő Rákosi Mátyást, aki Dobi István miniszterelnök és Gerő Ernő miniszter között mosolyogva fogadja a dolgozók lelkes ünneplését. Közben megtelt a tribün. Ott vannak a vezető államférfiakon kívül a diplomáciai testületek tagjai, a honvédség, a rendőrség küldöttei, az élmunkások csoportja, a tudomány és a művészet képviselői és a külföldi sajtó munkatársai. Pontosan tiz óra, amikor a MÁV zenekar hangszerein felhangzik az ünnepség kezdetét jelző Köztársasági Induló. Fa György hídépítő élmunkás lép elsőnek a mikrofon elé. A hid dolgozóinak nevében harsány hangon jelenti: a hid munkássága a kitűzött feladatot határidőre teljesítette és készen áll a további feladatok elvégzésére. Palotás László, a hid építésének kiváló munkás vezető mérnöke, az újjáépítés történetét ismertette, valamint azokat az újításokat és uj munkamódszereket, amelyek lehetővé tették, hogy ilyen rövid idő alatt felépüljön. Ezután Bebrics Lajos közlekedés és postaügyi miniszter mondott avatóbeszédet. — Széchenyi Lánchídj át 20 évig építették — mondotta. — 1914-ban erősebbre cserélték ki láncait és pályaszerkezetét. Három évig tartott a hídnak e fiatalítása. 1945 januárjában a német fasiszták s magyar csatlósaik a többi Duna-hiddal együtt felrobbantották a Lánchidat is. Kemény probléma volt az újjáépítés. Idézzük csak vissza emlékezetünkbe, hogyan festett a felrobbantott hid. Százezrek nézték a tökéletes pusztulás képét: a megtépetten vizbelógó láncsorokat, a pillérek tátongó sebeit, amelyeket a lövedékek és kiszakított láncok ütöttek rajtuk. — A Lánchíd Budapest történelmi hídja -— hangsúlyozta többek között Bebrics miniszter. — Az első Lánchíd 1849-re készült el. Egy évszázaddal ezelőtt, november 20-án avatták fel és adták át a közforgalomnak. Mily szégyen, hogy az első, aki a hídon átvonult, Haynau volt, a bresciai hiéna, a Habsburg császár első hóhérsegédje. A reakció akkor letörte a szabadság- harcot és Magyarország a legsötétebb önkényuralom alatt nyögött. Ma az újjáépített Lánchíd avatásánál letöröljük a gyalázatot. — A hidra ma a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői, a népi demokrácia kormányzata, a magyar dolgozó tömegek, 1848 örökösei és továbbfejlesztői lépnek rá először a szocializmus felé való menetelésükben. A közlekedésügyi frontszakaszon nem a Lánchíd az egyedüli, amit e hónapban újjáépítve átadunk a forgalomnak. Vásáros- naményon Tisza-hidat avatunk, Chengeren Szamos-hidat, a jövő héten Somogybán, Nógrádon, Vas és Zala megyében még más nyolc hidat. Ez évben összesen 300-nál több újjáépített közúti hid készült el, számos nagyfon- tosságu vasúti hid mellett. Ezek sem a légieknek puszta másai. Mind szélesebb, nagyobb teher- birásuak és mégis kevesebb vasanyagból és olcsóbban épültek. — Most minden erővel azon vagyunk, hogy tető alá hozzuk mindazt, ami még hátra van a hároméves terv célkitűzéseiből, de ami most történik,- tulajdonképpen már előkészület az ötéves tervünkre. A szerzett tudást, tapasztalatot, gyakorlatot, mind latbavetjük most, hogy kellő lendülettel nekifuthassunk az ötéves terv első évében végzendő munkának. Egészen újat létesítünk már 1950-ben Budapesten is: Befejezzük az Arpád- hidat, jövő üyenkor készen lesz. Vidéken uj aluminiumhidak építését kezdjük. Megváltoztatjuk teljesen a budapesti közlekedés képét. A trolleybusz vonul be utcáinkra, nagy földalatti gyors- vasút építéséhez fogunk hozzá, amely percek alatt visz el nagy távolságokra. A Budapesti Helyiérdekű Vasútnál (BHÉV) modern üzemvitellel és jármüvekkel meggyorsítjuk a forgalmat és zökkenőmentessé tesz- szük. A telefont olcsóbbá fogjuk tenni, hogy minél szélesebb tömegek használhassák. Újat, mindig tökéletesebbet akarunk adni a közlekedésnek, olyat, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb legyen a termelékenység. Pongrácz Kálmán, Budapest polgármestere ezután rövid beszéddel átvette a hidat. A polgármester beszédének elhangzása után, Rákosi Mátyás vezetésével megindulnak a kormány és a népköztársaság elnöki tanácsának*tagjai, hogy elsőnek haladjanak át a hídon. Bebrics Lajos a következő szavak kíséretében vágja át a hidat elzáró széles nemzetiszinü szalagot: — Megnyitom és a közforgalomnak átadom. Újból felhangzik az egetverő éljen, amikor Rákosi Mátyás kíséretével rálép a hidra és áthalad a budai oldalra, utána el- özönli a széles hidat a dolgozó nép, amely önfeledt örömujjongással veszi birtokába a Nép- köztársaság uj, hatalmas alkotását. EGYMILLIÓ MAGYAR FÖLD- MÜVESSZÖ VETKEZETI TAG A magyar dolgozó parasztság mind szélesebb rétegei ismerik fel a földmüvesszövetkezet előnyeit és jelentőségét. Bizonyítja ezt, hogy a földmüvesszövetke- zetek tagjainak száma rohamosan növekszik, meghaladja az egymilliót és ez év végére előreláthatólag eléri a taglétszám az egymilliókétszázezret. A taglétszám növekedésére jellemző Hajdú megye példája, ahol ez év áprilisában 25,700 földmüvesszövetkezeti tag volt és ez a taglétszám a mai napig 41,620-ra, az év végére pedig előreláthatólag 60,000-re szaporodik. Legszembetűnőbb a tagság létszámának emelkedése Balmazújvároson, ahol az utolsó néhány hét alatt 1500 taggal emelkedett a földmüvesszövetkezeti tagok létszáma. Épül az ország Budakeszin az Erdészeti Tudományos Intézet kísérleti telepet állít fel, ahol a Liszenkó-féle fészkes ültetést kísérletezik ki magyar viszonyok között. Szintén itt fiziológiai kísérletek is folynak majd, melyek során az erdészeti munkáknak az emberi testre és szervezetre gyakorolt hatását figyelik. Hortobágy. Az erdészeti Tudományos Intézet elkészítette a nagy magyar puszta — a Hortobágy — fásításának tervét úgy, hogy a munka már a közeljövőben megindulhat. Az erdősítés természetesen alapjában változtatja meg a Hortobágy eddigi jellegét és sok olyan területet kopcsol be a gazdasági életbe, amely eddig kihasználatlanul hevert. Debrecen város freskópályázatot hirdetett a vagongyár kultúrtermének díszítésére. A pályázók közül a második dijat ifjabb Urbán János VIII. osztályos általános iskolai tanuló nyerte meg. A bírálóbizottság megállapította, hogy a fiú a magyar képzőművészet jövendő nagy reménysége. Békéscsabán mesters égés szarvasmarha megtermékenyítő állomást létesítenek. Az építkezés-költségeire 9 millió forintot irányoztak elő. Az uj állomás tízezer szarvasmarha megtermékenyítését látja el. A Csongrád-Csépai müut utolsó hétkilométeres szakasza is elkészült. Csongrád már 1897-ben Csépa pedig 1900-ben kérte ennek a fontos útnak a megépítését. Amerika a háború befejezte óta szédületes összegeket pocsékolt el. Ez évben is több mint 15 billió dollárt szavazott meg a Kongresszus a hadsereg eltartására, felfegyverzésére, több mint másfél billió dollárt a szövetséges országok hadseregének felruházására, hogy aztán rommá bombázhassák a munkás demokrácia országaiban felépített munkásházakat, iskolákat, kórházakat. Ez a mi gyönyörű demokráciánk! Ezért támogatják a szakszervezetek féker vezérei a Marshall tervet. A Truman adminisztráció minden öt dollár bevételből hatot költ el. Hát nem jó gazdálkodás ez? A munkaügyi miniszter Bostonban, a CIO állami konvencióján korteskedett a jövő évi választások érdekében. Azt hangoztatta, hogy a jövő évben összeülő kongresszustól követelni fogja, hogy minden nyugalomba voniüó férfi és nő, tekintet nélkül, hogy hol van alkalmazva, havi száz dollár penziót húzzon, a kormányon keresztül. Ezt a javaslatot több mint valószínű, hogy Green, Re- uther, Murray szentháromság megfogja szabotálni, ők csak úgy egyeznek ebbe bele, ha a korporációk is hozzájárulnak néhány dollárral, hogy a kormány által fizetett nyugdijat száz dollárra egészitség ki, de hogy a bérrabszolgáknak is le- I gyen kötelezettsége, hát megszabják, hogy a nyugdíjba legalább is 25-30 esztendeig kell egy- huzamba, egy és ugyanazon társaságnak dolgozni és betölteni a 65-ik életévüket. Hányán vannak ilyenek? November 20-án néhány sorban hozza hirül a polgári sajtó, hogy Nigeria, Erugu bányavidékén a bányászok hetek óta sztrájkolnak. A bányászok feleségei elkeseredésükben megtámadták a sztrájktörőket, a rendőrség sortüzet adott, tizennyolc halott, harmincegy sebesült áldozata lett a bányabárók és a bestiális rendőrség brutalitásának. A nigériai bányászok elérkeztek oda, ahol Amerika volt 20- 25 évvel ezelőtt, W. Va. Calumet, Colorado, ahol a nemzetőrség égette fel, nőkkel, gyermekekkel egyetemben a sztrájkoló gányászok sátrait. Butte, Montana, ahonnan több mint négyezer IWW-ba szervezett vörösréz bányászt Arizona állam sivatagjaira deportáltak. West Virginia, ahol a bányászok fegyverrel kezükben védekeztek, heteken át a Pennsylvania kozákok és a társaság felfogadott gyilkos bérenceik ellen. A bérrabszolgák millióinak egy a sorsuk az egész világon. A végtelen elnyomatás, kizsákmányolás az osztályrészük az egész világon. Ezt ismerte fel az IWW amikor elvinyilatkozatába foglalta: “E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.
