Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-12-02 / 1607. szám

1949. december 3. BEKMUNKÁS 7 oldal HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL ŐSZI HALÁSZATON A felszabadulás óta sok-sok ipari munkás és dolgozó paraszt gyönyörködött már a tóvárosi nyarolók erkélyéről kitáruló fes­tői szépségű tatai tóban. Nyá­ron csendes tükre felett csóna­kok ringanak, a partmenti erdő­ben énekelnek, virágot szednek a kirándulók. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a tatai tó nemcsak csodálatos szépségéről hires. Ősszel, amikor a nyaralók munkájukhoz térnek, gumicsiz­más halászok ütnek sátrat part­ján, felnyitják a zárózsilipeket, megkezdődik a tó lehalászása. Évi tizenöt vagon felhizlalt pontyot, harcsát, csukát, süllőt, compót szállítanak innen az or­szág minden részébe a hütőva- gonokban a szomszédos álla­mokba is. A tatai tó halait az ál­lami tógazdaságok dolgozói ép­pen úgy hizlalják, mint a mala­cokat: kukoricával. Csónakok­ról öntik a vizbe, s a halak egy­kettőre felhabzsolják. Az elmúlt három hónap alatt kétezer mé­termázsa szemestengerit fo­gyasztottak el a tatai tó hal- hizói, de kövérek is, majd szét- repesztik az óriási hálót. Mindezt Horváth József tatai halászmestertől tudjuk meg, aki nem hiába űzi 25 év óta mes­terségét — nagy szakértelem­mel irányítja a 400 holdas tó le­halászását. Felettünk zsákmányra éhes sirályok keringenek. Sűrűn dö­rög a vadőr puskája, hogy elri­assza őket a nagy halasháló fe­lől. Tizenkét izmos halász vonja a part felé a hálót. A fogságba esett halak méter magasra szö- kellnek a levegőbe. Izzadnak a halászok. csökkentik a kéziaratásnál fel­merült szemveszteséget és a gé­pek segítségével annyi gabona takarítható meg, amennyi Nagy- Budapest ellátására szükséges. A traktorgyártás is erős ütem­ben folyik majd. Az arató-csép­lőgépek hullámos talajon nem alkalmazhatók, ezért ezeken a területeken kévekötő gépeket használnak. A tervévek alatt kévekötő gépeket is fognak ké­szíteni, Cukorrépa kombájnt is készítenek majd. Ezek a kom­bájnok teljesen kiküszöbölik a cukorrépa termesztésénél a kézi munkát. Erősen bővül az ötéves terv folyamán a finommechanikai és tömegcikk ipar is. Újfajta iró- és számológépeket, kötőgépeket és mikroszkópokat gyártanak majd és bevezetik a Solingen acéláru és varrótügyártást is. FEJLŐDIK A BUDAPESTI MŰEGYETEM A magyar felsőoktatás rend­szere a felszabadulás óta nagy változáson ment át. A Horthy korszak főiskolai rendszerében mérnöknevelés kizárólag a bu­dapesti Műegyetemen folyt. A magyar népi demokrácia a bu­dapesti műegyetemhez csatolta veszprémi vegyiari fakultást, a soproni erdőmérnöki kart, fel­állította a miskolci Műegyete­met és ezt bánya, kohó és nehéz­ipari fakultással bővitette ki. Tíz évvel ezelőtt a budapesti Pázmány Péter Tudományrend­szer az 1937-38 költségvetési év­ben 5.659,000 pengőt fordított erre az egyetemre, ma több mint 39 millió forintot irányoz­tak elő rá a költségvetésben. Hasonló a helyzet a többi főis­kolákon is. Kőbányai utón. A hatalmas nagyablakos, modem kétemele­tes egészségház több müliós költséggel épült és egy hónappal a kitűzött határidő előtt készült el. Modern rendelőit korszerű or­vosi berendezésekkel és műsze­rekkel szerelték fel. Az egészségházban olyan já­róbetegeket gyógykezelnek majd akik nem tartoznak semmiféle társadalombiztosító intézethez. Tízágyas fekvőosztályán azokat helyezik el, akiknek négy-ötna­pos kivizsgálásra van szüksé­gük. Az uj egészségháznak belgyó­gyászata, szemészeti, urológiai, röntgen-terápiái, orr, fül és gé­gebetegek számára berendezett rendelője van, továbbá röntgen és laboratóriumi osztálya is. Az uj egészségházat díszes ünnep­ség keretében nyitotta meg Pongrácz Kálmán polgármester. Épül az ország A Dombóvár közelében levő Várog pusztán 23 uj családi ház készült el. Ünnepélyesen adták át tulajdonosaiknak a házakat, amelyeket a dolgozó parasztság közös munkával — egymást iga­erővel is segítve — készített el. Szőregen két termelőcsoport alakult egyszerre hatvan közép­paraszt részvételével. Az egyik Micsurin, a másik Dózsa György nevét választotta. Békés megyében az EPOSZ fiatalok 14 tanulmányi kertet lé­tesítettek, ahol olyan növények termesztésével kísérlet e z ne k, amelyeket < eddig az Alföldön nem termeltek. A gépállomások ingyen szántják fel és végzik el a kertek talajmüvelési munkáit. Lehet vagy 300 mázsa a há­lóban! Fáradtan, de örömmel mondják ezt, mert a nehéz hú­zás sok súlyos halat, nagy dicső­séget jelent a tatai tógazdaság­nak. — Gyerünk a kézihálókkal! Szükül a háló, egyre jobban vergődnek a halak. Egyre keve­sebb levegőhöz jutnak. Négy ember begyalogol a vizbe: ki kell szedni a süllőket, mert kénye­sek, hamar megfulladnak. Gyor­san kimerik, partra hozzák, be a vízzel telt válogató-dézsákba. A pontyok, harcsák, ráérnek. Napokig is elélnek a szárazon. Sötétedik, de még javában tart a halászat. A kishalak, meg továbbtenyésztésre valók a te­lelőkbe kerülnek, ahol kellemes, langyos vízben tavaszig lubic­kolhatnak. Márciusban ismét át­jönnek a nagy tóba. A hízott halakat teherautókon a vasútállomásra viszik, onnan különleges víztartó kocsikban eljutnak az ország minden ré­szébe, munkások, parasztok asz­talára. UJ IPARÁGAK A MAGYAR ÖTÉVES TERVBEN A szocializmust építő magyar ötéves terv folyamán számos iparág kibővül és uj iparágak is alakulnak. Az ötéves tervben a magyar gyárak már arató­cséplőgépek nagy métrékben le­EGYÜTTMÜKÖDNEK A TU­DÓSOK ÉS MUNKÁSOK A budapesti Vasipari Kuta­tóintézet tudományos dolgozói levelet intéztek több budapesti nagyüzem vezetőségéhez, mely­ben megírták, hogy a Vasipari Kutató Intézet feladatához hí­ven minél szorosabb együttmű­ködést szeretne megvalósítani a fizikai dolgozók és a kutatók között. Éppen ezért az Intézet munkatervében szereplő kisér- sorozatokat a fizikai dolgozók bevonásával, együttműködéssel szeretnék folytatni. Ilyen kisér- letsorozat többek között a gyorsvágási módszerek tudomá­nyos kutatása. A Tudományos Tanács műsza­ki osztálya foglalkozott e kér­déssel és felhívta a többi műsza­ki kutató intézetet a kutató munka eredményesebbé tételére a jövőben alkalmazzák ezt a módszert. Ezentúl minden, az ipart is érintő tudományos kér­dés megvitatására bevonják a legjobb fizikai dolgozókat is, hogy ezzel is elősegítsék a tudo­mányos eredmények gyakorlat­ban való hasznosítását. EGÉSZSÉGHÁZ KŐBÁNYÁN A hároméves terv keretében elkészült az első egészségház Budapest tizedik kerületében, a A Turkevei és Daji termelő­szövetkezeti csoportok gazdasá­gukat korszerű istállók és gaz­dasági berendezések építésével is fejlesztik. Mindkét csoport 50-50 állat részére épit istállót. A munkálatokra a dolgozó nép államától hosszúlejáratú épít­kezési hitelt kaptak. Csongrád határában fásítási kísérletek indultak. Az erdőköz­pont a legkopárabb határrésze­ken 72 hold védő-erdősávot te­lepit. Nyíregyháza képviselőtestüle­te elhatározta, hogy 40 hold er­dőt létesít közvetlenül a város határában. Nemsokára már csak rossz emlék lesz a “fojtogató” nyíregyházi homok. A Komlói bányatelepen a nem régen megindult egyéni verse­nyek során olyan eredmény szü­letett, mely a bányászatban tel­jesen egyedülálló, de az egész ipari életben is jelentősnek mondható. Kusz János bánya­munkás 8 óra alatt 8.2 tonnás előirányzat helyett 37 tonnát termelt, köbméterben 5.9 he­lyett 26.46 köbmétert. Ezt az eredményt nyugodt munkatem­póval — még tízóraiját is elfo­gyasztva — érte el, egyedül a munka helyes megszervezésével. Kusz János teljesítménye 450 százalékban felel meg s ehhez képest emelkedett keresete is. Az angol felsőbb biróság meg­engedte Mountbatten grófnő­nek, hogy 4 milliós örökségével azt csinál amit akar. Mégis csak van egyenlőség! Az én apám is azt mondotta “fiam az örök­ségeddel azt csinálsz, amit ép­pen akarsz”. Bekötötte egy zsebkendőbe és átadta. Nem is kellett hozzá bírói határozat. Szenátor Bridges, aki a sem­leges tagja a szénbányászok be­teg és aggkori alap három tagú bizottságának, kimutatta sem­legességét. Követeli, hogy a sztrájkoló bányászok beteg és kórházi ke­zelés fizetését azonnal szüntes­sék be. Milyen irgalmas szamaritá­nus ez a szenátor ur is. A beteg, a bányákban megrokkant, meg­csonkult bányászoktól kívánja megvonni az orvosi és kórházi kezelést. Igen ő a semleges tag­ja a bizottságnak. Az orosz forradalom 32-ik év­fordulóját az egész országban hatalmas felvonulások és gyűlé­sek keretében ünnepelték. Ezen ünnepségek kisebb, nagyobb formákban nyilvánultak meg. Európa országaiban. Ünnepel­te a munkásosztály a forrada­lom sikereit, a kapitalizmus, a földesúri rendszer pusztulását. Szemlét tartott az eddigi ered­mények felett s kettőzött erővel fog hozzá az ipari kommuniz­mus szabad társadalmának épí­téséhez, a bérrendszer eltörlésé­hez. A kommunista párt New Yorkban elitéit 11 tagját egyen­ként 20 ezer dollár biztosíték mellett szabadon bocsájtották, amig a legfelsőbb biróság hely­ben hagyja az alsóbb biróság ítéletét. Semmi kétségünk nin­csen eziránt. Eme összejövetel kiáltványá­nak visszhangja 43 év múlva ütötte meg a politikusok fülhár­tyáját. Miért? Mert az AFL és más szakszervezetek alapszabá­lyait a nagybirtok, a kapitaliz­mus, a financtőke diktálták. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland....... 2.00 L. Birtalan, Cleveland...... 1.00 J. Buzay, Cleveland ......... 2.00 J. Dénes, Detroit............... 2.00 J. Farkas, Akron............... 1.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 7.00 L. Fishbein, New York..... 2.00 P. Hering, Buffalo ........... 6.00 S. Juhász, Akron ........... 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago......... 2.00 J. Kollár, Cleveland ......... 2.00 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 2.00 A. Lelkó, Pittsburgh...... 2.00 J. Mogor, Cleveland ...... 7.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczy, Cleveland ....... 2.00 L. Pall, Ambridge ......... 2.00 St. Phillips, So Bend ....... 2.00 Ch. Udvarnoky, Flint ....... 1.00 J. Vizi, Akron ................... 2.00 St. Visi, Lincoln Park ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 2.00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom