Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-12-02 / 1607. szám

1949. december 3. BÉRMUNKÁS 3 oida! A HÍREK NYOMÁBAN A NAGY IJEDELEM A naiv, de pöffeszkedő és be­képzelt politikusok egymással versenyezve ijesztgetik az ame­rikai népet, hogy már itten is SZOCIALIZMUS van, vagy le­galább is hamarosan lesz. Ez úgy van, mintha egy pápistától tanuljuk meg, hogy mi a protes­táns egyház vagy megfordítva. Mert Mr. Jesse P. Wolcott, mich- igani képviselő, vagy Mr. James F. Byrnes a volt külügyi mi­niszter, mindketten már is azt állitják, hogy Amerika a szoci­alizmus' küszöbén áll és épppen a legdemokratikusabb elemek, Mr. Trumanék fogják azon ke­resztül taszítani. Mr. Wollcott azt állítja, hogy “a szocializmus az, amikor a kormány a nép jövedelmének 40 százalékát szedi el adóban. Éhez már csak 8 százalék szük­séges itten Amerikában” és ha a demokraták maradnak a kor­mányban, akkor rövidesen túl­haladják ezt az összeget és ak­kor már itt lesz a szocializmus. Kell ettől naivabb politikust keresni ? Nem kell nagyon keresni, a volt külügyminiszterünk még naivabb. A déli reakciós kor­mányzók gyűlésén, tehát hozzá hasonló naiv politikusok előtt, a következő kijelentést tette: “A nagy kormány veszedelmesebb mint a nagy üzlet. A kis kor­mány kontrolálhatja a nagy üz­letet, de a nagy kormányt nehéz reguláim.” Ez annyira fontos, hogy szóról-szóra angolul is leír­juk, mert, úgy még jobban meg­mutatja milyen naiv politikusok vezették és vezetik ezt a hatal­mas Amerikát. ‘‘Big Govern­ment more dangerous then Big Business. Little government can cnotrol Big Business, but it is difficult to regulate Big Govern­ment.” A nagy üzletesek, a “Big Bu­siness” milliókat költhet és költ el politikusok megvesztegetésé­re, megvásárlására, mely össze­get az adókból, a kormánytól vonják el. Például, valamennyi­en jótékonyságot terveznek és erre többmilliós alapítványra hatalmas összegeket raknak le, kineveznek ilyen megvásárolt politikust az igazgatóságba, aki­nek évente fizetnek 50-80 ezer dollárt és a jótékonyságra meg alig néhány dollárt. Amig a kor­mány csak 15.000 dollárt fizet évente az ilyen megvesztegetett politikusnak. Hát melyik a ve­szedelmesebb ? Erre nagyon jó példa, mostan a bányászok aggkori alapját három igazgató igazgatja. Mr. Hunt a bányatulajdonosokat képviseli, szenátor Bridges az úgynevezett “Nagy Kormányt” Lewis meg a bányászokat, egy- egy 50.000 dollár évi fizetést kap ezen alapból és nem csoda, hogy már nem jut az elörege­dett, össkeroncsolt bányászok­nak. Szenátor Bridges csak is a bányatulajdonosok beleegye­zésével került oda és tűrik meg, amig őket szolgálja és mostan fényesen bizonyítja, hogy a bá­nyatulajdonosokat szolgálja. Ilyenekből áll az egész kor­mány, akármilyen kicsi, vagy nagy a tőkés rendszerben Tho­masok, Wolcottok, Byrnesek, akik tizeszerte többet kapnak a tőkés osztálytól, mint a kor­mánytól, igy azokat szolgálják hűen. AZ AMERIKAI NÉPRŐL Most, hogy a hálaadás napja van, sok frázisoktól csepegő szó-> noklatokat ordítanak a légürbe a politikusok. De ugyan akkor beismerik, hogy még most is van nyolcmillió amerikai CSA­LÁD akiknek évi jövedelme ke­vesebb mint EGYEZER dollár. Most add össze, szenátor Brid­ges, ismert 50.000 dolláros jö­vedelmével és meglátod a két Amerikát, a népet, a nagy tö­megeket, akik éheznek, nélkü­löznek ezen gazdag Amerikában és a naiv politikusokat, tőkése­ket, akik dőzsölnek a nagy gaz­dagságban és minden erejükkel védik azt a rendszer, mely ezt nekik továbbra is biztosítja. A kormány jelentés szerint, 8 millió ilyen család mellett van még másik 8 millió, akiknek két­ezer dolláron alul van az évi jö­vedelmük, holott szinte a kor­mány nagyon is konzervatív számítása szerint, egy-egy csa- ládnek legkevesebb 3.500 dollár évi jövedelemre van szüksége, hogy négytagú családot az élet- szükségleteivel elássa Ameriká­ban. Minket, akik ezt a külömb- séget kimutatjuk és szeretnénk megszüntetni, tartanak Ameri­ka elleneseknek és azokat a sze­nátorokat, külügyminisztereket, akik ezt helyeslik és igy a nagy néptömegek ellen foglalnak ál­lást, tartják igazi hazafiaknak. De hát mit várhatnak a töme­gek az ilyen naiv politikusoktól, akik még a mostani kormányra is azt mondják, hogy szocialis­ták és a szocializmust akarják megvalósítani? Van-e ezen bu­taságnak határa? És az a 16 millió család, ezt nyeli le, mivel másra nem telik nekik. Azok félnek legjobban a szocializmus­tól, ÓVJÁK A HÍVŐKET A hit és a tudás közötti harc nagyban kiélesedett, leginkább azon országokban, ahol már a kormány nem tiltja meg a tu­dást terjesztő könyvek olvasá­sát. így az egyház megint, mint a sötét korszakban, akarja meg­szabni, hogy milyen könyveket olvashatnak a hívők, ne hogy megrendüljön a hitük és tudás­sal igyekezzenek azt helyettesí­teni. A Pápa őszentsége, aki csal­hatatlan — hiszed vagy nem hiszed — az egyedüli igaz isten földi helytartója, minden jám­bor keresztény katolikusnak megtiltja, hogy a “A Vatikán két háború között” és az angol canterbury püspök Johnson, könyvét “The Strength of the Soviets” könyveket olvassák. A csalhatatlan pápa nagyon jól tudja, hogy ahogy ezeket a könyveket olvassák, meglátják az igazságot, a tényeket, akkor már nem hinni fognak, minden badarságot, hazugságot, hanem tudni fognak, vagy igyekezni fognak tanulni, hogy legyen ne­kik az elvesztett vakhitet mivel helyettesíteni. A PÁPA VENDÉGEI Az amerikai adófizetők pén­zén vendégeskedő szenátorok szinte természetesnek találták, hogy a pápához is ellátogassa­nak az áldást és malasztot be­zsebelni. És csodák-csodája, a katolikus egyház feje, a csalha­tatlan pápa megengedte, hogy ezen hitehagyott baptisták, lu­theránusok, methodisták szeme­iket emelhessék őszentségére. Sőt, mint a Franco is, a keresz­ténység évszázados ellenségei­vel, a mohamedán moorokkal verette le a katolikus spanyolo­kat, úgy a pápa is szövetségre szeretne lépni ezen pénzimádó, másvallásu, tehát a hittan sze­rint eretnek amerikai politiku­sokkal a nagyrészben keresz­tény katolikus magyar, lengyel, cseh ellenes háborúban. Az ame­rikai szenátor urakat figyelmez­tette ezen nagy veszélyre, me­lyet onnan a szocialista útra tért országokból vár a pápa. Ebben igazán nem csalódik a pápa, hogy úgy a harcegprimá- soknak, mint a bankároknak, iparfejedelmeknek, nagy ve­szélyt jelent a nem hivő, hanem tudni akaró néptömeg, a szoci­alista útra tért országokban. Hiába tiltja meg nekik a jobb könyvek olvasását, ott már nin- csennek Francok, hogy az üyen ! tilalmat végrehajtsák, vagy Hit­lerek, hogy az olyan könyveket elégessék. “Mégis mozog a föld.”----(-----­Krisztus földi helytartója, a római pápa a gyarló emberisé­get szólítja fel a kommunizmus elleni védekezésre. Ugylátszik az imádság olyan mint a szentelt viz, “sem nem árt, sem nem használ.” Hjalmar Schacht, Hitler volt pénzügyi tanácsadója munkát keres és Chicago, New York, San Francisco bankjaihoz irt le­velében tudtukra adja, hogy hátralevő napjait itt akarja le­élni és bármely banknál vagy korporációnál elfogad pénzügyi tanácsadói állást. Egyenlőre Chicagóban járja a munkanélkü­liség “kálváriáját”. Ugye, hogy demokratikus Amerika! Még a náci volt pénzügyi tanácsadót is befogadja. Még megérjük, hogy Amerika pénzügyi minisztériu­ma alkalmazza őt! Miért ne! Egyik kutya, a másik be! A veteránok központi hivata­la jelenti, hogy Amerikában 19 millió férfi és nő él, akik az el­múlt háborúkban vettek részt. A szolgálatban levők száma meghaladta a 25 milliót. A második világháborúban 16 millió 535 ezer amerikai vett részt, amelyből 409 ezer szol­gálatban halt meg. A polgárháborúban 2 millió 192 ezer egyén vett részt, amely­ből 346 ezer halt meg szolgálat­ban. Az első világháborúban 4 mil­lió 744 ezer volt a besorozottak száma, amelyből 131 ezer esett el szolgálatban. A CIO első, második és har­madik számú rendőrkémjei Mur­ray, Carey, Reuther a CIO eme szentháromsága felszólítja Ame­rika kizsákmányoló osztályát, hogy “tisztítsák meg üzemeiket a kommunista elemektől”. Ezek a munkásosztály által fizetett kapitalista bérencek, a munkás­osztály ellenségeivel szövetkez­nek, . hogy .bűnös üzelmeiket, minden ellenállás nélkül végre­hajthassák. A General Motors Corp. má­sod-elnökének jelentése szerint a társaság összes bevétele 1949- ben megfogja haladni az 5 billió 600 millió dollárt, dacára annak, hogy az acélsztrájk 400 millió dollárral hátráltatta a terme­lést. Ebben az évben csaknem egy billió dollárral haladta felül az elmúlt év 4 bilió 701 millió 770 ezer 340 doláros bevételt. .. Ipari Szervezet ... te-1;} Elismert tény, hogy a szakszervezetek idejüket múl­tak. Elsősorban a fejlett tömegtermelési rendszerben már nem le- net a munkásokat a szerszám használata szerint szétforgácsolni. Az állandóan fejlődő tervgazdaság szerint, a szervezett munká­soknak mindig több és több szerep kell, hogy jusson az iparok irá- nyitásában. Ezt az irányítást a munkásság úgy tudja legköny- nyebben betölteni, ha ebben az irányban szervezetileg is rá készül. A szakszervezetek már alkalmatlanok arra is, hogy a jobb viszonyokért harcoló munkások győzelmét biztosítsák, a szak- szervezet széttagoltsága folytán. Ennél fogva is már okvetlen szüksége van a munkásoknak ipari szervezetre. Az a harc, amely ma a társadalom irányításáért folyik, csak úgy végződhet győze­lemmel a munkások részéről, ha a munkások arra tervszerűen fel is készülnek. Hogy ezt a felkészülést nyélbe is üthessék, azért le kell dönteni minden olyan válaszfalat a munkások között, amely a tényleges egységet bármilyen formában akadályozná. A mun­kások ipari szolidaritása és tényleges egysége, csak az ipari szer­vezet kiépítése révén érhető el. Az a társadalmi átalakulás, amiért a munkásosztály ádáz harcot folytat, eggyé kell, hogy forrassza a munkásokat az osz­tályuralom megszüntetésére. Nem hiszem, hogy a munkások osztályérdekeit és erre szük­séges egységét jobban, semilyen szervezési forma az ipari szer­vezeten kívül képes volna megvalósítani. A munkásosztály min­den reménye a tényleges ipari demokrácia, a munkások Egy Nagy Ipari szervezetének kiépítésétől függ. Amikor az ipari szervezke­dést tartjuk szükségesnek, nem hátráltatni akarjuk az átmeneti korszakot a tényleges cél megvalósításához, hanem csak az ipari demokráciának biztos alapot szervezni a dolgozók legszélesebb részvételével és ellenőrzésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom