Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-11-05 / 1603. szám
1949. november 5. BÉRMUNKÁS 3 oida Moszkvai parancs A hidegháborúnak van egy érdekes jelensége. A sok, sok különböző félrevezető jelszavak között, igen sűrűn halljuk, hogy a munkásosztály ezt vagy amazt moszkvai parancsra teljesiti, már' mindent ami a kapitalista osztály érdekeivel ellentétben áll. Ez a jelszó abban különbözik a mi sajátos hideg háborús jelmondatunktól, hogy ezt kivétel nélkül minden ország használja, sőt visszamenőleg a hideg háború kezdete előtt már használták. Latin-Amerika elnyomott ültetvényes munkásai, hajósok, ipari munkások, moszkvai parancsra veszik észre nyomorúságukat Európa, Ázsia, Kina, India elnyomott milliói évszázadok óta vártak a moszkvai parancsra, hogy az éhenhalás, járványok, stb. pusztításaitól meneküljenek, mert ha Moszkva nem parancsolná, eme páriák ma is szónélkül pusztulnának el tömegesen, az Úr akaratában megnyugodva, boldogan hunynák le szemeiket, mert megadatott az a mennyei kegy, hogy szónélkül tűrjék a gazdagok kizsákmányolását. A. világ minden részén ezt halljuk, Moszkva . . . Moszkva. Moszkva rángatja madzagon a világ rpunkásságát. Próbáljunk emlékezni, amikor még nem volt moszkvai kommunizmus, mikor még általában nem is ismerték a marxi elméletet. Mikor még a Nérók oroszlánketrecbe kergették a HÍVŐKET, mely lázadásnak vallási formába ugyan, de gazdasági rugói voltak, vagy még közelebb Dózsa, Kossuth, a francia, angol, stb. lázadásokra, melyeknek se szeri se száma. Ezekre ugyan nem foghatták rá, hogy Moszkvából lettek parancsolva. Továbbá itt Amerikában az IWW harcai. .Sacco-Vanzetti, a chicagói mártírok, Mooney és még sok más, amihez Moszkvának semmi köze nem volt. Vájjon kire fogták rá akkor, hogy ezeket az embereket rángatja? Ha ebből a szemszögből nézzük, valóban nagyon nevetségesnek látszik a moszkvai parancs jelző. Elérkezett az i<JU. amikor a világ munkásága mind világosabban látja saját helyzetét. Elérkezett az idő, amikor a munkások belátják, hogy a haladás érdekében harcolniok kell. A harcban csak két ut van. Vagy harcolunk a saját érdekeinkért, vagy harcolunk az ellenség érdekeiért. Harmadik ut nincs. Amint megszabadul a világ munkássága az évezredek óta beleoltott vallásos félelemtől olyan arányban veszi fel a harcot elnyomói ellen. Keserves valóság a kapitalista osztály számára, hogy eme folyamatban, egyik hibát a másik után követi el, hogy uralmát ideig-óráig’ mentse. A különböző diplomáciai mesterkedések u.m. a Marshall terv, világméretű összeesküvés, hatalmas katonai felszerelés, stb., mind azt bizonyítja, hogy békés utón nem tudja, NEM AKARJA uralmát fentartani. Marxi mondás szerint “A kapitalista osztály saját sírját ássa”. Viszont nagy gyarlóság némelyek szerint abból arra következtetni, hogy ilyformában a felszabadulás magától jön. Ellenkezőleg. Amint látjuk napjainkban a kapitalista osztálynak a legerősebb döféseket a legel- nyomottabb nép adja. Kina, Korea, stb., és ebben a világ szláv- sága vezet, akikről nem lehet mondani, hogy a kulturnemeze- tek között első helyet foglalnak el. Mi ennek a magyarázata? Ezek a népek értették meg leghamarább, hogy láncaikon kivül nincs mit veszteniük. Ebben a gigantikus harcban az úgynevezett kulturnemzetek —■ ezideig — csak másodlagos szerepet játszanak. Természetes, hogy a dolgozó tömegeknek gazdasági érdeke egy és ugyanaz a világ minden részében. Ez a fundamentális tény adja meg harcainak egységét. Csak természetes, hogy ahol sikereket látunk — még ha hiányosak is — azoktól akarunk tanulni, hibáikból okulni. Taktikájukat a mi sajátos helyzetünkhöz viszonyítani. Parancsot azonban elfogadni, ez legalább is nevetséges, mert olyan nagy ipari, gazdasági és kultur eltérések vannak országok között. Nekünk a hidegháború átko- zódásait teljesen figyelmen kivül kell hagynunk. Az amerikai munkásosztálynak még nagyon sok tennivalója van. így pl.: megszabadulni az előítéletektől, megszabadulni a kapitalista osztály politikusainak hitegetéseitől, de legfőképen megszabadulni a POLGÁRI ÚJSÁGOK MÄ- KONYÁTŐL. Ha mindezektől csak részben is megszabadulunk, akkor, CSAK AKKOR tudunk érdekeinkért sikeresen sikra- szállni, minden moszkvai parancs nélkül. (bu—ká) A HÍREK nyomában KACSA VADÁSZAT Nem éppen olyan kacsákról van itten szó, melyet mostanában lövöldöznek a vadászok, hanem azokról, amelyeket a napi sajtóban engednek hápogni, különböző álhirek, álmok és vágyak szüleményeiről. A napokban Nyugat-Németországból hozták a hirt, hogy Jugoszláviában nagy harcok voltak a határ szélén és hogy az oroszok voltak a támadók, behatoltak a határon. Persze ezt még az nap megcáfolták. Mostan meg arról szólnak a kacsák — hírek —, hogy 350.-* 000 orosz katonát küldtek a közép európai országokba a forradalmakat leverni, vagy a kitörőben levő forradalmakat elfojtani. No meg, hogy az oroszok ezrével küldik a földalatti harcosokat, Jugoszláviába, hogy Titot legyilkolják. A Bérmunkás olvasói között nagyon sokan vannak, akik még emlékezhetnek, az 1919-20-as évekre, amikor Rigából, Belg- rádból és minden európai fővárosból egymás után jöttek a “megbízható” hírek, hogy kitört a forradalom Oroszországban és minden városban harcolnak a vörösök ellen és csak napok kérdése, hogy megdöntik a Szovjet kormányt. Még ma is sokan vannak, akik arról álmodoznak, hogy ez meg fog hamarosan történni. Van egy régi magyar közmondás : “Az éhes disznó makkal álmodik”, vagyis, amit legjobban szeretnének. Az ellenforradalmak készítői is erről álmodnak és nagyon sokszor az álmaikat, mint szenzációs híreket adják le és közlik a nagy kapitalista lapok, melyeknek szintén hasonló álmaik, vágyaik vannak. HÉTEZER AMERIKAI REPÜLŐ SZEMÉLYZET ANGLIÁBAN Én szeretek a hirdetések között kisebb hírekre vadászni. Amint sokan a mezőkön a gazban találják a vadakat, úgy a lapokban is ilyen gazba eldugva vannak a fontos hírek. Ezek között van az a jelentés is, hogy még mindig több mint 7.000 amerikai légiflottához tartozó személyzettel repülő telepeket tartanak fenn az amerikaiak Angliában. A háború után négy évvel, még azok nem tudják, hogy vége lett a háborúnak, amint nagyon sok üzletes sem tudja, vagy nem akarja tudni mert még mindég háborús árakat számítanak. Most az a kérdés, hogy Angliát is mint megszállott területet kezelik, számítják be az amerikaiak? Legalább is úgy viselkednek mind a két részen. A VÖRÖS FÁKLYA Detroit városa tudtán kivül elfogadta a szocialista párt jelvényét a koldulásra. Tavaly a vörös toll volt a jelvény, melynek az égisze alatt koldulták a sok könyöradományokon élő intézmények részére való gyűjtéssel. Most meg a vörös fáklyát, a szocialista párt hivatalos jelvényét használják fel, hogy 154 külömböző jótékonysági intézmény tisztviselőinek, alkalmazottadnak a jövő évre biztosítsák a fizetéseiket. Mert magától értetődik, hogy “a krisztus koporsóját sem őrizték ingyen” és ezen jótékonysági intézmények is leginkább arra alakultak, hogy a tisztviselőknek biztosítják a munkát, jövedelmet és bizony nagyon kevés fog jutni azoknak, akik rászorulva maid oda fognak folyamodni segítségért. Érdemes megjegyezni, hogy azt állítják, ámbár soha ki nem mutatják hivatalosan, hogy a Vörös Kereszt elnökének, évente 50.000 dollárt fizetnek, de ugyan akkor olyan egyéneket tesznek meg ezen nagy állásra, akiknek sok ezer dollár más bevételük, jövedelmük is van. Másszóval gyárosokat, bankárokat, nagy gazdag politikusokat. Az ilyen jótékonysági intézmények gombamódra szaporodnak, hiszen egy csoport embernek biztos és aránylag könnyű megélhetést biztosítanak. Nem FIGYELEM CHICAGO ' ÉS KÖRNYÉKE! Az IWW chicagói Magyar tagjai és a Bérmunkás olvasói CSALÁDIAS DISZNÓTOROS VACSQRÄT rendeznek 1949 november 5-én a Lincoln Auditórium tágas és tiszta földszinti ebédlőjében, 4219 Lincoln Ave. (az Irving Park Roadtól két blockra északra a Damen Ave. közelében.) A vacsora pontosan este hét órakor fog kezdődni, amelyre ezúton is meghívjuk és elvárjuk Chicago és környéke osztálytudatos magyar munkásságát. A jövedelem a Bérmunkás támogatását szolgálja. csoda, hogy a gyárosok mindenfelé nagyban segítik a gyűjtést, az ilyen hivatalos koldulást. EGYIK NEM KÖZÖLT FONTOS HÍR Ezt csak az érdekeltektől hallottam, hogy a General Motors egyik kisebb telepén, ahol 6,700 egyén dolgozik, a jövő évre 20 százalékkal kevesebb munkára és munkásra számítanak. Eszerint már november elejétől kezdve 20 formant — munkavezetőt — visszatesznek a munkások közé napszámos fizetésre, a havi fizetés helyett. Ugyan akkor ez azt is jelenti, hogy olyan mértékben fogják a munkások számát, ezáltal a termelés meny- nyiségét is csökkenteni. Nem remélhetik, hogv a jövőre is eltudnának annyi kocsit adni, mint ezen évben. De az lehet és valószínű, hogy még rosz- szabb is lesz, a munkanélküliség növekedése, még ezen számítást is keresztül huzza, még több formánt, munkást fognak elbo- csájtani. Fehér holló számba megy, hogy Washingtonból a politikusok boszorkány konyhájából bennünket is jó hir érjen. A hadügyminisztérium jelentése szerint, a hadseregből 30 ezer, a haditengerésztből pedig >0 ezer egyént fognak véglegesen elbocsátani. Eme jelentés arra enged következtetni, hogy az Egyesült Államok kardcsör- tetése, a háború közel jövőben való kitörése, alábbszállott. Az Egyesült Államok gyapottermelése a földművelési minisztérium jelentése szerint, az elmúlt tizenkét évben az idén a legmagasabb. Október 1-ig 15 millió köteg gyapotot raktározA United Steel Korporáció jelentése szerint a sztrájkot megelőző három hónapban a tiszta profit 39 millió 171 ezer 144 dollár volt. Ez csak egy kis része a negyedszeri profit felhalmozásának. Úgy az acéltársaság, mint a kormány által kiküldött felülvizsgáló bizottság kijelentették, hogy hmcsen negyedszeri bérja- vitás. A társaság még a tiz centes óránkénti nyugdíj, beteg és rokkant alap megadását is elvetette és több mint félmillió acélmunkás karbatett kezekkel várja az irgalmas szamaritánus eljövetelét.
