Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-10-15 / 1600. szám

1949. október 15. BÉRMUNKÁS S oldal HINNI, VAGY TUDNI Irta: BUSTYA KÁROLY Tudatában ama ténynek, hogy előbbi fenti cimü cikkünk nem elégíthette ki minden Hí­vők tudásvágyát, tudatában, hogy minden igyekezetünk da­cára, nagyszámú munkástár­sunk — valamint hívők — egy­aránt, szívesen engedik át ma­gukat az ébren álmodozásnak: képzelődés által szőtt feltétele­zés örömének, csak természetes, hogy hamis következtetésre jut­nak, mint amilyen hamis alap­ból indulnak ki. Például legszí­vesebben szeretjük elképzelni, hogy valamely csoda folytán, nagy pénzösszeghez jutunk. Az alapgondolat megvan — amely hamis. A további gondolatfüzés, vájjon mi mindent fogunk csi­nálni a meg nem levő összeggel, mig nem gyermekeink, rokona­ink jelennek meg képzeletünk­ben, akikkel aztán gondolatban összetűzünk. Maguknhoz térve észrevesz- szük, hogy csak ébren álmodo­zunk. Ennek következménye- kép, bizonyos keserű érzésekkel maradunk. Lehetne hasonló pél­dát más formában is bemutat­ni, az eredmény azonban mindég keserű érzelmi csalódás, szelle­mi kháosz, az egészséges szel­lem rombolása, amely egyúttal a vallás alapja. A realitás vona­lán való gondolkozás képtelen­sége igy rögződik meg az agyakban. Eme szellemi alap könnyen belénktáplálja a félelmet. Félel­met azon eshetőségek iránt, me­lyet magunknak nem bírunk megmagyarázni. Amilyen könnyen tudunk gyö­nyörködni az őstermészet szép­ségeiben, ép oly könnyű a szem- lélhetőnfelüli szépséget elképzel­ni. Például más naprendszert, vagy földi életünk utáni boldog állapotot, úgynevezett menny­országot. A mi napunk, földünk rend­szeréről tudunk többet-keveseb- bet. Asztronómusaink műszere­ikkel újabb égitesteket fedez­nek fel, de a mennyországról csak a vallás hirdetői tanúskod­nak határozottsággal, minden tudományos adat, vagy műszer nélkül. Például a tenessei ma­jomper alkalmával Clarence barrow védőügyvéd azt kérdez­te Bryant támadó ügyvédtől — aki egyébként nagytekintélyű hittudos volt — mondaná meg mióta van emberi élet a földön, amire Bryant a bibliai számokat idézte kb. 7.000 esztendőt, erre Harrow a tanuszékbe ültette Amerika egyik legnagyobb tör­ténelem és geológus tudósát, kérdezvén tőle, vájjon mióta van élet a földön, mire az azt felelte, hogy 200.000 esztendeje nagyon szerény számítás sze­rint, Erre Bryant égnek emelé két karját és szemét, magából kikelve kiáltotta “Isten az én tanúm, hogy úgy van, amint a bibliai állítja.” íme ez csak egy a sok főbenjáró bizonyíték kö­zül, melyen minden iskolás gyer­mek csak mosolyogni tud. A mennyország, tulvilági üd­vösség tanítása, napjainkban még a legerősebb fegyvere a papságnak. Amint fentebb mon­dottuk az ismeretlenségtől való félelmen alapszik. Lévén a leg­több élőlény többé-kevésbé ön­ző. Lévén a mennyország értel­miségünk szerint a legutolsó ál­lomás, csak természetes, hogy minden hithü halandó ezt a mennyei jólétet szeretné bizto­sítani saját (lelke?) számára, mert földi bűneitől a papok jó zsold fejében, úgyis feloldják. Ezen hívők vagy fél-hivők, mondjuk ébren álmodozóknak, eszükbe jut ismeretlen naprend­szerről, égitestekről álmodozni. Vájjon miért nem jut eszükbe túlvilágon túli pokolmentes más­világról álmodozni? A felelet egyszerű: a papok által Ígért tulvilági boldogság egojukat ki­elégítő dőre álom. A természet törvényei szerint, ha megszűnünk élni, egybe meg­szűnik tudatos egyéniségünk is. Mi okom volna tehát földi tu­datos létemet előre feláldozni, egy olyan képletért, melynek semmi alapja nincs. A kutatókat kivéve, senki sem töltött álmatlan kínzó éjszaká­kat azért, hogy a levegőben le­vő hangokat hallhassa. Vala­mint Galilei, Bruno, Copernicus stb. életükkel fizettek — akkor .— borzalmas felfedezéseikért, ami ma természetes mindenki számára, épp olyan természetes ma a rádió használata, melyről csak 50 évvel ezelőtt még sen­ki sem álmodott. Ezek és még sok jövőbeni feltalálások mind realitáson alapszanak, mig a mennyország csak ébren álmo­dozás, amit a tudomány, találé­konyság stb. több eddig nem tu­dott dolgokat fog megmagya­rázni úgy a mennyország fogal­mától mindig távolabb esünk. Valamint csak az utolsó 100 év alatt a bibliai csodák és állítá­sok tömege dajkamesékké vá­lik, valamint egy boszorkány­égető a villanyszékbe kerülne. Vallásos vérvád, tennessei ma­jomper a világ röhejébe fullad, úgy a mennyországért való to­lakodás is igy fog járni. A hitet felváltja a tudás. A különböző hierarchiák mindezt jól látják. Nem csak a keresz­tények, de a budhisták, mosle- mek, görögkeletiek stb. Mind­egyik igyekszik az uj idők szel­lemének megfelelőleg, átalakíta­ni vallásformájukat, szertartá­saikat. Vessünk tekintetet az orosz görögkeletiekre, ahol már nem szent precessziókkal véde­keznek a sáska vagy egyéb jár­vány ellen, hanem egyszerű ké­miai vegyszerekkel. Előbbi szer­tartásaik nagyrészét sutba kel­lett dobniok és egy enyhe imád­kozó testületté válniok. Miért? A tudatlanság mélyítését meg­követelő államhatalom megdőlt, helyette a tanulási vágy és le­hetőség lépett előtérbe. Amilyen ütemben haladt elő­re a tudás, olyan mérvben dőlt meg, sőt vált nevetségessé a vallási maszlag. Világosan látható ez a folya­mat a Mindszenty és Berán sze­replése mögött. Magyarorszá­gon a katolikusság az ország mentegy 67 százalékát teszi ki. Eme többség mindhangosab­ban követelte Mindszentytől az állammal való kibékülést, ami valószínűleg meg is történt vol­na — amint már részben meg is történt — ha a Vatikán nem tá­madná univerzálisan a demok­ratikus törekvéseket. Mit jelent mindez ha nem a bibliától való távolodást. Természetesnek tartjuk, hogy a vallás nem szűnik meg egyha­mar, még a demokratikus or­szágokban sem, mert a múlt és jelen bizonysága szerint a val­lás többször ment át változáso­kon és erre ma is nagy hajla­mosságot mutat. Bizonyítja azonban mindezt az a tény, hogy a Tudás ereje lassan de biztosan felülkerekedik és az előbbit végleg elnyomja. A küzködő munkásság sere­gére mihdezekből, egyetlen kö­rendi TARTOMÁNYFŐN Ö K­SEG, legfeljebb csak a plébániai lakosztály körüli kertben jelent tartományfőnökséget és ott is csak olyan minőségben, hogy föltéve ha van kerítés, vigyázni arra, nehogy a kutyák keresz­tül ugorjának rajta. A Feren­cesrendi Tartományfőnökség a másfélmillió amerikai magyar­ság arányaihoz s képviseletéhez hasonlítva egyenlő a nullával. A plébános ur személyiségének a nagyságát lehet körülírva föl- fujni, de ez még sem változtat azon a tényen, hogy egyszerűen mint a fairfieldi plébános állt a vizsgáló bizottság előtt. Továbbá nagyon kétes szín­ben tünteti föl a plébános ur vallomását, a másik katolikus lap a Jó Pásztor ellen tett kiro­hanása. Nem mintha szándé­kunk volna védeni a Jó Pász­tort, ilyesmi távol áll tőlünk, csupán csak az igazság kedvé­ért, amihez elsősorban a vallás­nak kéne hozzájárulni, nem gon­dolja plébános ur, hogy az üzle­ti konkurencia lólábai ágadoz- nak ki, amikor Ön mint égy má­sik katolikus lap főszerkesztő­jeként illusztrálva áll a bizott­ság előtt, a másik katolikus la­pot a letiltási listára óhajtja rá­tétetni. Amikor Ön mint plébá­nos csak ilyen megbízhatóság­gal jelentett a magyar ügyek­ről, ugyan mit várhattunk a val­ló és vádaskodó többi bizottsági tagoktól, akik között ott látjuk Borshy Kerekest, Balogh Ist­vánt ezt a két Amerikai Magyar Szövetségi mákvirágot, valamint olyanokat mint Nadányi Pált, akinek viszont “megbízhatósá­gát” az Amerikai Magyar Nép­szavából különösen az utóbbi időkben olyan jól ismerjük. Ezek úgy mutatkoztak be, mint az Amerikai Magyar Szö­vetségen keresztül az amerikai magyarság többségének vezetői, amit ha a vizsgáló urak kivizs­gálnának meglátnák, hogy már egymagában véve ilyesmi első­fokú szélhámoskodás. Sőt még megtudnák azt is, hogy az Ame­rikai Magyar Szövetségnek még a kisebbségi alapon is, csak any- nyi joga van a vizsgáló bizott­ság előtt, mint az amerikai Né­met Búdnak lenne, melyet mint tudjuk náci aktivitásért törvé-1 vetkeztetés hárul: Teljesen há­tat fordítani a vallási tévelygés­nek. Teljesen feladni az elvont fogalmakkal való ébren álmodo- zási játékot, önmagunk, csalá­dunk, egész munkás társadal­munk követelő érdeke, hogy re­álisan, materiális szellemben gondolkozzunk, cselekedjünk. Társadalmunk érdekében vég­zett jó munka erdeményében, éppen oly, sőt nagyobb szelle­mi gyönyörűségben részesülünk, ami sokkal többet ér minden pa­pok által nyújtott “lelki manná­nál”. Okuljunk a szemünk előtt le­játszódó eseményekből. Tanul­junk és tanítsunk. Zárjuk szo­rosabbra sorainkat a céltudatos szervezkedés erejével, hogy egy boldog TUDATOS élet részesei­vé válljunk. nyen kívül helyeztek. Ebben az időben az Amerikai Magyar Szö­vetség, melyet most ezek az urak olyan nagy hangon képvi­selnek, saját magát helyezte ak­tivitáson kívül, amikor Horthy- Hitler aktivitásra nem volt meg a lehetőség. Annál hangosabbak azonban most, amikor a hangadói szerep­léshez keblükre ölelték azokat az idemenekült politikusokat, akik hosszú éveken át a Horthy- nyilas vizeken eveztek, akik ré­szére a most kiutalt nagyobb összegű állami pénzek még nem elégségesek, hogy bűneiket jóvá tehetnék. Ezek az urak nem méltók ar­ra, hogy az amerikai magyarság jó érzéke megtűrje őket, hát va­lóságos nevetség lehetne, ha nem volna ennyire szomorú a washingtoni urak balkezes in­tézkedései, hogy ilyeneknek a szavahihetőségétől teszik eset­leg függővé az ország érdeké­ben való intézkedéseket. Kiabál­hatnak hát a magyar reakció amerikai hangadói, a nagy ma­gyar vezetők szenzációs vallo­másáról, mely Washingtonban történt meg a múlt héten, az amerikai magyar munkások jól tudják, hogy ott nem mint az amerikai magyarság vezetői, hanem csak mint az amerikai magyarság bundistái beszélhet­tek. A magyar ügyeket illető­leg csakis ilyen értelemben lett volna joguk ott megjelenni és a bizottság elé lehajtott fővel szégyenkezve állni. Mert igy úgy néz ki, hogy az ilyen ma­gyar vezetők még csak nácik­nak sem megbízhatók. VESZPRÄM MEGYEIEK! Tótvázsony, Mencshely, Bar- nag, Vöröstó az élen jár a ter­melési terv megvalósításában. 150 százalékig terjesitették a tervet, minden akadállyal szem­ben. A Bérmunkás segítené a re­akció elleni harcban. Ki küld Bérmunkást Tótvázsony, Mencs­hely, Barnag és Vöröstó részé­re? HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-sö oldalról) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom