Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-10-15 / 1600. szám
1949. október 15. BÉRMUNKÁS S oldal HINNI, VAGY TUDNI Irta: BUSTYA KÁROLY Tudatában ama ténynek, hogy előbbi fenti cimü cikkünk nem elégíthette ki minden Hívők tudásvágyát, tudatában, hogy minden igyekezetünk dacára, nagyszámú munkástársunk — valamint hívők — egyaránt, szívesen engedik át magukat az ébren álmodozásnak: képzelődés által szőtt feltételezés örömének, csak természetes, hogy hamis következtetésre jutnak, mint amilyen hamis alapból indulnak ki. Például legszívesebben szeretjük elképzelni, hogy valamely csoda folytán, nagy pénzösszeghez jutunk. Az alapgondolat megvan — amely hamis. A további gondolatfüzés, vájjon mi mindent fogunk csinálni a meg nem levő összeggel, mig nem gyermekeink, rokonaink jelennek meg képzeletünkben, akikkel aztán gondolatban összetűzünk. Maguknhoz térve észrevesz- szük, hogy csak ébren álmodozunk. Ennek következménye- kép, bizonyos keserű érzésekkel maradunk. Lehetne hasonló példát más formában is bemutatni, az eredmény azonban mindég keserű érzelmi csalódás, szellemi kháosz, az egészséges szellem rombolása, amely egyúttal a vallás alapja. A realitás vonalán való gondolkozás képtelensége igy rögződik meg az agyakban. Eme szellemi alap könnyen belénktáplálja a félelmet. Félelmet azon eshetőségek iránt, melyet magunknak nem bírunk megmagyarázni. Amilyen könnyen tudunk gyönyörködni az őstermészet szépségeiben, ép oly könnyű a szem- lélhetőnfelüli szépséget elképzelni. Például más naprendszert, vagy földi életünk utáni boldog állapotot, úgynevezett mennyországot. A mi napunk, földünk rendszeréről tudunk többet-keveseb- bet. Asztronómusaink műszereikkel újabb égitesteket fedeznek fel, de a mennyországról csak a vallás hirdetői tanúskodnak határozottsággal, minden tudományos adat, vagy műszer nélkül. Például a tenessei majomper alkalmával Clarence barrow védőügyvéd azt kérdezte Bryant támadó ügyvédtől — aki egyébként nagytekintélyű hittudos volt — mondaná meg mióta van emberi élet a földön, amire Bryant a bibliai számokat idézte kb. 7.000 esztendőt, erre Harrow a tanuszékbe ültette Amerika egyik legnagyobb történelem és geológus tudósát, kérdezvén tőle, vájjon mióta van élet a földön, mire az azt felelte, hogy 200.000 esztendeje nagyon szerény számítás szerint, Erre Bryant égnek emelé két karját és szemét, magából kikelve kiáltotta “Isten az én tanúm, hogy úgy van, amint a bibliai állítja.” íme ez csak egy a sok főbenjáró bizonyíték közül, melyen minden iskolás gyermek csak mosolyogni tud. A mennyország, tulvilági üdvösség tanítása, napjainkban még a legerősebb fegyvere a papságnak. Amint fentebb mondottuk az ismeretlenségtől való félelmen alapszik. Lévén a legtöbb élőlény többé-kevésbé önző. Lévén a mennyország értelmiségünk szerint a legutolsó állomás, csak természetes, hogy minden hithü halandó ezt a mennyei jólétet szeretné biztosítani saját (lelke?) számára, mert földi bűneitől a papok jó zsold fejében, úgyis feloldják. Ezen hívők vagy fél-hivők, mondjuk ébren álmodozóknak, eszükbe jut ismeretlen naprendszerről, égitestekről álmodozni. Vájjon miért nem jut eszükbe túlvilágon túli pokolmentes másvilágról álmodozni? A felelet egyszerű: a papok által Ígért tulvilági boldogság egojukat kielégítő dőre álom. A természet törvényei szerint, ha megszűnünk élni, egybe megszűnik tudatos egyéniségünk is. Mi okom volna tehát földi tudatos létemet előre feláldozni, egy olyan képletért, melynek semmi alapja nincs. A kutatókat kivéve, senki sem töltött álmatlan kínzó éjszakákat azért, hogy a levegőben levő hangokat hallhassa. Valamint Galilei, Bruno, Copernicus stb. életükkel fizettek — akkor .— borzalmas felfedezéseikért, ami ma természetes mindenki számára, épp olyan természetes ma a rádió használata, melyről csak 50 évvel ezelőtt még senki sem álmodott. Ezek és még sok jövőbeni feltalálások mind realitáson alapszanak, mig a mennyország csak ébren álmodozás, amit a tudomány, találékonyság stb. több eddig nem tudott dolgokat fog megmagyarázni úgy a mennyország fogalmától mindig távolabb esünk. Valamint csak az utolsó 100 év alatt a bibliai csodák és állítások tömege dajkamesékké válik, valamint egy boszorkányégető a villanyszékbe kerülne. Vallásos vérvád, tennessei majomper a világ röhejébe fullad, úgy a mennyországért való tolakodás is igy fog járni. A hitet felváltja a tudás. A különböző hierarchiák mindezt jól látják. Nem csak a keresztények, de a budhisták, mosle- mek, görögkeletiek stb. Mindegyik igyekszik az uj idők szellemének megfelelőleg, átalakítani vallásformájukat, szertartásaikat. Vessünk tekintetet az orosz görögkeletiekre, ahol már nem szent precessziókkal védekeznek a sáska vagy egyéb járvány ellen, hanem egyszerű kémiai vegyszerekkel. Előbbi szertartásaik nagyrészét sutba kellett dobniok és egy enyhe imádkozó testületté válniok. Miért? A tudatlanság mélyítését megkövetelő államhatalom megdőlt, helyette a tanulási vágy és lehetőség lépett előtérbe. Amilyen ütemben haladt előre a tudás, olyan mérvben dőlt meg, sőt vált nevetségessé a vallási maszlag. Világosan látható ez a folyamat a Mindszenty és Berán szereplése mögött. Magyarországon a katolikusság az ország mentegy 67 százalékát teszi ki. Eme többség mindhangosabban követelte Mindszentytől az állammal való kibékülést, ami valószínűleg meg is történt volna — amint már részben meg is történt — ha a Vatikán nem támadná univerzálisan a demokratikus törekvéseket. Mit jelent mindez ha nem a bibliától való távolodást. Természetesnek tartjuk, hogy a vallás nem szűnik meg egyhamar, még a demokratikus országokban sem, mert a múlt és jelen bizonysága szerint a vallás többször ment át változásokon és erre ma is nagy hajlamosságot mutat. Bizonyítja azonban mindezt az a tény, hogy a Tudás ereje lassan de biztosan felülkerekedik és az előbbit végleg elnyomja. A küzködő munkásság seregére mihdezekből, egyetlen körendi TARTOMÁNYFŐN Ö KSEG, legfeljebb csak a plébániai lakosztály körüli kertben jelent tartományfőnökséget és ott is csak olyan minőségben, hogy föltéve ha van kerítés, vigyázni arra, nehogy a kutyák keresztül ugorjának rajta. A Ferencesrendi Tartományfőnökség a másfélmillió amerikai magyarság arányaihoz s képviseletéhez hasonlítva egyenlő a nullával. A plébános ur személyiségének a nagyságát lehet körülírva föl- fujni, de ez még sem változtat azon a tényen, hogy egyszerűen mint a fairfieldi plébános állt a vizsgáló bizottság előtt. Továbbá nagyon kétes színben tünteti föl a plébános ur vallomását, a másik katolikus lap a Jó Pásztor ellen tett kirohanása. Nem mintha szándékunk volna védeni a Jó Pásztort, ilyesmi távol áll tőlünk, csupán csak az igazság kedvéért, amihez elsősorban a vallásnak kéne hozzájárulni, nem gondolja plébános ur, hogy az üzleti konkurencia lólábai ágadoz- nak ki, amikor Ön mint égy másik katolikus lap főszerkesztőjeként illusztrálva áll a bizottság előtt, a másik katolikus lapot a letiltási listára óhajtja rátétetni. Amikor Ön mint plébános csak ilyen megbízhatósággal jelentett a magyar ügyekről, ugyan mit várhattunk a valló és vádaskodó többi bizottsági tagoktól, akik között ott látjuk Borshy Kerekest, Balogh Istvánt ezt a két Amerikai Magyar Szövetségi mákvirágot, valamint olyanokat mint Nadányi Pált, akinek viszont “megbízhatóságát” az Amerikai Magyar Népszavából különösen az utóbbi időkben olyan jól ismerjük. Ezek úgy mutatkoztak be, mint az Amerikai Magyar Szövetségen keresztül az amerikai magyarság többségének vezetői, amit ha a vizsgáló urak kivizsgálnának meglátnák, hogy már egymagában véve ilyesmi elsőfokú szélhámoskodás. Sőt még megtudnák azt is, hogy az Amerikai Magyar Szövetségnek még a kisebbségi alapon is, csak any- nyi joga van a vizsgáló bizottság előtt, mint az amerikai Német Búdnak lenne, melyet mint tudjuk náci aktivitásért törvé-1 vetkeztetés hárul: Teljesen hátat fordítani a vallási tévelygésnek. Teljesen feladni az elvont fogalmakkal való ébren álmodo- zási játékot, önmagunk, családunk, egész munkás társadalmunk követelő érdeke, hogy reálisan, materiális szellemben gondolkozzunk, cselekedjünk. Társadalmunk érdekében végzett jó munka erdeményében, éppen oly, sőt nagyobb szellemi gyönyörűségben részesülünk, ami sokkal többet ér minden papok által nyújtott “lelki mannánál”. Okuljunk a szemünk előtt lejátszódó eseményekből. Tanuljunk és tanítsunk. Zárjuk szorosabbra sorainkat a céltudatos szervezkedés erejével, hogy egy boldog TUDATOS élet részeseivé válljunk. nyen kívül helyeztek. Ebben az időben az Amerikai Magyar Szövetség, melyet most ezek az urak olyan nagy hangon képviselnek, saját magát helyezte aktivitáson kívül, amikor Horthy- Hitler aktivitásra nem volt meg a lehetőség. Annál hangosabbak azonban most, amikor a hangadói szerepléshez keblükre ölelték azokat az idemenekült politikusokat, akik hosszú éveken át a Horthy- nyilas vizeken eveztek, akik részére a most kiutalt nagyobb összegű állami pénzek még nem elégségesek, hogy bűneiket jóvá tehetnék. Ezek az urak nem méltók arra, hogy az amerikai magyarság jó érzéke megtűrje őket, hát valóságos nevetség lehetne, ha nem volna ennyire szomorú a washingtoni urak balkezes intézkedései, hogy ilyeneknek a szavahihetőségétől teszik esetleg függővé az ország érdekében való intézkedéseket. Kiabálhatnak hát a magyar reakció amerikai hangadói, a nagy magyar vezetők szenzációs vallomásáról, mely Washingtonban történt meg a múlt héten, az amerikai magyar munkások jól tudják, hogy ott nem mint az amerikai magyarság vezetői, hanem csak mint az amerikai magyarság bundistái beszélhettek. A magyar ügyeket illetőleg csakis ilyen értelemben lett volna joguk ott megjelenni és a bizottság elé lehajtott fővel szégyenkezve állni. Mert igy úgy néz ki, hogy az ilyen magyar vezetők még csak náciknak sem megbízhatók. VESZPRÄM MEGYEIEK! Tótvázsony, Mencshely, Bar- nag, Vöröstó az élen jár a termelési terv megvalósításában. 150 százalékig terjesitették a tervet, minden akadállyal szemben. A Bérmunkás segítené a reakció elleni harcban. Ki küld Bérmunkást Tótvázsony, Mencshely, Barnag és Vöröstó részére? HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-sö oldalról) %
