Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-10-08 / 1599. szám

1949. október 8. BÉRMUNKÁS 5 oldaJ TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI VÉGSŐKIG FOKOZNI A TERMELÉST Az elmúlt héten világszenzá­ció volt az elnök bejelentése ar­ról, hogy az oroszoknak is van atombombájuk. Mindenki feszül­ten várta a fejleményeket, váj­jon mi lesz most? A könnyen hivők, vagy mond­juk úgy, hogy az emberien gon­dolkodók, azt várták, hogy ezek után nem marad más hatra, mint hogy az érdekeltek leülje­nek a zöld asztalhoz és megtár­gyalják azt, hogy mikent lehet elhárítani az emberiség feje fe­lől az atombomba szörnyűségét. De nem csak emberien gon­dolkozókból áll a világ, illetve Amerika. Vannak itt politiku­sok, akik hűségesen kiszolgál­ják a hadiszer, repülőgép, agyú és sok más a háborúval kapcso­latos ipar urait. , .. Ezek ugyan elenyésző kisebb­ségek, de az ipar, a tőke az ez­zel járó hatalom az o kezükben van, ők dirigálják a lapjaikon, rádióikon keresztül a közvéle­ményt”. Legalább is egyelőre az ő szavuk a döntő es ok profitot és nem békét akarnak es ezert a politikusaik, lapjaik utján ki­mondották a szentenciát: A végsőkig fokozni az atombomba termleését”. Természetesen ez­zel vele jár a repülőgépek gyár­tásának a fokozása, de nem csak támadásra, hanem a vedelemre is el kell készülni, meg több re pülőgép, még több radar, külön­leges autók, harci kocsik, yagy- is az egész hadfelszerelesunket át kell laakitani és így minden hadiszer gyáros megtalálja a maga számítását a Szovjet atombombájával kapcsolatba. A Szovjetek most is a iegna- gyobb nyugalhat tanúsítják. Ki­jelentették, hogy az elnök nem mondott újságot, hiszen Molo­tov már 1947-ben bejelentette, hogy Amerika atom monopóliu­ma megszűnt. Vishinszky a be­ké biztosítására nagyhatalmi konferenciát javasolt, amelyet a politikusaink és lapjaink ke- rckcn Glu’täsitotts.k. A külpolitikai és katonai szak­értőink Csinálják és ismert^ az atom háború terveit Megal lapítják, hogy Amerika nagy fölényben van, mert több atom bombája van mint a Szovjetnek. Megállapítják azt is, hogyAme rika készen van arra, hogy óra kon belül elpusztítja Moszkvát Leningrádot es meg ep tucat orosz várost. Ehsmenk azt is hogy ugyan akkor a Szovjet bombázói elseperhetik a fe ­néről Londont, Parist, Romát, nem beszélve holmi milliós kis VáMelXitiák,hogya-eland nnp-vságu városnak két atom Sa -ükséges, de három elégséges New York elpusztíts.- sához mert az magasan tehat rikibl miként fogja szállj a Szovjet az atombombát, repülő eénen vagy rockét agyúval. S Ezt’ ugv számitgatjak, mint­ha Moszkva, New York csak egy lövöldözési céltábla volna és ott nem laknának milliói és milliói az ártatlan embereknek, öregeknek, asszonyoknak, gye­rekeknek. A második világhábo­rúba több mint öt évig kellett milliós hadseregnek a frontokon és még több milliós tömegeknek a gyárakban dolgozni, amíg 20 millió embert elpusztítottak, ezt a műveletet most órák alatt szándékoznak elvégezni, órak alatt akarnak megsemmisítem évszázados városokat és azok lakóit, ha csak azok akiknek a bőrére megy ez az egész terve­zés, fel nem ébrednek és veget nem vetnek a hadiszer gyárosok uralmának. Nyugat Európa nepe rádöb­bent már, hogy mit jelenthet egy atomháború és el van szanva arra, hogy ezt megakadalyozza. Amerika népe vájjon mire vár, mikor fog ráébredni arra, hogy mi vár rá, vagy tálán csak az atombomba robbanása éb­reszti majd fel, csak annak a rettenetes pusztításánál latja majd meg, hogy hova vezettek a profit harácsolok. Felo, hogy Amerika népe borzalmas arat fizet, sok milüó ember pusztulá­sával azért, hogy nem csak a saját, hanem az egesz emberi kultúra, az egész embenseg jö­vőjét rábízta azokra, akik előtt csak egy szentség van — a pro­fit. Egyetlen lehetőség van arra, hogí az atomháború szörnyűsé­géit elkerülje az embenseg, ha idejekorán összefog es a társa­dalmi rendszeréből kiküszöböli a háborúk okozóját, a profitot. Csak egy szocialista társadal­mi rendszer adhat az emberiség­nek jólétet, nyugalmat, toldog ságot és minden támadástól va ló biztonságot. nincs uj a nap alatt mondom bölcs Salamonnal mikor a lapunk múlt heti sza mában elolvastam Köhler mun­kástárs kitűnő cikket, a femek­ről és Judasokrol. Ha lehet az aljasságnak fokozata, bizonyos, hogy a Judást tartom az alja­sak között a legaljasabbnak ki az ezüstért eladja a társait az eUDe miként a patkányok ezek a kémek is ha lelepleződnek, el tűnnek az emberek szemei elöl érzik és tudják. hogy js szerepükért meg a, ntlannak megvetik, megbízhatatlannak tartják, mert őket is elárulja ha valaki többet fizet nekik. himler cáfol Szorosan ide tartozik, Himler- ville Márton szereplese is, amely a budapesti tárgyaiason leplez dött le, amely szérepet itt a mei tó utóda és unokaöccse, mint nevetséges kitalált vadat caf "“felejtsük el, hogy mit mon- jntt a tárgyaláson Rajk, az an íf lapoky a tudósításaikban megírták, hogy Himler a kemel­háritó csoporthoz volt beosztva a háború idején és jelenleg is. Mindenki tisztában van azzal, hogy minden országnak van egy ilyen “kém elhárító” hivatala, amely azonban nem annyira el­hárít, mint inkább aktiv kémke­dést folytat. Az a hivatása, hogy kémeket küld nem csak el­lenséges, de barátságos orszá­gokba is. Egész kémrendszere­ket szervez meg, azokat irányít­ja, utasítással látja el és az ille­tékes hivatalokhoz juttatja el a kémek, katonai, politikai és gaz­dasági jelentéseit. Ez a tény nem csak Amerikába, hanem a vliág minden kémelháritó hiva­talába. Természetes ha Himler ebbe a hivatalba szolgált és szolgál, ak­kor az ő hivatása is az, hogy kémkedjen, vagy kémeket szer­vezzen és irányítson, miután Márton magasabb rangú beosz­tásban volt, kézenfekvő, hogy kémeket szerzett és irányított, miután mint magyarországi szü­letésű, a magyarországi viszo­nyokat ismerő egyén lett a kém­osztályon alkalmazva, kétségte­len, hogy a tevékenysége is Ma­gyarország felé irányult. Kézen­fekvő az is, hogy ha Rajk kém és rendőrspicli volt, akkor Him­ler mint magyar szakértő, a ma­gyar kémcsoport irányitója, tu­dott Rajk szerepéről és azt köz­vetve, vagy közvetlenül irányí­totta. ► Érthető, hogy az unokaöccs. Szept. 30-án végétért a gumi­gyári sztrájk, amely 5 hétig tar­tott. A B. F. Goodrich Co. és a unió megegyezésre jutottak, kö­rülbelül azon az alapon, amit Truman elnök tényeket megál­lapító bizottsága ajánlott az acél iparban. Az uj szerződés feltételeit még ezen sorok Írásakor nem ismerjük teljesen, csak annyiról értesültünk, hogy a unió a 25 centes béremelési követelést el­ejtette azon feltétellel, hogy er­re vonatkozó tárgyalásokat jö­vő év május 15-én újra felveszik bármelyik fél kívánságára. A 65 évet betöltött munkások nyugdíjazására úgy állapodtak meg, hogy 20 éves szolgálattal rendelkező egyének havi 100 kapni, ezen összegbe beleértető- dollár körüli nyugdijat fognak dik a Social Security által kiu­talt összeg is. Tehát ezen nyugdíj alap jobb mint a Ford Motor Co. munká­sai kapnak, mert ott 30 évi szol­gálat kell ahoz, hogy 68 éves korában ezen összeget megkap­hassák. amihez azonban igazán acél szervezetű ember kell, hogy még 68 év után élvezhesse is va­laki ezen nyugdijat. Azt csak azután tudjuk meg. hogy a társaság mit követel ez­után a munkásoktól ellenérté­kűi, hogy ennyire képes volt menni a munkások érdekében, de a társaság elnöke már kije­lentette, hogy elvárja, hogy ez­után a munkások gyorsabban fognak dolgozni mint ezideig. Igaz ő nem ép ezt a szót hasz­nálja de ez az értelme. Szerinte vannak az üzemben egyes osztályok, ahol nem egé­aki eddig hősként szerepel­tette a Marci bátyját, szégyelte ezt a szerepet, de ezt ilyen “cá­folattal” nem lehet meg nem történté tenni. TITO is idejutott, a legjobban gyű­lölt és utált vörösből, ime a re­akció kedvence lett. Ma már nem díszeleg abba a szerepbe, hogy ő minden Comin­tern támadás dacára is a keleti, kommunista csoporthoz tarto­zik, a budapesti tárgyalás őt is pőrére vetköztette és igy kény­telen volt nyíltan az imperializ­mus szolgálatába állni. Ma ők adják az anyagot a hi­deg háborúhoz, Chiang és Tito valamint barátai emeltek vádat a Nemzetek Szövetsége előtt, hogy a Szovjet és a Népi De­mokráciák veszélyeztetik a bé­két és szítják a belső forradal­mat. Erélyes akciót követelnek ellenük. Ezirányu beadványu­kat Amerika és a reakciós dél- amerikai államok támogatják, ezzel igyekeznek elgáncsolni a Szovjet békés megegyezésre vo­natkozó ajánlatát. Persze ez a támogatás kézzel fogható formában is megnyilvá­nul. Anglia és Amerika nem csak áruival, hanem nagy köl­csönökkel is segíti Tito tabban a törekvésében, hogy felrobbant­sa a Szovjet és a Népi Demok­ráciák szoros védelmi szövetsé­gét. szén gazdaságosan folyt a ter­melés, de ezután elvárják, hogy minden munkás lássa be. hogy az üzemet csak úgy lehet fentar- tani és a munkát biztosítani, ha olyan lesz a termelés költsége, hogy a piacon a versenyt kibír­ják. azonkívül tisztességes pro­fit is maradjon. A tárgyalások folyamán legtöbb időt vett el az úgynevezett no strike pledge tárgyalása, vagyis hogy a unió biztosítsa a társaságot, hogy a termelésben nem lesz semmi fennakadás, úgy értve helyen­kénti munkabeszüntetések, me­lyek sokszor előfordulnak. A lo­cal elnöke kijlenetette, hogy ezen követelésbe a unió soha nem fog beleegyezni, most a jelentések szerint ezen pont el van intézve, de ezidáig nem jutott köztudo­másra, hogy hogyan, pedig min­den munkás arra kiváncsi. Mert ha ezen Ígéretet sikerült aláírat­ni, akkor a munkások nem bír­nak visszaütni a túlkapások el­len, amely munka gyorsítás, bé­rek levágása formájában nyilvá­nul meg. Tehát a munkások sor­sa még nehezebb lenne mint ez­ideig. Ha a szerződés teljes szö­vege kezünkben lesz, ismertetni fogjuk. Akroni proli A római pápa nagy kitünte­tésben részesítette William R. Hearst munkásfaló újság válla­lat tulajdonosát. St. Sylvester érdemjelet és a Laterán keresz­tet ajándékozta neki. A pápa tudja, hogy kik érdemlik meg az ő kitüntetéseit. Mi tudjuk, hogy Hearst rászolgált eme kitünte­tésre. A madarat tolláról, em­bert barátjáról ismerik fel. Végétért a gumigyári sztrájk

Next

/
Oldalképek
Tartalom