Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-02-05 / 1565. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1949. február 5. N A Mindszenty bűnügy okmányai A Magyar Belügyminisztérium sajtóosztálya 1948 december 29-én közölte, hogy Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette, őrizetbe vették még a hűtlenség és demokráciaellenes tevékenység miatt már korábban letartóztatott Za- kár András primási titkáron kívül Nagy Miklóst, az Actio Ca-# tholica titkárát, hűtlenség és embercsempészés, Ispánky Béla lelkészt hűtlenség, Várady János jezsuita szerzetest hűtlenség, valutaüzérkedés, Vid József jezsuita szerzetest valutaüzérkedés, feljelentési kötelezettség elmulasztása, Beresztó- czy Miklóst, az Actio Catholica budapesti igazgatóját demokráciaellenes tevékenység, feljelentési kötelezettség elmulasztása, Endrédy Zoltán káplánt ember- csempészés, Fábián János érseki levéltárost hűtlenségben való bünrészesség, Bóka Imre érseki tanácsost, herceg Eszterházy Pál földbirtokost, dr. Horváth Gábor ügyvédet, Wydler Tivadar bankigazgatót valutaüzérkedés, Baranyai Jusztin egyetemi tanárt hűtlenség gyanúja miatt. Mindszentynek s büntásainak leleplezése és őrizetbevétele elsősorban azoknál keltett nagy zavart, akiknek szolgálatában állott, a nyugati imperialistáknái. Ezeknek sajtója, rádiópropagandája, sőt £gyes államférfiak, püspökök nyilatkozatai rágalmazással, tagadással próbálták tisztáramosni cinkosukat, Mind- szntyt. A magyar kormány ebben a könyvben a rendelkezésére álló nagyszámú bizonyítékok közül kíván közzétenni néhányat, melyek legtöbbje Mindszenty titkos, elásott irattárából került elő s amelyek minden tárgyilagos ember előtt kézzelfoghatóan és cáfolhatatlanul bizonyítják Mindszentyék bűnösségét. MINDSZENTY MÚLTJA Mindszenty József sajátkezü- leg irt vallomásában igy jellemzi összefoglalóan politikai beállítottságát és múltját: “Magyar nemes vagyok. Eredeti családnevem Péhm. A Péhm családnak nemességét 1732-ben hirdették ki. Anyai ágon a magyar nemesi Kovács családból származom, amelyet 1663-ban emeltek nemesi rangra. 1917 februárjában helyeztek Zalaegerszegre, mint hittanárt. 1919-ben ugyanott plébánossá neveztek ki és ebben a minőségben működtem ugyanott 1944 március 29-ig, amikor veszprémi püspök lettem. Hercegprímássá 1945 októberében neveztek ki. Visszagondolva közéleti szereplésemre kijelentem, hogy mindenkor legitimstának vallottam magam. Ezért támogattam mindig a legmesszebbmenőkig azokat a politikai irányzatokat, amelyek ennek a célnak megvalósítását elősegítették. Herceg- primási kinevezésem után célkitűzéseimet hathatósabban tudtam szolgálni. Célom, a magyarországi legitimista mozgalom célkitűzése: f ederativ középeurópai királyság, Magyarország és Ausztria közt personál- unioval, esetleg hozzácsatlakozó más katolikus államokkal, elsősorban Bajorországgal, a királyság élén Habsburg Ottóval. Ezt csak a Magyar Köztársaságnak külföldi, elsősorban amerikai segítséggel történő megdöntése után gondoltam lehetségesnek. Ennek érdekében követtem el mindent az amerikaiak magyarországi politikai támogatására, egyrészt a Magyar Köztársasággal szemben kifejtett tevékenység e m m e 1, másrészt, beavatkozásuk állandó sürgetésével, rendszeres adatszolgáltatással, kémkedéssel. Célom elérésére nem csak az amerikaiakra támaszkodtam, hanem tömöritettem mindazokat az erőket Magyarországon és külföldön, amelyeknek a Köztársaság megdöntése és ezzel a Köztársaság intézményeinek és vívmányainak — mint földreform, államosítások — eltörlése érdekében állott. A királyság visszaállítását a kitörő harmadik világháború amerikai győzelemmel való befejezése után vártam. Az átmenet idején Ottó hazaérkezéséig, ideiglenes államfő én lettem volna. En kívántam Ottót megkoronázni, mert számomra minden előjogot biztosított volna, amelyeket az ország első zászlósura élvez. Elismerem, hogy fiatal koromtól kezdve szembeállottam a magyar nép minden demokratikus megmozdulásával és a jobboldali mozgalmakat támogattam.” KAPCSOLATA A NYILASOKKAL Mindszenty Péhm József sürü fasisztaizü politikai szerepléseivel, külömböző botrányaival már a háború előtt is felhívta magára a figyelmet. A köztudatban, mint azon “hecckáplánok” egyike élt, akiknek politikai szerepléseit a hívők értetlenül és idegenkedve szemlélték. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy az ország felszabadulása után 1945-ben a fasiszta múltú Mindszenty ellenállási érdemeire való hivatkozással háromszáz hold földjének a földreform alól való mentesítését kérte. Egyes reakciós körök Magyarországon, főleg azonban a nyugati imperialisták Mindszentyt azóta is többször próbálták a magyar ellenállási mzogalom egyik hőseként feltüntetni. A valóság ezzel szemben az, hogy 1944 végén a Szálasi rémuralom idején, egy Schiberna Ferenc nevű veszprémi nyilas ügyvéd főispáni minőségben igénybe akarta venni a veszprémi püspöki palota egy részét és le akarta foglalni az ott talált 1800 uj férfiinget és alsónadrágot. Mindszenty, mint veszprémi püspök tiltakozott ez ellen. Erre Schiberna letartóztatta, a fehérneműt pedig elvitette. így került Mindszenty a nyilasok fogságába, ahonnan egy hónap alatt 4 beadványban kérte a nyilas kormány különböző tagjaitól szabadonbocsatását. 1945 január 12-én Szőllősi Jenő nyilas miniszterelnökhelyetteshez írott levelében hangsúlyozta, hogy letartóztatásának nincsenek politikai okai, az ellene emelt vád: áruhalmozás, vagyonmentés és a Schibernával való régi személyi ellentéte. A nyilas főispánról egyébként többek között ezt írja: “vallási magatartásával nem illik« bele abba a kormányzatba, amelynek élén áll az az államfő (tudniillik Szálasi), aki lelkigyakorlatokon vesz részt és buzgó katolikus életet él.” Egy másik, Vájni Gábor nyilas belügyminiszterhez Sopronból 1945 január 16-án irt levelében azzal hivalkodik, hogy “az apostoli szentszék elsőként ismerte el a mai rendet.” 1945 február 11-én Mindszenty megbízásából dr. Medgyesi Schwartz Róbert irt beadványt a kormányzathoz, amelyben ilyen indokkal kéri püspöke szabadláb- rahelyezését: “Épp tegnap hallottam, hogy a kormány az orosz megszállás alól felszabadult falvakban jegyzőkönyveket óhajt felvétetni és azokat az illetékes püpökökkel akarja hitelesíttetni, mert a külföld mindenben propagandát látva csak az egyházi hatóságoknak hisz evvel kapcsolatban. E téren püspökünk igen nagy szolgálatot tehetne, persze csak ha szabad, mert úgyis terve, hogy azonnal látogatja a szóbanlévő falvakat, hogy a híveket vigasztalja és kitartásra buzdítsa.“ így ajánlotta fel jó szolgálatait a nyugati határszélre szorult végnaj íjait élő általa “keresztény államnak” minősített nyilas rémuralomnak. A felszabadulás után pedig anyagi eredetű személyes torzsalkodásaiból, a mostani dollárüzérkedéshez hasonló árurejtegető spekulációiból származott ellentéteiből igyekezett magának politikai tőkét kovácsolni a demokráciában és kivonni földjét a földbirtokreform alól. A nyilasokkal támadt ellentéteiről Mindszenty maga is elismeri: “1944 október 21-iki letartóztatásom nem politikai okokból történt, hanem mert Schiberna Ferenc veszprém-megyei főispán püspöki palotámban 1800 pár inget és alsónadrágot 100,000 pengő értékű összevásárolt uj fehérneműt talált felhalmozva s mert vele lakásrekvirá- lás miatt összetűztem. Ezért internáltak.” A magyar hitleristák ügye iránt táplált rokonszenvének és érdeklődésének egyik jellemző bizonyítéka az a levél, amelyet Révay Tibor jezsiuta szerzetes 1 irt hozzá és amelyben ez beszámol Szálasinak a Menréziában tanúsított magatartásáról. Az 1938 április 16-án kelt levél igy szól: “Kedves Méltóságos Uram! Szálasi volt itt. l.gy.-on (lelkigyakorlat). Igen jól viselte magát. Azóta is megfordult itt. Egy-két páterrel szívesen érintkezik. Hogy országos vezetésre van-e rátermettsége, nem tudom. Katolikus szempontból őt megbízhatónak tartom. Tud- ja-e munkatársait igy befolyásolni, nem tudom, megígérte, hogy ezeket l.gy.-ra hozzám küldi. Ugylátszik, ígéretét még nem bírta megvalósítani. (Folytatjuk) A keleti blokk OROSZORSZÁG VEZETÉSE ALATT HAT KELETI ÁLLAM GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI EGYEZSÉGET KÖTÖTT. — MOLOTOV-TERV A MARSHALL-TERV ELLEN. MOSZKVA — Úgy Moszkvában, valamint az érdekelt többi országokban is nyilvánosságra hozták, hogy a Szovjet Union, Csehország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Bulgária egymás segítésére “Gazdasági Tanácsot” alakítottak. Nyilvánvaló, hogy ez a “Tanács” olyan szövetségbe vonja az említett államokat, mint a Marshall-terv a nyugati blokkhoz tartozó országo kát. Az érdekelt országok fővárosaiban azonos időben kiadott nyilatkozat szerint a “Tanács” szervezésének a célja, hogy “széles alapokon nyugvó gazdasági együttműködést hozzon létre az érdekelt országok között”. Erre szükség volt, — mondja a nyilatkozat, mert a Marshall-terv “alapjában véve bojkottálja ezeket az országokat”. A “Tanács” működésére vonatkozólag csak annyit mond a nyilatkozat, hogy célja “a gazdasági gyakorlati ismeretek kicserélése, a nyersanyagok, az élelmiszerek, gépek, felszerelések előnyös elosztása, stb.” (Aí érdekelt országok tervgazdaságainak harmóniába hozása.) A nyilatkozat szerint a “Tanács” gyűléseit felváltva fogja tartani a csatlakozott országok fővárosaiban. A “Tanács” elnökét mindig azon ország küldöttei közül válasszák, amely ország fővárosában gyüléseznek. Feltűnő, hogy Jugoszláviát kihagyták a “Tanács”-ból. Azonban nem zárták el előtte az utat, amennyiben a nyilatkozat szerint nyitva maradt a csatlakozás lehetősége minden ország részére, amely eleget tesz a kivánalmaknak. így esetleg még Jugoszlávia is csatlakozhatik, mert jelenleg mindkét gazdasági blokkon kívül maradt. De a csatlakozást várják még Albániától, valamint Ausztria és Németország szovjet-övezeteitől is. Beavatottak szerint a “Tanács” gondolata Molotovtól származik és azért “Molotov- tervnek” is nevezik. Kétségtelen, hogy a közeljövőben ezen uj gazdasági és poütikai alakulatnak igen fontos szerepe lesz Európa népei jövőjének kialakításában. Huszonhárom évvel ezelőtt, amikor Mexcoban elválasztották az államot a katolikus egyháztól, a papok ellopták a templomi kincseket, nehogy a kommunisták kezeibe kerüljenek és csak most kerültek árverésre San Francisco városban. — Magyar papok, itt a jó alkalom, a “követendő példa”!? i
